Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

Kék tükör Leleplezte a kamera a pénzváltó fegyveres kirablóját 10. oldal Szolgáltatás Rejtvény — Horoszkóp — Rádió- és tévéműsor — Hallgató 11. oldal DIGITÁLIS VILÁG Útvonaltervezők: hurrá, nyaralunk! Az ideális útvonal-megtaláláshoz az internet komoly segítséget jelenthet Néhány éve még kötelező családi prog­ramnak számított, hogy a család a nya­ralás előtti este a térképpel leül a kör­asztalhoz, és nagy veszekedések köze­pette megtervezi a nyaralási útvonalat, kiszámolja, hogyan a legrövidebb eljut­ni Kecskemétről Révfülöpre. Ma már megteszik ezt helyettünk az útvonal- tervező programok. Hogy a nyaralásunk megtervezéséhez felhasználhatjuk az internetet, az már nem számít újdonságnak: a magyar uta­zási irodák az elsők között készítettek maguknak honlapot, ajánlották szolgál­tatásaikat emailben, sőt, immáron sms- ben is kérhetünk információt akár az ép­pen aznap induló kirándulásokról is. Magának az útvonalnak a megtervezése azonban csak a közelmúltban vált min­dennapos tevékenységgé. Korábban in­gyenesen letölthető programokat hasz­nálhattunk a tervezéshez - ezek a terve­zők azonban éppen azt a tulajdonságot vesztették el nagyon gyorsan, amely az internetes verziók legnagyobb erénye: a naprakészséget és a folyamatos fris­sülést. Egy tavaly kiadott program pél­dául nem tud az idén bevezetett autópá­lyadíjakról, a szekszárdi hídról, az újon­nan megnyitott határátkelőről - a legbiz­tosabb tehát, ha a világhálóhoz fordul­nunk segítségért. Irány Spanyolország! Az úticélunkhoz vezető legoptimáli­sabb útvonal megválasztásában sokat se­gíthetnek a weben található térképek, út­vonaltervező programok. A legtöbb prog­ramot valamilyen autózással kapcsolatos cég szponzorálja, így az Opel, a Volkswa­gen, a Michelin vagy éppen a Mól honlap­ján is megtaláljuk ezt a szolgáltatást. (El­sőre talán kicsit feszélyezőnek tűnhet, hogy az Allianz biztosítótársaság is elké­szítette a maga tervezőjét, lényeges kü­lönbségeket azonban ez a tervező sem mutat a többi programhoz képest, azaz ők sem tudnak teljesen biztonságos útvo­nalat javasolni...) Az útvonaltervezők többsége próbake­resésünkre természetesen körülbelül ugyanazt az eredményt mutatja (lásd táb­lázatunkat!). A hangsúlyos különbségek leginkább a külsőségekben mutatkoznak: a Mól honlapja például minden kezdeti nehézség ellenére használható, igaz, fo­lyamatosan tankolásra biztat. A Marco Polo oldalán szintén könnyen navigálha­tunk - ráadásként minden egyes állomás mellé azonnal megkapjuk a környéken ta­lálható hotelek listáját is. A tervezőprogra­mok többsége rengeteg kísérőinfromációt nyújt: megtudhatjuk például, hogy éppen milyen az idő a spanyolországi Benidorm- ban - az egyik tervező ráadásul friss híre­ket is szolgáltat az adott hellyel kapcsolat­ban (így kis színesként azt is olvashatjuk, hogy néhány hete éppen ezen az üdülőhe­lyen ETA-terroristák robbantottak...) Gödöllő kizárva? Az útvonaltervezésnél a programok két verziót kínálnak: a legrövidebbet és a leggyorsabbat. Utóbbi esetében autópá­lyákon száguldunk, míg a legrövidebb út szinte mindig kis falvakon és normál tér­képen szinte nem is jelölt földutakon ve­zet. A programok kérésre térképet is raj­zolnak, illetve emailben is elküldik a többféle tervet. Ha a költségekre is kíván­csiak vagyunk, a tervezők ezt is kiszámol­ják helyettünk: elég csak beállítani au­tónk átlagfogyasztását, valamint a ben­zinárakat - a program a végösszeghez még az autópályadíjakat is hozzáadja. Külön problémát jelentenek azonban a határátkelők: a tervezők kivétel nélkül könnyed, megállás nélküli átsiklással szá­molnak - azaz fel sem tételezik, hogy Rábafüzesnél esetleg másfél órát állunk a hazatérő török vendégmunkások miatt. Sajnos - és ezt éppen az előző példa is mutatja - sok tervező kizárólag az uniós országokra koncentrál, így még vámunk kell, hogy velünk is komolyan számolja­nak. Magyarként problémát jelenthetnek még az ékezetes betűk: Vácot például még csak-csak megtalálják a programok, Gödöllővel azonban nagy többségük nem tud mit kezdeni. Készül a Napster 2.0 Továbbra is élen az Explorer Egy napokban publikált felmérés szerint továbbra is a Micro­soft webböngészője a legelterjedtebb a világon. Pedig 1998 óta - amikorra lényegében az Internet Explorer egyeduralma nyilvánvalóvá vált - talán éppen az idei év az, amikor a riváli­sok (Mozilla, Opera, Safari) a legtöbb nyilvánosságot kapják. Leáll a Netscape A Netscape tulajdonosa, az AOL elbocsátotta, illetve más projektekhez irányította át a szoftver fejlesztésén dolgozó programozókat, így nem jelenik meg újabb verzió a Netscape-ből. Az óriáscég még 1998-ban vásárolta fel a böngésző fejlesztését végző, 1994- ben alapított céget. A leépítéseket követően - cég­hez közeli források értesülései szerint - egy csupán néhány fős csapat maradt a Netscape-nél, melynek feladata a fejlesztési tevékenység átvitele a nemrégi­ben nonprofit alapítvánnyá alakult Mozilla.org-hoz. szesedései megoszlanak: a 6.0-s 66,3 százalékkal bú, az 5.5-ös 14,5 százalékkal, míg az 5.0-s verzió ré­szesedése 12,7 százalék. Negyedik helyen a Mozilla található a maga 1,6 százalékával (az összes, Mozil- la-alapra épülő böngésző összesí­tett eredménye 4,1 százalék). Az Opera részesedése 0,6 százalék, míg a Safari 0,25 százalékot tudott megkaparintani (utóbbi növekedé­si lehetőségét a viszonylag szűk - Madntosh-os - platform is jelentő­sen mérsékli). A fenti számok tükrében egyálta­lán nem meglepő, hogy a Microsoft a korábbi állapothoz képest élesen megváltoztatta böngészősúatégiá- ját. A következő Internet Explorer, amely 7.0-s verziószámmal fog fut­ni, majd csak a Windows Longhom debütálásával jelenik meg, ami leg­korábban 2005-re várható. ■ Dobd el a fényképezőt! A tömegcikké válás legbiztosabb jele, amikor megjelenik az eldob­ható verzió: a Pure Digital a na­pokban mutatta be a legújabb di­gitális kameráját, amelyet csak egyszer lehet használni, és nagy­ságrendileg ugyanannyiba fog kerülni, mint a hagyományos, fil­mes változat. A két megapixeles Dakota Digital olyan képfelbon­tást kínál, múlt egy olcsóbb digi­tális kamera, de nincsen LCD-ki- jelzője és számítógépre sem csat­lakoztatható. A felhasználók rá­adásul csak az exponálás után tö­rölhetik ki a képet, ha úgy gon­dolják, hogy nem sikerült jól. Az első hírek szerint az ügyfelek a készülék leadása után tizenöt perccel már meg is kapják a ké­pek nyomtatott vagy CD-re írt változatát, és így akár az is elkép­zelhető, hogy a boltból hazaküld- hetik a barátok e-mail címére a legjobb felvételeket. Ez a piac az elmúlt években fo­lyamatosan nőtt: a Photo Marke­ting Association International adatai szerint idén 214 millió el­dobható kamerát fognak értéke­síteni. Mindez szomorú hír a régi gépek gyártói számára, hiszen a filmes kamera iránti kereslet ta­valy tizenöt százalékkal vissza­esett, míg a digitális kamerából 36 százalékkal többet adtak el. Bár a szakértők úgy vélik, az LCD-kijelző hiánya jelenleg még súlyos probléma, mivel az em­berek elsősorban azért vásárol­nak digitális kamerát, mert azonnal láthatják a képeket, Da­vid Ritz, a Ritz Camera Centers vezérigazgatója úgy véli, hogy aki eddig ódzkodott volna a digi­tális képalkotástól, az most, a ti­zenegy dolláros (azaz 2500 fo­rintos) kameráikkal ki fogja pró­bálni. Perzsia hercege újra lecsap A nosztalgiahullám a játékipart is elérte: a fejlesztők sorozat­ban porolják le a régi nagy klasszikusokat, számítva a vásár­lók gyermekkori emlékeire, a floppy-n cserélgetett játékokra, az átgarázdálkodott éjszakákra. A legendás Prince of Persia sorozat remake-je először 1999-ben jelent meg, de akkor még igen vegyes fo­gadtatásban részesült, hiszen a nagy elődökhöz méltatlanul csu­pán egy mezei mászkálós játékot kaptunk, különösebb exúák nél­kül. A második próbálkozást, a The Sands of Time-ot a napokban jelentette be az Ubi Soft, és most talán a siker sem fog elmaradni. A környezet ezúttal ugyanis aprólékosan kidolgozott, nagyfel­bontású textúrákat látunk minde­nütt, ami egy igazán jó játék ese­tében elengedhetetlen. Hősünk, a daliás herceg rengeteg összetett mozgásanimációval rendelkezik: szinte megszámlálhatatlan kom­binációt használhatunk, a harca­ink is sokkal érzékletesebbek, plasztikusabbak lettek, és felbuk­kan a már szinte kötelezővé vált látványelem, a Mátrixból ismert bullet-time effekt is. Az előzetesek alapján valószí­nű, hogy a jövő év első felében esedékes megjelenéskor új király foglalhatja el a külső nézetes ak­ciójátékok trónját: ha a fejleszté­sek végül nem is lennének tökéle­tesek (ami pillanatnyilag nem va­lószínű), a vásárlók emlékidéző kedvére mindig lehet építeni. Sport Szolnoki kajakos a vb-csapatban 13. oldal Hírek Mobilra jön a pletyka Több, a vezeték nélküli kom­munikáció, vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és alkalma­zások pia­cán műkö­dő cég állt össze an­nak érde­kében, hogy a Rolling Stones-tuméról, és különösen annak kulisszatit- kaúól mobiltelefonon keresz­tül is elérhető formában tájé­koztassa a rajongókat. „A ra­jongók nem csak egy koncert­re Idváncsiak, hanem arra, hogy bálványaik mit csinál­nak a többi helyszínen, mi fo­lyik a színfalak mögött.” - nyüatkozta az egyik fejlesztő. Azonosító írások Az izraeli kutatók által kifej­lesztett Algorithmus nevű szoftver az úás stílusa alapján tudja meghatározni a szerző nemét. A program a szöveg­ben használt fogalmak és a mondatfelépítés vizsgálata alapján vonja le a következte­tést, amelyek az első értesülé­sek szerint nyolcvan százalé­kos pontosságúak. A program hasonlóképen azonosítani tudja a szöveg műfaját is: azt vizsgálja, hogy a leúó stílus az úányadó vagy az, amely be­vonja az olvasót a történetbe. 15 grammos lejátszó Az EraTech nevű dél-koreai cég kifejlesztette a vüág eddigi legkisebb és legkönnyebb MP3 lejátszóját. Az EMP-Z átmérője 42 milliméter, vastagsága 10 milliméter, súlya pedig mind­össze 15 gramm, így a készülé­ket akár láncra akasztva a nyakban is viselni lehet. A ké­szülék kifejlesztésében részt vett egy másik dél-koreai elekt­ronika cég, a Station Z is. A Station Z tervezte az áramköri lapot, az EraTech a formaterve­zést és gyártást bonyolította. A Sony új telefonnal próbálkozik A Sony Ericsson bemutatta új, T610-es mobiltelefonját, ame­lyet a népszerű T68-as modell utódjának szán. A há- romsávos készülék a c- % jelzővel és be- ... < épített fény­képezőgéppel is rendelkezik. A telefon közel 2 megabájt me­móriájában 510 telefonszámot és 300 naptári eseményt tárol­hatunk, de természetesen a felvett képek is ezen a helyen osztoznak. Újabb féreg támad W32.Mimail néven új kártevő kering az interneten: A víru­sos email a rendszergazdát szerepelteti feladóként. Az email tárgy sora mindig a „Your Account” (Az ön előfi­zetése) szavakkal kezdődik, majd egy véletlenszerűen ge­nerált szám következik. Ha valaki megnyitja a mes- sage.zip nevet viselő fájlt, a féregvírus a gép merevleme­zén található valamennyi email címre elküldi magát. A OneStat.com webelemző cég ki­mutatása szerint az IE már 95,4 szá­zalékos részesedéssel bír, annak el­lenére, hogy konkurensei olyan, a böngészést kényelmessé tevő bőví­téseket fejlesztettek ki (mint példá­ul a füles bön­gészés, a fel­pattanó abla­kok blokkolá­sa), amelyek­kel az Explorer még nem ren­delkezik. Az Internet Explorer sem egy verzióval tartja csúcsát, a különböző változatok ré­A szoftverfejlesztő Roxio bejelen­tése szerint a megújult Napster zeneszolgáltatás még a karácso­nyi vásárlószezon előtt meg­jelenik, és minden je- lenlegi szolgáltatásnál ^ több zenét fog kínálni J a felhasználóknak - A természetesen pén- zért. v Az új online zene- i szolgáltatás, amely a * Napster 2.0 nevet kap- V ta, kezdetben mintegy^ félmillió zeneszámot fog kí­nálni a felhasználóknak. Chris Görög, a Roxio vezérigazgatója azt egyelőre nem kívánta közölni, hogy a szolgáltatás előfizetés ala­pú lesz-e, vagy a felhasználóknak a letöltött zeneszámok után kell majd bizonyos díjat fizetniük. Az ereded Napstert még 2001-ben zá­ratta be az amerikai bíróság, mivel a hálózaton felhasználók tízmilli­ói terjesztettek jogtalanul zene- almokat. A Roxio bejelentése Jk nem véletlen, hiszen I a társaság több lává­ik lisa (mint az Ama- Äzon és a Microsoft) Vis hasonló terveket ▼ jelentett be. J Görög szerint az új U Napster felhasználói r online rádiót hallgathat- nak majd, zeneszámokat tölthetnek le, és audio CD-re, il­letve mobil zenelejátszóra másol­hatják azokat. A vezérigazgató szerint az online zenerajongók 97 százaléka ismeri a Napster márkanevet, és ezen felhaszná­lók mintegy fele hajlandó lenne fizetni a zeneletöltésekért. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom