Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-14 / 265. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. November 14., péntek | VW MEGYEI Félidőben a „gyespótlékfizetés” Gondot jelentenek a pontatlan lakcímek Megfenyegetett polgárőrfeleség A még nagyobb összefogásban látja a megoldást a megyei szövetség elnöke Megyei információ Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében eddig több mint tíz­ezer személy részére utalták már ki a gyermekgondozási segély (gyes) mellett járó jö­vedelempótlékot. Soós Ágnes, a Magyar Állam- kincstár megyei területi igazgató­ságának vezetője érdeklődésünk­re elmondta, valószínűsíthetően a jövő héten kiutalják az összes jo­gosult részére a jövedelempótlé­kot, ami azt jelenti, hogy legké­sőbb november 30-ig minden érintett kézhez kapja a részére já­ró összeget. (Megyénkben egyéb­ként megközelítőleg összesen húszezer kismamát érint az elma­radt jövedelempótlék kifizetése.) A igazgató asszony felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a jövedelem- pótlék utalása nem abc-sorrend- ben történik, a posta pedig na­ponként kétezer darab utalványt tud fogadni. A jövedelempótlékra jogosul­taknak az igényük érvényesíté­sére teendőjük általában nincs, mivel a családtámogatási kifize­tőszervek külön kérelmek nél­kül, hivatalból állapítják meg a jövedelempótlékot. Ajánlatos azonban felkeresni a területi igazgatóságokat többek között azoknak, akiknek nevében vagy állandó lakcímében a gyesfolyó­sítás megszűnését követően vál­tozás állt be. Gondot jelent ugyanis, hogy a lakcím pontat­lansága miatt vagy lakcímválto­zás bejelentésének elmulasztása miatt már több határozat vissza­érkezett, amivel természetesen együtt jár a kiutalt összeg vissza­érkezése is. Mint ismert, a kifizetésnek szi­gorú szabályai vannak: kizárólag tértivevényes postautalványon történik, a Magyar Postán ke­resztül. A pénzfelvétel csak sze­mélyesen vagy más személynek kifejezetten a jövedelempótlék felvételére szóló meghatalmazás alapján történhet, bankszámlára nem utalnak. Amennyiben a pótlék kifizeté­se meghiúsul, és a területi igaz­gatósághoz visszaérkezik, az to­vábbi egy éven belül a jogosult részére kiutalható. Mint Soós Ág­nes hozzátette, azok esetében, akiknek az ellátása a lakcím elég­telensége miatt érkezik vissza, a területi igazgatóság a Lakcím­nyilvántartó Hivatal közreműkö­désével megkísérli beszerezni a jogosult jelenlegi állandó lakcí­mét. A gyes mellett járó jövedelem- pótlékkal és annak kifizetésével kapcsolatban egyébként igen so­kan érdeklődnek a területi igaz­gatóságon, így annak telefonköz­pontja (56/512-900) leterhelt. Ezért az ügyfelek, megértésüket is kérve, számítsanak egy kis vá­rakozásra. BARANYI GYÖRGY A jövedelempótlék annak a személynek jár, aki 2000. január 1. és 2002. március 7. között olyan gyermekgondozási se­gélyben részesült, amelyhez nem állapították meg a jövede­lempótlékot. Összege havi 6700 forint, függetlenül attól, hogy az adott hónap folyamán teljes egészében vagy csak néhány napra részesült gyesben. A jövedelempótlék egysze­resen jár, ezért ha ugyanazon gyermek után egy hónapon be­lül többen is részesültek gyesben, a jövedelempótlék annak jár, aki a hónap első napján kapta az ellátást. Kedvezőbb járványkép A védőoltások terén előkelő helyén áll megyénk Megyei információ Megyénk járványügyi hely­zetét a kedvező és kedvezőt­len jelenségek egyaránt be­folyásolták, ám a kedvező je­lenségek szerepe erőtelje­sebb volt — derül ki a ÁNTSZ megyei intézetének a múlt évet értékelő tájékoztatójá­ból. A járványügyi biztonság megtar­tása érdekében a megelőző tevé­kenységre helyezték a hangsúlyt 2002-ben is az ÁNTSZ megyei in­tézetének munkatársai. A beje­lentett megbetegedések száma közel azonos szintű volt, mint az előző évi, de a helyszíni járvány­ügyi vizsgálatok száma évről évre növekszik. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások folyamatát — ki­emelt megyei feladatként — a helyszínen oltókörökben ellen­őrizték, elsősorban a romák által lakott területeken. A körzeti vé­dőnők lelkiismeretes munkájá­nak köszönhetően egy hónapnál hosszabb elmaradást nem ta­pasztaltak. A védőoltások teljesí­tése területén országosan a há­rom legjobb megye közé tarto­zunk, mivel a teljesítés 100 szá­zalékos. Mint a tájékoztatóból kiderül, megyénk járványügyi helyzetét a kedvező és kedvezőtlen jelensé­gek egyaránt befolyásolták, a kedvező jelenségek szerepe azonban erőteljesebb volt. Ezek közé tartozott, hogy 2002-ben je­lentettek — ötéves adatokat te­kintve — legkevesebb hepatitisz­megbetegedést, skarlátot, mumpszot, bárányhimlőt, geny- nyes, valamint savós agyhártya­zajárvány nem alakult ki. A ked­vezőtlen jelenségek közé tarto­zott viszont, hogy a vérhasbeje- lentések száma a 2001. évinek a duplájára nőtt. Elsősorban a rossz szociális körülmények kö­zött élő romacsaládok körében, a megye számos pontján fordultak elő megbetegedések. Karcag— Kunmadaras térségében négy hónapig tapasztalta az ÁNTSZ a vérhas szórványos jelenlétét. JÁRVÁNYÜGYI HELYZET Ev Bejelentett fertőző Helyszíni megbetegedések járványügyi vizsgálatok 2000 6477 1042 2001 5751 1321 2002 6318 1714 (Forrás: ÁNTSZ megyei intézete) gyulladást és tularémiát (melyet nyúlpestis néven is ismernek). A védőoltással megelőzhető fertő­ző betegségek közül nem diag­nosztizáltak torokgyíkot (diphtheria), járványos gyer­mekbénulást. A bélrendszert érintő tünetekkel járó fertőző megbetegedések alacsony szin­ten maradtak. Lépfenefertőzés nem volt megyénkben, a gyanús küldemények száma is kettőre csökkent, melyek fertőzöttségét a laboratóriumi vizsgálat kizárta. Kedvező volt az is, hogy influen­Összesen 20 megbetegedést oko­zott e két településen a Shigella sonnei baktérium. Egy szociális otthoni közösségben 46 főt érin­tő, a bélrendszert érintő tünetek­kel járó megbetegedések fordul­tak elő. Ez esetben a járványügyi és a laboratóriumi vizsgálatok igazolták a Calici vírus kóroki szerepét. Egy védőoltásban nem részesült, 69 éves férfi tetanusz­megbetegedését is regisztrálták, aki két hónapos gyógykezelés után gyógyult. BGY Kengyel A minap egy ismeretlen telefonáló megfenye­gette a helyi polgárőrség épp szolgálatban lévő vezetőjének feleségét — tudtuk meg a megyei polgárőrszövetség elnökétől, Kolozsi Józseftől. Azt mondta az idegen: agyonüti az asszonyt, ha a férje nem hagy fel a „kutatkozással”. A településen 1999-óta működik polgárőr-egyesület, a több mint 30 lelkes embert tömörítő szervezet élén kezdettől fogva Hajnal László áll. Esténként, amikor a férfiak szolgálatba állnak, odahaza az asszonyok aggódva várják haza őket. így volt ez a múlt héten szombaton is. Nyolc helybeli férfi két autóval járta a környéket az­zal a céllal, hogy ha úgy adódik, jelenlétük­kel is eltántorítsanak másokat a rossz tettek­ről. Alapvetően nyugodt este volt, mégis tör­tént egy különös dolog. Hajnalék lakásában megcsörrent a telefon. Az asszony, aki ura szolgálata miatt épp egyedül volt odahaza, felvette a kagylót. — Először nem szólt bele senki, majd kissé később megszólalt a szerin­tem eltorzított hang: „Otthon van az urad?” — kérdezte tőlem valaki, anélkül, hogy bemu­tatkozott volna. Miután közöltem, hogy nincs, akkor fenyegetett meg. így folytatta: „Mondd meg neki, ha nem fejezi be a kutat- kozást, agyonütlek — emlékezett vissza Hajnalné a szombat esti izgalmakra. Az asszony enyhén szólva meglepődött, de mint azt állítja: nem olyan fajta, aki megijed a saját árnyé­kától. Úgy döntött, ha kell, szembeszáll idegen rosszakarójával, bárki is legyen az. Felkészült arra is, ha esetleg hívatlan vendég toppanna be hozzájuk. Előkészítette az önvédelmi „fegyvereit”. Egy kala­pács, egy húsvágó bárd és egy légyirtó spray társa­ságában üldögélt a konyhában egészen addig, amíg férje hazaért. Azt csak másnap tudta meg, hogy elő­ző este egy másik polgárőr, Pólyák József lakására is odatelefonált valaki. Ott is a férjet kereste egy isme­retlen, ám később szó nélkül letette a telefont. Természetes, hogy a történtek tudatában több, a közelmúltban tapasztalt furcsaság is szöget ütött az asszonyok és a polgárőrök fejében.- Lehet, hogy nincs igazam, de szerintem ezek A Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság vezetője, Fejes Zoltán alezredes elmondta, a településen ko­rábban valóban két rendőr teljesített szolgálatot, je­lenleg pedig egy, ám a továbbiakban nem látják in­dokát annak, hogy ismét emeljék a létszámot. a telefonálások a „telekfelmérőkkel” vannak össze­függésben — kombinált Hajnalné. Az egész úgy kezdődött - tudhattuk meg tőle -, hogy csütörtö­kön idegen fiatalemberek jelentek meg a faluban. Autóval közlekedtek és ahová bekopogtattak, azt mondták, a kertet jöttek felmérni. Azt is hallották, hogy ezzel az ürüggyel bemen­tek egy idős asszony házába. A néni csak később, távozásukat követően vette észre, hogy hiányzik a pénze. Az idegenek négyen voltak, közülük ketten mentek be a portára. Állítólag szombaton is megje­Kolozsi József, a megyei polgárőrszövetség elnöke példátlannak tatja a Kengyelen történteket. Bízik ab­ban, hogy ha a rendőrség tudomására jutnak a tele­fonos fenyegetéssel kapcsolatos információk, elejét lehet venni a további rosszindulatú hívásoknak. Ugyanakkor elsősorban a polgárőrök, illetve az egyes polgárőr egyesületek közötti még nagyobb összefo­gásban látja az ilyen jellegű problémák megoldását. lentek a településen. A polgárőrség vezetőjét emi­att keresték fel az önkormányzattól, ő pedig szom­bat estére szervezett is egy járőrszolgálatot. Míg ők vigyáztak a falura, addig odahaza csörögtek a tele­fonok. A telefonos fenyegetésről a 107-es segélyké­rő telefonon tettek bejelentést, a Törökszentmikló­si Rendőrkapitányság ügyeletese arra biztatta őket, tegyenek emiatt részletes feljelentést. Hajnalné szerint több rendőr kellene a faluba, olyanok, akiket mindig meg lehet találni. Mint mondta, a polgárőröknek jóformán nincs semmi­hez se joguk, csak akkor lehetnek eredményesek, ha van velük rendőr is. A közeli Törökszentmikló- son ugyan van állandó ügyelet, de ha sürgős ügy­ben válna szükség rendőrre, ekkor ez a távolság is nagyon nagynak bizonyulna. _______________hgy A titokzatos telefonáló áldozatai (balról) Hajnal Lászlóné és Pólyák Józsefné alaposan kitárgyalták az ügyet. Hajnalné azt is megmutatta, hogyan várta a fenyegetőző idegeneket fotó: m. j. Okleveles barátság Szolnok Idén kilencedszer adtak egymásnak randevút a testvérvárosi kapcsolato­kat ápoló finn és magyar települések. A rendezvényen minden alkalom­mal rajzpályázatot is hirdetnek a finn-magyar barátságról a két or­szág diákjainak. A felhívás nyomán született ezernél is több rajz közül negyvenet-negyvenet jutalmaztak bronz, ezüst és arany oklevéllel. A ju- talmazottak között ezúttal három szolnoki fiatal volt. Bajmi Boglárka és Bögre Bálint ezüst oklevelet ka­pott munkájáért, míg osztálytársuk, Fekete Nikolett — mindannyian a Mátyás Király úti iskola tanulói - a fődíjat és aranyoklevelet érdemelt ki alkotásával. A képzőművészeti pá­Radócz Zoltán alpolgármester adta át a fődíjat Fekete Nikolettnek fotó: csabai lyáról álmodó diáklány már számos magyar ruhába bújt úriember viszi pályázaton indult és szerepelt siker- táncba a hagyományos finn öltöze- rel. A most díjazott rajzán egy régi tét viselő leányt. _________________________________________TJ. A tarisznya még ma Kunmadaras A magasságos a megmondhatója, hogy a madarasi általános iskola ta­nítói, tanárai mi mindent rakhattak útravalónak az 1958 nyarán ballagó, búcsúzó 39 lány és 43 fiú tarisznyá­jába, de sok mindent, annyi szent. Nem fukarkodhattak, mert több, most már ezüstös hajú öregdiák em­lítette, hogy a tarisznya tartalma a közelmúltban lezajlott 45 éves talál­kozóig kitartott, sőt... Czebe Erzsébetnek, akkori osztályfőnök­üknek jelentettek, hogy összesen 17 lány és 18 fiú érkezett. Három lány, öt fiú és három nevelő, ha akart volna se jöhetett volna, hiszen ők már megtértek pihenni abba a földbe, amelyből vétettek. Akkoriban, 1958-ban más volt a módi, az iskolahagyottak főleg szakmát, szak­mákat tanultak. - Az a jó, mert egy ke­resett szakember minden rendszerben megél! - érveltek a szülők. Éppen ezért, noha sok jó tanuló járt ebbe a két osz­tályba, mindösszesen két lány és öt fiú szerzett diplomát. Érdekes, a gyerekek, a gyerekeik szinte kivétel nélkül főisko­lákat, egyetemeket végeztek, vagy ép­pen most végeznek. Hiába, ennyit válto­zott a világ szűk ötven év alatt. A főszer­vező Vincze Ica volt, igaz páran segítet­tek neki. Ica egyébként ott maradt Madarason: fodrász lett, két fiú, majd eddig négy sem üres unoka boldog mamája, nagymamája. Visszatérve a többiekhez: nem egyszer földre tiporta őket a sors, a betegség, a vi­lág, de nem hiába kunok, konokok és szívósak, ezért általában talpra álltak. Mert maradt erejük a küzdelmek megví­vásához. Lett egy osztályházasság is: Bu- jáki Juci és Hadnagy Imre között. Kettő­jük közös „fáradozásának” leglátványo­sabb eredménye négy gyerek. Berdó Ma­rika messzire jutott, pedig állami gondo­zott volt. Debrecenben szeretett volna ta­nulni, de Karcagra küldték. Érettségi után a szegedi egyetemen vegyész diplo­mát szerzett. Két gyereke közül az egyik Győrben, a másik Genfben él és dolgo­zik, neki meg Szegeden lett otthona. Hogy mik lettek? Egészségügyi dolgo­zók, adminisztrátorok, szakemberek, vil­lamosvezetők. Lázár Csaba, Körmendi Sa­nyi és Széli Attila agrármérnökök, míg Klein Sanyi, Végh Bálint és Benczúr Pali vállalkozók. Egyed Pista tudja a magyarok istenét, azt, hogy mennyibe kerül az in­gyenes felsőfokú oktatás, hiszen mind a három gyerekük még egyetemista. Géricz Tibi Czebe tanárnő szerint afféle örökmor­gó srác volt, ez irányú képességeit most bi­zonyára jól kamatoztatja, mint polgárőr. Sokan már nyugdíjban, de nem nyuga­lomban vannak. Otthon, s a volt munka­helyükön dolgoznak, az unokákkal bíbe­lődnek: mert azt elfelejtettem mondani, hogy a megjelentek már 49 unokával is di­csekedhetnek. Kócs Erzsiké csak úgy ön­szorgalomból foltvarró lett, csodálatos vi­rágokat, alakokat, díszeket alkot, akár Sza­bó Erzsi, mint gobelinkészítő. A rendhagyó osztályfőnöki óra után megeredtek a nyelvek, hiszen akadtak osztálytársak, akik negyvenöt év után most találkoztak először. Volt miről, volt kikről beszélni. Ezek után senki sem ha­zafelé, hanem Berekfürdőbe vette az irányt, hiszen az ebédet ott tartották egy étteremben. Nem illik ilyet mondani, de még az ujjaikat is megnyalták Szálai Laci birkapörköltje után. Már szürkületbe haj­lott az este, amikor asztalt bontottak. Rit­kít várt a családja, otthona, szűkebb hazá­ja. De megfogadták, öt év múlva ismét ta­lálkoznak Madarason. d. szabó miklós Középen Czebe Erzsébet osztályfőnök, és a negyvenöt éve végzett nyolcadikos lányosztály diákjai közül tizenhét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom