Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

: H 2003. Október 28., kedd 5. OLDAL MEG Y E I T U K O R Kapcsolatait településéért kamatoztatta Újszász Próféta lett saját hazájában — állapította meg egyik kor­társa a közelmúltban meg­tartott Újszász város napján díszpolgári címet kapott Varga Ferencről.- A minap beszélgettem a felesé­gemmel, Ilonkával arról, hogy bár korábban átvehettem a Ma­gyar Labdarúgásért arany fokoza­tát és a Magyar Köztársaság Varga Ferenc Arany Érdemkeresztjét, továbbá számos kisebb-nagyobb elisme­résben részesültem már, mégis csupán az újszászi díszpolgári cím elnyerése fátyolozta be a sze­memet — hangoztatta az ünne­pelt lapunknak.- Családom tősgyökeres új­szászi, csupán én születtem Abonyban, amikor lakhatási problémák miatt egy rövid időre a szomszéd községbe települtek át a szüleim. Ott éltünk a Harká­nyi-uradalom egyik cselédlakásá­ban a ’30-as években úgy tíz esz­tendeig. A diákéveimet már újra Újszászon töltöttem, itt voltam cserkész, ministráns, itt voltam tagja a helyi színjátszó társaság­nak és az ifjúsági labdarúgócsa­patnak is mint kapus - emléke­zett vissza a legfrissebb újszászi díszpolgár. Varga Ferenc az érettségi után köztisztviselő volt, először a zagyvarékasi községi, majd a szolnoki járási tanácsnál, később a megyei tanácsnál, illetve a me­gyei önkormányzatnál, egészen nyugdíjaztatásáig. Kapcsolatai ré­vén jött létre az újszászi szociális otthon, a tüdőbeteg-gyógyintézet és a helyi gimnázium, általa oldó­dott meg a tanácsháza gondja, s került egy épületbe a művelődési házzal és a könyvtárral, valamint a megyei és a Magyar Labdarúgó­szövetség vezető beosztású akti­vistájaként az újszászi labdarúgó- pálya villanyvilágításának meglé­te is a nevéhez fűződik. Számos területen végzett kuta­tómunkái révén álltak össze Töre­dékek elnevezésű, Új szász fut- balltörténetét, illetve a város ne­ves szülötteit feldolgozó „múltla- pozgatói”. Jelenleg a település tör­ténetének megírásával, valamint a megye sportemberei pályafutásá­nak adatgyűjtésével van elfoglal­va, nem utolsósorban szervezi a megyei sportmúzeumot.- Örülök, hogy a díszpolgári elisme­réssel olyan sorba állhatok, melynek tagjai dr. Szegedi Gyula immunoló­gus és dr. Faragó Margit szemész fő­orvos — hangsú­lyozta Varga Fe­renc. MÉSZÁROS GÉZA Az Újszász város napja idei kitüntetettjei: Díszpolgár: Varga Ferenc. Pro Űrbe Újszászért Díj: dr. Ördög Lajos nyugalmazott háziorvos, Vincze Zoltánné nyugalmazott védőnő, Dió­szegi Sándorné nyugalmazott középiskolai igazgató. Szakmai díjasok: Szabóné Balogh Etelka óvodai intézményvezető, Balogh Regi­na nyugalmazott könyvtárigazgató, Hartyányi Istvánná okmányiroda-vezető. Megújulva is szűkösen (Folytatás az 1. oldalról) A beruházás nyomán immár a megyei közigazgatási hivataltól korábban ideiglenes működési engedélyt kapott létesítmény hi­ányosságai közül csupán egyet­lenegy maradt: a zsúfoltság. A szükséges források és építési en­gedély híján - utóbbiért a szak­hatósághoz folyamodott ered­ménytelenül a központ — ugyanis az évek óta bővítésre váró szálló egy főre jutó alapte­rülete változatlanul nem éri el a törvényben meghatározott mé­retet. A helyzet azonban pillanat­nyilag kezelhető, mivel a téli krí­zisidőszakra jellemző „hajlékta­lanrohamnak” egyelőre még nyoma sincs. Novembertől viszont minden bizonnyal újra szükség lesz a je­lenleg 10 rászoruló befogadására alkalmas, úgynevezett fapados részleg férőhelyeinek megduplá­zására és a tucatnyi idős, beteg hajléktalan férfi átmeneti ottho­nául szolgáló krízisszálló kialakí­tására - mondta a vezető. - Saj­nos a nappali melegedő épületé­ben kialakítandó pluszférőhe­lyekhez az igényelt 2,5 millió he­lyett mindössze 820 ezer forinttal [árult hozzá a szakminisztérium, így az utcai szociális munka fi­nanszírozása mellett ennek ki­egészítése érdekében is égetően szükség volna a helyi önkor­mányzat tavaly télen már folyósí­tott póttámogatására. ____ BUGÁNY A KABARÉ SZOLNOKON. A világhírű musicalt, a Kabarét nézhették meg tegnap az érdeklődők a szol­noki Tiszaligeti Körcsarnokban, neves művészek - mint például Détár Enikő, Kiss Mari, Dunai Tamás, Rékasi Károly, Dolmány Attila, Farkas Gábor - előadásában. fotó: mészáros jános A Mamma Klinika is költözik A Hetényi kórház dolgozóit tájékoztatta teg­nap Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke a megyei kórház és a MÁV Kórház közötti feladatmegosztásról, a hamarosan megkö­tendő megállapodásról. Szolnok A két intézmény közötti együttműködési megál­lapodást és a területi ellátási szerződést már véle­ményezte dr. Kovács László megyei tiszti főorvos, a megyei közgyűlés pedig november 7-i ülésén tárgyalja majd. Tokár István kifejtette, hogy az új struktúra — amelynek köszönhetően jobban fi­nanszírozott, tisztább profilú intézmények jön­nek létre - két ütemben alakul ki. Előbb jövő év január 1-től a reumatológiai, mozgásszervi reha­bilitációs fekvő- és járóbeteg-, valamint a patoló­giai, nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti szakmai fel­adatokat, illetve az urológiai fekvőbeteg-ellátás ágyszámarányos megosztását érintően, majd 2004. augusztus 1-től az ortopédiai és gasztroen- terológiai fekvő- és járóbeteg-ellátást érintően történik meg az átcsoportosítás. A MÁV Kórház tulajdonosa, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium november 15-ig kez­deményezi az emlőszűrési feladatok megszünte­tését. A szűrővizsgálatokat januártól a Hetényi Géza Kórházban végzik, s mint dr. Boksái István főigazgató-főorvos elmondta, nem külső szolgál­tató bevonásával, hanem saját erőből kívánják megoldani. Az átcsoportosítás közel ötven kórházi dolgo­zót érint majd, s a november 7-i közgyűlési dön­tést követően november 10-től kezdődhetnek meg a további tárgyalások - tudtuk meg a köz­gyűlés elnökétől. Dr. Imre Anikó, a MÁV Kórház megbízott főigazgatója azonos besorolást ígér az átkerülőknek, természetesen folyamatos munka- viszonnyal._______________________________________szs Kö zépiskolások 19 megyéből... _______Megyei információ ...Budapestről és külföldről — tehetnénk a címhez kiegé­szítésül. Ugyanis ennyi hely­ről tanultak középiskolások megyénkben a 2002-2003-as tanévben az idei Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Statisz­tikai Évkönyv szerint. Megyénk középiskoláiban az el­múlt tanévben 16 557 gimnazis­ta és szakközépiskolás tanult. Közülük 14 568-nak a szülei a megyében laktak, a többiek, összesen 1989-en, más megyé­ből iratkoztak be valamelyik kö­zépiskolánkba. Az évkönyv ezeknek a tanulóknak a számát a szülők lakóhelye szerinti bon­tásban közli. A számokból kiderült, hogy az ország valamennyi megyéjéből, Budapestről, sőt külföldről is ér­keztek diákok megyénk középis­koláiba. A legtöbben érthetően a szomszédos megyékből jöttek. A Pest megyeiek csoportja legna­gyobb, 804 főből áll. Őket sor­rendben a Heves megyeiek (510), a Békés (245) és a Hajdú-Bihar megyeiek (197) követik. Érkeztek azonban középiskolás diákok Vas (1), Zala (2), Tolna és Veszprém (3-3) megyéből is. Gimnáziuma­inkba és szakközépiskoláinkba összesen 25 külföldi diák jár. Or­szágok szerinti megoszlásukat a statisztika nem közli, de tapasz­talataink szerint e téren is sokszí­nű a kép. Közli viszont az évkönyv azt, hogy a megyében élő diákok kö­zül hányán tanulnak más me­gyékben, és melyekben. Számuk 16 497, közülük, mint az előzők­ben már jeleztük, 14 568-an ta­nulnak megyei középiskolák­ban. A megyén kívüliekben tehát 1929 itt lakó tanuló jár. Az egyenleg alig 60 főnyi többletet mutat a máshonnan érkezettek javára. A megyénkben lakó középis­kolás diákok legnagyobb szám­ban Heves megye iskoláit válasz­tották az elmúlt tanévben (460- an). Utána Budapest (340), majd azonos számú (253) tanulóval Békés és Csongrád megye követ­kezik. Megyénkbeli diák csak So­mogy, Tolna és Zala megyében nem tanul, és a statisztika szerint külföldön sem. Sorokban KÖZÖS TÁBOR. Tizenhárom tiszazugi önkormányzat összes­ségében egyharmadnyi részt birtokol egy bükkszéki tábor­ban. Több önkormányzat is azt az álláspontot képviseli, hogy megfelelő ajánlat esetén szíve­sen megválna a számára sem­miféle hasznot nem hozó ingat­lantól. PE VISSZATÉRÍTIK. Szolnokon hat középiskola 149 diákja kér­te az előírt határidőig, azaz ok­tóber közepéig középfokú nyelvvizsgadíjának visszatérí­tését — tudtuk meg a polgár- mesteri hivatal művelődési, ok­tatási és vallásügyi osztályától. Ez fejenként 9500 forintot je­lent, s egy diák csak egy vizsga díját kaphatja vissza. Az érin­tettek legkésőbb három hóna­pon belül jutnak hozzá a pén­zükhöz. MCA MADÁRVENDÉGEK. A hirte­len beköszöntött hideg hatására a megszokottnál korábban érkeztek meg az első téli madárvendégek Csongrád megyébe. Ilyen faj például a kék galamb, a fenyőpinty, a hósármány. Néhány költöző faj viszont a késői maradásá­val hívta fel magára a figyel­met. (MTI) Fizetés nélkül a tűzoltók (Folytatás az 1. oldalról) Pillanatnyilag találtak kiutat a földváriak, a Belügyminisztéri­um 7,5 millió forintot adott a működési hiány egyszeri pótlá­sára, ám ez nem jelent hosszú távú megoldást. Nehezíti a helyzetet, hogy Rá- kócziújfalu korábban már írás­ban jelezte, kilép a köztestület­ből. Ennek ellenére a földvári tűzoltók vonulnak ki minden új­falui tűzesethez.- Ha ez a térség kizárólag a legközelebb eső szolnoki, illetve kunszentmártoni tűzoltóságok vonulására várna, akkor húsz- harminc perccel tovább tartana, míg megérkezik a segítség egy- egy tűzesethez. Ez az idő pedig pontosan elegendő ahhoz, hogy leégjen egy ház - mondta a pol­gármester, aki hozzátette: a szá­mítások szerint 150 forint körüli összeget kellene befizetnie az érintett önkormányzatoknak la­kosonként évente. Amennyiben mindegyik település átutalná a rá eső pénzt, akkor fenn lehetne tartani az évente húszmillió fo­rintos költségvetéssel működő önkéntes tűzoltóságot. Ám ha nem változik a képviselő-testü­letek álláspontja, akkor végső esetben az is előfordulhat, hogy januártól bezárja kapuit a föld­vári tűzoltólaktanya. RE Hogyan viselte az óraátállítást? Tetőcserére várva Tiszafüred Az őszi esők újra előhozták a lassan tízesztendős problémát: a Platán Nyugdíjasotthon 1993- ban, férőhelybővítés céljából rá­épített tetőtere nemrég ismét be­ázott. Mint megtudtuk, az eső­víz alattomossága nemcsak a te­tőtér 60 százalékán veszélyezte­ti a lakók nyugalmát, hanem már egy-két földszinti szobát is érint a beázás. Az intézmény ve­zetője, Pappné Szabó Janka el­mondta: - Bízom benne, hogy az önkormányzat támogató döntése, amely biztosítja a pá­lyázati önerőt a tető cseréjéhez, hamarosan a gyakorlatban is megvalósulhat. Jó lenne, ha már az idén, de félő, hogy ezt a telet még így kell átvészelnünk. A vezetőnő szólt arról is, hogy elérhető közelségbe került az intézmény teljes akadály- mentesítése is. PM Körkérdés Elkezdődött immár a téli idő­számítás: vasárnap hajnali háromkor kellett ugyanis az időmérőket egy órával vissza­állítani. Az energiatakarékos­sági okokból végrehajtott mű­velet a közlekedés rendjében nem okozott fennakadásokat. Lapunk viszont arra volt kí­váncsi, vajon a járókelők is ilyen zökkenőmentesen visel- ték-e a hatvanperces időelto­lódást. Bolyhos Ferenc, 49 esztendős marketingme­nedzser: — Ilyen ügyekben mondhatni fa­talista vagyok. Úgy fogadom el a dolgokat, ahogyan történnek. Az óraátállítás ellen sincsen külö­nösebb kifogásom. Egyszerűen tudomásul veszem, hogy szük­ségszerű. Egyébként sem kuszál- ja össze különösebben a biorit­musomat. Legfeljebb néhány na­pig egy kicsit korábban ébredek fel a szokásosnál. Lippai Bri­gitta, 22 éves szerződéses katona: — Be­vallom őszin­tén, egyáltalán nem örülök a téli időszámí­tásnak. Na­gyon nehezen viselem, hogy ilyenkor délutá­nonként koromsötétben érek ha­za a munkából. Igaz, reggelente egyelőre világosban ébredek, de november végén negyed hatkor még éjszaka lesz. Azt az egy órát pedig, amelyet vasárnap nyer­tünk, szinte észre sem lehet ven­ni. Bármikor szívesen megválnék tőle, ha cserébe már a tavasz kö­zeledtét várhatnám. Faragó István, 64 esztendős nyugdíjas: - Amióta nem dolgo­zom, meglehetősen ritkán akad­nak időhöz kötött programjaim, így aztán ne­kem teljesen mindegy, téli avagy nyári időszámításra térünk-e át ép­pen. Különben is megszoktam már az óraátál­lítást. Enni vagy aludni pedig egyébként is akkor szoktam, amikor jónak lá­tom. BUGÁNY Akciósorozat az utakon (Folytatás az 1. oldalról) Különös figyelmet fordítanak a közlekedés egyik legnyomasz­tóbb jelenségére, az ittas jármű- vezetésre, annak felderítésére. A tájékoztatón több hasznos információ és tanács is elhang­zott az őszi és a téli közlekedés­sel kapcsolatban. Bár nem jelent újdonságot, mégis fontos, hogy a járműveze­tők ne feledkezzenek meg róla: a nedves útburkolatok, a lehullott falevelek, a földutakról felhordott sár veszélyforrást jelentenek a közlekedők számára. A megváltozott körülmények miatt más, még óvatosabb és elő­relátóbb vezetéstechnikára van szükség. Ilyenkor a járművek műszató állapota is még többet nyom a latban. Nem árt szemügyre venni a fé­keket, a gumik állapotát, érde­mes ellenőrizni a világító-, az ab­lakmosó, a fűtő- és a páramente­sítő berendezések működőké­pességét is. Ősszel az utakon gyakran ta­lálkozhatunk mezőgazdasági gé­pekkel, amelyek sarat hordhat­nak fel az útburkolatra, vagy a járművekről az útra potyog a ra­komány. A lehulló kukorica, cukorrépa veszélyes lehet. Az úttestre került termények miatt csúszóssá vál­hat a felület, de súlyos következ­ményekkel járhatnak azok a hir­telen manőverek is, amelyek az útakadályok kikerülését szolgál­ják. Novemberben rendszeresen megjelennek a megye különböző pontjain az ellenőrzést végző közlekedésiek. A cél, hogy az év végére ne érjük el a baleseti hely­zet tavalyi adataiban megmutat­kozó szintet. _____ HGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom