Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-25 / 249. szám
mmm Szolgáltatás Moziműsor — Horoszkóp — Hét végi rádió- és tévéműsor 11. oldal Fél adag kávét kért. Amikor mégis tele csészényit tettek elé zavarta jött, s mentegetőzve mondta: én ennyit nem tudok meginni. - Annyit tetszik inni belőle, amennyi jólesik - nyugtatta a titkárnő -, a többit hagyja ott. - Azt nem lehet, mert kárba vész - mondta ő. - Tudja, én háborús gyerek vagyok s ahhoz szoktam, a csészében, tányéron nem maradhat. Később elmesélte: néhai férje, Antall József a különféle hivatalos ebédeken rendszerint a pincér fülébe súgta, neki csak fél adagot hozzanak, hogy ne kelljen otthagynia. Ez a kényszerűség szülte, ám legalább annyira személyiségükből fakadó puritanizmus mindkettőjük életét végigkísérte. 1952-ben a budapesti piarista kápolnában titokban lezajlott esküvőjüket csak egy szerény villásreggeli követte a közeli vendéglőben. Annyi pénzük nem volt, hogy taxit hívjanak, így a reggeli után gyalog mentek haza, azaz Antall József szüleinek a lakásába, ahol 19 évig éltek. Csak azután tudtak belépni egy társasház-épitkezésbe s lett saját lakásuk. Antall József akkor sem akart elköltözni innen, amikor már miniszterelnök volt. A kormányőrök - emlékezett Klára asszony - éjjel-nappal ott posztoltak a ház előtt, négyen egy Zsiguliban kucorogva. „Voltaképpen őket sajnálta meg a férjem, amikor mégiscsak beadta a derekát. Akkor, 1991 nyarán költöztünk a kormányfői rezidenciába.” Klára asszony: Beszélgetésünk előtt figyelmeztetett: - Ne kérdezzen nagyon nehezeket, mert én nem vagyok politikus, aki a fortélyos válaszokat csak úgy kirázza a kabátujjából. Én csak egy asz- szony vagyok, s csak feleség voltam.- Másként alakult volna az utolsó tíz év történelme, ha Antall József ma is él?- Azt hiszem, igen. Hogy a ’94-es választások úgy alakultak, ahogy, az tulajdonképpen benne volt a politikában. Az emberek egy másik világgal szembesültek, mint amit 40 évig megszoktak. A langyos és primitív, ám biztonságos közeg, amiben addig éltek, egyszerre szertefoszlott. Úgy érezték, valamit elvesztettek, s ezt mind a rendszerváltásnak és főként az új kormánynak rótták föl. A ’94-es választás tehát az előző rendszer iránti nosztalgiát tükrözte. Elsősorban az ezt követő időszak alakult volna másként, ha a férjem tovább él. Főként azért, mert benne erős volt a kompromisszumkészség. Mindig fontosabbnak tartotta az ország érdekét, mint a pártpresztízst. Ő felül tudott emelkedni a máig ható kicsinyes pártcsatározásokon, a sárdobáláson. Ha a jobboldal vezéregyénisége marad, a mai politikai légkör ki sem alakult volna. Az ellenfelet is tudta tisztelni, s ezért tisztelték az ellenfelei is. Most mindkét oldalon olyan kijelentések hangzanak el, amelyek sokat ártanak az ország megítélésének. Pedig a világ nem vizsgálgatja a hazai pártok igazát, lépéseik indokait. Az országot mint egészet ítélik meg. Férjem alighanem elsősorban erre figyelmeztetné ma a másokat csak legyűrni akarókat.- Megvalósulni látja-e férje demokratikus eszményei?- Féltem ezeket az eszményeket. Azt hiszem, ő nem egészen így képzelte. 13 évvel a rendszerváltás után még csak elemisták és nem is túl jó tanulók vagyunk a demokrácia iskolájában. Igaz, vannak pártok, amelyek máig is magukénak vallják Antall József politikai örökségét. Úgy látom, közülük az MDF áll legközelebb az ő higgadt, korrekt politizálásához. Amúgy pedig embere válogatja. Vannak, altik nemigen emlegetik őt, de hasonló eszményeket követnek, s olyanok is, akik annál többször, de Antall József ma egyetlen politikai megnyilvánulásukat sem helyeselné.- A napi politika történései kapcsán foglalkoztatja-e a gondolat: férje miként vélekedne a jelen helyzetről és mit tenne?- Azt, hogy mit gondolna vagy tenne, nem tudhatom. Sokat változott a világ az ő csaknem tíz évvel ezelőtti halála óta. Talán lennének kérdések, amelyekről a véleménye is változott volna. Egyben biztosan ugyanaz lenne az álláspontja, mint aldcor volt: rendnek kell lenni, az ország érdekében.- Csáki András azt mondta róla: benne megvolt az a képesség, hogy a jézusi cselekedeteket a mindennapok gyakorlatára fordítsa, s kiűzze a kufárokat a templomból. Ön hogyan értelmezné ezt a gondolatot?- 1994-ben a férjem halála után Balatonöszödön voltam, ahová a Boross-kormány hívott meg. Főként azért, hogy az ünnepeket ne egyedül töltsem, hanem barátok között. Ott volt az Állami Számvevőszék akkori elnöke, Hagelmayer István is, egyszer a parkban találkoztam vele. Megállított, s azt mondta: asszonyom, én csak azt szeretném, hogy tudja, a férjéhez hasonló tiszta kezű politikust soha nem ismertem. Csáki András talán ugyanerre gondolt. A kívülálló aligha tudja megítélni, hogy mennyire valósak a pártpolitikusok által ma egymás fejéhez vagdosott korrupciós vádak. Antall Józsefet azonban a legádázabb ellenfele sem tudta volna effélével vádolni. Annyira nyilvánvaló volt, hogy mentes bármiféle élethivatásként feleség anyagi érdektől. Lépéseit ilyen szempontból máig sem tudta senki még félremagyarázni sem.- Antall József keresztény ember volt, ám kereszténységét mindannyiszor ösz- szekapcsolta európaiságával. Mára a keresztényi vonás mintha háttérbe szorult volna a hazai politikai életben. Szavakban még előfordul, de már nem a cselekvés vezérfonala. Hogy vélekedik erről?- Ha a keresztényi értékek erősebben lennének jelen a politikában és a közéletben is, egy sor feszültség föloldható lenne. Férjem ezt sokkal jobban megfogalmazta, mint én valaha is tudnám. Azt mondta: „Európában az ateisták is keresztények. Európa kereszténysége kultúrát, etikát, szemléletet jelent, és ez felekezeti különbség nélkül mindannyiunk közös Európája.” Ezért is tartom szomorúnak, hogy ma ódzkodnak attól, hogy a keresztényi értékeket - mint az európaiság meghatározó elemét - belevegyék az EU alapokmányába. Holott minden, ami ma létezik - a politikától a művészetig -, a kereszténységben gyökerezik.- Minden sikeres és jelentős ember mögött ott áll egy társ. Feleségként miben tudott segíteni miniszterelnök férjének?- Igyekeztem nyugodt hátteret biztosítani neki. Békés otthont, rendezett háztartást, ahol a gyerekek „megdicsérve, megszidva, megpofozva, megfürdetve és lefektetve” voltak, mire hazajött. Ő annyira önálló gondolkodású, a maga útját járó ember volt, hogy fel sem merülhetett: tőlem tanácsot kérjen vagy elfogadjon. Amúgy keveset is láttuk otthon. Soha nem nehezítettem a dolgát azzal, hogy emiatt panaszkodtam volna. 25 évet töltött el az orvostörténeti múzeumban. Először mint tudományos főmunkatárs, majd mint helyettes igazgató, végül főigazgatóként. Egy párton- kívülinek ilyen állásban nagyon sokat kellett dolgoznia, hogy a helyén maradFOTÓK: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT hasson. A sokszorosát annak, mint aki mögött ott állt az MSZMP. Bizony, elég későn járt haza a múzeumi években is. Szokva voltam hát ahhoz, hogy keveset látom. A hétvégéket mindig együtt töltöttük. Kirándultunk, múzeumba jártunk a fiúkkal, négyesben. Ez a miniszterelnökséggel megszűnt. Nemcsak azért, mert közben a fiaink felnőttek, inkább mert már hétvégéje sem volt. Olyankor vagy gyógykezelték, vagy vidéki programot állítottak be neki. A reggeli volt az egyetlen, ahol mindennap biztosan találkoztunk. Miniszterelnöki feladataiban feleségként csak a protokoll kötelezettségek kapcsán volt részem. Amikor férjem hivatalos látogatásra ment az Egyesült Államokba s engem is vitt magával, szabadságot vettem ki a munkahelyemen. Amikor egy-egy külföldi kormányfőt vártunk a Kossuth téren, ledolgoztam a távollétem idejét. A MOGÜRT külkereskedelmi vállalatnál voltam csoportvezető, s nem akartam, hogy a beosztottaim a hátam mögött azt mondják, sokat megengedek magamnak, mert a miniszterelnök felesége vagyok. Csaknem 40 évig dolgoztam, ám karrierre sohasem törekedtem. Mindig fontosabb volt számomra a család.- Van-e valamilyen küldetése a rendszerváltás utáni első magyar kormány első miniszterelnökének feleségeként?- Ezt még így soha nem fogalmaztam meg magamban, ám azt hiszem, van ilyen feladatom. Nagyon nagy ember volt, s elviselhetetlen lenne számomra, ha elfelejtenék. Tudom, Antall József nevét megőrzi a történelem, ám hogy az emlék élő is maradjon, azt kötelességem elősegíteni, amíg csak élek. Részt veszek különféle alkalmakon, megemlékezéseken. Rövidesen talán az Antall József Alapítvány is létrejön, s ennek én vagyok a kijelölt kuratóriumi elnöke. Ez lesz az első valódi közszereplés, amit életemben vállaltam. bíró ferenc Antall Józsefről mondták Mintha kilencmillió kommunistával építené a piacgazdaságot. Orbán Viktor Fidesz-politikus (Fejér Megyei Hírlap, 1992. október 24.) Antall József az MDF-et is személyes intézményének gondolja. Ha kell, kiterjeszti, ha nem kell, összecsukja, akár az esernyőjét. Lengyel László politológus (Magyar Hírlap, 1993. december 13.) Tudjuk, milyen nehéz volt vele, de nem tudjuk, milyen nehéz lesz nélküle. Bánki András újságíró (Magyar Hírlap, 1993. december 14.) Az utolsó úriember volt a magyar politikában. Bodor Pál közíró (Népszabadság, 1993. december 18.) Antall József nagy ember volt, az árnyéka is nagy. Surján László keresztény- demokrata politikus (168 Óra, 1994. június 28.) Az átmenet vezéralakja, nemes vad, akit ádázul ejtett el az idő. Gyurkovics Tibor költő és osztálytárs (Heti Nemzeti Újság, 1994. szeptember 9.) Ő inkább uralkodásra, mint kormányzásra termett. Pozsgay Imre politológus (Hitel, 1994. december) A többiek gyengeségéből merítette erejét. Paul Lendvai bécsi újságíró (168 Óra, 1995. május 30.) Nincs kilátás a miniszterelnök örökségének folytatására, ha követői nem tudnak szembenézni súlyos tévedéseivel. Tölgyessy Péter Fidesz-politikus (Magyar Nemzet, 1996. február 10.) Antall József néhai miniszter- elnök politikai elképzelését történelmi esszéként kell felfognunk: a nemzeti liberalizmus és a népi-nemzeti eszmény ma már nem követhető. Katona Tamás MDF-politikus (Magyar Nemzet, 1997. augusztus 30.) Sok vitám volt vele, de jól képviselte a jobboldal érdekeit. Horn Gyula volt miniszterelnök (Kisalföld, 1999. október 1.) Hét éve nincs közöttünk, és egyre inkább közöttünk van. Boross Péter volt miniszterelnök (Észak-Magyarország, 2000. május 24.) Antall József 1932- ben született Budapesten, Edith nevű nővére után második gyermekként. A nála két évvel fiatalabb Fülepp Klárával 1952-ben kötött házasságából két gyermek született. Az idősebbik fiú Antall György ügyvéd. Nem politizál, boldog családapa. Kislányuk hároméves, s márciusra várják a következő gyermeket. Antall Péter fotós, akinek több albuma^ jelent már meg. Ő az MDF-ben politikai pályára készül. A fésű Antall Józsefné az öltöny zsebébe, amelyben férjét eltemették, az általa kért családi fénykép mellé a fésűjét is odatette...- Azt hiszem - mondta Klára asszony -, az egész betegségében mindent könnyebben elviselt, a fájdalmakat, a rosszullé- tet, a kezelések tortúráit, mint azt, hogy kihullott a haja és parókát kellett hordania. Ez nagyon bántotta, mert azelőtt szép dús haja volt, amit büszkén viselt. A reggel számára mindig a fürdőszobai fésülkö- déssel kezdődött. A gyerekekkel is gyakran játszott afféle fodrászosdit. A kis hajkefével a még pólyás Péternek választékos frizurát csinált. A hajnak már-már mitikus jelentőséget tulajdonított. Ezért tettem a zsebébe azt a fésűt, mintegy búcsúajándékként. 1 A
