Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2003. November 27., csütörtök BWI Tantervek Közeleg a harmadik tavaszi ün­nep, a III. pedagógiai program megszületésének várva várt napja. Felidézve a jeles időpon­tokat: 1998: kötelező áttérés 7. osztályban a NAT-ra épített tan­tervre. 2001: Új kerettanterv be­vezetése 1. és 5. osztályban. 2003 szeptember: új kerettan­terv érkezett, csökkentett óra­számokkal. Végül 2004 szep­tember 1-je: a módosított NAT- ra épülő tantervet vezetik be az általános iskolák 1. osztályában! Pedagógiai programmódosítás csak három lesz, a tanterv vi­szont négy alkalommal változik. Mennyit dolgoztam az emlí­tett tantervekből? Az elsőből 2 évet (7-8. osztály történelem), a másodikból 3 évet, jelenleg is a 7. osztálynál tartok, a harmadikból egy évet. A 4. kerettantervből már nem fogok tanítani, mert kifutása a 8. osztályig a 2011/12-es tanév­ben történik meg. Érdemes vol­na az illetékeseknek átgondol­ni, mennyi időnként születik egy tanterv. A választ az egyszerű, gyakor­ló pedagógustól várom, aki is­mét nekiül és írni kezd. írja a pedagógiai programot, a helyi tantervet, összehasonlít. Köz­ben nevel és oktat, továbbkép­zésekre jár, minőséget biztosít, és megpróbál megfelelni az őt körülvevő környezetnek. Vajon tavaszra kész lesz a program? (Sem a NAT, sem a legutóbbi kerettantervek nincsenek az is­kolában nyomtatott formában.) Akkor a fenntartók átnézetik a szakértőkkel azt a munkát, ami­nek a kifutása igen távoli. Meg­jegyzem, hogy a 2. és 3. keret- tantervet nem ellenőrizték. A végzett munkát pedig ellenőriz­ni kell. Alaposan. A törvény elő­írta! De előkészteni? Azt is kel­lene. Nézem, nézem a tanter­vek harcát. Alsó tagozatban a 2004/2005-ös tanévben három, a felső tagozatban két tanterv „üldözi” egymást. A pedagógia megvan, a pedagógus is, aki bí­zik abban, hogy egyszer nyuga­lom lesz. Lesz? ____________LAKATOS MIHÁLY, KARCAG EG Y VÖDÖR GYERMEK. „Én NYÍLT NAP. A Jászladányi Önkormányzati Általános Iskola nemrég nyílt napot rendezett, amikor is a tanulók műsorral köszöntötték a szülőket és gyerekeket. (Beküldött fotó) FEKETÉNÉ CZANK MELINDA Cél: az itt élők biztonsága Milyen biztonság van ebben az alföldi térség­ben? A jelenlegi lét-, jog- és közbiztonsági rendszer milyen veszélyeket kényszerül, akar, tud ma elhárítani? Mitől és kiktől lehet és szükséges megvédeni a természetet és az em­bereket mostanában? Ezekre a kérdésekre igyekeztek szép, jó, igaz és szinte minden em­ber számára hozzáférhető és bizonyára hasz­nosítható válaszokat adni a szolnoki tudo­mánynapi konferencián a megyében működő kutatók. Érdekes és nagy élményt jelentett a megjelentek­nek (számomra is) a közreadott negyven dolgo­zat és előadás. A nyitó és záró plenáris ülésen el­hangzott mondanivalók jelentős része a térsé­günkben élt s élő emberek létbiztonság-építésé­nek hozadékával és hordalékával foglalkozott: megélhetés, nyereség-veszteség, biztonság, vé- dettség-védtelenség, társadalmi nyugalom, elhá­rítandó veszélyek stb. A konferencia anyagának megismeréséből az arra kíváncsi emberek, in­tézmények megtudhatják, melyik búvárkodó kutató milyennek látta térségünk létbiztonsága állapotát, fenyegető veszélyektől való védettsé­gét. A kutatók elemezték, közreadták a víz (árvíz), az agrárvilág, az egészségügy, ár- és tűzvéde­lem, honvédelem, a szociális lét-, jog-, közbiz­tonság, devianciák köztük az emberi anyagi, szellemi, testi-lelki értékeket veszélyeztető füg­gőségek, s a térségben létező bűnözés föltárt po­zitív és negatív tapasztalatait. Sokunknak tetszett az a kutatói kívánatos vá­laszkeresés, problémafeltárás, amely arra irá­nyult, hogy mi volt, mi van, mi hiányzik, miért nem elég az ami van a lét-, jog- és közbiztonság­építés, önvizsgálaton alapuló változtatás, refor­málás különböző területén és szintjein. Nos, a biztonság mint veszélyektől, bántódástól men­tes állapot, ami védelmet nyújt: természetfüggő, emberfüggő, vezetés- és cselekvésfüggő, min­den ember felelősségét igénylő állapot, mint sokféle érték, a természet és az ember műve, eredménye. A természeti, anyagi, növényi, álla­ti, emberi létezés-életbemaradás alapvető feltét­elei olyan közjavak, mint a tiszta levegő, jó ivó-, fürdő-, mosdó-, gyógyítóvíz, a megfelelő termőföld, a fű, fa, virág, a mindennapi kenyér, lakás, fűtés, a közlekedés (autót pl. vehetsz, ha van pénzed, ám utat nem!), benzin, olaj, a meg­felelő út. Ezek közjavak, vigyázni kell természe­tes állapotukra, minőségükre. A vízkészletünk például szinte adott, vízigé­nyünk állandóan nő, terhelése fokozódik. Sokan tiszta, drága ivóvízzel locsolják kertjüket, azzal töltik fel fürdőmedencéjüket, egyesek nem ve­szik, hanem lopják, mások szennyezik, mérge­zik vizeinket. Sajnos Szolnok nem lett igazi für­dőváros, pedig-híres termálvízben gazdag. Hol tart ma szeretett, szépülő városunk Hajdúszo­boszlóhoz képest...? Vannak tehát értékesíthető közjavak, ám létez­nek veszélyek is: fagyhalál, tűz (vész), aszály, ár­víz (ciánszennyezés). Van betegség, alkoholiz­mus, depresszió, epilepszia, drog, cigaretta, já­tékfüggőség, elhízás és szegénység, hajlékta­lanság, sokféle erőszak, éjjel kivilágítatlanul közlekedők, közúti tragédiák. Mégis igaz az, hogy itt-ott van biztonság, vé­dettség, béke, nyugalom és rend! Sőt, nagy sza­badsága, léte van keveseknek, ám senki nincs teljes biztonságban, akár miniszterelnök, akár tűzoltó, katona, vagy vadakat terelő juhász. Jó ha tudjuk, hogy a működő külföldi és hazai tőke (a pénz) és a tudástőke pedig csak oda­megy, ahol biztonságban van és jó a fogadókész­ség. Van min gondolkodni! _____________________DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK eg y budapesti kisgyerek va­gyok, Haaz Walter Endre a ne­vem. A mami vödrébe pedig majdnem beleférek! (beküldött fotó) FEHÉR JÓZSEFNÉ, ABÁDSZALÓK Népi kollégisták találkozója ÖNZETLEN FESTEGETÉS. A szolnoki II. sz. Óvodai Igazgató­ság Bajtárs úti, Manóvár Óvodá­jában töltötték délelőttjüket a Budapest Bank szolnoki fiókjá­nak lelkes dolgozói november 15-én, szombaton. A „vendé­gek” nagy lelkesedéssel festet­tek, mázoltak, így megszépül­tek, felújultak a radiátorok, csö­vek, ablakkeretek. Az óvoda dol­gozói és a gyermekek nagy örömmel köszönik a résztvevők önzetlen társadalmi munkáját. BAKOSNÉ KONDOR MAGDOLNA ÓVODAVEZETŐ A levelekből válogatunk. A kiválasztott írá­sok - a levélíró előzetes hozzájárulása nél­kül, mondanivalójának tiszteletben tartá­sával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség álláspontjá­val. Névtelen vagy címhiányos írások köz­lését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói le­vélként kezelje, Az egykori népi kollégisták - a találkozó résztvevői (BEKÜLDÖTT FOTÓ: NOVAK JENŐ) A Szőke Tisza Otthon lakóinak úszóérmei Történelmünk nevezetes városá­ban rendezték meg nemrég a fo­gyatékkal élők, immár szokásos úszóversenyét, amely ezúttal nemzetközivé bővült a vajdasági és szlovák versenyzőkkel. A verseny előtti napot is Eger­ben töltöttük. Megtekintettük a város nevezetességeit, és készül­tünk a megméretésre. A tiszaugi csapat: Ramos Lász­ló, Ramos Sándor, Nagy György, Farkas János szorgalmas edzé­sekkel készült a versenyre, s egyre javuló teljesítményükkel reméltük a jó eredményeket is. Nem csalódtunk! A 16 méteres úszásban a két Ramos fivér meg­szerezte az 1. és 2. helyet, majd a 43 éves versenyzőnk követke­zett az 50 méteres mellúszás­ban. Farkas János a húszévesek között a 2. helyezést érte el jó hajrájával, míg Nagy Gyuri el­csípte az 5. helyet. Az eredményhirdetésnél Pé­csik Dénes vízilabda-olimpikon kezéből vehették át a helyezet­tek az érmeket, aki nagy támoga­tója a fogyatékkal élők sportjá­nak. A Speciális Olimpia Egyesület az ország más városaiban is ren­dez úszóversenyeket, s azt ter­vezzük, ezeken is részt vesz majd kis csapatunk. Meggyőződésem, hogy a sport, ezen belül az úszás telje­sebbé teszi gondozottaink életét, edződik testük, a versenyeken szerzett élményeik pedig mara- dandóak lesznek számukra. DR. CSEUZ IMRE _____ ÚSZÓEDZÖ A falusi élet ábrázolása Tóth Barnabás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és tévérendező szakos hallgatója 30 perces (vizsga)játékfilmet készí­tett A falusi élet barátságos ábrá­zolása címmel. Az ősbemutatóra a csépai, nézővel zsúfolásig meg­telt művelődési házban került sor. Nem volt véletlen a nagy ér­deklődés, ugyanis a film jelene­tei többnyire a faluban, a kör­nyéken és a Holt-Tiszán készül­tek. A település apraja-nagyja ér­deklődéssel várta a bemutatót. Főleg azok, akik többek között statisztaként, „szereplőként” voltak részesei a filmnek, de azok is, akik csak kíváncsiak vol­tak, hogy mit is alkottak környé­kükön, miként néz ki az ő vidé­kük a filmben. Tóth Barnabás írta a játékfilm történetét, s ő az egyik rendező. A történet - amelyben két hor­gász és egy postáskisasszony a szereplő — Podmaniczki Szilárd forgatókönyve nyomán készült, mely a barátságról szól, amit a táj, a szerelem motivál, s hogy az igaz barátságot semmi sem in­gathatja meg. Podmaniczki Szilárd jól ismeri a Tisza és a Holt-Tisza vidékét, és Csépáról az egyik horgászt, Barta Sándort. így adott volt, hogy ezt a vidéket járja be Tóth Barnabás, keresse meg a forga­táshoz legkedvezőbb helyszíne­ket, s a legmegfelelőbb itteni em­bereket. Egy faluközösség és a táj életé­ből egy Oscar-díjas filmrendező sem tudna mindent teljes hite­lességgel bemutatni - és nem is kell. Tóth Barnabás játékfilmjé­ben sugárzik a két fiatal békéje, a szerelem és a barátság. A film­ben Tompos Katalin, Horváth Kristóf és Jeges Krisztián színé­szek mellett a falubeliek a sze­replők. Az operatőr Szőke And­rás Gábor. Tóth Barnabás, hogy a csépai Holt-Tiszát választotta játékfilm­je alaphelyszínéül, remélhetőleg sok ember örömére szolgál! KOVÁCSNÉ NÉMETH MÁRIA ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓ. Kengyelen 50. házassági évforduló­ját ünnepelte nemrég Guttyán József és felesége, Ica néni. Az idős házaspárt gyermekei: Ilona és József; unokái: Anita, Edina, Évi, Ági, valamint testvérei és ismerőseik köszöntötték, (beküldött fotó) ______________ _____________________R. A. A jövő az EU-s lehetőségeké Az Országos Asztalos és Faipari Szövetség (OAFSZ) Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szervezete nemrég Kisújszálláson tartotta taggyűlését. A rendezvény házi­gazdája a Kunfa Kft. volt. Szili József, az OAFSZ alelnöke tájékoztatást adott a szövetség tevékenységéről, a ma már több mint 1100 tagot számláló civil szakmai szerveződésről. Cséti Attila százados ismertette a tűz­védelmi mulasztások veszélyeit a faiparban, utána B. Kovács Lászlóné pedig az ÁNTSZ mun­ka-egészségügyi és munkavédel­mi követelményeit. A tanácskozás központi témá­ja az EU-csatlakozásban rejlő jö­vőbeni lehetőségek voltak. Ezek­ről a megyei kereskedelmi és iparkamara munkatársai adtak tájékoztatót. Dr. Pintér Zoltán, a kamara titkára a szakmai szerve­zetek és a kamarák kapcsolata szorosabbá tételének fontossá­gáról szólt. Azon munkálkod­nak, hogy kedvezőbb kamatok­kal kiszélesedjen a Széchenyi- kártya hatóköre, s hogy olyan pénzek kerüljenek a pályázatok­kal a vállalkozókhoz, amelyek lehetővé teszik a térség fejleszté­sét és új munkahelyek teremté­sét. Szabó Károly szakképzési re­ferens tájékoztatta a jelenlévő­ket, az aktuális témákról, példá­ul arról, hogy most 152 fa- és bú­toripari szakmunkástanulót ké­peznek. Rácz Péter, az Euroinfo Központ megyei irodavezetője szerint májustól megnyílik a ha­zai vállalkozások előtt is az euró­pai piac, majd az szolnoki EIC- ben elérhető szolgáltatásokról s azok előnyeiről adott tájékozta­tást. ___________LÁSZLÓ GYULA, JÁSZBERÉNY Az elmúlt napokban Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban találkoztak a Mészáros Lő­rinc Népi Kollégium régi tanárai, diákjai és a meghívott vendégek. Első útjuk a Verseghy Ferenc Gimnáziumba vezetett, ahol Bé­miségére, az igen mozgalmas, kö­zösségi életet megkövetelő diák­évekre. Az emlékezetes találkozó végén minden résztvevő gazdag élménnyel, a közeli viszontlátás reményében búcsúzott. ROMHÁNYI ANTAL rés Jenő igazgatóval és Karsai La­jossal, a kollégium egykori titká­rával együtt megkoszorúzták a népi kollégium emléktábláját. Az egykori kollégisták mély megha­tottsággal emlékeztek vissza az intézmény emberformáló széllé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom