Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-13 / 264. szám
4. OLDAL A SZERKESZTŐSÉG P 0 S T Á J Á B Ó L 2003. November 13., csütörtök § HIN Mindennapi humanizmus A 92 éves nagynéném mind lelkileg, mind fizikailag nagyon leromlott állapotban került be Kisújszálláson a Szociális Gondozási Központba. Alig hat hetet töltött ott el, és hihetetlen változást tapasztaltam nála. Szinte megfiatalodott! Visszanyerte a régi testsúlyát és életkedvét. Szeretettel veszik körül szobatársai. Jól érzi magát új környezetében és a társaságban - mint mindenki más. A nővérek, a gondozónők és az intézet bármely más dolgozói mindent megadnak az itt élő idős embereknek, amire csak szükségük lehet. A sokszor nagyon nehéz munkájukat türelemmel, szeretettel végzik, erőt, egészséget, értelmet adva a gondjaikra bízott idős emberek mindennapjainak. Ennek a mindennapi humanizmusnak az értéke felbecsülhetetlen. Az Isten áldja meg őket mindazért, amit mások boldogságáért tesznek! _________SZ. J.-NÉ, SZOLNOK Na psugaras ősz Napsugaras ősz címmel hagyományteremtő programot szervezett az ősszel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete. A cél kettős volt: egyrészt az idős emberekben rejlő bölcsesség, érték és játékosság bemutatása, másrészt a tanulóifjúság bekapcsolása, a két generáció közelebb hozása. Rendezvénysorozatunkat a késő ősz verőfényes napsugarában több száz fő részvételével szüreti felvonulással kezdtük. Másnap megnyitottuk a már 5. alkalommal rendezett „Nyugdíjasok megyei kézműves-kiállítását”. A harmadik napon a „Szép- korúak Kárpát-medencei költészeti szemléjét”- tartottuk. Ez a találkozó mára 12. volt rendezésünkben, népszerűségét mutatta a határon túli nagy érdeklődés. Korábban az ifjúság számára vers- és prózaíró pályázatot írtunk ki. Az „Én nagyszüleim” címmel közel negyven gyermek írta le élményeit, szeretetét a nagyszülőkkel kapcsolatban, melyet a szépszámú közönség előtt olvashattak fel. A Tiszaligeti Körcsarnokban gálaműsort rendeztük az idősek világnapja tiszteletére. A rendezvénysorozat sikerét az összefogás, a segítőkészség, az új iránti nyitottság és a rengeteg szervezői munka alapozta meg. Megmozdult Szolnok városa is, iskolák tanulták meg ez alkalomból a nyugdíjas-egyesület nevét, gyermekek és felnőttek dicsekedhetnek el produkcióikkal, elismerő okleveleinkkel, ajándékainkkal. Hagyományt és értéket teremtettünk, emberek százainak nyújtottunk kikapcsolódási művelődési, és kapcsolatteremtési lehetőséget, az idősek belső értékeik megmutatásához biztosítottunk fórumokat. Meggyőződésünk, hogy szükség van az ilyen lélekemelő, közösségteremtő alkalmakra. A „Napsugaras ősz” rendezvénysorozat sikere messze meghaladta előzetes elvárásainkat, mely csak támogatóink erkölcsi és anyagi segítségével valósulhatott meg. DEMÉNY ISTVÁNNÉ MEGYEI ELNÖK, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. ŐSZI SZÜNETBEN, ANGLIÁBAN. Mindenki álmodozik arról, hogy világot lát, s elképzeli, milyen lehet ott, ahol csak hallomásból ismerik Magyarország nevét. Hatvan társammal együtt a szolnoki Tiszapar- ti Gimnáziumból lehetőségünk volt, hogy álmunk valóra váljon, és megtapasztaljuk azt is, milyen érzés idegen nyelven megértetni magunkat. Angliai utunk alkalmával az őszi szünetben világot láttunk, nyelvgyakorlás közben csodálatos helyeken jártunk, és híres dolgokat figyelhettünk meg. (beküldött fotó) ___________________________ SZABÓ SZANDRA 10. E. TISZAPARTI GIMNÁZIUM, SZOLNOK Ma gyarországon, megyénkben az utóbbi években a szabályozott, biztos élet utáni vágy felértékelődött, a lét-, jog- és közbiztonság igénye nőtt. Egyre többen felismerték szűkebb környezetünkben is, hogy a biztonság védettséget ad az embereknek, közösségeknek, intézményeiknek. Ugyanakkor megyénkben is még sokak (kisebbségek, kárvallottak, leszakadók, alkalmazkodni nem tudók, elesettek, hajléktalanok, súlyos betegek stb.) létéért mások küzdenek. Vannak, akik a jog és közbiztonság hiányától vagy sújtásától szenvednek, mert védtelenek, vagy attól, hogy a közigazgatás fenyegeti, bünteti, elzárásra ítéli, adóztatja, kilakoltatja őket. Ám a védettséget adó biztonság jelzett értékei alapvető értékek, elemzést, programozást, tudatos cselekvést, összefogást igényelnek, ezeket ifjúságunknak el kell sajátítania, szembenézve azzal, hogy mi volt, mi van, mi hiányzik, miért nem elég az, ami van a biztonságépítés és a biztonságrombolás sokféle területein. A hajdani magyarországi, megyei múltat például szidalmazni inkább lehet - és könnyebb is — mint kijavítani. Szolnok a közelmúltban ipari fellegvár volt, e területen a rendszerváltás vesztese lett. Azonban szellemi termelési módja, kultúrája napjainkban is dinamikusan fejlődő. A munkahely bárhol alapbiztonság, a munkahely hiánya számtalan problémát okoz. A munka pedig biztonságot ad, mert lehetővé, elérhetővé teszi az ember számára életszükségleteinek kielégítését. Ennie, öltözködnie, laknia, tanulnia mindenkinek kell, s meg lehet és meg is kell védenie magát fagytól, tűztől, aszálytól, árvíztől. Ahhoz, hogy egy gyermek tanulhasson, először jól kell laknia, mert az éhségtől szenvedő gyermektől nem lehet elvárni, hogy tanuljon. Örömteli tény, hogy szinte nem találunk nagyon szegény, éhező gyermekeket azok között, akiknek a szülei dolgoznak. Igen fontos minden ember számára a szociális biztonságot javító feltételek gyarapítása; önmagunkról, a családról, a leszakadásról való gondoskodás, a rászorultság elvén alapuló alapellátásuk biztosítása. A megfelelő életszínvonal biztosítása pedig hozzájárulhat a jog- és közbiztonság erősítéséhez. Az állam jóléti jellegének csökkentése és „rabló” adózó természetének túlzott biztosítása - a közigazgatási, politikai, hatalmi szféra mértéktelen fejlesztése — nemcsak a szociális biztonság javítását veszélyeztetheti, hanem a magyar társadalom anyagi és szellemi fejlesztését, a jóléti fordulat mielőbbi végrehajtását is. Alapérték a szakszerű, hatékony igazságszolgáltatás a gazság elleni küzdelmünkben. Az egészségvédelem, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a honvédelem, a családvédelem: ezeknek a biztonságunkat szolgáló közjavaknak az emberek számára értékük van, ez adja meg az értük tevékenykedő emberek értékességét, sikerét, örömét. Ám a lét-, jog- és közbiztonság - a védettség - értékeinek átfogó össztársadalmi érvényesülését csak a modern demokrácia kialakítása szavatolhatja, aminek lényege a szabálykövető magatartás megteremtése. DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK ÉLMÉNYDÚS NAP. A szolnoki Rózsa úti óvoda sérült gyermekeket is gondozó, speciális csoportja nemrég kirándulást szervezett a szandaszőlősi lovasiskolába. A csoport több tagja vesz részt heti rendszerességgel szervezett lovaglásban. Amíg a kezdők az udvaron lépegettek a nyugodt, gyermekekhez szokott lovakon, addig a rutinosabbak a gáton tettek egy hosszabb sétát, az oktatók és szüleik kíséretében. A városi gyerekek nem csak a lovakkal ismerkedhettek ez alkalommal, hanem egy egész állatsereglettel. Az óvodások nagyon élvezték a kacsamama, a tyúkanyó, s a kutya közelségét. Szép gesztus volt a közreműködők részéről ennek az élményekben gazdag napnak a megvalósulása, (beküldött fotó) ______________________ _______________ GÁLNÉ FANCSALI ILDIKÓ, SZOLNOK A biztonság védettséget ad Emberségből példa A Új Néplap Vasárnap Reggel egyik nemrégen megjelent lapszáma érdekes tanulságul szolgált számomra. Megmutatta benne D. Szabó Miklós az újságírói szakma szépségét, a tények, számok, adatok mögött hogyan kell meglátni az embert. Az embert, a maga sebezhetőségével, kicsinységével, vagy éppen nagyságával. Mi is volt ezen a vasárnapi újságoldalon? Egy hajléktalan férfi jobbra érdemes sorsát mutatta be a cikk szerzője. A férfi, aki még fiatal, hogy sorsába beletörődjön, ám az élet hányattatásai közepette feladta a küzdelmet. Nem kér, nem koldul, ha adnak, szívesen elfogadja. Bevallom, az írás megérintett: nemcsak azért, mert elolvasva láttam, hogy már egy jó ideje lemondtam az adakozás, a jótékonykodás kellemes érzéséről, de azért is, mert ijedten vettem észre, talán immúnis vagyok mások szenvedése, kiszolgáltatottsága láttán? Szó sincs róla! Az írás számomra példázat: „emberségből példaértékű”. Meghallgatni, megismerni, felkarolni a nálunk elesettebbeket! Mondhatnánk, hogy arra valók a szociális munkások, nekik ez a hivatásuk. És nekünk? Eszembe jutott, hogy évente kétszer-háromszor minden háztartás átrendezi, átforgatja ruhatárát. Őszről télire, s ha máskor nem, a nyár beköszönté- vel. Mi lesz az arra érdemtelen ruhák sorsa? Vajon vesszük-e, a fáradságot, hogy elvigyük megunt, kinőtt ruháinkat a Vöröskereszthez vagy a Máltai Szeretetszolgálathoz? Az írás szövege mellett a kép megjelenítése is szimbolikus értelmű. Egy kézfogás. Bevallom kicsit megszégyenültem. Miért is? A főutcán lépten-nyomon ké- regető, újságot áruló hajléktalanokkal találkozunk. Figyelem az embereket, néha önmagamat is. Kerülgetjük őket, pedig a jó szó, a biztatás, a másik emberszámba vétele semmibe sem kerül. Léteznek-e ma felkarolásukhoz mecénások? Akarunk-e, képesek vagyunk-e más emberekre odafigyelni? VÁLÓCZINÉ HAJDÚ KATALIN, SZOLNOK EGYÜTT, EGYMÁSÉRT. A bánhalmai Fenyves Otthon lakói „Együtt, egymásért” címmel jól sikerült játékos sportnapot rendeztek a település általános iskolásainak nemrég az intézmény udvarán. (beküldött fotó) ___________________DR. HANESSNÉ DÉR KLÁRA, BÁNHALMA Rá kbetegek társasága Két éve működik Jászalsószent- györgyön az a klub, ahol nehéz élethelyzetbe került emberek találkoznak. Minden problémára akad megoldás, van azonban mégis egy olyan, amire nehéz megtalálni: amikor az ember megrémül, megriad, mely akkor következik be, amikor megbetegszünk. Ebbe a klubba olyan emberek járnak, akiknek az orvosok rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, ezt műtét, kemoterápia vagy sugárkezelés követte. Úgy tűnik, az ilyen helyzetben lévőknek olyankor mintha kicsúszna a lábuk alól a talaj, nagyon nehéz a járható útra lelni. Sok-sok testi és lelki fájdalom követi egymást. Ebben a társaságban egymásra találtak ezek az emberek. Mindenki átérzi, érti a másik embertársa gondját, fájdalmát. S hogy mennyivel könnyebb együtt, közösen átvészelni a nagyon nehéz időszakot, erre példa, hogy a jászalsószentgyörgyi klubba egyre többen és bátrabban jönnek el. Segíteni és segítséget kapni jó dolog - különféle formában, módon már kaptunk többféle támogatást, amit megköszönünk. Minden hónap első szerdáján délután négy órától a Fő út 96. szám alatt találkozunk, s minden alkalommal van meghívott előadó, orvos, vendég. Mindenkit - a környező településekről is - szeretettel várunk. SIPOS GÉZÁMÉ, JÁSZALSÖSZENTGYÖRQY Sikeres horgászrendezvény A Fegyverneki Horgászegyesület horgászai a hagyományos rabló- halfogó versenyt ez év októberben is megrendezték a Nagykunsági-főcsatorna 4. sz. főút melletti szakaszán. Versenyzőkkel, kísérőkkel és rendezőkkel együtt mintegy százhúsz résztvevője volt az eseménynek. A versenyzőknek csukát és sügért sikerült fogni. Az értékelés az országos versenyszabály szerint történt, s két kategóriában hirdettek eredményt, mely szerint felnőtt kategóriában: 1. Pápai József, 2. Mravik László, 3. Nagy János, 4. Szelei László, 5. Szűcs László, 6. Gúth Sándor, ifi-, gyerek kategóriában: 1. Öllé Márk, 2. Oláh Attila, 3. Lucza Tibor, 4. Szalóki Vivien, 5. Szalóki Cintia, 6. Szabó Imre lett. Díjazásban részesült még a legidősebb versenyző, aki a hagyományokhoz híven Balogh Feri bácsi lett. A legfiatalabb pedig Kecső László, és a legnagyobb halat fogó, aki az ifi-gyerek kategória 1. helyezettje: Öllé Márk, megelőzve a felnőtt horgászokat. A verseny után mindenki elégedett volt, hiszen jó hangulatú, családias légkörű rendezvényen vehettek részt a Fegyvernekről, Tiszabőről, Örményesről, Kuncsorbáról, Törökszentmiklósról, Szolnokról, sőt a megyehatáron túlról, Gyöngyösről érkezettek is. TUKARCS ISTVÁNNÉ ELNÖK