Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-05 / 257. szám

2003. November 5., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEG Y E I Bérlakás-építési program JÁSZBERÉNY Miután másfél héttel ezelőtt a városi intézmények megtar­tásáról, de a szigorú takaré­kosságról hozott döntést a képviselő-testület, minapi so­ros ülésén a többség nem tá­mogatta, hogy már a követke­ző évben pénzt különítsenek el egy, az értelmi fogyatéko­sok ellátását biztosító nappa­li intézmény létrehozására. Az'igénnyel a szociális és vallás­ügyi bizottság hozakodott elő, miután áttekintették Jászberény szociális és gyermekvédelmi ellá­tórendszerét. A már meglévő in­tézmények mellé a vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében újabb alapellátási formák kap­csolódnak majd, amelyeket 2007 végéig kell bevezetni a települé­seknek. A vitában felmerült, hogy az adott feladat inkább tar­tózna kistérségi hatáskörbe, mintsem kizárólag a városéba. Ráadásul egyelőre nem állnak rendelkezésre konkrét elképzelé­sek az új intézmény beindításá­nak pénzügyi vonatkozásairól, személyi feltételrendszerérői. A többségi döntés értelmében erre a célra jövőre még nem adnak pénz Jászberényben, de megkez­dik egy koncepció kidolgozását. Mintegy 238 millióba kerül majd az a 14 bérlakás, amelyet a város állami pályázati pénzek igénybevételével szeretne megépí­teni. A beruházáshoz az önkor­mányzat mintegy 95 millió forin­tos önrész biztosítását vállalta. A lakások közül négyet a GAMESZ befedésével, a tetőtér beépítésével alakítanak ki, tízet pedig az Érpar- ton építenének fel. banka csaba Negyvenmillió úszott el (Folytatás az 1. oldalról) Szalay Ferenc volt polgármester úgy vélekedett, hogy a túligénylés miatt a városra kirótt negyvenmil­lió forintos büntetőkamat ügyében nem vizsgálatot kellene indítani, hanem visszaszerezni a pénzt. Már csak azért is, mert semmiféle jogalapja nincs a Pénzügyminisz­térium követelésének, hiszen ta­valy még nem volt jogszabályi passzus a büntetőkamatra. Gyakorlatilag ugyanezt a érvet fogalmazta meg a megyeszékhely szocialista országgyűlési képvise­lőjeként Botka Lajosné polgármes­ter is a 2002. évi zárszámadási tör­vényhez megfogalmazott módosí­tó indítványában, melyben azt ja­vasolta a törvényhozásnak, hogy engedje el a negyvenmilliós kama­tot. A szocialista képviselő indítvá­nya mellé — szokatlan módon — felsorakozott az ellenzék, ám a ja­vaslat ennek ellenére nem kapta meg a szükséges többséget. Azt ugyanis a kormánypártok csak­nem egységesen elvetették. Furcsa mód nagyobb támogatottságra ta­lált az indítvány a térséghez nem kötődő szocialista képviselők kö­zött, mint a megye MSZP-s hon­atyáinál. A javaslatra igen gombot nyomó hét szocialista politikus közül ugyanis csak kettő volt me­gyénkből): az előterjesztő Botka Lajosné és Farkas Imre. Nemmel voksolt ugyanakkora az önmagát honvédelmi államtitkárként is szolnoki politikusnak valló Iván- csik Imre, és a városban képviselő­vé választott dr. Füle István is. Füle István érdeklődésünkre el­mondta: egy-egy végszavazásnál több száz módosító indítványról döntenek. A képviselők általában a frakcióban előzetesen kialakított véleménynek megfelelően voksol­nak. Ám szembeszavazott volna a frakcióval, ha előre tud a javas­latról. A levezető elnök félmonda­taiból nem is igen lehet tudni, mit takar pontosan egy-egy javaslat. Arra azonban a képviselő sem tu­dott válaszolni, miért maradt el ezúttal az egyeztetés, teleki József EMLÉKEZTEK. 1944. november 4-én szabadult fel Szolnok a fasiz­mus alól. Ebből az alkalomból koszorúzott az MSZP városi szerveze­te a felszabadulási emlékműnél. fotó, mészáros jános ÉVSZÁZADON TÚL. 101. születésnapján köszöntötték tegnap dél­után a jászjákóhalmai honismereti szakkör tagjai a település varnya- si tanyavilágában született Csipe Józsi bácsit. A csendes megemléke­zés alkalmával Fodor István Ferenc, a szakkör elnöke az ünnepelt kedvelt italával, egy üveg vilmoskörte pálinkával kívánt jó egészséget az egykori tagtársnak.______________________bcs, fotó sárközi jános Az unióra át kell hangolódni Mezőgazdaság Uniós csatlakozásunkkal a tá­mogatási rendszer és az ezzel kapcsolatos szemlélet át kell hogy alakuljon. Nincs ugyanis kötelezően 50 százalékos me­zőgazdasági tevékenységhez kötve az uniós támogatás. Ha valakinek van egy hektár fez az alsó egység) búzája, azt beje­lenti, regisztráltatja magát, és le­igazolják, azután automatikusan jár neld az egy hektárra eső 30 va- lahányezer forint támogatás — mondta el Benedek Fülöp, az FVM államtitkára a minap egy Szolnokon tartott klubtalálkozón. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy csak egyszer kell a regisztrá­ciós adatokat kitölteni, de azt na­gyon pontosan. Ezt követően csak a változásokat kell bejelente­ni a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatalnak, és ez bármi­kor megtehető. Azzal kell számol­ni, hogy légi felvételekkel a teljes területet, helyszíni ellenőrzések­kel, véletlenszerű kiválasztással pedig az 5 százalékát ellenőrzik a terület alapú kifizetéseknek. A nemzeti kifizetésekről el­mondta, hogy valamennyi ország a költségvetése függvényében tá­mogatja a saját mezőgazdasági vállalkozóit. Ez a gazdagabb or­szágokban több, mint amit ha­zánk tud adni, de a csatlakozó or­szágok körében hazánk biztosítja a legtöbb nemzeti támogdiást. A nemzeti támogatások konstrukci­ói a csatlakozás időpontjától szá­mított négy hónapon belül még notifikálhatók. Hazánk arra ké­szül, hogy ez már 2004. január 1- jével megtörténik. A tárca kiemelt figyelmet fordít majd a nemzeti tá­mogatás során a vágósertés- és ba­romfiágazat, az állat- és növény­egészségügyi vizsgálatok, az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítá­sa, az élelmiszerbiztonság és mi­nőségbiztosítási rendszerek kiépí­Területre bontva Benedek Fülöp kijelentette, hogy a kieső tejter­melés elsősorban az észak-al­földi megyékben - beleértve Pest megyét - lehet jelentős, a vágósertéstermelés csökkenté­se pedig az észak- és dél-alföldi régiót, valamint dél-dunáltúli ré­giót érinti, a vágócsirke-terme­lés szempontjából pedig az észak- és dél-alföldi termelők a leginkább érintettek. tése, az agrármarketing, a termelői szerveződések támogatására. Csatlakozásunk termelésiszer- kezet-eltolódáshoz vezet majd. Azt lehet mondani, hogy a közvet­len támogatásban nem részesülő tej-, vágósertés-, és -baromfiter­melésben kritikus helyzet áll elő. Azzal számol a kormányzat, hogy számos embernek szűnik meg a munkahelye. A kiemelt támogatá­sok ellenére úgy vélik, hogy ezen ágazatok versenyképessége csök- ken majd.___________tóth andrás A közoktatás a költségvetésben _______ Megyei információ__________ A Pedagógusok Szakszervezete Intézményve­zetői Tagozata tegnap ülést tartott Budapes­ten, és többek között arról tárgyalt, hogy a 2004. évi költségvetési törvényjavaslatban ho­gyan szerepel a közoktatás finanszírozása. Dr. Pataki Mihályt, a szolnoki Tiszaparti Gim­názium és Humán Szakközépiskola igazgatóját, a tagozat elnökét az ülé­sen elhangzottakról kérdeztük.- Az ülésre dr. Stark Antall, az Oktatási Mi­nisztérium helyettes államtitkárát hívtuk meg előadónak, aki végül írásban küldte el az előadásának anyagát. Ebben többek kö­zött arról volt szó, hogy a 2002. évi 50 száza­lékos béremelés a pedagógusok bérrende­zésének első fontos lépése volt, amelyet 2004-től a pótlékok növelése követ. Az OM költségvetése 2004- ben az előző évihez képest 5,2 százalékkal emelke­dik.- Milyen pótlékok emelése várható?- A minőségi bérpótlék összege a törvényjavas­lat szerint havi 3900 forintról 4400 forintra nő 2004 szeptember elsejével. Az osztályfőnöki bérpótlék átlagosan a háromszorosára nő. A pedagógus szak­vizsga és továbbképzés támogatása 15 000 forintra növekszik. Az előkészítő „nulladik ” évfolyamok részére 66 000 forint kiegészítő normatív támogatás jár tanulónként, ami eléri a két tannyelvű osztályok finanszírozási szintjét. 2004-től a közoktatás nor­matív támogatási rendszerébe épül be garantáltan a nyelvvizsga és a számítógép-kezelői (ECDL) vizsga díjvisszatérítésének fedezete.- Az intézményvezetők milyen véleményeket fo­galmaztak meg a törvényjavaslatban foglaltakról?- Elmondták, kétségtelen, hogy összességében néhány százalékkal nő a közoktatásra fordított költségvetési forrás, ám az intézmények működé­sét támogató óvodai, iskolai és egyéb normatívák megegyeznek a tavalyiakkal, azaz reálér­tékükben csökkennek. Nélkülözhetetlen tehát a normatívák legalább a várható inflációnak megfelelő, tehát mintegy 5,8 százalékos korrekciója.- Mit kellene tenni, hogy a 2002 szep­temberi béremelés ne értékelődjön le 2004-ben?- A közalkalmazotti bértábla „befa­gyasztása” nagy gond. A pedagógusbérek így visszaesnek, megint a felzárkóztató jellegű kate­góriába kerülnek. Megfogalmazódott az az igény, hogy az egy hete elfogadott 53 ezer forintos mini­málbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kez­dő tétele. Ez a 6 százalékos növekedés biztosítaná a bérek reálértékének megőrzését. Az osztályfőnöki pótlékok és a minőségi bérpótlék 2004. szeptember 1-től történő emelése alig érzékelhető keresetnöve­kedést jelent, egész évre vetítve az egy százalékot sem éri el. Végezetül az intézményvezetők nagyobb anyagi megbecsülését, a vezetői pótlék jelentős emelését is szorgalmazta a tagozat. Egyre nehezebb ugyanis megfelelő embert találni, aki vállalná ennyi pénzért egy-egy intézmény vezetését. BISTEY ANDRÁS Börtön fenyegeti az exkapitányt (Folytatás az I. oldalról) Ahogyan azt a bíróság feltárta: a balesetet követően ugyan felhív­ta a kapitányság ügyeletét és be­jelentést tett kollégáinak a tör­téntekről, ám azt eltitkolta, hogy ő volt a gázoló, az asszony el­ütésének felelősségét egyik is­merősére hárította. Az ismerős ugyan bele is ment a színjáték­ba, de miután az igazságra fény derült, maga is gyanúsítottá vált. Őt első fokon bűnpártolásért marasztalták el. Azt, hogy mi is történt valójában, végül hama­rosan maga a kapitány mondta el a nyomozó hatóságnak. A vezető helyzetét csak nehe­zítette, hogy az ellene folytatott eljárás során egy újabb jogsértés gyanújára is rábukkantak a nyo­mozók. Kiderítették, hogy a ka­pitány a lakásán tartotta azt a te­levíziókészüléket, amit évekkel azelőtt egy vállalkozó adomá­nyozott támogatásként a rend­őrkapitányságnak. Emiatt sik­kasztással is megvádolták. A három bűncselekménnyel megvádolt volt vezető fellebbe­zett, így a városi bíróság ítélete nem jogerős. HORVÁTH GYŐZŐ Véletlen-e az ötösínség? Mivel múlt héten ismét nem volt telitalálatos az ötös lottón, így a főnyeremény 4 milliárd 360 millió forintra emelkedett. A hazai lottótörténelem eddigi legmagasabb összege márci­us 1. óta halmozódik. Lapunk ennek apropóján tegnap arról kérdezett járókelőket: minek tulajdonítják ezt a megszakí­tás nélkül harmincöt hete tartó ötösínséget. Körkérdés Korpás Károly, 31 esztendős jo- t gász: — Nem . jellemző rám a l, bizalmatlanság, így azt sem fel­tételezem, hogy „belenyúlná­nak” a sorsolás véletlenszerűsé­gébe. Véleményem szerint mate­matikailag minden további nélkül elképzelhető a nyeremény ennyi időn át tartó halmozódása. Szó­val bízom a játék tisztaságában, amelyet az igazol leginkább, hogy magam is rendszeresen megkísértem néhány szelvénnyel a szerencsét. Cserfalvi Ka­talin, 29 éves könyvtáros: — Őszintén szól­va az az érzé­sem, hogy bunda az egész. Persze minden kétsé­get kizáró bi­zonyítékkal én sem szolgálhatok, de az felettébb gyanús, hogy ko­rábban a jóval kevesebb megvá­sárolt szelvény ellenére is rend­szeresen gazdára talált a főnyere­mény. Boldog Sán­dor, 67 eszten­dős nyugdíjas: — Bár jómagam nem lottózom, természetesen hallottam róla, hogy milyen ir­datlan gazdag­sággal kecseg­tet a mostani főnyeremény. Nehe­zen tudom elképzelni, hogyan le­hetne a sorsolást befolyásolni, de ekkora összeg esetén még ezt sem tartom teljesen kizártnak. Én mindenesetre ennyi pénzért egy lépést sem tennék. Elvégre több mint négymilliárd forintról van szó. Ez pedig egy nyugdíjas szá­mára egyszerre felfoghatatlan és félelmetes. BUGÁNY JÁNOS Kitüntetések A Belügyi Tudományos Tanács a magyar tudomány napja alkal­mából Tudományos Munkáért Emlékérmet adományozott a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság személyzeti osztályve­zetőjének, Kozák Mónika tűzol­tó századosnak. Az emlékérmet Dr. Tóth Zoltán, a Belügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára tegnap adta át Budapes­ten. A megyei közgyűlés idén jú­niusban döntött a 2003-ban ado­mányozandó megyei tudomá­nyos díj odaítéléséről. Ebben az évben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Díjban ré­szesül dr. habil. Vizdák Károly, a Tessedik Sámuel Főiskola Me­zőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar tanszékvezető egyetemi ta­nára, főigazgató-helyettes. A ki­tüntetést csütörtökön adják át a tudomány napja rendezvényen Szolnokon, a Technika Házá­ban. HGY, TA GYERTYÁT GYÚJTOTTAK. A Szolnokon tevékenykedő polgári körök tegnap gyertyagyújtással emlékeztek az 1956-os magyar forra­dalom leverésére a Szent István téren lévő kopjafánál. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom