Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-15 / 241. szám

2. OLDAL Új dinár és halottak Bagdad 1,25 milliárd Nagy-Britanniában nyomtatott új dinárt szállítottak az Iraki Nemzeti Bankba ked­den. A fizetőeszköz szerdától érvényes az országban. Autóba rejtett pokolgép rob­bant kedden Bagdadban a török nagykövetség épületénél, két ember meghalt, három megse­besült. Törökország a múlt hé­ten jelentette be, hogy csapatok küldésével segít a szomszédos ország helyzetének stabilizálá­sában. Több halottja és számos sebe­sültje volt azoknak az össze­csapásoknak, amelyek keddre virradóra robbantak ki Moktada asz-Szadr imám, síita vallási vezető és egy másik síita főpap, Ali as-Szisztani ajatollah hívei között az iraki Kerbelában. Szemtanúk több halottat láttak az összecsapás helyszínén, egyes beszámolók szerint a ha­lálos áldozatok száma a tízet is elérheti, a sebesülteké pedig meghaladja a tucatot. Hírek Hála a pápának Határozatot fogadott el a lengyel parlament alsóháza II. János Pál megválasztásának 25. évforduló­ja alkalmából; kifejezve tiszte­letét és háláját a szentatyának a Vatikánban végzett szolgálatá­ért. Lengyelországban napok óta zajlanak Karol Wojtyla pápává választásának jubileumával kapcsolatos ünnepségek, mti Szavazhatnak A hazánkban tartózkodó román állampolgárok is részt vehetnek a hétvégi román alkotmánymó­dosító népszavazáson. A román állampolgárok a budapesti ro­mán nagykövetségen, Szegeden a főkonzulátuson, Debrecenben pedig a Piac utcai középiskolá­ban adhatják le voksukat. mti Művelődési központ Hiller István kulturális minisz­ter Berlinben megerősítette, hogy a német fővárosban mű­ködő magyar kulturális-tudo­mányos intézet elköltözzön. A Collegium Hungaricum 2005- ben foglalhatná el az addig elkészülő épületet, mti Rajtaütés Négy afgán katona vesztette éle­tét hétfőn Uruzgán tartomány­ban egy tálibok által végrehajtott támadásban. A merénylet után a táliboknak sikerült visszamene­külniük rejtekhelyeikre, mti Nem közvetítik Mégsem lesz élő tévéközvetítés az első embert szállító kínai űr­hajó indításáról. Az eseményre a várakozások szerint szerda reggel kerül sor. A közvetítés elmaradását biztonsági megfon­tolásokra hivatkozva a startért felelős szakemberek kérték, mti Bűncselekmény Háborús bűncselekménynek minősítette a palesztin területe­ken végrehajtott legutóbbi izra­eli házrombolásokat az Am­nesty International (AI). A lon­doni emberjogi szervezet nyi­latkozata szerint a polgári javak lerombolásával Izrael súlyosan megsérti a nemzetközileg elis­mert emberi és emberiességi jo­gokat. Az AI ugyancsak emberi­esség elleni bűncselekménynek tartja az izraeli polgári szemé­lyek legyilkolását a fegyveres palesztin csoportok által, mti Pristina-Belgrád Hónapokig tartó koszovói albán és szerb-montenegrói szakértői tárgyalássorozat kezdődött Bécsben, amely a koszovói háború befejeződésétől eltelt négy év óta az első közvetlen albán-szerb párbeszéd szín- helye. mti _______ ■ VI LÁG TÜKÖR 2003. Október 15., szerda Két hete érkezik az új dinár Nagy-Britanniából Irakba fotó: europress/epa Alkudozás az alkotmányozásról Az EU kormányközi konferenciáján óriási alkudozás folyik, és nem várható, hogy az Európai Bizottság majdani létszámá­ról és összetételéről folyó vitában valamelyik fél már most beadja a derekát, legalábbis ellentételezés nélkül - mondta Magyarország állandó brüsszeli EU-képviseletének vezetője. Balázs Péter nagykövet Kovács László külügyminiszterrel és Gottfried Péter integrációs állam­titkárral együtt vett részt a tagál­lamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek luxembur­gi tanácskozásán. Kovács László a találkozó után azt mondta, hogy véleménye szerint a bizott­ság problémája az a vitapont, amely a legközelebb áll a megol­dáshoz. Mások, köztük Joschka Fischer német külügyminiszter ezzel szemben úgy vélekedtek, hogy ez ügyben kemény tárgyalá­sok várhatók. A jelenlegi és majdani tagál­lamok két csoportra szakadtak. A nagyobbak egyetértenek azzal a javaslattal, hogy a bizottságban 2009-től csökkentsék 15-re a sza­vazati joggal is rendelkező „teljes értékű” biztosok számát. A ki­sebb és a közepes országok ra­gaszkodnak ahhoz, hogy később is mindegyik tagállam egy-egy, szavazati joggal rendelkező biz­tossal képviseltethesse magát. Magyarország minden kérdés­re válaszolt, A külügyminiszteri tisztséggel kapcsolatban - amely­nek létrehozása körül általános egyetértés van - támogatja azt a javaslatot, hogy ennek viselője az Európai Bizottságnak is teljes jo­gú tagja legyen. A hangsúly a jel­zőn van, mert ez a gyakorlatban azzal járna, hogy a kettős szerep­„Ne hátráljon meg a kormány ” Az MDF-es Csapody Miklós az Országgyűlés keddi ülésnapján napirend előtt azt mondta: Ma­gyarországnak a kereszténység­gel, valamint a nemzeti kisebbsé­gek védelmével kapcsolatban kellene az Unió alkotmányterve­zetében módosításokat kezde­ményezni. A képviselő arra kérte a kormányt, „ne hátráljon meg”, és találjon szövetségeseket a módosításhoz. kört ellátó, a bizottságnak és a ta­nácsnak egyaránt politikai fele­lősséggel tartozó miniszter a bi­zottságban minden kérdésben szavazhatna, olyanokban is, amelyek nem tartoznak szoro­sabb értelemben vett hatásköré- hez - közölte a nagykövet. ■ Székelyföldi autonómia Nemzeti tanácsok jöttek létre a hét végén Székelyföldön az autonómia felé tett első lépésként. Ám sok helyen előfordult, hogy az alakuló ülések megtartását későbbre halasztották. Bukarest Román politikai körökben úgy te­kintenek ezekre az elképzelések­re, mint az ország területi egysé­gét veszélyeztető törekvésekre. Több lap viszont arról számolt be, hogy „a székely tanácsok beígért bombája nem robbant”, mert „a magyar radikálisoknak nincs elég követőjük”. A kormányon levő Szociáldemokrata Párt alelnöke úgy fogalmazott, hogy a Székely­föld autonómiájának gondolatát „ostobaságnak” tekinti. Miron Mitrea emlékeztetett Nastase kor­mányfő állásfoglalására, miszerint „Romániában nem lehet szó etni­kai alapú területi autonómiáról”. A Ziua című napilap beszámolt a marosvásárhelyi incidensről is. Fodor Imre polgármester-helyet­test ugyanis rendőrségi és ügyész­ségi zaklatásoknak vetették alá a helyi székely tanácsok megala­kulását népszerűsítő plakátok mi­att. A cikkíró megszólaltatta a Pro Európa Liga elnökét, aki leszögez­te: a román csendőrségnek, rend­őrségnek és ügyészségnek nem volt joga fellépni a népgyűlésekre szólító plakátok kihordói ellen, legfeljebb a polgármesteri hivatal vethetett volna ki kihágási bírsá­got. Smaranda Enochs ezért az alapvető emberi jogok romániai hatósági megsértéseként könyveli el az esetet, amit jelent az illetékes nemzetközi intézményeknek. ÁLLÁSPONT BARTA ZSOLT Csúszópénzes polgárosodás Egy kicsit korruptak vagyunk. Nem vagyunk túl mohók, de ha megkörnyékeznek bennünket egy kis csúszópénzzel - hogy intézzünk el ezt vagy azt -, némi szabadkozás után azért beadjuk a derekunkat. Ez derül ki abból a jelentésből, melyet egy nemzetközi szervezet tett közzé. A Transparency International (TI) szerint a vizsgált 133 ország közül a 40. he­lyen állunk. A lista szerint a finnek a legbecsületesebbek, míg a cseheket, a görögöket könnyebb megkörnyékezni, mint bennünket. Mit jelent a negyvenedik hely? Magyarországon évszázadokra nyúlik vissza a korrupció tör­ténete. A török hódoltság idején bevett szokás volt, hogy az igazhitűek vezette hivatalokban csakis „ajándékkal” lehetett ügyeket elintézni. A helyzet Mikszáth korában sem lett jobb. Az író jó egy évszázada szinte abból élt, hogy írásaiban toll­hegyre tűzte az uram-bátyámos világ sajátos ügykijáró rend­szerét. A korrupció a szocializmusban állami szintre emelke­dett. A „legvidámabb barakk” korszakában a hatalom külön­böző engedményekkel - ötablakos útlevél, géemkázás, lán- gossütődézés, kocsmabérlés, háztájizás, maszekolás és más egyéb - vette rá az embereket arra, hogy ne firtassák a dikta­túra törvényességét, ne követeljenek politikai jogokat. Igaz, így nálunk volt a legélhetőbb a létező szocializmus. Aztán jött a rendszerváltozás hatalmas, jól-rosszul működő állami tulajdonnal, s tízmillió üres zsebű polgárral. A privatizáció nem nélkülözte a korrupciót. Legendák keringtek arról, mennyi ötezrest kell betenni a nejlonszatyrokba, ha valaki a fővárosi döntéshozók munkáját szeretné megkönnyíteni, felgyorsítani. A korrupció mára össztársadalmi játékká, a magyar polgá­rosodás egyik elemévé vált. Ha nagy disznóság derül ki, min­denki felháborodik; ha viszont csak sima, egyszerű, kistételű jattolásról van szó, senkinek sem tűnik fel. Ilyenek vagyunk. EGYETÉRTEK: 06-90-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06*90-330-304 TORONYI ATTILA A Nagy Okirat A hét végén újabb állomásához közeledik az uniós alkot­mányozás. Sokan eleve borúlátóak, mondván: a nagyobbak úgyis rá fogják erőltetni akaratukat a kisebb országokra. Lám, az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli ta­lálkozója előtt máris óva intik a németek a konferenciára igyekvő tárgyalófeleket, nehogy „a túlzott nemzeti érdekek hangsúlyozásával” veszélybe sodorják a tárgyalások sikerét. Márpedig a üzenöt jelenlegi és a tíz jövőre csatlakozó ország közül legalább tucatnyian finomítanának a szövegen. Magyarország is közéjük tartozik. Kovács László külügymi­niszter a napokban juttatta el a kormányközi konferencián részt vevő kollégáinak azt a javaslatot, hogy a nemzeti és etni­kai kisebbségek jogainak védelme szerepeljen a majdani al­kotmányos szerződésben. Egyelőre nehéz megjósolni, mek­kora támogatottságra talál a magyar felvetés; ahhoz azonban nincs szükség különösebb tehetségre, hogy megjósoljuk: kitö­rő lelkesedés nem várható se Bukaresttől, se Pozsonytól. Lázadó bárók csaknem nyolcszáz évvel ezelőtt fogadtatták el Földnélküli János angol királlyal a Magna Chartát, a „Nagy Ok­iratot”. Az „emberarcú feudalizmus" érdekében rögzített tör­vényeket és szokásokat azóta is tiszteletben tartják a britek, és a kontinentális Európát sújtó önkényuralmi rendszereket sze­rencsésen megúszta a szigetország. Jogtudósai azóta sem szö- vegeztek lényegében új alkotmányt, megvoltak nélküle is. Vajon be fogják-e tartani a szerződő felek Európa alap­törvényét? Lesz-e európai alkotmánybíróság, ahová el lehet majd „szalad­ni”, hogy orvosolják a jogsérelmet? Ezekre a kérdésekre még senki sem tudja a választ, mint ahogyan arra sem, hogy eljön- e a távoli jövőben az az idő, amikor - törvényi szabályozás ide vagy oda - népek és népcsoportok nem egymás rovására, ha­nem egymást segítve próbálnak boldogulni. Talán, talán. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Jégből faragott számítógép „Elsősorban az édesapám volt”, mondja a tudós lánya - Száz esztendeje született Neumann János Október 15. és 17. között, Neumann János születésének 100. évfordulója alkalmából háromnapos informatikai konferen­ciát rendez Budapesten a Neumann János Számítógép-tudo­mányi Társaság. A konferencia mottója: „Együtt az informá­ciós társadalomban, a civil társadalom felé”. A szervezők 350 résztvevőt várnak a tanácskozásra, akik összesen több mint 700 előadást tartanak a három nap alatt a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. A konferencia díszvendége dr. Marina von Neumann Whitmann, Neumann János lánya. Őt kérdeztük édesapjához fűződő viszonyáról és gyermekkoráról. Budapest- Édesapját a számítógép atyjaként isménk világszerte. O azonban az ön édesapja is egyben. Hogyan hat ez az önben élő apaképre?- Az évek alatt hozzászoktam a tényhez, hogy apám a tudomány világához tartozik. Neumann Já­nos harmincöt éve halott, és a sze­mélyét övező mítoszok szinte el­nyomják a valóságos képet, ami bennem él róla. De amíg élt, ő el­sősorban az édesapám volt.- Más volt a gyermekkora apja foglakozása miatt?- Talán igen. A házunk mindig tele volt „nagy koponyákkal”. Egy hétköznapi vacsoraasztalnál olyan vendégek voltak jelen, mint Dr. Marina von Neumann Whitmann FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Arthur Koestler, Teller Ede vagy Wiegner Jenő. Ezek az emberek a mindennapi életünk szereplői voltak, bár sem gyermekként, sem később, felnőttkoromban nem gondolkodtam ezen. Ez volt az életünk. Más légkör volt, mint az amerikai barátaim amerikai szüleinél. Visszatekintve: nem volt hétköznapi gyermekkorom.- Édesapja nagy tudós volt. Tu­dott a hivatása mellett időt szakíta­ni a lányára is?- Sok időt töltöttünk együtt. Pél­dául én csináltam neki reggelit - a mostohaanyám nem szeretett ko­rán kelni -, így együtt kezdtük a napot. Sosem volt az az érzésem, hogy nincs rám ideje.- Hogyan emlékszik az első ta­lálkozására a számítógéppel?- Akkor láttam először számí­tógépet, amikor apám megépítet­te azt a Institute of Advenced Studies-nak. Nagy fogadás volt nálunk, hogy megünnepeljük a gép elkészültét. Jégből másolatot készítettek róla, és az elektron­csöveket műanyagból készült miniatűrökkel helyettesítették. Ahogy a jég olvadt, ezek folyton kipotyogtak. Az én feladatom volt, hogy visszarakosgassam őket a helyükre.- Hagyott az édesapja önre különleges világszemléletet, életfel­fogást?- A legfontosabb örökség, amit rám hagyott, a tanács, hogy hasz­náljam ki a szellemi képességei­met. Hogy miként és mely terüle­ten, azt rám bízta. steiner kata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom