Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-29 / 252. szám

4. OLDAL ADÓT Ü K Ö R 2003. Október 29., szerda A 2003. évi ellenőrzésekről A 2003. évi ellenőrzésekről kérdez­tük Gáli Esztert, az APEH megyei igazgatóságának ellenőrzési igaz­gatóhelyettesét. Mint ismeretes, az állami adóhatóságnak (APEH) - törvényi rendelkezések alap­ján — sokrétű feladatai között szerepel az adótörvényekben és más jogszabályok­ban előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, a jogsértések feltárása, a tu­datos jogkövetésre ösztönzés. Az APEH ellenőrzési tevékenységét az adózás rendjéről szóló törvény szempont­jainak megfelelően, az APEH elnöke által közzétett ellenőrzési irányelvek alapján végezte a 2003-as év első háromnegyed­évében. Törvényben megfogalmazott kötele­zettségünknek eleget tettek:- átfogó vizsgálatra került a legna­gyobb adóteljesítményű adózók közül eddig huszonhat vállalkozás;- a különféle megkeresések teljesíté­sére irányuló ellenőrzéseket folyamato­san végezték;- további cél-, illetve adóvizsgálataik döntő részére a célzott, vagy véletlensze­rű kiválasztási elvekkel működő kiválasz­tó rendszerek alkalmazásával került sor, figyelemmel arra, hogy az ellenőrzés je­lenléte minden adózói körben érvénye­süljön. Az év háromnegyedében így összesen a bázisévit kissé meghaladó számban, mintegy tíz és félezer ellenőrzést végzett az APEH megyei igazgatósága. Leggyakrabban a kiutalás előtti vizsgá­latok, az egyes adókötelezettségek ellen­őrzésére irányuló vizsgálatok, valamint a bevallások és kontroli-adatszolgáltatások összevetésével végzett úgynevezett egy­szerűsített ellenőrzések fordultak elő, együttesen mintegy hatezer esetben. Emellett a hagyományos utólagos ellen­őrzések száma az év eddigi részében elér­te, meghaladta a 670-et. Az egyes adókö­telezettségek teljesítésére irányuló ellen­őrzéseink közül a leginkább „nyugtael­lenőrzésként” ismert vizsgálataink meg­közelítették az ezer darabot. Adónemeket tekintve - jelentőségé­hez és súlyához méltóan - az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó, valamint a különféle járulé­kok vizsgálata került előtér­be, de folyamatosan végez­tünk ellenőrzéseket a társasá­gi adóban és a különféle tá­mogatások területén is. Az idén bevezetésre kerülő új adónemet, az evát válasz­tók vizsgálatára még csak az előlegfizetések szabályszerű­sége körében került sor, segí­tő jelleggel, szankciók nélkül, tekintettel a kezdeti időszakra. Ellenőrzési tevékenységük kiemelt vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb te­vékenységeket - törvény szerint megha­tározottak alapján - az APEH elnöke által kiadott, korábban említett ellenőrzési irányelvben előírtak szerint teljesítették az év eddigi részében is. így - néhány kört megemlítve - fokozott figyelmet for­dítottak: a bevallást nem adókra, az évek óta veszteségesekre, a megszűnő vagy át­alakuló szervezetekre, a kapcsolt vállalko­zásokra, a kis- és közepes vállalkozások­ra, a be nem jelentett alkalmazottakat fog­lalkoztatókra, a különféle kedvezménye­ket igénybe vevőkre, az aktív korban lévő, de bevallást nem adó magánszemélyekre, és a vagyongyarapodással összefüggően is több vizsgálat fejeződött be, valamint jelenleg is folyamatban van. A különféle ellenőrzésekre történő ki­választásnak többféle módszerét alkal­mazzák: eleget kell tenniük az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kötelezettségeknek, mint amilyen például a legnagyobb adóteljesítménnyel rendel­kező adózók kétévenkénti vizsgálata, vagy a magánnyugdíj-pénztári megkeresések teljesítése. Emellett azonban a kapott és rendelkezésre álló ada­tok, információk, korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján történő célzott, va­lamint központilag számí­tógépes programmal mű­ködtetett véletlenszerű ki- választási rendszereket is alkalmaznak. Az igazgatóhelyettes el­mondta, ellenőrzéseik közül legnagyobb megállapítási aránnyal - a módszer ter­mészetéből következően - a célzott kivá­lasztással végzett vizsgálataik zárulnak. Megemlített néhány „beszédes” adatot is. Az év első háromnegyedében végzett utó­lagos ellenőrzéseik során megállapítottak közel 2 müliárd forint adóhiányt, a kiuta­lás előtt végzett vizsgálataikkal jogosulat­lan igénylés miatt visszatartottak mintegy 960 millió forintot. Mindkét szám jóval meghaladja a bázisévi feltárások nagysá­gát. Nyugta-, számlaadási kötelezettség tel­jesítésére irányuló ellenőrzéseik továbbra is szomorú képet mutatnak: a vizsgáltak közel 70 százalékánál volt valamilyen probléma a teljesítéssel. Ezek közül a bi­zonylatot egyáltalán nem készítők aránya is megközelíti az 50 százalékot. Az éven belül másodszorra, vagy többedszerre mulasztók, illetve be nem jelentett foglal­koztatás, valamint igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt ez évben eddig 79 esetben - a bázisévit jelentősen megha­ladó számban - kellett üzlet bezárására intézkedni a törvény által megszabott időszakra. Adóellenőrzéseik megállapításai között fordul elő meg nem valósult gazdasági események miatti feltárás, egyéb okok mi­att nem hiteles bizonylattal történő doku­mentálás, bizonylat nélküli könyvelés, túl­zott vagy nem a vállalkozás tevékenységé­vel összefüggő költségelszámolás, árbevé­tel-, jövedelemeltitkolás, kedvezmények jogszerűtlen igénybevétele, be nem jelen­tett alkalmazottak foglalkoztatása, külön­böző természetbeni juttatások helytelen minősítése. Sajnálatosan egyre gyakrabb, hogy egyes adózók az adóhatósággal való együttműködés szikráját sem mutatják: nem szándékoznak a revizorokkal talál­kozni ellenőrzés céljából, így az ellenőrzés akadályozása miatt kiszabott mulasztási bírság mellett élniük kell a rendőri előve- zettetéssel is.- A jogszabálytól eltérő vizsgálati megállapítások, adózói magatartások szankcionálását minden esetben a jog­szabályi előírások szerint, körültekintően végezzük - hangsúlyozta Gáli Eszter. Az ellenőrzés adójogi konzekvenciái mellett bűncselekmény alapos gyanúja esetén meg kell tenniük a büntetőfelje­lentést is, melyre ezen időszakban 82 esetben került sor, együttesen 829 millió forint elkövetési értékre vonatkozóan, döntően adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint csalás és magánokirat­hamisítás bűntettek alapos gyanúja mi­att. Az elítélt vesztegető avagy a tisztességes adóellenőr Igazgatóságunk több évre kiterjedő utólagos adóellenőrzést kezdett egy egyéni vállalkozónál. A revízió igazga­tóságunk hivatalos helyiségében kez­dődött. Az adózó megjelenése alkal­mával a négyszemélyes irodahelyiség­ben több alkalommal is mondta, hogy zavarja őt a kollégák jelenléte, és kérte az eljáró revizort, hogy négyszemközt találkozzanak. Az ellenőr tájékoztatta erről vezetőit, és ők felhívták a figyel­mét, hogy legyen óvatos, mert esetleg megvesztegetésre kerülhet sor. Az el­lenőrzés során az egyéni vállalkozó székhelyére is ki kellett mennie a revi­zornak. A helyszíni eljárást egy másik ellenőr és egy diktafon társaságában folytatta le. Az adózó, amikor négy- szemközt maradt az ellenőrzést kezdő revizorral, érdeklődött, hogy milyen összegű adó megállapításra kerülhet sor. Az ellenőr nem tudta pontosan megmondani, de utalt rá, hogy milliós nagyságrendekre tehető. Az egyéni vállalkozó azt az ajánlatot tette, hogy a megállapítás egy részét foglalja csak jegyzőkönyvbe, azon adómegállapítá­sok után pedig, melyek nem kerülnek rögzítésre, 10 százalékot fizet neki. Bár a másik revizor nem hallotta az ajánlattételt, a diktafon rögzítette a be­szélgetést. Az ellenőr kitért az ajánlat elől, és másnap a kazettát vezetőinek átadta. Ezt követően került sor veszte­getés bűntette miatt büntetőfeljelenté­sünk megtételére. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Bíróság a gyors nyo­mozást és vádemelést követően a felje­lentés megtételétől számított 5 hóna­pon belül ítéletet hirdetett. A bíróság az egyéni vállalkozót vesztegetés bűn­tette miatt 10 hónap szabadságvesztés­re ítélte, végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletet az ügyész és a vádlott tudomásul vette, így az jogerőssé vált. Természetesen az adóalanyok legnagyobb hányada továbbra is jogszerűen végzi tevékenységét, és eleget tesz adókötelezettségeinek, biztosítva ezzel a mindannyiunk közös kiadásait szolgáló államháztartási bevételeket — húzta alá az igazgatóhelyettes, hozzátéve: Úgy is mondhatnánk, hogy a nagy többség ismeri és magáénak vallja David Hume XVIII. századi brit filozófus mondását, mely szerint ........sohasem közömbös mifélék az adók, mert egy n emzet boldogulására és erejére ez van a legnagyobb befolyással.” Az EU-csatlakozással össze­függő legfontosabb változás az adózásban a közösségen belüli kereskedelemmel kapcsolatos. Amennyiben egy magyar kereskedő uniós kereskedelmi partnerének értékesít 2004. május elseje után valamilyen terméket, vagy nyújt Magyarországon adóztatandó szolgáltatást, ez áfamentesen történhet, ha az adózó, ha a magyar adózó és kereskedelmi partnere is rendelkezik érvényes közös­ségi adószámmal. A Magyarországon illetékességgel rendelkező adózóknak a közössé­gen belüli kereskedelmi tevékeny­ségük folytatásához, a közösségi adójogszabályoknak megfelelő egyéni nyilvántartási számmal (az Európai Unióban használt termi­nológiával közösségi áfaazonosító számmal) kell rendelkezniük. Ma­gyarországon ez a speciális adó­nyilvántartási szám az ún. közös­ségi adószám lesz, amelynek meg­léte esetén, az uniós kereskedelmi partnerrel való kereskedés során a számlában sem kell a magyar sza­bályoknak megfelelő áfát feltün­tetni, mivel a termék után az áfát a vevő fizeti meg saját országa sza­bályai (áfakulcsa szerint). A szám­lában azonban szerepeltetni kell a magyar kereskedő illetve vevője közösségi adószámát is. Az uniós előírások szerint a kö­zösségi adószám kötelezettségek­kel is jár. 2004. május 1. után a közösségi adószámmal rendelke­ző adózóknak az áfabevallással együtt egy olyan adatszolgáltatást is be kell küldeniük az adóhivatal­nak, amely partnerenkénti bon­tásban mutatja be az EU tagálla­maiba történt termékértékesítése­ket, amennyiben áfát nem számí­tottak fel ezek során. Ezeket az adatokat az APEH feldolgozza, és a termékértékesítésekre vonatko­zó információkat elküldi a másik tagország központi kapcsolattartó irodájának (CLO). Mi is hasonló adatokat kérünk majd a magyar ke­reskedők más tagállambeli vásárlá­Új közösségi adószámok 2004. május 1-től sáról és az átáuk igénybe vett szolgáltatásokról is, mivel ezek után az áfát majd a magyar adó­zóknak kell bevallaniuk és megfi­zetniük. A vátozások különösen a termékbeszerzések esetén lesznek jelentősek, hiszen a csatlakozás után megszűnik a Magyarország és az Európá Unió tagállamai közötti jelenlegi vámhatár, így a vásáolt termékeket nem kell vám elé állíta­ni, elvámoltatni és az „importáfát” a vámolássá egy időben megfizet­ni. Természetesen az uniós tagálla­mi kereskedők csak abban az eset­ben állítanak majd ki áfamentes számlát, ha magyar üzletfeleik elő­zetesen közük velük közösségi adószámukat. Ugyanakkor az Eu­rópá Közösségek tagálamában il­letőséggel bíró adóáannyá keres­kedelmi kapcsolatban álló magyar adózóknak is tanácsos lesz érdek­lődniük vevőik érvényes adószáma felől, ugyanis amennyiben az um­ós üzletfelek téves közösségi adó­számot közöltek, vagy a megadott adószám nem érvényes, abban az esetben a magyar kereskedők nem értékesíthetnek áfamentesen, de ha mégis így történt, az áfát nekik kell utólag megfizetniük. A csatlakozást megelőzően az APEH kiépíti azt az információs rendszert, amely megteremti a le­hetőséget a magyar adózók részére is, hogy üzleti partnereik közösségi adószámáról, annak érvényességé­ről érdeklődhessenek. A rendszer működésének leírásáéi az APEH internetes honlapján, váamint az ügyfélszolgáatokon elérhető írás­beli anyagok útján kaphatnak majd tájékoztatást az érintettek. Az adószámok felépítése Az adózók jelenlegi -11 karakter­ből álló - adószáma, amely az ún. törzsszámrészből (az adózó első nyolc számjegye), áfakódból (a ki­lencedik számjegy) és az illetékes­ségi kódból (az adószám utolsó két számjegye) tevődik össze, to­vábbra is megmarad, ezt kell hasz­nálni a Magyarországon belüli ügyletek során, váamint az Euró­pá Unión kívüli országokká foly­tatott üzleti kapcsolatokban. Az adószám használatát a közösségi adószám megképzése nem érinti. A közösségi adószám az adó­számmal ellentétben, - mely utóbbi csak számjegyekből épül fel -, betűket is tartalmaz. A kö­zösségi adószám felépítése a kö­vetkezők szerint alakul: az első két karakter fix, ez a „HU” betű­kombináció (vagyis Magyaror­szág jele), majd az adózó adószá­mának első nyolc számjegye, az ún. törzsszám része következik (közvetlenül a betűk után, szóköz vagy kötőjel nélkül). A hivatalból történő képezés A 2002. évi XLII. törvény 320.§ (1) bekezdése alapján az Európá Közösségek tagállamaiban illető­séggel bíró adóalannyal kereske­delmi kapcsolatban (beszerzés, értékesítés) áló adózók számára az állami adóhatóság a rendelke­zésére álló adatok alapján közös­ségi adószámot állapít meg. Az Európá Unióhoz a Magyar Köztársasággal együtt csatlakozó államokban illetőséggel rendelke­ző adózókkal kereskedő magyar adóáanyokra is kiterjed a hivatal­ból történő közösségi adószám­képzés hatáya, mivel a csatlako­zást követően valamennyien az Európá Unió egymássá egyenjo­gú tagállamában illetőséggel bíró adóalanyokkal állnak majd keres­kedelmi kapcsolatban. A közösségi adószámok hiva­talból történő megképezése kiter­jed a működő és áfaalanyisággal rendelkező vállalkozási tevékeny­séget végző azon adózókra, akik/amelyek az Európai Unió bármely tagállamában illetőség­gel rendelkező adózóval kereske­delmi kapcsolatban állnak. Az ál­lami adóhatóság tehát 17687 adó­zónak hivatából állapította meg a közösségi adószámot 2003. au­gusztus 1. és 2003. augusztus 15. között. Kérelem alapján történő, egyedi megképezés A Magyar Köztársaságnak az Eu­rópai Unióhoz történő csatlako­zásból adódó kötelezettségek tel­jesítésére való felkészülés érdeké­ben a jogalkotó Az adókról, járu­lékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény - 2003. augusztus 1-jétől hatályos - 213.§ (l)-(2) bekezdésében megfogalmazottak alapján biztosította az adózók számára a közösségi adószámok igénylésének lehetőségét és ren­delkezett azok állami adóhatóság által hivatalból történő - egyszeri - megállapításáról. Ennek értel­mében azok az adózók, akik ala­nyai az általános forgalmi adónak és az Európai Közösségek tagálla­mában illetőséggel bíró adóalany­nyal kereskedelmi kapcsolatot kí­vánnak létesíteni, erről a szándé­kukról az adóköteles tevékenysé­gük megkezdésének bejelentésé­vel egyidejűleg nyilatkozhatnak. Azok az adózók, akik/amelyek bármely ok miatt 2003. augusztus 15-ig közösségi adószámot nem kapnak, a hatályos változásbeje­lentő, adatmódosító lapok benyúj­tásával — illetékmentesen - igé­nyelhetik a közösségi adószám megképezését (2002. évi XLII. tör­vény 320. § (2) bekezdés). A nyom­tatványok bármely nyomtatványel­látó üzletben beszerezhetők, vala­mint az APEH internetes honlapjá­ról (www.apeh.hu) is letölthetők. Amennyiben az adózó a közös­ségi adószám iránti kérelmet tar­talmazó adatmódosító, változásbe­jelentő lapot a székhelye szerint il­letékes igazgatóság ügyfélszolgála­tán személyesen nyújtja be, akkor a közösségi adószámot az igazga­tóság azonnal megképezi, s erről az ügyfelet az alábbi dokumentu­mok leadásával tájékoztatja: • adatmódosító, változásbeje­lentő lap másolati példánya, me­lyen már szerepel a megképzett közösségi adószám, illetve annak érvényesség kezdete, • tájékoztató levél a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos főbb szabályokról. A postán feladott kérelmek ese­tén az adóhatóság a közösségi adószámigénylést tartalmazó adatlapokat soron kívül dolgozza fel, s a fenti dokumentumok meg­küldésével tájékoztatja az adózót. Az adatmódosító, változásbeje­lentő lap benyújtásával közösségi adószámot igényelt adózók részé­re az APEH a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kiküldi a közösségi adószám megképezé­sét igazoló tanúsítványt, s kísérő levélben tájékoztatja az adózót, hogy a tanúsítvány kiküldése a közösségi adószám iránti kérelme alapján történt. A 2003. augusz­tus 1-jétől újonnan alakuló, cég- bejegyzésre kötelezett, illetve vál­lalkozói igazolványhoz kötött te­vékenységet végző, ún. egyabla­kos rendszeren keresztül beje­lentkező adózó az illetékes cégbí­róságon, illetve a körzetközponti jegyzőnél benyújtott kérelemmel, bejelentkezésével egyidejűleg kérheti közösségi adószámának megállapítását. Az új bejelentkező adózók ré­szére, a bejelentkezésüktől szá­mított 30 napon belül az APEH megküldi a közösségi adószám megképezését igazoló tanúsít­ványt. A közvetlenül az állami adóha­tóságnál bejelentkező adószámot kérő adózó 2003. augusztus 1-jé­től közösségi adószámának meg­állapítását illetékmentesen az alábbi nyomtatványok benyújtá­sával igényelheti: • a cégbejegyzésre nem kötele­zett jogi személyek, a jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek esetében a 03201 jelű bejelentkezési lap, • az egyéni vállalkozói igazol­ványhoz nem kötött tevékenysé­get végző vállalkozók, valamint azon magánszemélyek akik az ál­talános forgalmi adó hatálya alá tartoznak vagy adószám kiváltá­sára kötelezettek a 03101 jelű be­jelentkezési lap. Érvényessége, megszüntetése A megképzett közösségi adószám a Magyar Köztársaságnak az Eu­rópai Unióhoz történő csatlakozá­sával összefüggő jogszabályok rendelkezései szerint válik érvé­nyessé, azaz 2004. május 1-jétől. A csatlakozást követően a kö­zösségi adószám érvényességé­nek kezdete főszabályként az erre irányuló bejelentés megtételének időpontjával egyezik meg (be­nyújtás, postára adás napja), illet­ve az adóhatósághoz történő beje­lentkezésével egyidejűleg közös­ségi adószámot kérő adózó közös­ségi adószáma érvényességének kezdete az adóköteles tevékenysé­gének kezdetéhez igazodik. A közösségi adószám érvé­nyessége mindaddig fennáll, amíg a már hivatkozott - adatmódosí­tó, változásbejelentő - nyomtat­ványokon az adózó a közösségi adószám érvényességének meg­szüntetését a székhely szerint ille­tékes adóhatóságnál nem kéri. A közösségi adószám érvényessége akkor is megszűnik, ha az adózó bejelenti adóköteles tevékenysé­gének megszüntetését, vagy ha az adózó adóalanyisága - bármely jogszabályban meghatározott esetben - megszűnik. Amennyiben az adózó részére az adóhatóság az áfabevallás ada­tai alapján hivatalból megképezte a közösségi adószámot, és az adó­zó erre nem tart igényt, 2003. év­ben a hatályos adatmódosító, vál- tozásbejelentő lapon a székhely szerint illetékes adóhatóságnál kérheti közösségi adószáma érvé­nyességének megszüntetését. Az oldal a megyei adóhivatal és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az APEH viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom