Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-20 / 270. szám

I 2003. November 20., csütörtök ADÓT Ü K Ö R 7. OLDAL Új törvény az adózás rendjéről Az szja fontosabb változásai 2004. JANUAR 1-JETOL HATALYBA LEP AZ EGY EVVEL KORÁBBAN ELFOGADOTT ADÓTÁBLA Jövedelem összege 0-800.000 forint 800.001-1.500.000 forint 144.000 forint és a 800.000 forinton felüli rész 1.500.001 forinttól 326.000 forint és az 1.500.000 forinton felüli rész 38 százaléka Az adó mértéke 18 százalék 26 százaléka Az adójóváírás mértéke fő sza­bályként továbbra is a bér 18 %-a, jogosultsági hónaponként 9 ezer forint. Új szabály viszont az, hogy a havi 53 ezer forint mini­málbér adómentességére kiegé­szítő adójóváírást vezettek be, aminek összege 9.540 Ft. Ez telje­sen akkor számolható el, ha az | éves jövedelem nem haladja meg a 720 ezer Ft-ot, fölötte - 756 ezer Ft-ig - fokozatosan csökken. A lakáscélú hitelek törlesztésé­hez kapcsolódó adókedvezmény új lakás építésénél és vásárlásá­nál 40 %-os mértékű, de legfel­jebb 120 ezer Ft lehet. A kedvezményt csak 15 millió Ft alatti hitel esetén veheti igény­be a magánszemély. 2004-től megszűnik a befekte­tési adóhitel, ilyen címen utoljá­ra a 2003. évről szóló bevallásban lehet kedvezményt érvényesítem, a bevallásban kimutatott adóhi­tel-állományt legkésőbb 2007. áp­rilis 20-ig kell visszafizetni. Az adóhatóság határozatban fogja megállapítani a kötelezett­séget. A határidő előtti visszafize­tés jelentős kedvezménnyel jár. Az egyéni vállalkozói szemé­lyi jövedelemadó mértéke 18 %- ról 16 %-ra csökken. Tételes költségelszámolás ese­tén az egyéni vállalkozói jövede­lem csökkenthető az adóévben fi­zetett iparűzési adó 25 %-ával. A mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételi határa évi 400 ezer Ft-ról 600 ezer Ft-ra emelkedik. Megváltozik a kis összegű kifi­zetések értékhatára is, 5 ezer Ft- ról 15 ezer Ft-ra nő, ami az adó­tábla legmagasabb százalékával adózik, vagyis 2004-ben 38 %-kal. Az eva főbb változásai 2004. évre a bevételi határ — mind a bennmaradásra, mind a bejelentkezésre vonatkozóan — 15 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra nő. Jelentős változás, hogy a feltéte­leknek megfelelő eva-alanynak nem kell évente újra nyilatkoznia az eva-választásról. Csak akkor kell december 1-je és december 20-a között nyilatkoznia, ha újként be akar jelentkezni a törvény hatá­lya alá, illetve akkor, ha kijelentke­zését jelzi. A választást megelőző és követő évekre vonatkozó feltéte­leket is érintik a változások. Ha a gazdasági társaságban új tagok együtt 50 %-ot meghaladó szavaza­ti jogot szereznek, nem választhat­ják az eva-t. Nem kizáró ok viszont a továbbiakban az olyan tevékeny­ség végzése, amelyhez PSZÁF-, il­letve SZF-engedély vagy bejelentés szükséges. Csak azon adóalany vá­laszthatja az eva-t 2004-re, akinek nincs közösségi adószáma. A már közösségi adószámmal rendelke­zők az eva hatálya alatt akkor ma­radhatnak, illetve léphetnek be, ha 2003. december 20-áig kérik az adóhatóságtól a közösségi adószá­muk törlését. ■ Az adózással foglalkozó szakemberek és adózók számára követhetőbb, szerkezetében jobban felépített, alapintézményeiben válto­zatlan, ám mégis igen sok módosítást tartal­mazó új törvényt alkotott az Országgyűlés 2003. évi XCII. törvény: Az adózás rendjéről címmel. A törvény 2004. január 1-jén lép hatályba. A megváltozott szabályok ismertetésére helyszű­ke miatt nem vállalkozhatunk, mindössze né­hány, közérdeklődésre számot tartó új, illetve módosító szabályt emelünk ki, figyelemfelhívó jelleggel. Adóhatósági adómegállapítás először 2005-ben A törvény új adó-megállapítási módot szabályoz a személyi jövedelemadózásban: az adóhatósági adómegállapítást. Ezen szabályok alapján azok a magánszemé­lyek, akik megfelelnek az szja-törvényben előírt feltételeknek, kérhetik hogy adójukat ne a mun­káltató, hanem az adóhatóság állapítsa meg. Ezen új móddal a jogalkotó a munkáltatókat kívánja tehermentesíteni az adózással kapcsola­tos feladatok alól. Az adóhatósági adómegállapítás alapja az adó­zó magánszemély nyilatkozatán túl a munkálta­tók, kifizetők kötelező adatszolgáltatása. Az ez­zel kapcsolatos mulasztást a jogalkotó kiemelt, 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja. Egyéni vállalkozó ezt az adó-megállapítási módot nem választhatja. Az ennek érdekében történő munkáltatói, kifi­zetői adatszolgáltatás 2005-ben csakis elektroni­kus úton, vagy gépi adathordozón szolgáltatható. Közösségi adószámmal kapcsolatos változás Az EU-csatlakozástól kereskedelmi kapcsolatnak minősül az EU tagállamaiba nyújtott, illetőleg on­nan igénybevett szolgáltatás is (eddig csak a ter­mékbeszerzés és -értékesítés minősült kereske­delmi kapcsolatnak). Vagyis ezen időtől a szol­gáltatásnyújtás, annak igénybevétele is közössé­gi adószám megszerzéséhez kötött. Épp ezért, áld 2003. augusztus 15-ig nem ka­pott közösségi adószámot, változás-bejelentési eljárásban kérheti azt az adóhatóságtól. 2004. május 1-jét követően a negyedévenkénti áfa-bevallásban kell nyilatkozni az EU-tagállami kapcsolatról a bevallásban meghatározott adat- tartalommal. Új szabályok az adóigazgatási eljárásra Az adóigazgatási eljárás ezentúl három szakasz­ra tagolódik: az ellenőrzésre, a hatósági-határo­zathozatali eljárásra, továbbá a végrehajtási-be­hajtási eljárásra. Főbb változások az ellenőrzésben A háromezer legnagyobb adóteljesítményű adó­zó - ezt a kört a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben - bevallásainak utólagos ellenőrzési határideje 120 napra emelkedett. Nemcsak az elektronikus úton tárolt adatokat, hanem az ezek megjelenítéséhez szükséges programot is át kell adni az adóhatóságnak. 15 napra nőtt az észrevételi határidő, s ezt nem csak írásban, szóban is elő lehet terjeszteni. Ilyenkor az adóhatóság foglalja írásba. Az állami adóhatóság a közösségi áfa-ellenőr­zésbe a termék értékének vagy besorolásának meghatározásához bevonhatja a VPOP-t is. Új szabályok a hatósági eljárásban Ha a hatósági eljárásban bizonyításra van szük­ség, ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az ellenőrzési eljárásban. Ha a hatóság egy szerződést vagy ügyletet az egyik alanynál az elnevezéstől eltérően minősít, (pl.: lízinget adásvételnek stb.) ugyanazt a szer­ződést a másik félnél is ugyanúgy kell minősíte­nie. Ha az adó alapja ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, az adóalapot a jövő­ben az adózás rendjéről szóló törvény forgalmi érték meghatározása alapján kell kiszámítani (az illeték törvényből átkerült az Art-be.) 15 napról 30 napra növekedett az utólagos adómegállapítás fellebbezési határideje, az egyé­bé marad 15 nap. A felettes szerv részbeni megsemmisítésről is dönthet, vagyis bevezetésre került a részjogerő intézménye. Más változások A törvény egyértelműen rendelkezik a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséről. Adóbírság alól akkor mentesülhet az adózó, ha az adófolyószámláján lévő túlfizetés nemcsak az eredeti esedékességkor, hanem legalább az el­lenőrzés megkezdésének napjáig fennállott. Nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett al­kalmazott foglalkoztatása, vagy igazolatlan ere­detű áru forgalmazása esetén 12 nyitvatartási napra le kell zárni a helyiséget, ugyanezen idő­tartamra fel kell függeszteni az adóköteles tevé­kenység gyakorlását a mulasztási bírság mellett. Újabb jogsértés esetén 30, majd 60-60 nap a be­zárás (felfüggesztés) időtartama. Ismétlődésnek a három éven belüli jogsértés számít. Tisztelt Adózó! A nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatási köte­lezettségét az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI tv. 3. sz. mellékletének K pontja írja elő. Ennek részletes szabályait pedig a 8002./1999.(AEÉ 6.) APEH-tájékoztató tartalmazza. Mint azt már több más - elsősorban bevallás — nyomtatvánnyal kapcsolatban tapasztalhatták, az APEH minden rendelkezésére álló eszközzel igyek­szik segíteni az adatszolgáltatások pontos teljesíté­sét. Ezért évek óta az internetről ingyenesen letölt­hetők a bevallások, adatszolgáltatások kitöltését és ellenőrzését segítő programok. Ez a kör kibővült a nyomtatványforgalmazók számára előírt adat­szolgáltatással, melyre ezúton is szeretnénk a fi­gyelmét felhívni. A program a WWW.APEH.HU web-oldalon Nyomtatványkitöltő 2003 alatt asz_szigell címen található, és letölthető. A letöltés módját, a szükséges eszközöket az ott található leírás teljes részletességgel tartalmazza. A letöltött program a kitöltendő nyomtatványok mel­lett a kitöltési útmutatót is magában foglalja. A szük­séges eszközökkel vagy internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára ügyfélfogadási időben köz­ponti ügyfélszolgálatunkon egy nyomtatványkitöl­tésre is alkalmas számítógép áll rendelkezésre. Központi ügyfélszolgálatunk címe és ügyfélfo­gadási rendje: Szolnok, József A. u. 22-24., hétfőn 8-12, ked­den, szerdán és csütörtökön 8-16 óra között. Pénteken nincs ügyfélfogadás. A tao-ról szóló törvény módosítása A társasági adóról és az osz­talékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása a vállalkozások versenyképes­ségének javítását, a foglal­koztatás elősegítését szolgá­ló, valamint a jogharmonizá­ciós kötelezettségek megva­lósulását célzó, adóelkerü­lést akadályozó módosításo­kat tartalmaz. A legfonto­sabbak a következőkben fog­lalhatók össze. A versenyképesség javítása A versenyképesség javítása érde­kében 2004-től kezdődően az adó­kulcs 18 százalékról 16 százalékra csökken, ugyanakkor az arányo­sabb közteherviselés érdekében a külföldön tevékenységet végző (off-shore) társaságokra vonatko­zóan az adómérték 1 százalék- ponttal (3-ról 4 százalékra) nő. Az elhatárolt veszteséggel idő­beli korlát nélkül lehet csökkente­ni az adózás előtti eredményt. Megszűnik tehát a korábban ha­tályban lévő ötéves korlát. Az el­határolt veszteség beszámítása to­vábbra sem eredményezheti az adóalap negatívvá válását. A vesz­teségelhatárolást hitelintézet to­vábbra sem alkalmazhatja. A fejlesztési adókedvezmény feltételeit könnyítő intézkedés­ként a beruházási értékhatár 3 milliárd forintra (hátrányos tér­ségben 1 milliárd forintra), míg a létszámnövelési feltétel 100 főre (hátrányos térségben 50 főre) csökken. Az élelmiszer-higiéniai beruházások esetén alacsonyabb összegű (100 millió forint) beru­házási érték elegendő a jogszer­zéshez, ezzel a fejlesztési adóked­vezmény is hozzájárul ahhoz, hogy az üzemek teljesíteni tudják a jogszabályban előírt élelmiszer­higiéniai előírásokat. Az adóked­vezmény az eddigi 5 adóév he­lyett 10 adóévig lesz érvényesít­hető, de egy-egy adóévben a fize­tendő adó teljes összege helyett csak annak 80 százalékáig. A hazai középvállalati kör erő­sítését szolgálja a korábban még használatba nem vett beruházá­sokhoz kapcsolódó adóalap-ked­vezményre jogosultak körének kiterjesztése közepes méretű vál­lalkozásokra, továbbá a kis- és kö­zepes méretű vállalkozások beru­házási hitelhez kapcsolódó adó- kedvezménye felső határának a jelenlegi 5 millió forintról 6 millió forintra emelése. Az egyetemek és a vállalkozások együttműködésé­nek erősítése, az innováció ösz­tönzése céljából az egyetem terü­letén K+F tevékenységet végző vállalkozások - más adózótól el­térően - a K+F közvetlen költség háromszorosával, de legfeljebb 50 millió forinttal csökkenthetik az adóalapjukat. A külföldi társasá­gok belföldről származó kamat, jogdíj, előadói, művészeti és sporttevékenységért, kiállításo­kért járó díj adókötelezettsége megszűnik. A módosítás szüksé­gessé tette a jövedelemszerzés helyének pontosítását is. Ez a vál­tozás Magyarország nemzetközi regionális központ szerepének megteremtését is segítheti. A foglalkoztatás elősegítése A megváltozott munkaképességű­ek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a legalább 50 százalék­ban csökkent munkaképességű al­kalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkal­mazottnak fizetett bérrel, de legfel­jebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Módo­sul a szakképző iskolai tanuló gya­korlati képzésében résztvevő adó­zó által igénybe vehető adóalap­kedvezmény összege, azt a mini­málbér meghatározott százaléká­hoz köti (12, illetve 20 százaléka a közreműködés formájától függő­en) . Ez utóbbi, 50 ezer forintos mi­nimálbér mellett, tanulószerződés esetén havi 10 ezer forint/fő adó­alap-kedvezményt jelent a jelenle­gi 6 ezer forint/fő helyett, ösztö­nözve ezzel a tanulószerződés alapján történő képzést. Uniós jogharmonizáció Módosul a kedvezményezett esz­közátruházásra vonatkozó szabá­lyozás, lehetővé válik, hogy a veszteséget átvevő társaság kigaz- dálkodhassa azt. A csatlakozással függ össze a 2002. december 31- ig megkezdett beruházás alapján igénybe vehető beruházási adó- kedvezmény átalakítására vonat­kozó szabályozás összhangba ho­zása a csatlakozási szerződésben foglaltakkal. A kisvállalkozások adóalap-kedvezménye kiterjed a középvállalkozásokra is, ugyan­akkor a továbbiakban - a joghar­monizáció miatt - nem vonatko­zik a szállítási tevékenységet vég­ző adózó által a nemzetközi szál­lítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre, továbbá a tevé­kenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálko­dási ágazatba vagy halgazdálko­dási ágba sorolt adózóra, illetve az ültetvényre és a tenyészállatra. A kis- és közepes méretű vállalko­zások adókedvezménye a közös­ségi szabályok alapján úgyneve­zett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adóelkerülést akadályozó intézkedések Egymást követő két veszteséges adóév, valamint átalakulás esetén az elhatárolt veszteség csak az adóhatóság engedélyével érvé­nyesíthető. A veszteség leírásá­nak adóhatósági engedélyhez kö­tése az adóelkerülés lehetőségét szűkíti. A kiszámíthatóság érde­kében, ha a hatóság a rendelkezé­sére álló idő végéig nem nyilatko­zik, úgy az engedélyt megadott­nak kell tekinteni. Osztalékadó Az osztalékadózásra vonatkozó rendelkezéseknek az Európai Unióhoz történő csatlakozás mi­att szükséges módosítását 2002- ben fogadta el az Országgyűlés azzal, hogy azok az Európai Uni­óhoz történő csatlakozástól lép­nek hatályba. A módosítás pon­tosítja, hogy az osztalék forrás- adóztatása alóli mentesítés felté­teleként előírt legalább kétéves és legalább 25 százalékos része­sedés időtartamába a csatlako­zás előtti időszak is beszámít. Ezen túl az osztalék forrásadóz­tatása alóli mentesítés feltétele­ként a részesedés birtoklására előírt legalább kétéves időtarta­mot nem Követeli meg a kifize­téskor. E változáshoz kapcsolód­va a törvény előírja, hogy két év­nél rövidebb idő esetén az adó levonása alól kifizetéskor kezes­ségvállalás mellett mentesülhet a jövedelmet szerző. (A kezes­ségvállalás érvényességéhez adóhatósági jóváhagyás szüksé­ges az adózás rendjéről szóló törvény értelmében.) Az adónak a jövedelem kifizetésekor törté­nő levonása, és utóbb a részese­dés kétéves birtoklására vonat­kozó feltétel teljesülése esetén - az általános szabályok szerint — lehetőség van visszatérítési igény előterjesztésére az adóha­tóságnál. Bevallás azonnali ellenőrzése? A címben feltett kérdésre az adózás rendjéről szóló tör­vényből tudhatjuk meg a vá­laszt. Az említett jogszabály az adóhatóság számára az alábbi esetekben teszi köte­lezővé a bevallások azonna­li ellenőrzését és szükség esetén az adóalap becsléssel történő korrekcióját: 1 — Ha a vállalkozói jövedelemről (eredményről) benyújtott beval­lás valóságtartalma kétséges, mert az adózó nyugtaadási köte­lezettségét az adóéven bélül is­mételten elmulasztotta, igazolat­lan eredetű árut forgalmazott, be nem jelentett alkalmazottat fog­lalkoztatott.- Ha a magánszemély valót­lan, hiányos személyi jövedelem­adó-bevallást tett, vagy az adóha­tóság a magánszemélyt bevallá­sának kiegészítésére hívta fel azért, mert bevallott jövedelme egymást követő kétéves bevallási időszak tekintetében sem érte el a mindenkori minimálbért, és a felhívásra a magánszemély valót­lan, hiányos nyilatkozatot tett vagy a nyilatkozattételt elmulasz­totta. Az adóhatóság a bevallás kiegészítését azoktól az adózók­tól kérheti először, akik 2001-ben és 2002-ben is a minimálbér alat­ti jövedelemről tettek bevallást. A felhívásra a magánszemély köte­les nyilatkozni az adóévben szer­zett jövedelmének (bevételének) felhasználásáról, vagyis kiadásai­ról, ráfordításairól, befektetései­ről és ezek forrásairól. Jogszabályi előírásból követ­kezően az adózó az ismertetett feltételek fennállása esetén nem vonhatja kétségbe az adóalap becsléssel történő megállapításá­nak lehetőségét. Az adóhatóságnak az ellenőr­zés megindítása szempontjából mérlegelési lehetősége nincs, köteles azt megkezdeni a beval­lási határidő lejárta után: egyéni vállalkozó mulasztása esetén a mulasztás évét követő év febru­ár 15. napját követően, társas vállalkozás mulasztása esetén a mulasztás évét követő év május 31. napját követően, a magán- személy valótlan, hiányos beval­lása vagy nyilatkozata esetén az adóévet követő év március 20. napja után. A bevallási kötele­zettséget nem teljesítő adózó sem mentesül a bevallási határ­idő lejárta után az azonnali el­lenőrzés alól. Az „azonnaliság” tehát nem azt jelenti, hogy a mu­lasztás tényének jogerős megál­lapítása után bekövetkezik az el­lenőrzés, hiszen az adózók év közben a keletkezett jövedelme­ikről bevallással még nem ren­delkeznek. Ha azonban az adó­zó tevékenységét év közben jog­utód nélkül megszünteti, az adóellenőrzést azonnal meg kell kezdem. Példával szemléltetve az azon­nali ellenőrzés elrendelésének menetét: Egy társaságnál 2003. évben két esetben állapította meg az adóhatóság a nyugtaadási kö­telezettség elmulasztását, mind­két esetben jogerős határozat rögzíti a mulasztások tényét. A társaság számíthat arra, hogy az adóhatóság 2004. május 31. nap­ja után - a 2003. évi társasági adóbevallás benyújtása után - a 2003. adóévre ellenőrzést folytat le nála. 2003-ban és a megelőző évek­ben jó néhány vállalkozás talál­kozhatott az ellenőrzés ezen faj­tájával — többen visszatérő jel­leggel is -, döntően a nyugtaadá­si kötelezettség ismételt elmu­lasztása idézte elő az azonnali el­lenőrzést. Az oldal a megyei adóhivatal és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az APEH viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom