Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

I 2003. November 17., hétfő ÉRDEKE S S É G E K 7. OLDAL FILMPREMIER. „Elfojtó” sikerre számít Lucy Lawless és Zoe Bell amerikai színésznő a legújabb film- jük hollywoodi bemutatóján. ________________________________________________fotó: europress/epa A finnek nem is olyanok, „mint a finnek” Ősarckarc Újraírhatja az emberi művészet kialakulásáról eddig vallott né­zeteket és dátumokat egy olasz- országi építkezésen előkerült, 200 ezer évesre becsült különös formájú kődarab. A leletre vélet­lenül talált rá két évvel ezelőtt Borzonasca városában Pietro Gaietto régész. A tudós úgy véli, hogy az ovális alakú kő emberi kéztől származó műalkotás, és két arcot ábrázol: egy szakállas és egy szakáll nélküli emberét. Ha Gaietto kormeghatározása és feltételezése igaznak bizonyul, akkor a mű a 150 ezer évvel ez­előtt kihalt Homo erectus em­berfaj egyik egyedétől szárma­zik. (A Homo erectus volt a Ho­mo sapiens közvetlen őse.) Mint a BBC internetes oldala utalt rá, Gaietto véleményét sok szakem­ber kétségbe vonja, szerintük a Homo erectus még nem volt ké­pes a szimbolikus gondolkodás­ra és a műalkotásra. A jelenlegi álláspont alapján az emberi mű­vészet legősibb nyomai keve­sebb mint 100 ezer évesnél nem régebbiek, közülük a dél-afrikai Blombos-barlangban talált vé­sett kövek a legfigyelemremél­tóbbak. ■ Rekordfa Minden eddigi idők legmaga­sabb karácsonyfája díszíti majd a brazíliai Itu városát. A 84 mé­teres fenyőt, amely egy 28 szin­tes épület magasságával vetek­szik, 350 tonna acélból húzzák fel a hét végén a Sao Paolótól 90 kilométerre fekvő nagyváros egyik bevásárlóközpontjában. A karácsonyfát díszítő girlandok hatezer métert tesznek ki. A be­vásárlóközpont illetékesei nem titkolják, hogy a rekord magas­ságú karácsonyfát vevőcsaloga­tónak szánják. Minden idők leg­magasabb természetes kará­csonyfája, egy 67,36 méteres douglasfenyő 1950-ben Seattle- ben állt. ■ Elefántköltöztetés Kenyában mintegy négyszáz elefántot „deportálnak” jelenlegi lakhelyéről, miután a környék gazdálkodói egyre arra panasz­kodnak, hogy kukoricásaikat el­pusztítják az ormányosok. A Daily Nation című angol nyelvű lap értesülése szerint az elkövet­kező öt év alatt az állatokat a Tsavo Nemzeti Parkba telepítik át, ahol már jelenleg is mintegy hatezer elefánt él. Kenyában so­rozatosan megtörténik, hogy éhes elefántoknak esik áldoza­tul a termés - írja a dpa. Ráadá­sul — a World Wildlife Service adatai szerint - az elmúlt hét esztendőben kétszáz embert öl­tek meg elefántok. Sok mítosz, amelyet a finnek előszeretettel terjesztenek hazájukról, nem felel meg a valóságnak. Egy finn napi­lap, a Helsingin Sanomat né­hányat közülük górcső alá vett „A világ számokban” legújabb kiadásának segít­ségével. A finnek előszeretettel mesélik külföldi vendégeiknek, hogy Finnországban, amely mintegy szülőhazája a mobiltelefonnak, használják a legtöbb maroktele­font. Erről szó sincs: az az ország, amelyben egy Nokia nevű hely­ség található, a maroktelefonok elterjedtségét tekintve a tizedik helyen áll a világ országai között. Éppen így nem helytálló a finnek erős testfelépítéséről és hosszú életéről szóló állítás sem. A vár­ható életkor 29 országban maga­sabb, mint Finnországban. Sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy a finnek gyilkosai elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedé­sek. Másrészről a finnek gyakran alaptalanul leszólják hazájukat. így például az egészségügy Finn­országban sem nem egyike a leg­drágábbaknak, sem nem hatásta­lan: a gyerekhalandóság szintje Finnországban egyike a legala­csonyabbaknak, és a rák gyógy­kezelésének eredményessége te­rén Finnország az élvonalba tar­tozik. Végül a legújabb statiszti­kai adatok nem támasztják alá a drága finn munkaerőről és az or­szág nagyarányú eladósodottsá­gáról terjesztett véleményeket sem. Sajnálják, hogy megették... Thomas Baker angol metodista misszionári­ust valószínűleg nem nagyon vigasztalta vol­na az sem, ha tudja, hogy megevése után 136 évvel távoli leszármazottaitól könnyek kö­zött kérnek bocsánatot megevőinek leszár­mazottai: a fidzsi törzs tagjai. A Sussex grófságbeli Playdenben született Bakert, aki a keresztény hitet indult terjeszteni Fidzsire a szomszédos angol gyarmatról, Ausztráliából, 1867 júliusában vezették el már megtérített helyi hívei a csendes-óceáni szigetcsoport Viti Levu nevű szige­tének egyik hegyi falujába. Ez volt a lelkész utolsó missziója. Baker - a legenda szerint - óvatlanul megérintette az akkori törzsfőnök fejét, amivel megszegett egy szigorú, mind a mai napig érvé­nyes törzsi tabut. Erre aztán a falu népe Bakert és nyolc társát fejszékkel feldarabolta, és ünnepi la­komán megette - csizmáik kivételével. Ők voltak az első fehér emberek, akiket a kannibalizmust akkor már évszázadok óta űző helyiek rituálisan legyilkoltak és elfogyasztottak. Az angol hittérítő rituális meggyilkolásáért és megevéséért felelős törzs mai tagját nemcsak a megáázó bánásmód feletti bűntudat vezérelte arra, hogy megindító ce­remónia keretében, váódi könnyeket sírva próbál­ták kiengesztelni Baker Ausztráiában élő leszár- mazottát. A másik ok az egész rendezvényre ta­lán nyomósabb volt: a törzs úgy érzi, hogy a neve­zetes vacsora óta átok ül rajta. Az engesztelő ritu- áét Nubutautauban rendezték, ugyanabban a fa­luban, ahol annak idején a tragédia történt. A törzs a helyi viszonyok között igen drága ajándékokká igyekezett elnyerni a meghívott tíz rokon bocsána­tát; a családnak egyebek mellett bálnafogakká és egy frissen leölt marhával kedveskedtek. A cere­mónia jelentőségét jelzi, hogy azon Laisenia Qarase fidzsi miniszterelnök is megjelent. Qarase azt mondta: azon a tragikus napon civilizációk csaptak össze a kis hegyi fáuban. A helyiek évszá­zados életformájukat látták fenyegetve a jövevény­től - tette hozzá, személyesen is elnézést kérve Baker csáádjától. Les Lester, a hittérítő ükunokája, aki gyárigazgató a Queensland szövetségi állam­beli Bundaberg váosban, több száz falubeli előtt tartott beszédében azt mondta: ami történt, meg­történt, a jövőbe kell tekinteni. A megevett misszi­onárius kései utódját a könnyező falufőnök, Ratu Filimone Nawavabalavu a beszéd után csókkal il­lette orcáján, átadta a törzs engesztelő ajándékait, és mindenki a történtekkel megbékélve távozott a maga civilizációjába. ________________ ■ Ho ld-fűtötte házak Norvégia sarkvidéki részén egyes házakat már „a Hold fűt”: az energiát tenger alatti erőmű adja, amelyet a da­gály és az apály változása hajt. Hammerfest város közelében egy tengeri csatornában az árapály­áramlat, amelyet a Holdnak a Földre gyakorolt gravitációs von­zása okoz, meghajtja a tengerfe­nékre rögzített turbina 10 méteres lapátjait, hogy villamos energiát fejlesszen a helyi elektromos há­lózat részére. A prototípus egy víz alatti szélmalomhoz hasonlít, és a tervek szerint évente 700 ezer ki­lowattóra nem szennyező energi­át termel majd, ami elegendő kö­rülbelül 30 ház világításához és fűtéséhez. Harald Johansen, a projektet megvalósító Hammer­fest Stroem ügyvezető igazgatója a Reuter hírügynökség tudósítójá­nak elmondta, először fordul elő a világon, hogy az árapályáram­latból így nyert villamos energiát bekapcsoltak a hálózatba. A Kvalsund csatornában lévő erő­mű, amely 80 millió koronába ke­rült, aprócska hozzájárulás az üvegházhatás elleni küzdelem­hez, mivel nem olyan fosszilis fű­tőanyagoktól függ, mint amilyen a kőolaj és a földgáz, amelyeket felelőssé tesznek a globális felme­legedésért. Dagály idején körül­belül 12 órán át másodpercen­ként mintegy 2,5 méteres sebes­séggel áramlik a víz a Kvalsund csatornán keresztül, a csúcson megáll, aztán irányt változtat. Ek­kor a turbinalapátok is automati­kusan fordulnak. Ha a projekt sikeres lesz, szé­les körűen alkalmazhatóvá válik, és több millió dolláros megrende­léseket eredményezhet. Az új módszernek vannak előnyei a szélerőművekkel szemben, ame­lyek nem hoznak hasznot csen­des időben, és amelyeket úgy kell megépíteni, hogy a hurrikán erejű szeleket is kibírják. Korábban már építettek árapályerőműveket Franciaországban, Kanadában és Oroszországban, amelyek dagály­kor duzzasztógáttal összegyűjtöt­ték a vizet mesterséges lagúnák­ban. Amikor jön az apály, a gravitá­ciós erő átviszi a vizet a turbiná­kon, és villamos áramot termel. Az ilyen duzzasztógátak azonban megzavarhatják az állatok és a növények élőhelyét a folyótorko­latokban és a tengerpartok men­tén. Az árapályáramlatok segítsé­gével működő turbinák viszont csendesek és nem láthatóak a fel­színről: a halak, bálnák, fókák körbe tudják úszni őket anélkül, hogy elpusztulnának. Hátrányt jelentenek viszont a magas költ­ségek. A Hammerfest Stroem becslése szerint egy kilowattóra körülbelül 0,3 koronába fog ke­rülni, ami háromszor annyi, mint egy üpikus vízerőműnél Norvégi­ában. A Karbantartás is problémá­kat okozhat, mert búvároknak kell lemenni a tengerfenékre. A hasonló kísérletek tenger alatti ár- apály-áramlati erőművekkel Ausztráliától Nagy-Britanniáig nem érték el azt a szakaszt, hogy ezek az erőművek áramot adtak volna az országos hálózatba. A Statoil norvég olajcsoport, az ABB svájci-svéd műszaki cso­port és a helyi norvég szolgálta­tók partnerek a Hammerfest Stroem vállalkozásában. Tapasz­talatokat szeretnénk szerezni eb­ből, hogy megpróbáljunk ma­gunk is zöld villamos áramot elő­állítani - jelentette ki Hanne Lekva, a Statoil szóvivője. Mindhalálig rock and roll A rock and roll születésének ötvenedik évfordulójára ké­szül Memphis városa: már eldördült a startpisztoly, és az események a szervezők szerint 2004. július 5-én, azon a napon érik majd el csúcspontjukat, amikor Elvis Presley lemezre vette első dalát, a That’s All Right-ot. A születésnappal kapcsolatban a műfaj rajongóinak és kutatóinak alighanem lesz még egy-két sza­va. A világ ugyanis úgy tudja, hogy az ötvenedik évfordulót Bili Haley óráihoz kell igazítani. A több mint húsz éve halott Haley 1954. április 12-én vette lemezre a Rock Around The Clock című dalát, amely előbb volt, mint Elvis Presley lemezfelvételének napja. Háborúskodás valószínűleg nem lesz a dologból, hiszen ün­nepelni jó, és ez a műfaj rászol­gál arra, hogy jövőre akár egész éven át ünnepeljék. Gondok csak akkor merülhetnek fel, ha az ün­neplésből véletlenül kifelejtik az Elvisszel szemben mindig lema­radó jó öreg Billyt. A memphisiek mindenesetre már Újév napján megkezdik a rock and roll élteté­sét, és nem hagyják ki az ese­ménysorozatból január 8-át, ami­kor a csípőrázó Elvis hatvankette­dik születésnapját ünnepelte vol­na. Memphis város polgármeste­re, Willie W. Herenton máris ze­nei nagyköveteket kért fel az ese­mények megfelelő kézben tartá­sára. Az illusztris csapatba a memphisi születésű, az MTV díj­kiosztóján nemrégiben taroló Justin Timberlake amerikai pop­sztár, B. B. King, a blues élő le­gendája, Isaac Hayest, a soul óri­ása, valamint Scotty Moore, Elvis egykori háttérzenésze került. Moore valósággal megrendült, mikor meghallotta, hogy mekko­ra megtiszteltetés éri. A blues öreg királyának is van némi köze Memphis ünneplő városához, B. B. King ugyanis évtizedeken át játszott a város egyik híres utcá­jában, a Beale Streeten. Ő a blues és a rock and roll állandó köl­csönhatására hívta fel a figyel­met, arra, hogy a két műfaj folya­matosan alakította, érlelte egy­mást. Timberlake arra emlékeztetett, hogy szülővárosának zenei vilá­ga pályája kezdetétől ösztönző hatással volt rá, és ez így van ma is. Isaac Hayes számára kedves ez a hely, hiszen innen indult karrierje. A visszaszámlálás újév­kor a Beale Streeten kezdődik a Király születésnapját is közrefo­gó Elvis-héttel. A nevezetes le­mez felvételének félévszázados évfordulója lesz az események csúcspontja, de nem felejtik ki a sorozatból augusztus 16-át, Elvis halálának évfordulóját sem. Mekkora a veszély? Nem olyan súlyos egy vi­szonylag nagy méretű aszte­roida roppant pusztító földi becsapódásának veszélye, mint gondolták — állítják egy új tanulmány szerzői. Húsz-harminc százalékkal ki­sebb ez a veszély, mint eddig gondolták a tudósok - írta a Na­ture brit tudományos folyóirat Alan Harrist és kollégáit, a Né­met Repülési és Űrhajózási Köz­pont munkatársait idézve. A bolygókutatással foglalkozó Harris megállapítása szerint hi­básak az ezzel kapcsolatban vég­zett eddigi számítások. Nézete szerint az a tévedés magyarázata, hogy a földközeli aszteroidák fé­nyesebbek, mint a tudósok gon­dolták. (A csillagászok rendsze­rint a fényesség alapján becsülik meg a kisbolygók méretét, mivel ezek rendszerint túl kicsik és túl távoliak ahhoz, hogy közvetlenül meg lehessen mérni kiterjedésü­ket.) Harris és csapata most úgy gondolja, hogy jobb módszert alakított ki az aszteroidák nagy­ságának becslésére. Ennek lénye­ge, hogy a kisbolygók által el­nyelt napsugárzás hőmennyiség­ét mérik, és ebből következtet­nek az égitest méretére. A 2200 ismert földközeli aszteroidára al­kalmazva az új módszert, megál­lapították, hogy ezek közül keve­sebb mint 1100 nagyobb egy kilo­méteresnél. Korábban, a régi módszerrel 1300-ra tették ezt a számot. Az nem következik Harrisék megállapításaiból, hogy egyáltalán nem áll fenn aszteroi­dabecsapódás veszélye, de az igen, hogy ha kevesebb a nagy méretű kisbolygó, mint feltéte­leztük, akkor értelemszerűen ki­sebb az általuk okozható pusztí­tás veszélyejs. _______ ■ TE STBESZÉD. A világhírű ausztrál énekesnő, Kylie Minogue nagy sikerű koncertet adott legújabb, Testbeszéd című lemezének dalai- ból a hét végén Londonban.___________________fotó: europress/ep*

Next

/
Oldalképek
Tartalom