Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

Simonyi András washingtoni magyar nagykövet nemcsak politikusként, hanem társasági emberként is nap mint nap megmérettetik. Bizonyos körökben pedig kizárólag önön keresztül ítélnek meg minket, magyaro­kat is. Milyen véleménnyel vannak rólunk az amerikaiak? Milyennek látnak minket ma az Egyesült Államokban?- Nagyon jó érzés ma magyarként itt dolgozni és élni - mondja. - Ta­lán meglepő, de teljesen egybecseng a kormányzati vélemény a közvéle­ménnyel. Rendkívül jó a magyarok megítélése. Ambiciózusnak, kreatív­nak és roppant kitartónak tartanak bennünket. Az európai országokkal történő összehasonlításban pedig úgy tekintenek ránk, mint olyan nem­zetre, amely kiállta a történelem legveszedelmesebb viharait is, kivergő­dött a bajból és képes volt mindig újrakezdeni, újraírni a történelmét. Er­ről beszélt Colin Powell külügyminiszter is John Herbert Walker, a Buda­pestre akkreditált új magyar nagykövet hivatalba iktatásának ünnepi ce­remóniáján. Nagyon jó érzés volt ezt hallani épp az ő szájából, s ez fon­tos üzenet mindannyiunk számára. Másrészről egyszer sem tapasztaltam, hogy bárki is valamelyik B-betűs fővárossal összekeverte volna Budapestet, mint ahogy ez koráb­ban számtalanszor előfordult. Ugyanakkor kíváncsi lennék arra, hogy ha otthon bárkit megkérdeznénk az utcán, hogy mi Illinois állam fővá­rosa, vajon rögtön rávágná-e a választ: Chicago. Szóval nem csak hogy jobb a megítélésünk a korábbi évekhez viszonyítva, hanem azt tapaszta­lom, egyre többet tudnak rólunk. Kék tükör Fölgyújtották két nyugdíjas mezőgazdasági tárolóját Rinyaújnépen. 10. oldal Szolgáltatás Rejtvény — Horoszkóp — Hét végi rádió- és tévéműsor 11. oldal Sport Megszületik-e az első hazai győzelem? 15.oldal Amikor a nagykövet gitárt penget- Hová tette Washington Magyarorszá­got a világ térképén?- A prominens országok közé tarto­zunk. Azon országok között tartanak nyilván minket, amelyekre lehet számí­tani, amelyek barátok és segítőtársak lettek.- Az a gyanúm, hogy mindennek az alfája és ómegája ma Irak. Amerika ma aszerint ítél, ki segíti ki a bajból.- Ezek természetesen egymással ösz- szefüggő jelenségek. Ám ma már telje­sen világos innen nézve is, hogy Európa nem igazán értette meg, mekkora ütés érte az Egyesült Államokat 2001. szep­tember 11-én. Amerika sok európai or­szág számára csak egy mítosz volt, ami köddé vált a terrorcselekményt követő­en. Ugyanakkor az áüag amerikai is lelki válságot élt át, mert számára pedig az bizonyosodott be, hogy hazája épp olyan sebezhető, mint bármelyik ország a világban. Ezt mindenkinek roppant nehéz volt feldolgoznia.- Az rendjén van, hogy Magyarország segített, amikor arra szükség volt. De a háború gyors és látványos sikere után - az első szakasz lezárultával - most csős­tül jönnek a bajok. Irakban véres gerilla­háború kezdődött, nyitott kérdés: hol vannak a háborúhoz okot szolgáltató tö­megpusztító fegyverek?- Úgy gondolom, hogy Magyarország helyesen döntött, amikor támogatta az iraki rendszerváltást. Bebizonyosodott, hogy Szaddám Húszéin visszaélt hatal­mával, nyomorba taszította az embere­ket. Irakban sokan hálásak az amerikai­aknak, és egyáltalán nem megszállók­ként tekintenek rájuk. Sokak számára új élet kezdődött, amelyet demokráciának hívnak. És ha körülnézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy egyre többen csat­lakoznak az amerikai újjáépítési kezde­ményezésekhez. Nap mint nap egyre több támogatóra talál a Fehér Ház. Más­részről: valóban vannak kérdőjelek, sok mindent másként, talán jobban is lehe­tett volna tenni. De ne felejtsük: válasz­tási kampány kezdődött Amerikában, aminek nagy a tétje! Nem csoda hát, hogy nap mint nap szembesülünk a nyi­tott kérdésekkel. Mindez a kampány ré­sze, csöndes belháború. Bárki lesz is a következő elnök, ez a tény önmagában nem befolyásolhatja Magyarország Amerika-politikáját. Nem lehet négy- évenként módosítani az irányokat! Tu­lajdonképpen számunkra jelent kihívást a demokrácia. Jól ismerem az országot, de az amerikai demokrácia hétköznapjai még most is sok izgalmas kérdést vetnek fel a számomra.- Minek tudható be Medgyessy Péter miniszterelnök újbóli meghívása a Fehér Házba? Milyen kérdések kerülnek napi­rendre az őszi tárgyalásokon?- Egyelőre csak annyi tudható, a gaz­dasági együttműködés további bővítésé­ről lesz szó. S ez azért jó hír, mert a jelek szerint beindult - ha lassacskán is - az amerikai fellendülés. S ez az egész világ számára kedvező fordulatot hozhat. Október 1-jén nyitottuk meg Virgi­niában az Amerikai-Magyar Technoló­giai Központot, amely felszálló pályája lehet az amerikai piacra betörni akaró technológiai cégeknek, de fordítva is működik majd a rendszer, mert az amerikaiak is újabb európai vagy régiós piacokra lelhetnek a központ segítségé­vel. Azt külön kiemelném, hogy ez a központ nem a nagy, hanem a kis- és közepes vállalkozásokat fogja képvisel­ni. Ugyanakkor óriási előrehaladás, hogy a két legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times és a The Washington Post is egyre több cik­ket szentel a magyar gazdasági kapcso­latoknak.- A tárgyalások másik lényeges kérdé­se a NATO-val való együttműködés lesz.- A NATO kapcsán felmerül a kérdés: mi lesz az észak-atlanti katonai együtt­működés szerepe Irak után? Igaz, még nem nagyon messze vagyunk az iraki békemisszió befejezétől és nem látjuk az újjáépítés végét sem. És azt sem tud­juk, milyen szerepet vállalhat egyálta­lán a NATO a közel-keleti rendezés menetében.- Ön épp akkor volt Brüsszelben NA- TO-nagykövet, amikor hazánk csatlako­zott az Észak-atlanti Szövetséghez. Ho­gyan látja a NATO szerepét, jövőjét?- Meggyőződésem, hogy a NATO megőrzi hagyományos transzatlanti szerepét, és ugyebár a térségen túli sze­repvállalása is egyre nyilvánvalóbb. Gondoljunk csak az afganisztáni hely­zetre, ahol az amerikai katonai akciót követően a szövetség vette át a vezető szerepet. Ámbár azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szövetségben döntő befolyása épp az Egyesült Álla­moknak van. Véleményem szerint fel sem merülhet a kérdés, hogy szüksége van-e Európának a NATO-ra. Mindad­dig, amíg a terrorizmus okozta fenyege­tettség kézzel fogható veszély, a NATO- nak rendkívül fontos szerepe van az egész világban. Amerikának és Európá­nak együtt kell működnie.- Mit szól ahhoz, hogy felvetődött az önálló európai katonai szerepvállalás?- Az jó dolog, hogy felmerült ennek a kérdése. Mert hiszen az erősödő Euró­pának is szüksége van erős védelmi szervezetre. Azonban itt nem egymást gyengítő, hanem épp ellenkezőleg, egy­mást erősítő folyamatoknak kell lennie. A két szervezet tehát nem lehet egymás ellentéte, hanem egymást kell kiegészí­teniük. A NATO-nak meg kell őriznie alapvető szerepét, a biztonsági garancia SIMONYI ANDRÁS 1952-ben Budapesten szü­letett 1989: a Kül­ügyminisztérium munkatársa. 1999-2001: hazánk első NA- TO-nagykövete 2001-2002: Danison Ltd. (sa­ját cége) 2002: A Magyar Köztár­saság amerikai nagykövete képviseletét. Tehát azt, hogy továbbra is megtartsa békefenntartó misszióját és megfékezze a terrorizmust. Irak után milyen szerepe lesz? Erre kérdéssel tud­nék a legmegfelelőbben válaszolni: ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy a NATO ott lesz Boszniában és ott lesz Afganisztánban? Ami pedig Magyarországot illeti: ha­zánk nem két hadsereget épít, hanem egy olyat, amit nemcsak a NATO-n be­lül, hanem az Európai Unióban is hasz­nosítani tud. Elvetek minden olyan fel­vetést vagy megközelítést, amely a ket­tő (NATO és európai haderő) közti ver­senyre helyezné a hangsúlyt. A két szer­vezet közti munkamegosztásról lehet csak szó.- Vissza kell térjek Irakra, merthogy nem tudjuk: milyen a kommunikáció az amerikai és a magyar kormány között az iraki újjáépítésben való magyar vál­lalkozások részvételéről?- Természetesen mi minden fórumon jelezzük a magyar cégek nyitottságát, ám úgy tapasztaljuk, hogy az amerikai­ak elsősorban az irakiakat kívánják munkához juttatni.- Még nem dőlt el Taszár sorsa...- Nagyon pontosan fogalmazott. Va­lóban nem született meg a végleges döntés Taszár jövőjéről. Annyit tudunk csak biztosan, hogy az amerikaiak hatá­rozott szándéka a jelenlegi struktúra átalakítása. „Vízililiom” típusú bázisok - itt-ott felbukkanó, állandóan változó - egységek kiépítésében gondolkodik az amerikai katonai vezetés, ami mobili­tást és gyors reagálást is jelent egyszer­re. Ám Taszár kérdésében a helyi kez­deményezésnek is nagy szerepe lehet. Ha a taszáriak értelmét látják a légi bá­zis fenntartásának, akkor azért lobbizni is kell. Nagyon jó együttműködés ala­kult ki köztem és a taszári polgármester között, a nekem címzett levelét - amely a bázis hasznosítására vonatkozó elkép­zeléseket, felajánlást (például az iraki rendőrök kiképzésre vonatkozó felaján­lást) tartalmaz - minden adandó alka­lommal megmutatom amerikai kollégá­imnak, azoknak, akik a döntésben ille­tékesek. Nagyon bízom abban, hogy nem lesznek hiábavalóak erőfeszítése­ink és hamarosan sikerül Taszár sorsát véglegesen rendezni.- Valóban lekerült a napirendről az iraki rendőrök magyarországi kiképzése, miután Jordánia felajánlotta segítségét?- Úgy néz ki, hogy segítségünk fel­ajánlása ellenére Jordániában képzik majd ki a leendő iraki rendőröket.- Min múlott a döntés?- Paul Brememek, az amerikai admi­nisztráció iraki vezetőjének mi jeleztük fogadókészségünket, azonban a gyorsa­ság, a jordániaiak azonnali válasza so- kat nyomott a latban, csernyánsiky judit így látják Kovács László külügyminiszter „A magyar kormány az elmúlt egy évben tettekkel is bizonyí­totta, hogy Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese lesz.” Coun Powell külügyminiszter „Amerikai részről azon lesz- nek, hogy meggyorsítsák és i humánusabbá tegyék az USA­vízumok kiadását Magyaror- IjprS szágon." George Herbert Walker, az Egyesült Állat- mok új budapesti nagykövete „A magyarországi amerikai jfc - W gazdasági jelenlét erősítése M a legfontosabb prioritás; Wa- ji, shington minden tőle telhetőt ■f megtesz a tőkebefektetések növelése érdekében.” Falakat dönt a kultúra- A minap az egyik legnézettebb esti tévéshow-ban, Conan O’Brian műso­rában láttam önt, ahol kiemelt ven­dégként külön is köszöntötték, sőt még Whoopi Goldberggel is váltott egy-két szót. Aki megjegyezte: szíve­sen lenne fekete magyar nálunk, mert épp aznap olvasott egy jelentést arról, hogy jelentősen javult a ma­gyarok szexuális aktivitása. Félretéve a tréfát: ön a kulturális jelenlétünkre is figyel itt Amerikában. A The Wa­shington Postban pedig azt olvas­tam, hogy Placido Domingó felszólí­totta a washingtoni opera színpadá­ra, mert Johann Strauss darabja, a Denevér úgy kívánta.- A művészetnek nagy szerepe volt abban, hogy az egész világ meg­változott. Kőkemény falakat képes ledönteni a kultúra. Ezért küldeté­sem egyik fontos részét képezi a kul­turális eseményeken való részvétel és azok szervezése is. Számos folk­lór, komoly- és könnyűzenei koncer­tet rendezünk a követségen, leg­utóbb pedig Neumann János 100. születésnapjáról emlékeztünk meg; ezen a fia is jelen volt és az emlékeit sorjázta. A kőkemény diplomácia mellett szükség van a puha diplomáciára is, amit ma a kultúra képvisel.- Szóval az ön gitárja is ott van. a politika kelléktárában? Merthogy tu­domásom szerint gitározik, sőt zene­karokban játszik.- Valóban. S csak egy példa a sok közül: a minap az amerikai külügyi államtitkárral a közös hangot - a töb­bi között - a gitárokról is beszélve sikerült megütni, s lelkesen kiáltott fel, amikor kiderült, hogy egyforma gitárunk van. Számos zenész-politi­kust ismerek itt Washingtonban is, például az egyik biztonságpolitikai szakértőt. Ez számomra olyan, mint egy szabadkőműves páholy, ahol ba­rátságok alakulnak ki, kapcsolatok épülnek. t v * w wi A Együtt Conan O’Bríannel a legnépszerűbb esti show-ban- Brüsszelből szinte egyenesen Amerikába jött, egyik nagyköveti poszt követte a másikat. Hogy tud al­kalmazkodni ehhez az életmódhoz a családja, hisz többet van külföldön, mint Magyarországon?- Két, egyetemet végzett gyerekem van, akik már szinte önállóak. A fiam európai uniós jogot végzett, a lányom pedig kinematográfia szakon tanult. A feleségem teljes erőbedobással se­gíti a munkámat. Mindenhol velem van, ami itt Amerikában különösen fontos, hisz itt a férj mellett mindig ott vannak a sikeres feleségek is. Egyébként ha nem dolgozom, akkor „100 százalékos” családi életet élek. Ám az effajta munka, mint a nagy­követé, gyakran azt jelenti, hogy nyu­godt hétvégék sincsenek. Az viszont alapelvem, hogy a munka nem mehet a család rovására, s ezt a kollégáim is nagyon jól tudják. Számomra nagyon fontos, hogy a családom megértse azt, mit miért teszek. És eből a szem­pontból én nagyon szerencsés ember vagyok, mert a családom mindenben támogat; ebből merítem az erőt. A i* M A A képen balról Simonyi András. Nancy 11 Goodman Brinker. jobbra Herbert Walker. ff1 ■ középen a két nagykövet felesége ff I ■ II

Next

/
Oldalképek
Tartalom