Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-02 / 230. szám
2003. Október 2., csütörtök AHOL ELÜNK 7. OLDAL TISZAJENŐ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Aranydiplomás tanító Tóth Jánosné éppen olyan büszke a Tiszajenőért Díjra, mint az aranydiplomájára Tóth Jánosné — vagy ahogy a faluban legtöbben ismerik, Jusztina tanító néni — negyedszázadon át oktatta betűvetésre a tiszajenői gyerekeket. Bár néhány éve már nem áll katedrán, egykori tanítványai azonban még ma is tisztelettel köszönnek az idén aranydiplomával elismert pedagógusnak. Tóth Jánosné éppen ötven esztendeje lépett ki tanítói diplomával a kezében a jászberényi főiskola kapuján. Pályáját Tószegen kezdte, a sors azonban úgy hozta, hogy több településen is katedrára állt. Tanított Tiszavár- kony-szőlőn, Mezőtúron, sőt egy Szeged melletti faluban, Röszkén is. Tiszajenőre tízéves tanítói gyakorlattal érkezett. Akkoriban persze teljesen más volt tanítónak lenni, mint most. Egyrészt nem volt óvoda, így a gyerekeknek az iskola jelentette az első „élményt”. Másrészt az első négy évfolyam összevont osztályba járt. így egy-egy órára is sokkal többet kellett készülni, különösen, hogy a szemléltetőeszközöket is minden tanító maga készítette el. Ám az akkori diákok közül is lettek orvosok, tanárok. Mindez — állítja Jusztina tanító néni — nem csak az ő érdeme. Azt azonban elismer, hogy tanítóként nagy szerepe volt a gyerekek „elindulásában”. A tanárok, tanítók azonban nem csak a gyerekekkel törődtek. Akkoriban épült a falu, így kivették a részüket az iskola, út, vízvezeték építéséből is. Később pedig a fiatalabb kollégáinak igyekezett segíteni, mint alsós munkaközösség-vezető. Nem csoda, ha a tiszajenői iskolában eltöltött huszonöt év után, 1987-ben nehéz szívvel ment nyugdíjba Jusztina tanító néni. A gyerekek annyira hiányoztak számára, hogy néhány esztendeig még nem hagyta ott a katedrát. Az utóbbi években azonban már nem tanít. Elég dolgot ad már otthon a ház és a kert is. A gyerekek azonban most sem hiányoznak az életéből. Az unokák - ugyan távol laknak -, de rendszeresen megfordulnak a nagyinál. A régi tanítványok sem felejtkeznek el a tanító néniről, ezt bizonyítja, hogy az aranydiploma mellé a Tiszajenőért Díjat is átvehette Tóth Jánosné. Szüreti felvonulás Tiszajenőn régóta nincs ősz szüreti mulatság nélkül. Az első vigadalmat még valamikor az 1800- as években rendezték a községben. Azóta évről évre szeptember végén, október elején összegyűlik a falu apraja-nagyja a nyárbúcsúztatóra. Nem lesz ez másként idén sem. Szombaton délután egy órától este nyolc óráig feldíszített fogatokkal táncosok, zenészek járják majd a falut. A régi szokásoknak megfelelően a legdíszesebb, póni húzta kocsin maga a bíró és bíró- né ül majd. A menet minden kereszteződésben, kocsmánál, boltnál megáll majd, hogy a zenészek és táncosok újabb és újabb legényeket, lányokat csalogassanak maguk közé. A sokadalmat este terített asztalok várják majd a kultúrházban, hogy a vacsora után hajnalig rophassa a táncot, aki még bírja. Vonzóbbá kell tenni a falut! Néhány éve még viszályoktól volt hangos a tiszajenői önkormányzat. A polgármester szerint azonban a választások óta eltelt csaknem egy esztendőben mindinkább az együtt gondolkodás, a faluért dolgozás jellemzi a települést. Horthy Csaba polgármester szerint persze gond így is van a faluban. Az egyik legnagyobb például a szennyvíz. Öt év után tavaly fejeződött be a négy szomszédos településsel - Tószeg, Tisza- várkony, Vezseny és Tiszajenő - közös szennyvízhálózat kiépítése. A falvak közül azonban mind ez idáig legkevesebben Tiszajenőn csatlakoztak a hálózathoz. A polgármester úgy számol, hogy ha az üres portákat és a fürdőszobával nem rendelkező házakat nem veszi számba, akkor is csupán a lakosok húsz százaléka kötött rá a csatornára. A csatlakozások azonban felgyorsulhatnak, ha a kormányzat bevezeti a környezetterhelési díjat. Akkor ugyanis a szennyvízzel is „el kell számolni”. A településen a néhány évvel ezelőtti belvíz sebei sem gyógyultak be teljesen. A falu focicsapata már 1999 óta valamelyik szomszédos települést tekinti hazai pályának. A polgármester reméli, már nem sokáig. A belvíz idején életveszélyessé vált öltöző helyett ugyanis már épül az új. A munkálatok elindítására egy vállalkozó ajánlott fel 2,3 millió forintot. Az önkormányzat is alaposan a zsebébe nyúlt már, ám a befejezéshez mindez még kevés volt. így most abban bíznak, hogy a szaktárca pályázatán támogatásra talál Tiszajenő. A polgármester szerint azonban a falunak a legfontosabb a fiatalok megtartása. Sok fiatalnak azonban gondot jelent, hogy hol húzza meg magát, míg felépül a házuk. Éppen ezért két kisebb házat készül vásárolni az önkormányzat, amit bérlakásként használnak majd. A gyerekes családokra gondolva fa játszóteret is kialakítanak a művelődési háznál. A kultúrház megújításán is fáradoznak. A székeket már augusztus 20-ára kiA fémbódékat hamarosan ízléses, fából készült buszmegállók váltják fel cserélték és hamarosan újabb bútorokkal is gazdagodik az intézmény. A falut más módon is szeretnék vonzóbbá tenni. így például hamarosan három új buszmegálló épül. Az eddigi bódékat ízléses, fából készült várók váltják fel. A közvilágítást már korábban korszerűsítették, takarékos lámpákkal váltották fel a régieket. Most tovább fejlesztik a hálózatot, újabb utcákat, településrészeket is bekapcsolva a közvilágításba. A községben sok idős ember él, jó néhányan ráadásul a külterületeken. Mindennapjaikat már néhány éve segíti egy tanyagondnok. Hamarosan azonban egy szociális munkás is dolgozni kezd, aki nemcsak bevásárol, gyógyszert kivált, hanem el is beszélget az idős emberekkel, lelki támaszt nyújtva az arra rászorulóknak. A program költségeit - döntő részben - másfél évig az Esély Alapítvány fedezi, azzal, hogy legalább még ugyanennyi ideig foglalkoztatja a családlátogatót az ön- kormányzat. Szemétre szórt forintok? Tiszajenőn nem találni olyan embert, akinek ne lenne meg a véleménye a szemétszállításról. De olyat sem, aki fenntartásait a nyilvánosság előtt is vállalná. Pedig az indulatok ugyancsak magasra hágnak, ha valaki szóba hozza az ügyet.- A férjem vállalkozó. Biztosan akad, aki keresztbe tesz neki, ha megírja, mit is gondolok az egészről - hárítja el a kérdezős- ködésünket egy asszony a falu főutcáján. Másokkal sincs több szerencsénk. Van, aki meg sem áll, úgy szór átkokat mindenkire - még le- s felmenőire is azoknak — , akik kitalálták a szemétszállítást, és vele bevezették a szemétdíjat. Sokadikra végül egy fiatalember foglalja össze - igaz, ő is csak név nélkül -, mi is a fő gond a szeméttel. Leginkább az, hogy nincs. Mármint szemét, csak szállítás. A portákon, főleg ahol magányos idős emberek élnek, alig-alig gyűlik össze szemét. Az emberek nagy része ugyanis eddig is, és valószínűleg ezután is eltüzeli a papírt, a konyhai hulladékot pedig megeszi a jószág. A kukások viszont hetente megjelennek és kiürítik a szinte üres szemeteseket. A havi hat-hétszáz forintért összegyűjtött szemetet aztán a faluszéli telepen rakják re. Pont, ahová eddig is kihordták az emberek.- Évente egyszer egy kocsival kivitettem a szemet, ami nekem így egy ezresbe került. Most csaknem ennyit fizetek havonta - magyarázza a férfi. A külterületeken, tanyákon élőknek még inkább csak szemétre dobott pénznek tűnik a szemétszállítás. Rendes utak híján ugyanis nem járnak házhoz a kukásautók. így a tanyákról a konténerekhez kell mindenkinek elhordania saját szemetét, azoknak is, akiknek útja éppen a szemét telep mellett vezet el. De az üdülőtulajdonosok is háborognak, hiszen van, aki sokat időzik a faluban, míg mások csak néhanapján fordulnak meg hétvégi házukban.- A kötelező szemétszállítás bevezetését törvény írta elő, így kivételt senkivel sem tehetünk - magyarázza a polgármester. Mint Horthy Csabától megtudjuk, a falu pályázatot írt ki a szemétszállításra. A felhívásra azonban egyetlen cég jelentkezett, a Rethmann Rt., mely adott díjakkal vállalta el a szolgáltatást. Az önkormányzat azonban igyekszik a lehető legkisebbre csökkenteni a lakosság terhét. így például a hetvenévesnél idősebbeknek csupán felét kell fizetni a díjnak. De ugyanilyen kedvezményt kapnak a külterületeken élők is. így van, akinek teljes egészében az önkormányzat állja a szemétszállítás költségeit. Régen és ma Tiszajenő Szolnoktól délnyugatra, a megye határán, a Tiszától 3,5-6 km távolságra fekvő település. A terület a víz közelsége miatt már a neolitikumban is lakott hely volt. X. századi temetője honfoglalás kori megtelepülését jelez. A falu első írásos említése azonban viszonylag későn, 1469-ben fordul elő Jenei alakban. Az elnevezése az ómagyar Jenő törzshöz való területi tartozására utal. A török hódoltság idején elpusztult falu, 1693-ban az új, áttelepült községek sorában említik. Még 1713-ban község, de 1719-ben már puszta. Eredeti birtokosai, a Földváryak csak 1800-ban szerezték vissza, majd bérbe adták Vezseny földesurának, aki engedélyezte jobbágyainak, hogy a pusztán szőlőt telepítsenek. 1949-ben Pusztajenő a belügyminisztertől kérte, hogy a Vezsenyi-szőlők- kel együtt önálló községgé alakulhasson. Az új község 1954. november 28-án alakult meg. A település fekete, homokos földje elsősorban szőlőművelésre tette alkalmassá. E mellett jellemző a szántóföldi növény-, gyümölcstermesztés. A gazdák meggy-, szőlő- és szilvaültetvényei tisztes megélhetést biztosítanak tulajdonosaiknak. Tiszajenőn található a Mira és glau- bersós gyógyvíztermelő telep. Mint külterületből kialakított fiatal település műemlékkel, építészeti jellegzetességgel kevésbé rendelkezik, amelyekre mégis büszkék: az általános iskola és óvoda felújított épülete, a gondozott park a II. világháborús emlékművel, a felújított művelődési ház épülete, új, modem ABC, a 2000-ben átadott temető és ravatalozó. Versenyre kelő iskola Vágó Béla szerencsésnek érzi magát. A tiszajenői általános iskola igazgatói székében augusztus óta ülő tanárembert tervei megvalósításában kollégái, a szülők és a fenntartó is támogatják. A fő célja ugyanis, hogy az itt tanuló gyerekek semmilyen szempontból ne érezzék magukat hátrányban a városi iskolák nebulóival szemben. Vágó Béla a néhány faluval odébb lévő, Köröstetétleni Általános Iskola igazgatói székét cserélte fel a tiszajenőivel. Itt azonban új seprű, így jól seper, hiszen máris számos változtatást vezetett be az iskolában. Az egyik legfontosabb, hogy az elsős tanítók negyedikig kísérik el osztályokat. Ugyanakkor harmadiktól németet, ötödiktől informatikát tanulhatnak a diákok. A számítógépekkel való ismerkedést azonban szeretnék fokozatosan harmadik osztályig Vágó Béla igazgatóként nagy tervekkel látott munkához „levinni”. Az eredményes munkához azonban jól képzett pedagógusok is kellenek. Tiszajenőn pedig ebből Sincs hiány. A most indult tanévben már minden tantárgyat - még a kémiát is, melyre eddig nem volt megfelelő végzettségű pedagógus - szakos tanárok oktatnak. Az igazgató nagyon fontosnak véli a tehetséggondozást és a felzárkóztatást is. Éppen ezért szorgalmazza, hogy a diákok minél több tanulmányi versenyen vegyenek részt. Mind a nyolc évfolyamon fejlesztő csoportokat s elindítottak. Sőt a végzősöknek külön középiskolai felkészítőket szerveznek. Most szervezik az erdei iskolát, mely az igazgató korábbi iskolájában jól működött. Vágó Béla elképzelései szerint minden évben a hetedikesek töltenének el egy hetet Bogácson. Az idén mindez csupán négyezer forintjába kerül a diákoknak. A nagy álom azonban egy műfüves sportudvar kialakítása. Ehhez azonban - jól tudja az igazgató -, sok pénz kell. Ám nem elérhetetlen álom, Kőrőstetétlenen ugyanis már kialakítottak egyet pályázati pénzekből. FÚJJÁK A NÓTÁJUKAT az általános iskolások. Nem is akárhogyan, hiszen a Kék Ibolya furulyacsoport tavasszal egy nyíregyházi seregszemlén aranydiplomát szerzett. Sőt a tiszajenői gyerekek zenéje a külföldieket is lenyűgözte, hiszen a nyíregyházi szereplés nyomán meghívást kaptak egy csehországi koncertre. így jövő tavasszal - ha sikerül az iskolának előteremteni az utazás költségeit - Olmützben léphet színpadra a Skorkáné Homoki Henriett vezette furulyáscsapat. ____________________________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. á r
