Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

Külkereskedő vagy zenész lesz Nyitrai László a Szolnoki Fő­iskola végzős diákja, jelen­leg gyakornok az Európai In­tegrációs Irodában. Milyen munkát végez, milyen tervei vannak? — ezekkel a kérdé­sekkel kerestük meg.- Pécsen születtem 1980-ban, de egyéves koromtól Mohácson élek, ott jártam általános iskolá­ba és középiskolába. Fran­cia-magyar két tannyelvű gim­náziumot végeztem. Ezután ke­rültem a Szolnoki Főiskolára, ahol nappali tagozaton a külgaz­dasági tagozaton tanulok. A szakirányom az európai uniós tanul­mányok.- Hogyan értesült arról, hogy a megyá önkormány­zatnál van le­hetőség, hogy gyakornokként dolgozzon?- Bejöttem ide, és megkér­deztem, lehetne-e erről szó, te­hát én kerestem meg a megyei önkormányzatot. A jelentkezé­semet elfogadták, de volt ennek egy olyan előzménye, hogy két évvel ezelőtt fordítottam az ön- kormányzatnak, azt hiszem, az volt a rendezvény címe, hogy Francia-magyar testvérmegyék országos találkozója. Ez Pesten volt, ott dolgoztam együtt az ön- kormányzat munkatársaival.- Mivel foglalkozik az Euró­pai Integrációs Irodában?- Általában fordítok, tolmá­csolok rendezvényeken, delegá­cióknak, ismerkedem az itteni munkával.- A diploma megszerzése után mivel szeretne foglalkozni?- Azt hiszem, én pályaelha­gyó leszek. Inkább a zene vonz. Zenei általános iskolába jártam, és ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben. Nem mondom, hogy óriási tehetség vagyok, de talán több érzékem van ehhez, mint a hivatalnoki munkához. Ez nem jelenti azt, hogy itt a megyehá­zán nem érzem jól magam, de úgy gondolom, hogy ha nem próbálnám meg a zeneszerzést, akkor egész életemben kísérte­ne a gondolat, hogy elmulasz­tottam valamit.- Ha ilyen tervei vannak, mi­ért nem a zeneművészeti főisko­lán próbálkozott?- A gimnázium végéig jártam zeneiskolába, és a zenei tanulmá­nyokat később sem hagytam ab­ba, most is járok tanárokhoz, zon­gorázni tanulok. Szeretnék fölvé­telizni az akadémia zeneszerzés szakára. Hogy miért választottam mégis a Szolnoki Főiskolát? Édes­apám külkereskedő, sokat utazik, és én is szeretek utazni, akkori- ban ez vonzott jobban. b.a. Gazdálkodnunk kell a vízzel A Közép-Tisza Vidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának hevesi ülésén Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke beszámolt a Jászsági-főcsatorna fejlesztési koncepciójáról fotó: hanga A Közép-Tisza Vidéki Vízgaz­dálkodási Társulatok Területi Választmánya október elsején, Hevesen kihelyezett ülést tar­tott, ahol Iaíczí Miklós, a me­gyei önkormányzat alelnöke számolt be a Jászsági-főcsator­na fejlesztési koncepciójáról.- A mezőgazdaságban kialakult száraz, aszályos időjárás világos­sá tette: elodázhatatlan az 1970- ben megkezdett, de be nem feje­zett Jászsági-főcsatorna tovább­építése. A Kiskörétől Tamaszent- miklóson, Jásziványon, Jászapá- tin, Alattyánon átvezető szakasz előkészítése nagy erőkkel folyik - tájékoztatta az ülésen megjelente­ket Lóczi Miklós, majd hozzátet­te: meg kell tanulnunk a vízzel gazdálkodni, hogy a jövőben is megélhetést, munkát biztosítson a föld az itt élőknek. A Jászsági­főcsatorna továbbépítésének ja­vaslatát az akkor még ellenzék­ben lévő MSZP nevében dr. Szeke­res Imre, a megye országgyűlési képviselője terjesztette elő a Parla­mentben. Az összességében 30 milliárd forintba kerülő főcsator­na építését két ütemben tervezik. Az első, a zagyvái ág a számítások szerint 14 milliárdba kerül. A be­ruházás a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztésében kitűzött célok, töb­bek között a jászsági kistérség többcélú vízgazdálkodási rend­szerének fejlesztését, az aszály­károk megelőzését, bel- és árvízi veszély megelőzését, a halászat, az erdőgazdálkodás vízszükség­letét, nem utolsósorban pedig a turizmus fejlesztését segítené. A hevesi beszámolót követően Szolnokon, a megyeházán tartot­ta az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottsága kihelyezett ülé­sét, ahol a képviselők között tel­jes volt az egyetértés az új Vásár­helyi-tervet illetően. A kormány október 15-i dönté­sét az új Vásárhelyi-tervről öröm­mel fogadtuk. A Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium a kormányhatározatnak megfelelő­en azonnal megkezdte a jászsági többcélú vízgazdálkodási rend­szer korábban elkészült terveinek felülvizsgálatát, véglegesítését, melyek alapján előterjesztés ké­szül a kormány részére - mond­ta Lóczi Miklós alelnök. ■ SÉTA AZ EGÉSZ­SÉG HÍDJÁN. Az Egészség Hídja, Összefogás címmel a mellrák elleni küzdelmet támoga­tó rendezvénysoro­zat keretében októ­ber 11-én Szolno­kon sétával hívták föl a figyelmet a fe­nyegető betegségre. Képünkön a megye­házától a Tiszalige- tig tartó séta részt­vevői a Tisza-hídon. FOTÓ: MÉSZÁROS Eleven a francia kapcsolat A pusztataskonyi „Tóparti Otthon” Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Fogyatékosok Ott­hona és Rehabilitációs Intéz­ménye tíz éve tart kapcsolatot egy hasonló jellegű francia in­tézménnyel. A cserelátogatá­sok sorozatában legutóbb a pusztataskonyiak jártak Fruges-ben. A látogatásról Nagyné Gulyás Annát, az ott­hon igazgatóját kérdeztük. Az igazgatónő arról számolt be, hogy szeptember 24-e és október 4-e között járt Franciaországban a küldöttségük, amelyet az intéz­mény nyolc lakója és nyolc dol­gozója alkotott. Vendéglátójuk az úgynevezett CAT intézet, egy ér­telmi sérülteket foglalkoztató munkahely volt. A programban szerepelt ten­gerparti pihenés, mivel Fruges Franciaország északkeleti részén, a La Manche csatorna közelében, Pas-de-Calais megyében van. Tiszteletükre fogadást is rende­zett az ottani önkormányzat. A magyar vendégek, az otthon lakói és dolgozói több alkalom­mal egy-két órára részt vettek a francia munkahelyen folyó mun­kában: dobozokat állítottak ösz- sze, termékeket válogattak, cso­magoltak, vagy a varrodában ke­restek munkát maguknak. Elláto­gattak egy farmra is, ahol értelmi­leg sérült emberek dolgoznak. Rendeztek magyar-francia sport­találkozót, jártak egy időseket el­látó otthonban, ahol a szakmai munkát, az intézményszervezést tanulmányozták. A francia és a magyar intézet vezetői közösen összeállították a 2004. évi közös programot, amely még nem végleges ugyan, de azt máris lehet tudni, hogy május végén vagy június elején a francia intézetből látogatnak Pusztataskonyba, és megtekinte­nek több hasonló megyei intéz­ményt. A szakdolgozók képzésé­re pedig egynapos közös konfe­renciát rendeznek. Jut idő a pihe­nésre, kikapcsolódásra is, 4-5 na­pos szabadidős programot is be­terveztek, amelyet Abádszalókon bonyolítanak le. b.a. „Csapatmunka eredménye...” Dr. Györgyi Lajos, a Művelő­dési és Népjóléti Iroda vezető­je nemrég megkapta a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Ebből az alkalomból kérdez­tük pályájáról és munkájáról.- Békés megyében, Pusztaföldvá­ron születtem, ez egy Orosháza melletti kis település. Tanyán él­tem 15 éves koromig. Mezőgazda- sági technikumba jártam Oroshá­zán, ott érettségiztem 1970-ben. Szerettem a magyart meg a törté­nelmet, és mivel ezek voltak a fel­vételi tárgyak a jogi egyetemen, oda jelentkeztem mezőgazdasági technikumi érettségivel. ’71-től ’76-ig jártam a szegedi jo­gi karra, ahol sok érdekes emberrel és remek évfo­lyamtársakkal találkoz­tam. Még be sem fejez­tem az egyetemet, ami­kor házasságot kötöttem. A feleségem védőnő, aki később gyógypedagógus képesítést szerzett. Két lányunk született, már mindket­ten felnőttek.- Hogyan alakult a pálya az egyetem után?- Egy 11 hónapos Békés me­gyei kitérő után a kezembe került egy hirdetés, amelyben a Kun­szentmártoni Járási Hivatal igaz­gatási osztályvezetői állást hirde­tett. Elfogadták a pályázatomat, így kerültem Kunszentmártonba, ahol most is lakom.- Milyen feladatai voltak Kun- szentmártonban?- Az igazgatási osztály veze­tőjéből nem sokkal később a járá­si hivatal elnökhelyettese lettem. Amikor megszüntették a járási hivatalokat, vb-titkárként folytat­tam a munkát. A rendszerváltás előtti években beiratkoztam az ELTE szociálpolitikus, szocioló­gus szakára. Utána pályakorrek­ció következett. A megyei tanács­nál pályázat útján elnyertem egy osztályvezető-helyettesi státust. ’89-ben már egy csomó dolog ér­lelődött, szaporodtak a szociális gondok, megkezdődött a szocia­lista ipar leépülése, és kopogta­tott a munkanélküliség...- Ez már akkor éreztette a ha­tását a gyermekvédelemben, a gyámügyben, illetve az egész szo­ciális szférában?- Igen, például már nem lehe­tett előírni egy gyermek szülőjé­nek, hogy helyezkedjen el, hi­szen nem volt rá reális lehetősé­ge. Másrészt a munkanélküliség hozta magával sajnos a családi konfliktusokat is, az anyagi ne­hézségek begyűrűztek a csalá­dok életébe, ennek nyomán is növekedett a válások, a csonka családok száma. A parlamenti vá­lasztásokat követően jöttek az önkormányzati választások, elfo­gadták az önkormányzati tör­vényt, és a megyei tanács is átala­kult megyei önkormányzattá. Akkor kerültem a mostani mun­kakörömbe.- Milyen indoklással kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést?- A kitüntetési okiratban, amit a köztársasági elnök úr írt alá, az szerepel, hogy a humán szférá­ban kidolgozott fejlesztési prog­ramokért és azok megvalósításá­ért, több mint két évtizedes mun­kásságom elismeréseként. Úgy gondolom azonban, hogy mind­ezt nem egy ember munkájaként lehet értékelni, hanem egyrészt az iroda munkatársainak köszön­hető, hiszen több mint tíz címzett támogatási projektet dolgoztunk ki és való­sítottunk meg a külön­féle megyei fenntartású intézmények fejleszté­sére - sok egyéb ki­sebb mellett —, más­részt ez természetesen nem is csak az iroda munkatársainak a munkáján alapult, de a műszaki kollégák, az építészek és mások munkáján.- Említene néhány konkrét fej­lesztést?- Közreműködött az iroda a Verseghy könyvtár új épületének a létrejöttében, a levéltári bővítés­ben, a Damjanich múzeum kiala­kításában, továbbá a tagmúzeu­mok fejlesztésében. A közoktatás területén a jászapáti Ipari Szak­képző Iskola 16 tantermes épüle­tének létrehozásában, a szintén jászapáti Mészáros Lőrinc Gimná­zium és Szakközépiskola százsze­mélyes kollégiumának a létreho­zásában, de most indult a gimná­zium rekonstrukciós bővítése, ab­ban is közreműködünk. Létrehoz­tuk a Sipos Orbán Szakképző Is­kolát Szolnokon. Benne voltunk két címzett támogatással folyó egészségügyi fejlesztésben, amely a Hetényi kórházat érintette, az el­ső a sebészeti műtő, a második ütem a hotelszárny és a régi sebé­szeti épület. Lezajlott három szo­ciális otthon, ezen belül a fogyaté­kosok pusztataskonyi és a bánhal­mai otthonának bővítése. Most fo­lyik a karcagi fogyatékosok szoci­ális otthonának a bővítése és mo­dernizálása, és indul a tiszaugi otthon bővítése is. Mindez ’92-től, amióta a címzett támogatásokat bevezették.- A megye politikusai milyen módon tudnak segíteni, hogy a pá­lyázatok eredményesek legyenek?- A politikusokon rendkívül sok múlik. A közgyűlési elnökök, a nagyobb városok polgármeste­rei és az országgyűlési képvise­lők, akik részben azonosak az említettekkel, kiemelt feladatuk­nak tekintették, hogy forrásokat szerezzenek a megyei feladatok teljesítéséhez. bistey andrás JÁTÉKOK AZ OVINAK. Az ENSZ gyermeksegély-szervezete, az UNICEF Magyar Nemzeti Bi­zottsága képviseletében október 15-én a jásztelki óvodában játékokat osztottak a gyerekeknek minden idők legsikeresebb, egymilliárd forintnál nagyobb összeget eredményező gyűjtőakció­ja nyomán. Az eseményen többek között jelen volt Halász Judit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága Elnökségének tagja, és Lóczi Miklós, a megyei önkormányzat alelnöke. ____________■ Vi dékfejlesztés EU-támogatással A megyei önkormányzat szakemberei — korábbi EU-projekteken végzett munkájuk alapján — meg­hívást kaptak szeptember 25-28-a között a kelet­angliai East Midlands régió által kezdeményezett konferenciára, melynek témája a vidékfejlesztés­sel kapcsolatos projektek, valamint a pályázati le­hetőségek bemutatása volt. A tanácskozáson - megyénk mellett - lengyel, cseh, finn, spanyol régiók, valamint az Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség szakemberei értékelték a helyszí­nen látott példákat, és bemutatták saját tapasztalataikat az előcsatlakozási alapok, illetve a strukturális alapokból elnyert összegek felhasználásával kapcsolatban. Á program során a résztvevők meglátogattak egy kisál­lat-eledelt gyártó üzemet, egy biofarmot, továbbá egy szociális beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalokkal fog­lalkozó speciális gazdaságot, mely a mezőgazdasági munkát mint a rehabilitáció fontos eszközét alkalmazza. A különböző helyszíneken bemutatott példák azt bizo­nyították, hogy a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló uniós források jól előkészített program esetén igénybe vehetők. A vidékfejlesztés tehát kevésbé a szorosan vett mezőgazdasági termelés mennyiségi növelését, sokkal A konferencia résztvevői fotó: hanga inkább az alternatív jövedelemforrások előtérbe helyezé­sét jelenti a gyakorlatban. A találkozó alkalmat adott új partnerkapcsolatok kez­deményezésére. A spanyol Galícia tartomány kifejezte ér­deklődését a megyénkkel való szorosabb együttműködés kialakítására. rátfai györgy Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. Ii i h A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom