Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-29 / 201. szám

I 2003. Augusztus 29., péntek

AHOL ÉLÜNK

7. OLDAL

KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

Csak jobb lehet

Ezt az emberemlékezet óta nem látott, tapasztalt aszályt megsínylette, sínyli szinte minden mezőgazdasággal foglalkozó cég, őstermelő, kft., rt.

Nem kivétel ez alól a Középtiszai Mezőgazdasági Rt. sem, amelyik a Ti- szaszentimrei Kft.-vel együtt mintegy ötezer hektáron gazdálkodik.

Ami az idei év néhány átlagát illeti: a búza hektáronként tizenöt mázsát fizetett, a repce meg az őszi árpa annyit sem, mert kifagyott. Hogy az állattartásról is essék szó, a két sertéstelepükről évente harmincezer hízót adtak el: kilónként átlagosan ötven-hatvan forinttal csökkentek az árak. Tartanak hétszáz tehenet, plusz a szaporulatát. Eddig a tejet felvásárolták tőlük, ámbár a második félévben az úgynevezett tejkvóta érzékenyen érinti a gazdaságot is. Ilyen száraz év, eny- nyire kevés csapadék évtizedek óta nem volt, éppen ezért most az a fő célkitűzésük, hogy az évet túléljék, hiszen itt háromszáz ember kenyeréről, alkalmazásáról is szó van. Éppen ezért az őszi talaj-előkészítő munkákat, a vetést időben elvégzik, bízva abban, a 2004-es esztendő ennél csak jobb lehet - tudtuk meg a képünkön látható Sas János közgazdasági igazgatótól.

Az oldalt írta: D. Szabó Miklós

Fotók:

Mészáros János

Kunhegyes „testvérvárosa”

Ott, ahol a Tisza tőszomszédságában az Alföld véget ér, és átellenben a szőke folyó másik oldalán Tokaj hegyei integetnek, oda épült egy település, amelynek Rakamaz a neve.

Hogy mi köze Kunhegyeshez és a Nagykunsághoz, erre az a válasz: nagyon is sok, mert a történelem viharai során többször biztosított védelmet a kunoknak: kunmadarasiaknak, kisújszállásiaknak, tiszaroffiaknak egyaránt, de legtöbbször a hegyesieknek. A Rákóczi-szabadságharc idején, az ezerhétszázas évek elején az akkori kun- hegyesiek két ízben is elmene■ kültek lakóhelyükről. Nem másért, mert a rác (szerb] csapatok betörtek az országba, és ami útjukba került, mindent felégettek. Szekéren, lovas kocsival, gyalog iparkodtak az óriási rakamazi pusztákra, amelyek a Tisza akkori kacskaringós ártere, erdőségei miatt jobb védelmet nyújtottak, mint a tengersík alföldi terep. A veszély múltával visszatértek, mások maradtak: Kiszel, Kiszeli nevűek még most is élnek ott, ami tipikus kunhegyesi, azaz kun név. A nagykun város is őrzi a messzi település emlékét, hiszen az egyik utcáját Rakamaz utcának hívják mind a mai napig.

Szusszanásnyi időre mi is ellátogattunk az 5400 lelkes településre, ha már ki tudja, hányadik ősünk több ízben gyalog is megtette ezt az utat. Nekünk gépkocsival három és fél órába tellett, ahol fogadott bennünket Pirint Frigyes, Rakamaz polgármestere. Megtudtuk, 1714-28 között ez a település is néptelen volt, hiszen a tokaji tiszai átkelő mindig is a hadak útjának számított. Később svábok, németek népesítették be, és élnek itt ma is, mint vendéglátóink, Héri Dezső és családja. Rakamaz 2000 óta város, iskolával, szakmunkásképzővel rendelkezik. A tőle 28 kilométerre lévő Tokajban pedig jó hírű gimnázium várja a diákokat. Esti középiskola Rakamazra is települt, ahol hároméves a képzés. A település jeles személyei közé tartozik Kótai Mihály profi ökölvívó kisvilágbajnok, illetve egy 19 éves egyetemista, Héri Anikó, aki nemcsak az Anna-bál szépe, de kétszer is bejutott (tavaly és az idén) a szépségversenyek országos döntőjébe, ahol különdíjas lett.

Szabolcs vezér szobra a róla elnevezett földvár előtt. Valószínű, ilyen mutatós fehércselédet - aki Héri Anikó, Rakamazon élő szépségkirálynő - még nem látott a zord szablyás

Az itt élők főleg katolikusok, kevés a református. Piacuk nincs, Tokajba járnak venni, eladni. Régen meghatározó volt a ló- és szarvasmarha-tenyésztés, mára lecsökkent a számuk. Viszont sokan a mezőgazdaságból élnek, meg a hagyományos napraforgón, búzán, árpán Idvül mintegy húszféle almát termelnek. A napszám napi két és fél ezer forint. Van kempingjük, strandjuk, 300 üdülőtelek a Tisza mellett. Ennek, ezeknek ellenére pénzügyi gondokkal küzdenek, mint a legtöbb vidéki település. Nem messze tőlük a vármegye névadója, a híres-nevezetes Szabolcs- földvár, amelyik ma is felkereshető. Tizenöt-húsz méter magas, 20 hektár területű és a Tisza folyta körbe. Megközelíteni egykoron csak egy keskeny, felhúzható fahídon lehetett. Még egy érdekes adat: Rakamaz és a Tisza között 14 híd áll, úgyhogy érdemes egyszer felkeresni Kunhegyes ma még nem hivatalos testvérvárosát.

Tovább szépül a szélmalom

A város egyik ékessége a Komlóssy- féle szélmalom, amelyik egyedül ma- I radt meg hírmondónak, pedig valamikor tizenkettőnek, illetve kilencnek is forgatta a vitorláját a szél. Ő is alaposan lerobbant, de szerencsére az ön- kormányzat és a falusi turizmus egyesület összefogásaként pályáztak a műemlék védelme érdekében. Ennek eredményeképpen először a tetőszerkezetet újították fel, és modern cserepek kerültek rá, meg a nyüászárókat | cserélték ki. Ebben az évben pedig a ' falakat, szaknyelven szólva a malom J palástját fugázták újjá, pótolták a hi- j ányzó, letört téglákat. Jelenleg is pá- j lyáznak a belső tér, berendezés újjáépítésére, illetve a vitorlák elkészítésére, felhelyezésére.

[ ______________________________■

Ho

gy kinézetében szebb legyen

Sok panasz éri a várost, hogy kinézetében nem egy területe, útszakasza ugyancsak patópálos. Ez részben az ott lakók nemtörődömségével, hanyagságával magyarázható, de akadnak olyan lakások, ahol koros emberek élnek, és már nemcsak a kaszálás, de a járás is nehezükre esik. Nos, rajtuk segít a Kunhegyes Városért

Alapítvány, amely emberei a közterületek, parkok, utak, utcák csinosításával, karbantartásával foglalkoznak, de a gazt, dudvát leborotválják az idős emberek háza, portája előtt is az árkokból. Felvételünk a 49 éves Kovács Pétert örökítette meg kaszafenés közben, mielőtt tovább folytatná a Wesselényi utca csinosítását. ■

Évszázadnyi különbség

Száz év a különbség a képen látható, ágyon ülő asz- szony és az előtte álló apróság között.

Mert míg a figyelő kisasszony,

Lukács Orsi 2001-ben érkezett e világra, addig az ágyon tanyázó Pál Jánosáé Somodi Rózsa 1901. december

I- jén látta meg a napvilágot. Rózsa mama mint legidősebb kunhegyesi, végigélte az első világháborút, a másodikat, 1956-ot, a té- eszesítést, a téeszek megszűnését. Szóval az egész huszadik századot. Zábrák tanító úr pallérozta, szigorú mester volt, kapott is tőle pár fenekest a mogyorópálcával, mert eltévesztette a szorzást. Akkoriban egy osztályba hatvanan-hetvenen jártak, olajmécses virított, és reggel 7-től

II- ig meg délután 2-től 4-ig tartott a tanítás.

Rég volt, mégis igaz volt. Rózsa mama szívós kun asszony, mindent kibírt. A háborúkat, azt, hogy eltemettette a férjét, majd a lányát. Az unokái, dédunokái, szomszédai néznek rá. Tavaly eltört a combcsontja, de felépült, bár most már egyre többet pihen, kevesebbet járkál. Néha elfelejt dolgokat, bár rövid diskurzus után bármiről el lehet vele beszélgetni. Szerinte a hosszú élet titka a jó házi koszt. Főleg a húsleves meg a birkapörkölt. Mellé valamikor az egy pohár jó bort sem vetette meg, de mára, százon felül már megteszi a víz is. Aki nem hiszi, próbálja ki, Rózsi- ka néninél bevált... ■

Kunhegyesi hentesek kiküldetésben Németországban

Az uniós csaüakozás közveüen közelében már alapkő- zetésért, a kilenc hónap leteltével pedig biztos munka- vetelmény a húsüzemeknél a HACCP rendszer megléte, hely várja őket itthon. A közeljövőben ismét indulhat egy A NAGYKUN-HÚS Kft. évek óta megfelel a szigorú kö- csoport, akik vállalják a külhoni munkát. A jelentkezés vetelményeknek, a cég igazgatója Szegedi Sán- mmmm_ feltételeit és időpontját a társaság meghirdeti,

dór ezen túllépve azon gondolkozik, hogyan A kft. már több helyen is bizonyított, a

tudna uniós fizetést és megélhetést biztosítani m z'fzzizg: f technológiai és technikai fejlesztéseken túl je- alkalmazottainak. Fizetésemelés a színvonalas 1 I lentősen bővítette piaci részesedését, az elmúlt

szakértő munkáért jár, ezért első lépés- I I kilenc év alatt megsokszorozta forgalmát,

ként a munkások képzését oldotta meg: J ‘“""“jjy«“'»1- l amely biztosította az üzem árbevételének íoa húsüzem - a cég vezetőinek köszönhe- lyamatos növekedését. Jelenleg családitőén - a kiváló gyakorlati képzőhely cí- JtL, as hangulat uralkodik az üzemben, ahol

met is megkapta az egyedi képzés terüle- hetvenen - zömmel helybéliek - dolgoztán elért eredmények elismeréseként. Második lé- nak. A cég termékeivel - az 50 féle töltelékárúval,

pásként a menedzsment jól fizető munkahelyet terem- a hagyományos kunsági ízekkel - a megyében kisebbtett alkalmazottainak. A szakminisztériumtól illetve a nagyobb húsboltokban, vegyesüzletekben, áruházlán- Vállalkozó Érdekegyeztető Fórumtól az engedélyt vala- cok pultjainál találkozhatunk. Fontos kiemelni, hogy a mint a szakmai megfelelőség címet megszerezve lehető- cég egyre inkább előtérbe helyezi azon termékek gyártáség nyílt arra, hogy a kunhegyesi hentesek a cégen ke- sát, melyek alig, vagy csak kevés mértékben tartalmaz- resztül kijussanak Németországba. nak tartósítószert. Mindezt teszik a fogyasztók egészséA kunhegyesi NAGYKUN-HUS Kft. tehát „külföldi vál- ge érdekében, biztosítva ezzel a hosszú távú jó partneri lalkozásra alkalmas élelmiszeripari” cég lett. Nagy lépés kapcsolatokat. (PR)

ez a helybélieknek, akik a cégen keresztül majd' egy évig NAGYKUN-HÚS KFT. 5340 KUNHEGYES, Kisér út 1. dolgozhatnak Németországban bérmunkában uniós fi- Tel./fax: 59/326-115. Tel./fax: 59/335-027

....I

Űj cím az elismerések sorában:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet BÁZIS ISKOLÁJA

Az Oktatási Minisztérium országos kísérleti programként indította Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban című projektjét. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet nyerte el az alprojektet.

A projektben 18 megye pedagógiai szakmai szolgáltatói, megyénként 2-2 bázis iskola, valamint a bázisok köré szerveződő 7-12 általános iskola alkothat iskolaszövetséget.

A megalakuló iskolaszövetségben a bázis iskolák olyan szakmai és érdekvédelmi civil szervezetet hoznak létre, melyek a kistérségben egy hatékony, az EU-rendszerével kompatibilis pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszert építenek ki. Ez alapja lehet a későbbi, térségünket érintő uniós pályázatoknak is.

A kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola, valamint a tiszafüredi Zrínyi Miklós Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevelőtestülete kapta meg ezt a több évet átfogó feladatot.

A két bázis iskola olyan modellintézmény lehet, mely szolgáltató-segítő rendszerével koordinálja a térség pedagógusainak szélesebb szakmai látásmódját, módszertani naprakészségét, továbbképzését az iskolaszövetségben.

Kunhegyes város és a Kossuth Lajos Általános Iskola számára ehhez az új feladathoz az alapot az előző években felépített jól működő kistérségi együttműködésben szerzett eddigi eredmények és kialakított munkaformák je- | lentik.

Az iskola tantestülete, tanítványok és szü- I lök köre megtisztelő feladatként vállalta az is- | kolaszövetségben reá váró újabb szellemi mű- | helymunkát. (PR) j

r

Tar Miklós nyugdíjas ott is lakik, őrzi is a muzeális értéket