Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
12. OLDAL KÉK TÜKÖR 2003. Október 13., hétfő ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig Beetetés Egy balatonszentgyörgyi kábítószer-kereskedőt fogtak el a keszthelyi rendőrkapitányság munkatársai. A 24 éves fiatalember először ingyen adta a marihuánás cigiket a diákoknak. MTI Halálos árok Eddig tisztázatlan körülmények között árokba borult autójával egy férfi a Pest megyei Taksony közelében. A sofőr olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, mti Letartózatott rendőr Előzetes letartóztatásba helyezte a Debreceni Városi Bíróság szombaton a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtök óta őrizetben lévő közbiztonsági, illetve gazdasági igazgatóját, akit minősített vesztegetéssel, tulajdon elleni és más bűncselekményekkel gyanúsít a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mti Szökevényfogás Elfogtak egy rabot, aki a Baracskai Országos Büntetésvégrehajtó Intézet fogva tartottainak külső munkahelyéről szökött el. A lopásért és rongálásért egy év, hat hónapos börtönbüntetését töltő elítélt pénteken este 8 óra körül lépett meg. mti Nonstop tolvaj Fegyverrel rabolt ki egy férfi egy éjjel-nappal nyitva tartó közértet szombaton hajnalban Budapesten, a III. kerületben. A símaszkot viselő rabló a bevétel átadására kényszerítette a Szentendrei úti bolt alkalmazottját, majd elmenekült. A támadó lövést nem adott le. mti Leégett lövészklub Kigyulladt egy épület, valamint több száz gumiabroncs a főváros IX. kerületében lévő lövészklub területén. Az Ecseri úton található, mára már használaton kívül területen egy 125 négyzetméteres épület, valamint 150 köbméter gumiabroncs kapott lángra. Az épület fele, valamint tetőszerkezete teljesen kiégett, europress Elsőbbség nélkül Súlyosan megsérült az a motoros és utasa, aki Hévíz közelében ütközött össze egy Lada Niva típusú terepjáróval. A Lada vezetője a hévízi tókifolyó gátjánál nem adott elsőbbséget a vele szemben közlekedő motorosnak, europress Kétezer forintért Rablás miatt helyezett a veszprémi városi bíróság előzetes letartóztatásba a napokban két férfit, akik még szeptember 22- én késő este egy berhidai embert vertek meg, majd elvették a földre került és eszméletét vesztett áldozat kétezer forintját és személyes iratait. Az elkövetők és a sértett előzőleg együtt kocsmáztak. europress Párducmarás Nincs életveszélyben az a négyéves kislány, akit vasárnap délután mart meg a Miskolci Vadaspark fekete párduca. A gyerek szüleivel volt a vadasparkban, és a rácsok közelébe merészkedett, mti Kiégett Mazda Menet közben kigyulladt egy személygépkocsi a Zala megyei Pusztaederics határában. A Mazda 323 típusú jármű motortere teljesen kiégett. A tűz az utastérre nem terjedt ugyan át, de a nagy hőtől a műszerfal és a kárpit is erősen károsodott. Az elsődleges vizsgálatok szerint a lángok az üzemanyagellátó rendszer hibájából csaptak fel. EUROPRESS ■ Módosításra váró pontrendszer A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához a törvényen is változtatni kell Nincs visszatartó hatása annak a közlekedésbiztonsági pontrendszernek, amelynek már a bevezetését is nagy vita előzte meg. Budapest A kormányrendelet szerint minden szabálysértésért - függetlenül attól, hogy az mekkora kihágásnak minősül - egyaránt egy-egy pont jár. (Külföldön három szabálysértés után kerül veszélybe az autós jogosítványa. A mi pontrendszerünk, lévén 18 pont a maximum, hatszor annyit engedélyez.) A gyakorlat azt bizonyította, hogy a pontrendszernek nincs visszatartó hatása. A szabálysértések száma nem csökkent, sok a súlyos és halállal végződő baleset az autópályákon és a közutakon egyaránt. A szakemberek szerint ezen két módon lehetne segíteni. Vagy csökkenteni kell a 18 pontot 14-re, esetleg 12-re, vagy a szabálysértéseket súlyosságuknak megfelelően egymástól eltérő pontszámmal kell „jutalmazni”. Sokkal súlyosabb elbírálást érFOTÓi SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT demelne például az ittas vezetés, az elsőbbségi jogok megsértése, valamint a gyorshajtás, különösen akkor, ha valaki 50 százalékkal lépi túl a megengedett sebességet. Súlyozott esetnek minősülne, ha a vezető tiloson vagy a vasúti átjáróban hajt át szabálytalanul. Kisebb pontérték járna a szabálytalan parkolásért, az irányjelző használatának elmulasztásáért, a mobiltelefon tiltott használatáért. Mindezen változtatni azonban csak a törvény módosításával lehetne. KOÓS Személyivel az Unióban A Visegrádi Négyek - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - és Ausztria határőrségének vezetői azt javasolják, hogy az EU-csatlakozás után a szóban forgó országok állampolgárai személyi igazolvánnyal utazhassanak egymáshoz. Brüsszel - Budapest Egy új brüsszeli jogszabálytervezet szintén lehetővé tenné az egyszerűsített határátlépést - de csak a külső határok mellett élők számára. Hogy az egyszerűsített határátlépés a visegrádi országok és Ausztria között hogyan valósul meg a gyakorlatban, még nem lehet tudni, mindez mennyibe kerül és ki finanszírozza majd. A határőr vezetők javaslata szerint a tagországokban munkacsoportokat kellene létrehozni annak egyeztetésére, hogy milyen típusú és milyen biztonsági jelekkel ellátott személyi igazolvány legyen majd szükséges a határátlépéshez. A csatlakozási követelményeknek megfelelően Magyarország még tavaly felmondta a szomszédos országokkal kötött kishatárforgalmi egyezményeket, amelyek megengedték, hogy az országhatár mentén élők a schen- geni biztonsági előírásokat nem teljesítő kis határátkelőkön mérsékelt ellenőrzés mellett és/vagy útlevél nélkül lépjék át a határt. Az Európai Bizottság jogszabály- tervezete szerint csak a határsávban élők számára válna lehetővé az egyszerűsített határátlépés. A bizottság javaslata szigorúan megkülönbözteti a vízummentes és a vízumkötelezett szomszédos országokat. A vízumkötelezett szomszédok - Magyarország esetében Ukrajna és Szerbia-Montenegró - határ menti lakosai az uniós tagállamtól különleges, „L” jelzésű vízumot igényelhetnének. Az ingyenesen is kibocsátható, tagállam döntésétől függően egy-öt évig érvényes vízum tulajdonosa- ugyanúgy, mint a vízummentes szomszédos ország határ menti lakója - at EU-ország-határsáv- jában maximum hét napig tartózkodhatna. Ezzel a vízummal viszont a külföldi állampolgárok nem utazhatnának tovább más EU-államokba, legalább 2006-ig. Brüsszel az ígéretek szerint ekkorra fejezi be a kibővített EU-ba belépők ellenőrzésére szolgáló schengeni információs rendszer fejlesztését. A magyar-ukrán határon az ukrán lakcímnyilvántartás megbízhatatlansága miatt már eleve nagy nehézségekbe ütközne a rendszer bevezetése. Szerbiában jobb ugyan a nyilvántartás, ott viszont félő, hogy Belgrád nem lesz hajlandó fedezni a határ mentieknek ingyen vagy nagyon olcsón adható, de igen drágán készülő vízum költségeinek rá eső részét. Az EU-ba jövőre belépő nyolc volt szocialista ország közül csupán Csehországnak és Szlovéniának nem lesz vízumkötelezett szomszédja. ________________■ Po loska a politikusoknál Belgrád A szerb titkosszolgálat bírósági engedéllyel lehallgatja néhány kormányzó és ellenzéki poliükai párt magas beosztású vezetőjét - derült ki egy sajtójelentésből. Sonja Brkic, a szerbiai legfelsőbb bíróság elnöke közölte, hogy a Biztonsági-információs Szolgálat (BIA) törvényesen, a legfelsőbb bíróság engedélyével végzi a lehallgatásokat. Brkic asszony nem kívánta megmondani, hogy a törvényszék mely pártok vezetőinek lehallgatására adott engedélyt, azt viszont elárulta, hogy az idén sokkal több kérelem érkezett a BIA-tól, mint tavaly egész évben. A szakszolgálat legtöbbször az állam biztonságát fenyegető gazdasági bűntettek gyanúja miatt kért engedélyt a lehallgatásra. A legfelsőbb bíróság nagyon szigorúan, s csakis jól megindokolt esetekben ad engedélyt a lehallgatásra, mert - mondja Brkic - az intézkedés az emberi jogokba való súlyos beavatkozást jelent. A legfelsőbb bíróság elnöke szerint gond az, hogy a bíróság nem kap semmilyen visszajelzést arról, milyen eredménnyel járt a lehallgatás, s a titkosszolgálat működését szabályozó törvény sem kötelezi erre BIA-t Az alkotmánybíróság már vizsgálja a szóban forgó tövény vitatott rendelkezéseit. ■ Kihallgatták Rejtőt Budapest A rendőrség tudta nélkül hallgatta ki az ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő volt bankvezetőt. „Az ügyészség folyamatosan összhangban dolgozik a rendőrséggel, azonban ezt az összhangot kiemelt ügyekben az ügyészség felügyeli, és ezért hallgathatta ki Rejtő E. Tibort, a K&H Bank előzetes letartóztatásban lévő vezetőjét - mondta Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Borbély Juhász Gábor szocialista képviselő bejelentésére reagált, miszerint Rejtő E. Tibort a rendőrség tudta nélkül az ügyészség előbb a Fővárosi Főügyészségre, majd egy büntetésvégrehajtási intézetbe szállította csütörtökön. A frakcióvezető-helyettes furcsállotta, hogy a fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozásban sem a volt bankvezető elszállítása előtt, sem utána nem értesítették erről a rendőrséget. Juhász szerint érdekes, hogy az ügyészség Kulcsár Attila esetében halogatja a kihallgatást, Rejtő E. Tibor esetében pedig kizárja a rendőrséget a kihallgatásból, és máshová szállítja. Feltehető a kérdés, az ügyészségi fordulatnak köze van-e az országgyűlési brókerbizottsághoz a szocialista párt által benyújtott hatvan kérdésnek - mondta a frakcióvezető-helyettes. Németh Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóhelyettese megerősítette: a rendőrség nem tudott arról, hogy az ügyészség kihallgatta Rejtő E. Tibort. Németh nem kívánta kommentálni, hogy ez miként befolyásolja a további nyomozást. __________ ■ Sa jtóperdömping Budapest A Kulcsár-üggyel összefüggésben sajtóperek indulnak a Magyar Nemzet című napilap ellen a Főváros Bíróságon; a felperesek között van László Csaba pénzügyminiszter, Jegesy András, a belügyminiszter férje, illetve Endrényi Éva, akiről azt írták, hogy a külügyminiszter barátnője. A Magyar Nemzet annak kapcsán hozta összefüggésbe a K&H brókercégénél történtekkel László Csabát, hogy korábban a banknál töltött be vezető pozíciót, Jegesy András és Endrényi Éva pedig a lap szerint Kulcsár Attila VIP-listáján szerepelt. A napilap azt állította: Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök közeli ismerőse, egyesek szerint élettársa a K&H Equities VIPlistájának meghatározó szereplője. Endrényi Éva magánszemélyként, valamint két cégével szerepel a kedvezményezett ügyfelek között, de a névsorban megtalálható az édesanyja is. A napilap szerint László Csaba állandó szereplője a Pannonplast és a K&H nevével fémjelzett ügyeknek, ugyanis vezérigazgató-helyettesként ő irányította a K&H Bank és az ABN Amro Bank fúzióját, ő felügyelte a két pénzintézet értékpapír-kereskedelmi cégeinek összeolvadását is, amelynek révén megalakult a K&H Equities. A Magyar Nemzet szerint Kulcsár Attila legszűkebb protokoll- listáján Lamperth Mónika belügyminiszter és férje, Jegesy András ügyvéd neve is szerepel. Az Endrényi Éva által indított sajtópert hétfőn, Jegesy Andrásét és László Csabáét csütörtökön tár- gyalja a Fővárosi Bíróság. ■ A közszereplő kutathatósága Budapest Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára átvette a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervek iratainak első, 1944-70 között keletkezett mintegy 400 folyóméternyi anyagát - mondta el Gyarmati György főigazgató. előttieket ez év augusztusáig, az 1980 előttieket jövő év januárjáig, az 1990 előtt keletkezetteket pedig 2005 januárjáig kell átadni a levéltárnak. Bizonyos nemzetbiztonsági szempontból kiemelkedően fontos iratoknak azonban még csak a létéről sem szerez tudomást az átadást felügyelő bizottság és a levéltár. Ezeknek az iratoknak a jegyzékét a Legfelsőbb Bíróság egy erre a feladatra kijelölt bírája vizsgálja át. A levéltár kap ugyan jegyzéket az át nem adott, minősítésében fenntartott iratokról, de a lista nem teljes. A törvény szerint át kell adni a levéltárnak azon iratok jegyzékét, amelyek minősítését a A tavaly decemberben elfogadott törvény részben szűkebb körű adatszolgáltatást tesz lehetővé mint a korábbi, viszont a megfigyelt megismerheti, bár nem hozhatja automatikusan nyilvánosságra az őt megfigyelő személy nevét. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál őrzött, 1944 és 1990 között keletkezett állambiztonsági iratoknak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére történő átadását egy idén tavasszal létrehozott háromtagú bizottság ellenőrzi. Az 1944 és 1990 között keletkezett titkos- szolgálati iratok közül az 1970 minősítő fenntartotta, ám a jegyzék államtitkot nem tartalmazhat. A törvény szerint a levéltárba került iratokat anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja. Nem kell anonimizálni azokat az adatokat, amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, illetve amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak. A törvény szerint abban az esetben, ha a kérelmező egy közszereplő hálózati személy adatait kívánja megismerni, a levéltár az érintettet nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplői minőségét elismeri-e. Amennyiben az érintett nem ismeri el, a levéltár a kérelmet elutasítja. A levéltár e döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. mti Per az erkölcsről Budapest A Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjából visszajáró összegről kell döntést hozni abban a polgári perben, amely szerdán folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A felperes Legfőbb Ügyészség azért indított pert, hogy a bíróság mondja ki az alperes ÁPV Rt. és Tocsik Márta közt 1996- ban született megbízási szerződések semmisségét jogszabályba illetve jó erkölcsbe ütközés címén, és rendelkezzen az eredeti, szerződéskötés előtti állapot helyreállításáról. A jogalap tekintetében a Legfelsőbb Bíróság (LB) korábban kimondta: ha jogszabályba nem is ütköző- ek, de a jó erkölcsöt sértik a 804 millió forint kifizetéséhez vezető sikerdíjas szerződések. Az LB szerint mindkét szerződő fél magatartása nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközött. Az ÁPV Rt.- é azért, mert az önkormányzatok jogos alapkövetelésének azonnali kifizetését attól tette függővé, lemondanak-e járulékos követeléseikről, például a több év alatt tetemesre duzzadt kamatokról. Másrészt azzal sértett erkölcsi elvárásokat, hogy az igen jelentős költségek ellenére szükségtelenül megbízott egy külső tanácsadót az önkormányzatokkal való alkudozás céljából. A felülvizsgálati döntés rámutatott: Tocsik Márta magatartása is ellentétes volt a jó erkölccsel, hiszen jelentősen eltúlzott ellenszolgáltatáshoz jutott a közvagyon terhére anélkül, hogy bármifajta kockázatot vállalt volna a megbízási szerződés teljesítésekor.
