Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-02 / 204. szám

2003. Szeptember 2., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGY ELSŐ NAP AZ ISKOLÁBAN. Megyénkben több ezer első osztályos kezdte meg általános iskolai ta­nulmányait tegnap. Felvételünk Szolnokon, a Kassai Úti Általános Iskolában örökítette meg a legkiseb­bek első óráját. FOTÓ: BAKOS JUDIT Sokba kerül az ingyenesség Mint a napokban kiderült, a törvény által a rá­szoruló diákoknak biztosított ingyenes tan­könyvellátás nem kis fejtörést okoz az isko­láknak és a fenntartó önkormányzatoknak. Oktatás Szabó Róza, a szolnoki polgármesteri hivatal mű­velődés-, oktatás- és vallásügyi osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a törvényi előírások értelmében az iskolai tankönyvrendelésnek biz­tosítania kell, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tartósan beteg, vagy fogya­tékos, három- vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedülálló szülő által nevelt, rend­szeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen állja­nak rendelkezésre. Ennek összege nyolcezer fo­rint diákonként, amely a tanulói tankönyvvásár­lásra fordítandó általános támogatásból (2400 Ft), valamint az ingyenességet biztosító kiegészí­tő támogatásból (5600 Ft) tevődik össze. A probléma abból adódik, hogy szinte nincs olyan iskola, ahol a tankönyvcsomagok árai ne haladnák meg a nyolcezer forintos összeget. A normatív kedvezmény felső határának ismereté­ben ez a törvény nehéz helyzetbe hozza a tanin­tézményeket, illetve a fenntartóikat. Nekik kell ugyanis kigazdálkodni a többletkiadást, amely legtöbbször fejenként 4-12 ezer forint. Vannak olyan iskolák is, amelyeknél a tankönyvek mel­lett a szakkönyvek beszerzése emeli meg a költ­ségeket. Egyelőre úgy tűnik, átcsoportosítással lehet a többletterheket kigazdálkodni a tanintézmények­nek, illetve az önkormányzatoknak — vélekedett a helyzetről Szabó Róza. MÉSZÁROS GÉZA „Bolond” hónapjaink voltak VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Szolnok napja Nem könnyű dolog méltó módon ünnepel­ni. Ehhez először is tisztázni kell, hogy kik és mit ünnepelnek. Enélkül nem alakulhat ki köz- megegyezés, közmegegyezés nélkül pedig az ünnepet sok ember nem érzi magáénak. így van ez némely régi, de az elmúlt évtizedben változó tartalmú ünnepünkkel, például május elsejével vagy au­gusztus 20-val is, és még inkább az olyan ünneppel, amely nem spontán módon született, vagy eredete nem vész az idők homá­lyába. Erre Szolnok napja lehet a legjobb példa. Eredete egy testüle­ti döntésre vezethető vissza, a megünnepelendő esemény pedig (a pest-szolnoki vasútvonal megnyitása) korábban nem élt iga­zán mélyen a szolnokiak tudatában. Ettől függetlenül szeptember elseje lehet a szolnokiak nagy ünnepe, ha kialakul a tartalma, amelyhez a megfelelő formát már nem lesz nehéz megtalálni. Most ugyanis nem igazán lehet tudni, hogy mit ünnepelünk szeptember elsején. Ha a vasutat ünnepeljük, akkor jobban be kell vonni a rendezvénysorozatba, ha Szolnok közlekedési cso­mópont jellege miatt a közlekedést általában, akkor nagyobb mértékben arról kell szólnia. Ha a várost általában ünnepeljük, akkor történetének, sajátosságainak kell nagyobb hangsúlyt kap­nia. Egyelőre augusztus 20-a után másfél héttel egy sok szempontból hasonló, tömegrendezvényekkel zsúfolt ünnepség zajlik Szolnok napján. A cél láthatóan minél több ember megmozgatása, ami méltányolható, de nem lenne jó, ha öncéllá válnék. Ám ne legyünk türelmetlenek, hiszen négy év alatt nem alakul­hatnak ki egy ünnep hagyományai, ezek a hagyományok most formálódnak, egy kissé tehát a kísérletezés időszakát is éljük ve­le kapcsolatban. Időben kevésbé széthúzott, koncentráltabb programmal, amelynek határozott mondanivalója is van, ez az ünnep a mostaninál sajátosabb, ha úgy tetszik, szolnokibb is le­het. Elaludt a vezető? Sorokban A FELZÁRKÓZÁS ISKOLÁ­JA. Roma és nem roma szár­mazású fiatalok fele-fele arány­ban vannak a kétszázötven nappali és kétszáz levelező ta­gozatos diák között, akik teg­nap kezdték meg a tanévet a szolnoki Hegedűs T. András középiskolában. A tanulók gép­író-szövegszerkesztő, nyomdai szövegrögzítő, számítógép-ke­zelő szakmák mellett érettségit is szerezhetnek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóz­tatására és tehetséggondozására nagy hangsúlyt helyező alapít­ványi iskolában, tj GYŰLNEK AZ ALÁÍRÁSOK. Sikeresnek ítéli Petronyák Lász­ló, az MDF megyei elnöke a ha­táron túl élő magyarok kettős állampolgárságáért indított alá­írás-gyűjtési akciót. A figyelem­felhívó kezdeményezéshez Szolnokon egyetlen nap alatt négyszázan adták nevüket. A politikus úgy vélte, mind töb­ben értik meg, hogy a kettős ál­lampolgárság bevezetése nem döntené romba a szociális ellá­tórendszert, illetve a határon túli magyarok szavazataikkal nem befolyásolhatnák a hazai választások kimenetelét. A tár­sadalom- és egészségbiztosítási juttatásokra ugyanis továbbra is csak azok lennének jogosultak, akik állandó bejelentett lakhely- lyel és munkaviszonnyal ren­delkeznek Magyarország terüle­tén. Ugyanez igaz a választá­sokra is, hiszen azokon is csak az állandó magyarországi lak­hellyel rendelkezők vehetnek részt, tj SÖRFESZTIVÁL. Hagyomá nyosan búcsúztatta az idegen- forgalmi főszezont a múlt hét végén a tiszafüredi Gémes Csár­da. A hatodik alkalommal meg­rendezett Kaiser sörfesztivál, amely immáron meghatározó programjává vált a füredi nya­raknak, idén is számtalan meg­lepetést kínált a folyékony ke­nyér szerelmeseinek, pm Sírkert a megbékélésért (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte azt a nyugati példamu­tatást, melynek eredményekép­pen Kelet-Európábán is nagyobb figyelmet kapnak a katonasírok, így jöhettek létre a közelmúlt­ban Lengyelországban, Szerbiá­ban, Ukrajnában avatott magyar honvéd emlékhelyek. A politi­kus úgy vélte, minden sírkert egy gesztus, amelyekre nagy szükség van a megbékéléshez. Ahhoz, hogy az egykor egymás ellen harcoló nemzetek a békés versengés útjára lépjenek, mert csak ez lehet a közös Európa jö­vője ______________________H.GY. (F olytatás az 1. oldalról) Eddig ebben az évben összesen 239 milliméter csapadékot mér­tek, ami a sokéves átlagnál 106,5 milliméterrel kevesebb. A Tiszán augusztusban regiszt­rálták az eddigi legkisebb vízállást Szolnoknál, de negatív csúcsot döntött a szőke folyam Vásáros- naménynál és Tiszaroffnál is. A szerény csapadékadatokkal szemben augusztusban három fokkal volt melegebb a sokéves át­lagnál. Egyébként a nyár (már májustól kezdve) végig melegebb volt a sokéves átlaghoz képest. Legutoljára a hónapra jellemző hőmérsékletet az igencsak sze­szélyesnek ismert április produ­kálta. Előtte és utána azonban „bolond” időjárási körülményeket kellett megtapasztalnunk. Ebben az évben immár tendenciózus el­térés tapasztalható a téli zord és a nyári hőségnapok számában. Ed­dig csak pár napokat regisztrál­tak, de ebben az évben megemel­kedett a szélsőséges napok szá­ma. Az eddig eltelt nyolc hónapban a sokéves átlaghoz viszonyítva 13 nappal több a téli és ugyancsak 13 nappal több a zord napok száma. Ez azt jelenti, hogy a tél igen ke­mény és hosszú volt. A leghide­gebb január 13-án volt: mínusz 24,7 fokig süllyedt a hőmérő hi­ganyszála. A nyári napok száma eddig 33- mal több a sokéves átlagnál, to­vábbá 38-cal több a hőség napok és kettővel több a forró napok szá­ma. Ez már szinte sivatagi időjá­rással ér fel! A legforróbb nap au­gusztus 14-én volt: 37,3 fokra he­vük fel a levegő - árnyékban. A leghidegebb és a legforróbb nap közötti hőmérsékletkülönb­ség kereken 62 fok! Az évre eddig tehát a nagyon szélsőséges időjárás volt jellem­ző. A rendkívüli hőmérsékletek­kel ráadásul párosult a csapadék­szegénység. Eddig itt tartunk, de ne feledjük, még négy hónap hát­ra van ebből a különleges évből... TÓTH ANDRÁS Eddig tisztázatlan ok miatt áttért az út menetirány szerinti bal ol­dalára tegnap délelőtt a 4-es fő­úton, a Mol-bázistelep felé vezető út közelében egy román rendszá­mú személygépkocsi. Az autó érintőlegesen ütközött egy szem­ből érkező magyar és egy német felségjelű kocsival. A baleset mi­att a román és a német jármű az árokba borult. A rendőrség köz­ponti ügyeletétől kapott tájékoz­Az ősz első hétvégéje hagyo­mányosan a Gulyásfesztiválé Szolnokon. Szeptember 5-én és 6-án a Tiszaligetben im­már ötödik alkalommal fő a gulyás több száz bográcsban. „Szolnok a gulyás fővárosa” jel­szóval Országos Gulyásfőző és Hagyományőrző Fesztivált ren­deznek a Tiszaligetben, amely­nek keretében immár ötödik éve több száz csapat - hazaiak és külföldiek egyaránt - áll a bográ­csok mellé, hogy ki-ki saját jól bevált receptje szerint készítse el a gulyást. A hagyományos ételek tatás szerint három sérültet szál­lítottak kórházba. Az utóbbi időben több olyan súlyos és halálos kimenetelű bal­eset történt megyénk útjain, ami azért következett be, mert az egyik jármű valamilyen okból át­tért a bal oldalra. Az áttérés okát — ami éppenséggel lehet a sofőr elalvása is - a tegnapi eset kap­csán még vizsgálják. mellett lehet majd olyan különle­gességekkel találkozni, mint a tönkölybúza-gulyás, a holland lóhúsgulyás vagy a struccgulyás. Profik és amatőrök, munkahelyi csapatok és baráti társaságok, gyermekek és felnőttek egyaránt nevezhetnek. Hogy ki nyeri el a „gulyásfőzés mestere” kitüntető címet, azt a szigorú zsűri dönü majd el. A versennyel párhuza­mosan Otthontól - Hazáig Nem­zetközi Dalfesztívállal, Erős Em­berek Nemzetközi Versenyével, tájjellegű borok bemutatójával, borkóstolóval, kézműves-bemu­tatóval és vásárral várják az idelá­togatókat. Kuriózumként pon- tonhíd épül a Tiszán. ________szs HG Y A gulyás ünnepe Gasztronómia Célkeresztben a Ho-va-te Túrkeve Javában zajlanak a pénteken kezdődő, megyénkben párat­lan látványosságokat ígérő új rendezvény, a Horgászati, Va­dászati, Természetvédelmi Ki­állítás és Vásár előkészületei Túrkevén — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az önkormányzat tartott. A tájékoztatón dr. Szabó Zoltán polgármester elmondta: a szep­tember 5-7. között megvalósuló túrkevei program szorosan kap­csolódik a város napjához. Az ily módon háromnapos rendezvény- sorozattá bővülő, hagyományte­remtő szándékkal életre hívott se­regszemle a Ho-va-te kiállítói és látogatói mellett a mintegy há­romezer tagot tömörítő kevi civil szervezetek ünnepe is. Ennek ke­retében az utolsó napon nem csu­pán a 742 éve létező és 195 esz­tendeje városi rangot kapott tele­pülés hagyományait elevenítik fel, hanem a II. világháborúban elesettek emléke előtt is fejet haj­tanak majd Túrkeve lakói. Az előző két nap eseményeiről szólva Nagyné Bedő Ildikó, az ön- kormányzat városmarketing­munkatársa kiemelte: pénteken a fiataloké lesz a főszerep. A nyitó­napot ugyanis látványos bemuta­tók, iskolai találkozók és vetélke­dők fémjelzik. Szombaton vi­szont nagyobb hangsúlyt kap a felnőttek szórakoztatása, és elő­térbe kerülnek a szakmai progra­mok. Mindkét nap szolgál majd kuriózumokkal - ígérte a Ho-va- te egyik főszervezője -, hiszen a városban eleddig egyedülálló solymász- és íjászbemutatók, va­lamint vadászkutyák alkalmassá­gi vizsgája is színesítik a sereg­szemlét. BUGÁNY Felújítási rémtörténet Ami elromolhat, az el is romlik - mondja Murphy törvénye, ám az ember gondolkodó lény, és ha teheti, megnehezíti ennek a tör­vénynek az érvényesülését. Ezért a megfelelő helyen olyan döntés született, hogy négyszin­tes házunk lakásaiban kicserélik a három év­tizedes szennyvízlevezető csöveket, megelő­zendő a tönkremenetelükből származó kelle­metlenségeket. Ez nálunk úgy kezdődött, hogy a régi csö­vek körül leverték a vakolatot, és két helyen is kilyukasztották a csövet, majd elvonultak vol­na, mint akik jól végezték dolgukat. Arra a megjegyzésünkre, hogy a lyukakon ki fog folyni a szennyvíz, a már szedelőzködő építőipari dolgozó lazán megjegyezte a felesé­gemhez fordulva, hogy „Holnap reggelig majd föl tetszik törölni néhányszor, kezicsó­kolom.” Némi vita és morgás után azonban, mintegy tíz perc alatt befoltozta a lyukakat. Másnap, amikor az új csövet berakták, egy nagy sötét nedvességfoltot vettünk észre a cső mellett a padlón. Először azt bizonygatták, hogy az nem is nedvességfolt, majd azt, hogy az ugyan, de föl fog száradni. De nem száradt föl, sőt növekedett. Nagy nehezen mégis haj­landók voltak megvizsgálni, és kiderült, hogy a csövek illesztése, hogy úgy mondjam, nem sikerült. Második nekifutásra azonban megol­dódott ez a gond is. A csöveket ezúttal nem vakolták be, ha­nem, egyébként nagyon helyesen, gipszkar­tonlappal borították be, hogy ha ne adj' isten valami baj történik, le lehessen bontani, ne kelljen szétverni a lakást. Ám a borítás olyan jól sikerült, hogy a szellőzőrácsot is beborítot­ták a vécében. Ennek a leszedése már hosz- szabb ideig tartott, láthatóan kezdett elegük lenni az építőknek az olyan kukacoskodó la­kástulajdonosokból, akik még azon is fenna­kadnak, hogy a vécéjük csak a lakás felé szel­lőzhet. Ám a kitartás meghozta a gyümölcsét, a harmadik napon megoldódott a szellőző­rács problémája is. Ami ezután történt, az már apróság, szinte szót sem érdemelne. A fürdőszoba és a vécé közötti falon kibontott lyukat nem falazták vissza, hanem gipszkartonból egy bazi nagy borítást tettek az ott lévő csőre, amely eltakar­ta a lyukat, és mellékesen vagy tíz centire le­lógott a gázbojler teteje fölé. Ebből azután már komolyabb vita támadt. A munkavezető megpendítette, hogy ha ra­gaszkodunk a változtatáshoz, az bizony több napig is eltarthat, és ugye, felfordulással jár. Erre visszakérdeztünk, hogy náluk miért tart több napig egy dosszié nagyságú lyuk befala­zása, sőt családom egyik kissé vehemensebb tagja megkérdezte azt is, hogy vajon kapnak- e fizetést az urak ezért a munkáért. Ez már sok volt egy érző kebelnek, a lyukat mintegy negyedóra alatt befalazták, a lebontott bazi nagy csőborítás helyett fölraktak kábé ugyan­annyi idő alatt egy harmadakkorát, és sértő­dötten elvonultak. Estefelé, amikor a szomszédok összejöttek egy kis tereferére, és mindenki előadta a ma­ga hasonló rémtörténeteit, az egyik szomszéd megjegyezte: „Ezek rosszabbul dolgoznak, mint annak idején a szocializmusban.” Mire egy másik, öreg és bölcs szomszéd hozzátet­te: „És az a rendszer belebukott.” ________b. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom