Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

2003. Szeptember 30., kedd TÜKÖR 5. OLDAL M E G Y E I Nyugat-Európától tanulhatunk Szolnok A textil- és bőripari vállalko­zások jelenleg talán a leg­rosszabb helyzetű ágazatot képviselik hazánkban, s a szükséges változtatások nél­kül az Európai Unió piacán sem lesz könnyű a megélhe­tésük — mondta Neményiné dr. Gyarmathy Margit, a Ma­gyar Divatintézet igazgatója a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában tartott sajtótájékoztatóján. A textilágazat Nyugat-Európá- ban azért működik jól, mert mindig a legalacsonyabb előállí­tási költségekre törekszik. Nem véletlen, hogy a tervezést saját hazájukban végzik, de a gyár­tást elviszik a Távol-Keletre vagy éppen ide hozzánk, Kelet-Euró­pába. A helyzet azonban már a mi térségünkben is igen bonyolult. A vállalatok vezetői tudnak ugyan bérmunkát szerezni, de lassan nem lesz, aki azt megcsi­nálja. A számításba jöhető mun­kaerő a tevékenységért kínált bérért már nem biztos, hogy el­vállalja a munkát. Miközben a nyugat-európai cégek sok eset­ben már a jelenlegi összeget is sokallják, s még olcsóbb álla­mokba szeretnék telepíteni a gyártási kapacitásukat. S hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? Mindenekelőtt ta­nulnunk kell a fejlődésben előt­tünk járóktól, s ki kell gondol­nunk a szükséges változtatáso­kat. Az egyes hazai vállalatoknak úgy kell átalakítaniuk termékkí­nálatukat, hogy az addiginál szélesebb fogyasztói csoportot érhessenek el. A nemzetközi versenyben pedig nem a konti­nens fejlettebb államaival, ha­nem az Unióhoz most csatlako­zó országokkal kell összemér­nünk a teljesítményünket. MOLNÁR G. ATTILA Bérlakások időseknek (Folytatás az 1. oldalról) Az összesen 40 milliós beruhá- - záshoz 32 millió forintos állami támogatásra adtak be pályázatot a Széchenyi-tervhez. Az épület alapkövét 2002 márciusában tet­ték le, ekkor kezdődött a kivite­lezés. Mára kulcsrakész állapot­ba kerültek a bérlakások. Az ön- kormányzat szándéka szerint időseknek adják ki majd az in­gatlanokat, de hangsúlyozzák: az új lakások nem szociális ott­honok. Egyelőre még nem tud­ják, ki költözik be az új épület­be, de rászorultsági alapon vá­lasztanak a jelentkezők közül. BANKA CSABA Értékteremtő szemle Szolnok A költészeti szemle résztvevőinek egyik csoportja A megyei nyugdí­jasok kulturális és érdekvédelmi egyesülete szer­vezésében tartott „Napsugaras ősz” rendezvénysoro­zat tegnapi ese­ménye a „Szép- korúak Kárpát­medencei költé­szeti szemléje” volt. A megyehá­za dísztermét zsúfolásig meg­töltötték az or­szág távoli tájai­ról és a határon túlról is érkező versmondók, va­lamint a költészet szerelmesei. A Bartók Béla zene tagozatos általános iskola és a Vásárhelyi Pál középiskola növendékeinek színvonalas műsora után De- mény Istvánná, a nyugdíjasok megyei egyesületének elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, majd Tokajiné Demecs Katalin, a me­gyei közgyűlés elnökhelyettese tolmácsolta a megyei közgyűlés üdvözletét. Beszédében kiemelte, hogy a költészeti szemlének kö­zösségmegtartó ereje van. A vers­mondók fogékonyabbá válnak a szépre, élményt sugároznak és él­ményben részesülnek. Aláhúzta a szemle értékteremtő szerepét. Sebők György, a megyeházi nyugdíjasok vezetője a szemlé­nek otthont adó megyeháza törté­netét ismertette. Ezután kezdőd­tek a szavalatok. Mivel ezúttal nem volt zsűri és nem voltak he­lyezések, a versmondók többsége nem küzdött annyi drukkal, bár megilletődöttségük - ami ember­FOTÓ: MJ közelivé tette fellépésüket — nyil­vánvaló volt. A versenyláz helyett az együttlét öröme, a versek sze- retete volt a jellemző. A versmon­dók ezért is tették önmaguk szá­mára magasra a mércét, ami szín­vonalassá tette az egész napos szemlét. A rendezvény végén Nagy Tí­mea, Radnóti-díjas szavaló és Új­falusi József, költő váltott szót a költészetről a résztvevőkkel. ____ SIMON BÉLA VÉ LEMÉNY BARANYI GYÖRGY Kamatozó siker? Az utóbbi hetekben büszkék lehettünk a magyar feltalálók sikereire: a barcelonai ta­lálmányi kiállításon a legtöbb kategóriában magyarok, köztük megyénkbeliek vitték el a pálmát, míg az Európai Unió által rendezett fiatal tudósok versenyén szintén magyar és szintén szolnoki, a 19 esztendős diák, Németh Gábor plazma­hangsugárzókkal kapcsolatos pályázatával szerezte meg az el­ső helyet. Soha rosszabb eredményeket! Ám mégis felüti fejét az ag­godalom: remélhetőleg e találmányok nem jutnak olyan sors­ra, mint oly sok társuk hazánkban. Ismerve ugyanis a találmányok, kutatási eredmények „pálya­futását”, úgy tűnik, hogy azokat nagyobb becsben tartják kül­földön, az alkotójukat jobban elismerik odakint, mint Ma­gyarországon. A már-már megszokott szakmai féltékenykedé­sen, gáncsoskodáson és hivatali bürokrácián túl ennek pénz­ügyi okai is vannak. Az, hogy egy-egy újítás, találmány, éve­ken át végzett kutatómunka eredménye ne a fiókban vagy egy begyepesedett tisztviselő poros iratszekrényében kössön ki, könnyebb út vezetett a külföldi elismertetésen át. így köszön­tek vissza aztán a hírekben, műsorokban a magyar feltalálók külhoni sikerei. Sajnos a gondolkodó elmék közül csak keve­sen tudták itthon kamatoztatni kutatásaik eredményét, anya­gi téren pedig végleg rosszul jártak. Remélhetőleg a mai fiata­lok, köztük Gábor nem ilyen sorsra jut. A magyar betegség, azaz a kicsinyeskedés már az ő találmányát is ki akarta kez­deni korábban, hiszen egyből megjelentek lekicsinylő han­gok, nyilatkozatok, miközben állítom, külföldi egyetemek már két kézzel kapnának utána. Szerencsére ő nem hagyta magát ezektől gátolni, és a bátorítók is többen voltak, így el­indult az uniós versenyen. A többit már tudjuk: a plazma­hangszórótól hangos az ország. Ha magyar találmányról esik szó, a legtöbben külföldön is még mindig a Rubik-féle bűvös kockát említik, amely a nyolc­vanas évek elején az egész világot megőrjítette. Jó lenne, ha néhány éve múlva arról is tudna a világ, hogy egy bizonyos Németh Gábor (és az ő követői a sikerek terén) milyen talál­mánnyal rukkolt elő a maga tudományterületén. Élethosszig tartó tanulás Helyzetkép az iskolarendszerű szakképzésről Megyei információ A megye gazdasága az elmúlt évek társadalmi-gazdasági kihívásaihoz az országos át­lagnál lassabban alkalmaz­kodott, a fejlődés is kisebb in­tenzitással kezdődött meg. A területfejlesztési tanácsülést kö­vető sajtótájékoztatón megismert, az iskolarendszerű szakképzés megyei helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket értékelő beszámoló szerint a megye gazdasági helyze­te, a munkanélküliség alakulása, valamint a munkaerőpiac terüle­tén várható jelentős átrendeződés következményeként a szakkép­zést is gyökeres változások érték, és további átalakulások várhatók. A beszámoló megállapítása sze­rint a megye 47 iskolarendszerű szakképző intézménye szinte tel­jes egészében képes kielégíteni a képzési igényeket. Folyamatban van az iskolák minőségbiztosítási rendszerének kiépítése. A tapasz­talatok szerint vesztettek a nép­szerűségükből a szakiskolák, je­lentős teret nyertek viszont a szakközépiskolák. Ennek okaként a minőségi képzés és a hosszabb távú tanulás igényét jelölték meg. A szakképzés fejlesztési irányai alapvetően az európai uniós ten­denciákon alapulnak. Erre alapoz­va részletes programot dolgoztak ki. A célkitűzéseknek megfelelően kiemelten kell kezelni a piacképes szaktudás megszerzését, az élet­hosszig tartó tanulás képességé­nek kialakítását. Rugalmas me­gyei szakképző rendszert kell ki­alakítani, ehhez azonban alapvető feltételként meg kell ismerni a munkaerő-piaci szükséglet meny- nyiségi és minőségi jellemzőit, azok változási irányait. A program különösen fontosnak tartja a kö­zépfokú idegen nyelvi oktatás színvonalának emelését. A terü­letfejlesztési tanács - másik napi­rendi pontjában—véleményezte a megyei területrendezési terv egyeztetési anyagát. Mint azt megállapították, a terv összhang­ban van a megyei területfejleszté­si koncepcióval, megfelelő keretet ad annak végrehajtásához. A ta­nács tehát támogatja, hogy a terü­letrendezési tervet fogadja el a megyei közgyűlés. _____ HORVÁTH GYŐZŐ FI LM ÉS ZENE. A szolnoki nemzetközi tudományos filmszemle kí­sérő programjaként tegnap este a Szolnoki Szimfonikus Zenekar hangversenyével megkezdődött az I. „Ősz” Művészeti Fesztivál. A VMZK színháztermében vendégművészként Fujii Aki japán zongo­rista lépett fel. FOTÓ: MÉSZÁROS Kérdőív az egészségről (Folytatás az 1. oldalról) Az egészséggel kapcsolatos fe­jezetben nemcsak konkrét be­tegségekre és egészségügyi problémákra kíváncsiak a kuta­tók, hanem olyan általános vá­laszokra, mint hogy hogyan ér­zi magát a kérdezett, milyen a közérzete. A táplálkozásra vo­natkozó információk mellett a válaszadóknak egy napra visz- szamenőlegesen kell kitölteni­ük, mit fogyasztottak, majd a kérdező által átadott táplálkozá­si naplót vezetni három egy­mást követő napon. A kérdőív egyes részeit - amelyek olyan személyes infor­mációkra várnak választ, mint az alkoholfogyasztás, a mentá­lis állapot vagy a szexualitás - a kérdezett önállóan töltheti ki, anélkül, hogy nevét adná hoz­zá. SZILVÁSI ZSUZSA Markáns marketing Tiszafüred A Tisza-tó városa évek óta jó kapcsolatokat épít a francia- országi Marquette Lez Lille- lel. Lilié önálló városrészének delegációja elsőként a 90-es évek közepén járt Füreden. A franciák mostani, kora nyári vizitjét követően a füredi ön- kormányzat delegációja szep­tember 18-án utazott ki arra a kiállítással egybekötött aktív hétvégére, melynek célja volt a kulturális és idegenforgalmi értékek népszerűsítése. Végh Sándorné és Bíró László, a Tourinform iroda munkatársai népviseletbe öltözve fogad­ta a füredi stand látogatóit A négyfős delegáció az elmúlt hé­ten érkezett haza. Útjuk tapaszta­lataként elmondható, hogy igen markánsra sikeredett a mar­quette-i marketing. A szeptembe­ri kiállítás ugyanis nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy felkeltse a franciák érdeklődését Tiszafüred és a Tisza-tó iránt. Ez utóbbit nemcsak az önálló tiszafüredi stand kínálata segítette, hanem az is, hogy a városi szakemberek­nek lehetőségük nyílt egyeztetni a jövőbéli gazdasági, kulturális, sport- és idegenforgalmi együtt­működés módját. Nem csupán a marquette-i vezetőkkel, hanem a kiállításon részt vevő angol, né­met és román szakemberekkel. Ez utóbbiakkal kapcsolatosan említést érdemel, hogy a füredi és a marquette-i zeneiskolák már egyeztették a jövő évi közös prog- ramjaikat. ____________________pm A dugó marad, a karaván halad (Folytatás az 1. oldalról) Gyakori tapasztalat ugyanis az, hogy a körforga­lomból kilépő jármű nem indexel, ezzel felesle­ges megtorpanásra készteti a belépni szándéko­zókat. Létezik még ennél is lényegesebb szempont. A város és a közútkezelő kht. évekkel ezelőtti, kö­zös elhatározásaként fogalmazódott meg a Kos­suth utca tehermentesítése. Ennek érdekében épült ki a Szántó körút, valamint a két - Szántó krt. és a Pozsonyi út kereszteződésénél, valamint A Szabadság körönd nem egy autómentes napon, hanem 40 évvel ezelőtt múltlapozgató, archív fotó a Várkonyi téri — körforgalom is. Az elképzelés az, hogy a városi átmenő forgalom a Kossuth ut­ca helyett az Ady Endre útra terelődjön át. Erről az útról a Szabadság köröndöt a Pólya Tibor út felől megközelítve már most is lényegesen egy­szerűbb, mint a ko­rábbi szokásoknak megfelelően, a Kos­suth utca felől. A lé­nyeg tehát az, hogy ki-ki gondolja át utazását és az új helyzethez alkal­mazkodva, szükség esetén változtassa meg közlekedési útvonalát. Ami biz­tosan kedvező lesz, az az, hogy a város­ba a Tisza-híd felöl érkezők számára a körforgalmon kívü­li külön sáv áll ren­delkezésre a Zagy- va-híd felé történő haladásra. A csúcs- forgalomban ta­pasztalható araszo­lás helyett alternatí­vaként jöhet számí­tásba az elkerülő út és Szent István híd igénybe vétele. Természetesen ez többletkilométert jelent a várost Szandaszőlős vagy Debrecen felől meg­közelíteni szándékozók számára, ám időben sok esetben még így is jobban járhat az ember. ___________________________________HORVÁTH OYÓZŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom