Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
2003. Október 13., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I Sorokban KORSZERŰSÍTÉS. Kisújszál- láson a Rákóczi és Pillangó utcákban a villamoshálózat korszerűsítéseként a Titász Rt. saját beruházásként elvégezte a régi földkábelek és ostornyeles kandeláberek cseréjét. így megszűntek a sokak által korábban tapasztalt áramingadozások és -kimaradások, de Nem csípte a szemüket (Folytatás az 1. oldalról) A település polgármestere, Dankó István megnyitó beszédében reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió keretein belül is érdemes lesz e növényt termeszteni. A most földbe kerülő áttelelő fajtákat már a csatlakozást követően takarítják be a gazdák, és a termést egy 400 milliós piacon értékesíthetik majd. Problémáikat azonban ez sem oldja majd meg, hiszen azért, hogy a föld megélhetést adjon a helyben élőknek, ugyanúgy kell küzdeni, mint eddig. A település választott vezetője a kulturális programok közül a prímásversenyre hívta fel a jelenlévők figyelmét. Mint mondta, a prímások a cigány kultúra legfénylőbb csillagai, akik megvalósítják az integrációt a magyarság és a romák között. A hangszeres zenét, amit játszanak, cigányzenének hívjuk, de a kísért dalt magyar nótaként nevezzük. A hagyományok folytatására biztatta a jelenlévőket. Járvás István országgyűlési képviselő szerint a ladányiak az egész Jászságért is tesznek ezzel a rendezvénnyel. Sok mindennek szolgálhat keretül, alkalmat adhat a beszélgetésre, a kikapcsolódásra. Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében rámutatott: a jászsági klíma és az itt élők szaktudása olyan tőke, ami sehol máshol a világon nem létezik. A térségbe behozhatnak ugyan olcsó dömpingárut, de az itt termesztett hagymához hasonló minőségűt, és jobb ízűt aligha... A hagymanapon kulturális műsorok, szórakoztató programok követték egymást, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatták a kikapcsolódás lehetőségét. Megválasztották a hagymakirályt is. A címet büszkén viselheti Gulyás Ottó helyi hagymatermelő. BANKA CSABA SZÜRETI FELVONULÁS. Kellemes őszi napsütésben rendezték meg szombaton délután Tiszapüspö- kiben a szüreti felvonulást. A résztvevőket hintók és fogatok vitték a főutcán, miközben többször megállt a menet és tánccal szórakoztatták az érdeklődőket. fotó: mészáros Ki fizeti a kirándulásokat Különös helyzetet teremtett a módosított közoktatási törvény azzal, hogy kimondja, a tanulmányi kirándulásokat nem a szülőknek, hanem az iskoláknak vagy azok fenntartóinak kell finanszírozniuk. Ez pedig nem kis összeg, iskolánként akár évi 6—12 millió forint is lehet. Oktatás Az oktatási intézmények pedagógiai programjában leírt tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások költségeit nem szabad a szülőkre terhelni. A rendelkezés hatására a családok anyagi helyzete miatt senki sem maradhat le az ilyen programokról. A törvény betartatása azonban nem olyan egyszerű feladat. Mint Berkiné Major Katalin, a szolnoki Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta, náluk még nem jelentett problémát a módosítás, mivel ők tavasszal szervezik a tanulmányi kirándulásaikat, így egyelőre még nem szembesültek az esetleges anyagi gondokkal. A karcagi Arany János Általános Iskolában sem jelentkezett még nehézség. Ennek fő oka az, hogy idén még csak kerékpáros túrákat szerveztek. Mint megtudtuk, a jövőt illetően azonban van némi bizonytalanság. Az intézmény még nem egyeztetett az ön- kormányzattal, hogy az át- vállalja-e a tanulmányi kirándulások költségeit. Az viszont már most megjósolható, hogy az iskolának önmagában aligha lesz pénze azok finanszírozására. A módosított közoktatási törvény említett pontja a fenntartók számára is fejtörést okozhat. A legtöbb helyen ugyanis az önkormányzatok az idei költségvetésükbe még nem kalkulálták bele a kirándulások tetemes költségét, s akadhatnak olyan települések is, ahol az is kérdéses, jövőre lesz-e pénz a tanulmányutakra. Hiszen egy két- három napos kirándulás tanulónként tíz-húszezer forintba is belekerülhet, ami egy húsz osztályos iskola esetében akár 6—12 millió forintos terhet róhat az intézményre és a fenntartóra. Azon önkormányzatok esetében, amelyek több iskolát is működtetnek, még hatványozottabban jelentkezhet a probléma. Jászberényben megpróbálják megoldani a finanszírozást, bár konkrétumokról még nem tárgyaltak, hiszen ez a jövő évi költségvetést érinti elsősorban - tudtuk meg Gergely Lászlótól, az oktatási, közművelődési és sportiroda vezetőjétől. Remélhetően mindez nem okoz majd számottevő anyagi problémát. A helyzet megnyugtató rendezéséhez azonban az iskolák segítségére is számítanak. MOLNÁR G. ATTILA Az Oktatási Minisztérium szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a kötelező tananyag elsajátítását szolgáló foglalkozásokat iskolán belül és azon kívül is a fenntartónak kell finanszíroznia, az intézmény pedagógiai programjában pedig szabályozni kell, hogy az ezeken felüli programok esetében mit fizet a szülő és mit a fenntartó. Azaz a tanuló számára kötelező tananyag elsajátítását szolgáló foglalkozásokat, amelyekben a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges követelmények elsajátítása folyik, csak a fenntartó költségén lehet megszervezni. Egy példával élve: lehet a természetismeretet az iskola épületében vagy erdei iskolában is tanítani. Ez utóbbi költségeit azonban nem lehet a szülőre hárítani, ha ott olyan követelményekre készítenek fel, amelyek beszámítanak az értékelésbe, amelynek teljesítése nélkül a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat, azaz amikor számára anyagi okok miatt veszélybe kerülhetne akár a tankötelezettség teljesítése is. Kapcsolatépítő pályázatok A testvérmegyei kapcsolatok építésében fontos szerepet játszanak a pályázatok. Segítségükkel azok is eljuthatnak egy- egy külföldi testvérmegyébe, akik másképpen ezt nem, vagy csak nagy áldozatok árán tehetnék meg. Az idei lezárult és még élő pályázatokról dr. Ürmössy Ildikót, a megyei önkormányzat európai integrációs irodájának vezetőjét kérdeztük. Szolnok | - Az angliai Durhamben minden évben tartanak karácsonyi vásárt. Még az év elején kiírtunk egy pályázatot kézműveseknek, akik részt vehetnek ezen a vásáron. Hét pályázót választottunk ki a megyéből: fazekast, fafaragót, szalmafonót, gyékény-csu- héfonót, szövőt, népi ékszerkészítőt és mézeskalácsost. Durhamben a megyeházán szerepelnek majd egy kiállításon, a karácsonyi vásáron pedig árulni fogják a termékeiket. Ez a pályázat már lezárult, és most volt egy előkészítő program. Durhamból volt itt egy gyakornok, akivel megbeszélték, hogyan csinálják meg a kiállítást, milyen termékeket visznek, és így tovább. A másik pályázatunk nyertesei szintén Durhambe utazhatnak. A jövő februárjában rendeznek ott hat nemzet fiataljainak egy ifjúsági programot. Ennek a nemzetközi ifjúsági találkozónak az lesz a célja, hogy a fiatalok megmutassák egymásnak a saját országukban népszerű sportokat, egyrészt a hagyományos sportokat, és azokat amelyeket nagyobb tömegben játszanak. A középiskolások részére most hirdettük meg, s október közepére zárul le ez a pályázat. Voltak itt korábban vendégek a franciaországi Somme megyéből a Challenge fesztiválon, és látták, hogy milyen ügyesek a mi fiataljaink. Jártak a Verseghy Ferenc Gimnáziumban is, ahol franciaórán vettek részt, a diákok tolmácsoltak is nekik. Mindezek után lehetővé vált, hogy a diákok közül néhányan részt vegyenek Amiens-ben nyári egyetemen, ahol franciatudásukat gyarapít- hatták, és jobban megismerhették a francia kultúrát. Azután nyáron Tiszafüredről egy fúvószenekar járt Angliában, s egy hasonló angol zenekar jött cserébe, amely többször is föllépett Tiszafüreden és a környéken. Szintén egy pályázat alapján megy most tőlünk egy fiatal szakember Durhambe gyakornokként, hogy viszonozza egy itt tartózkodott angol gyakornok programját. A pályázat nyertese környezetvédelmi témában bonyolít le programot Angliában. b. a. ROMA KULTURÁLIS NAP. A Jászkiséri Etnikai Szervezet rendezésében tartották meg szombaton a jászsági cigány kulturális napot. A programban szerepelt hangszerkiállítás (képünkön), az érdeklődők megcsodálhattak festményeket és szórakozhattak a fellépő csoportok műsorán is. fotó: s. j. Szolnok Lehet rajongani érte, lehet elutasítani, közömbösen fogadni azonban lehetetlen. Vamus Xaver nem egyszerűen orgonaművész. Olyan személyiség, aki az utóbbi időben szinte fogalommá vált, a szellemi, lelki, és testi szabadság szimbólumává. Bár eredetileg csak tejszínt akart venni Nagykanizsán, másnap a lagúnák városában, Velencében ébred egy parkolóház legfelső emeletén. Edgar Allan Poe nevét diktálja be, amikor éjszakai ellenőrzés folytán anyja nevét kérdezi a szolgálatos rendőr. Sosem volt olasz zeneszerzőket emleget „szakértő” tálján újságíróknak, majd leül az orgonához és improvizál, persze óriási sikerrel. Varászlón él, egy alig kétszáz lelket számláló somogyi kistelepülésen, miközben Torontó, Párizs és New York hangos a nevétől. Különös vonzalom fűzi a sírokhoz és kriptákhoz, napokat képes bolyongani temetőkben, s születésnapján díszsírhellyel lepik meg az angol tósasszonyok. Faludy György a szellemi atyja, Kistétényi Melinda pedig a zenei anyja. Egyszerre jellemzi végtelen cinizmus, pimaszság, és tiszteletet parancsoló átszellemültség, mindenekelőtt azonban őszinteség. Szellemiségében egy francia úriember sármja és könnyedsége, a Nyugat nemzedékének szárnyalása, Xaver — a cinikus átszellemültség Bach barokk muzsikája, a reneszánsz ember humanizmusa ötvöződik, mindez együtt azonban mégsem tűnik avíttnak. Épp ellenkezőleg: olyan zseniális művész jegyei ezek, aki jóval megelőzi korát, legyen ez a kor akár a rohanó XXI. század. 0 az az ember, aki hitelesen más. Aki valóban különbözik mindenkitől, főként azoktól, akik azért akarnak kuriózumnak tűnni, hogy a világ felkapja a fejét létezésükre. Pedig ő átlagembernek vallja magát, átlagos világban, bár „az átlagostól merőben eltérő magánvéleménnyel”. Határtalan fantázia és bátorság jellemzi játékát. Az a fajta bátorság, amely első pillanatban riadalmat váltott ki a bizony sok szempontból begyepesedett zeneértőkből, s amelyet mostanra épp ők ünnepelnek a leghangosabban. Mert Varnus Xavér a rá jellemző szemtelen pimaszsággal rúgta fel a magyar zenei felfogás poroszos szigorúságát, s merte, meri akár Bach ikonként tisztelt műveit is első hallásra talán meglepő szabadsággal játszani. Ahogy ő vallott erről könyvében: „El lehet játszani tökéletesen és hibátlanul egy Bach művet a megértés és elfogadás fokán. Azonban ennél több kell. A bátorság. Bátorság ahhoz, hogy meghalljuk Bachnak az utókorhoz írott üzenetét. Életét egy száraz, pedáns, akadémikus világban élte, amikor még boszorkányokat égettek. A legnyomorúságosabb zenei formákból teremtett olyan világot, ami azóta sem sikerült senkinek. Zenéjét nem rekonstruálni, hanem rehabilitálni kell. Varnus Xaver sokak szemében deviáns, de zseniális orgonaművész fotó: bakos judit Hús-vér ember volt, mint mi, a szerelem, a fogfájás vagy a végzettől való félelem éppen úgy kergették, mint bennünket. Ráadásul nemzett huszonegy porontyot. Márványszobrok nem tudnak gyereket csinálni.” Ettől válik egyedivé a Varnus Xaver által képviselt zene, élővé, maivá a barokk muzsika. Attól, hogy meri emberközelbe hozni ezt a különleges világot. A színek, ízek, hangulatok nagy mértékben meghatározzák életét; Szolnok például számára egyet jelent a délelőtti napsütéssel a Tisza Szálló teraszán, a frissen sült rétes ízével, illatával, így találkozásunkkor egyetlen kérése, hogy a Karinthy által is megénekelt szállodában, tálcányi rétes mellett beszélgessünk. Varnus Xaver ugyanis hosszú idő után újra Szolnokon koncertezik a Szentlélek templomban, s olyan könnyed, laikus számára is jól ismert, érthető, befogadható darabokat játszik, mint Ravel Bolerója vagy Mozart Requiemje. S amikor arról faggatom, mi készteti arra, hogy vidéki koncertturnéra induljon, miközben külföldi fellépéseire is pillanatok alatt elfogynak a jegyek, hosszas fejtegetésbe kezd. Arról, hogy milyen sokba kerül egy családnak, ha Budapestre kell utaznia egy hangverseny miatt, arról hogy inkább összecsomagolja az orgonáját és helyükbe megy az embereknek, akik megtisztelik azzal, hogy kíváncsiak a muzsikájára és hogy micsoda képtelenségnek tartja, hogy Magyarország sokak számára egyet jelent a fővárossal. Meg arról, hogy a koncertturnéval párhuzamosan régen dédelgetett terve is megvalósul, október 21-i kezdettel tévésorozatot készít a zene nagy klasszikusairól, ifjú titánokkal mondatva ki az eljövendő nemzedékek ítéletét. Mindeközben egyre nagyobb befolyását felhasználva azért lobbizik, hogy felépüljön Pécsett az ország legnagyobb orgonája. Hogy számára kit és mit jelent Varnus Xaver, ki-ki döntse el maga. Egyénisége öntörvényű talán, de semmiképpen sem öncélú. Ahogy ő mondja: „Úgy hiszem, minden valamirevaló egyéniség deviáns, legalábbis a történelem ezt tanítja né- künk, s egy erős társadalomnak nem csak el kell viselnie ezt, de szüksége is van a devianciára.” Ennek a talán sokak szemében deviánsnak tűnő, de mindenképpen zseniális orgonaművésznek október 16-án hallhatjuk a játékát a szolno- ki Szentlélek templomban. ______szilvás: k k I « k
