Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-28 / 200. szám
'HÜ 2003. Augusztus 28., csütörtök TÜKÖR 7. OLDAL Köztudott, hogy Szolnok város régmúltjából igen kevés emlékünk maradt, túl huzatos volt ez a tájék ahhoz, hogy bővelkedjünk eleink ránk hagyott javaiban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a török hódoltság korára és az azt megelőző időkre, melyekkel nagyon mostohán bánt a történelem. Ezért nagy jelentőségű az a régről jött üzenet, melyre Lakatos László, a Tisza-Limes Kft. ügyvezető igazgatója figyelt fel először. A mostani, rekordot jelentő alacsony vízállás miatt a jelenlegi Ti- sza-híd mellett impozáns építmény képét idéző cölöpsor bukkant fel a vízből, ami első pillantásra érdeklődést kelthet. Megjelenése okán megkérdeztük dr. Kertész Róbertét, a Damjanich János Múzeum régészét, mivel azonosítható a rejtélyes építmény. Szolnok- Biztosat a tisztázó vizsgálatok befe- jeztéig nem lehet mondani róla, de komoly érvek szólnak amellett, hogy Szolnok, s egyben az ország első állandó Ti- sza-hídjának maradványaival állunk szemben, melyet a törökök emeltek a Híd a múltból A török átkelő maradványai kerültek elő? A hid képe a szolnoki várral korabeli metszeten szolnoki vár elfoglalása után tíz évvel abból a célból, hogy segítségével folytathassák a Tiszántúl hódoltatására irányuló hadjárataikat. Mint ismeretes, a mohácsi csata és Buda elfoglalása után, amely két világ tragikus találkozása volt, a török 1552. szeptember 4-én Ahmed és Ali pasák egyesült seregével Szolnokot is hatalmába kerítette, és több mint száz esztendőre befészkelte magát a városba. Ez a Gárdonyi által is megörökített híres egri ostrom éve, de nekünk kevesebb szerencsénk volt, mint az elszánt magyar őrség oltalmazta Egernek. A külföldi zsoldosokból álló katonaság elmenekült a várból, magára hagyva Nyáry Lőrinc kapitányt, így a vár és a város érett almaként pottyant az ostromlók markába. A szultán nagy fontosságot tulajdonított a városnak, szandzsákszékhellyé tette, és élére béget helyezett, aki a polgári és katonai köz- igazgatás fölött is teljhatalommal rendelkezett. A bégek közül név szerint ismerjük Mahmudot, akinek az idejében, 1562 júliusában készült el a híd. A híd építése Hrusztán budai pasa nevéhez köthető. A források szerint a vert cölöp- híd olyan széles volt, hogy rajta két kocsi elfért egymás mellett. A tölgyfahí- don háborús időkben a hódítók a Tiszántúl ellen vonulhattak, a közbeeső békésebb szakaszokban pedig a keleti országrészből erre terelt marhacsordák haladhattak át. A törökök biztos, ami biztos alapon úgy építtették meg a hidat, hogy először a vár délnyugati rondellájánál érte el Szolnokot, majd onnan elfordulva haladt át a Zagyván. Két legyet ütöttek ezzel egy csapásra: az esetleges támadás, ami a hidat érte volna, így egyből beleszalad a vár ágyúinak tü- zébe, másrészt senki sem tudott áthaladni rajta anélkül, hogy az illő vámot le ne fizesse a bég kezébe. Ez az elrendezés, amit a felszínre került maradványok is mutatnak, az egyik bizonyítéka annak, hogy a török kori híddal állunk szemben. Ugyanis a Szolnokon álló ösz- szes többi tiszai fahíd, melyeket később, már a visszafoglalást követően emeltek, a mai nyomvonalhoz hasonló utat követ. Egyedül a csavaros keleti észjárás tudott ilyen furfangos megoldást kiötölni. Képi ábrázolás is bizonyítja a török kori híd ilyen formáját, a neves holland rézmetsző, Georgius Houfnaglius 1617- ben készült metszete pontos ábrázolást ad róla. A metszeten kívül írásos emlék is maradt ránk. A neves török utazó, Éviin Cselebi 1666 táján értekezik fontosságáról egyik útleírásában. A török hídjának létezése egyúttal a város egyik virágkorát is jelentette. Szolnok a kelet kapuja lett, a jelentős áruforgalom, ami rajta keresztül zajlott, kihatással volt a város jólétére is. Ez egészen Azt a kérdést, hogy végül is mivel állunk szemben, az a radiokarbon- vizsgálat fogja eldönteni, amit a cölöpökből vett mintákon Debrecenben végeznek majd. Ennek nem csekély költségét a maradványok felfedezője, Lakatos László vállalta magára. Számos fényképfelvétel is készült a múzeum számára dokumentációs céllal, ugyanis a gerendák kiemelésének nincs sem értelme, sem lehetősége. A víz újra birtokba fogja venni őket, továbbra is csak az emlékezetük marad. a tizenöt éves háborúig tartott, amikor a keresztény seregek körülfogták Szolnokot, de elfoglalniuk nem sikerült. Az ostrom nem használt a városnak, s amikor a korábban hősiesen ellenálló Eger is a szultán kezébe jutott, Szolnok katonai jelentősége is csökkenni kezdett. Ekkor már látszottak a török birodalom belső problémái, s 1685-ben végül Buda visz- szafoglalásának előzményeként a vár és a város is harc nélkül került Mercy altábornagy csapatainak kezébe. Az elvonuló törökök a hidat felgyújtották, s majd csak 1692-re készül el a Királyi Kamara által épített új szolnoki fahíd. Annak nem lehet kizárni a lehetőségét, hogy a török kori híd felhasználható elemeit beépíthették-e a későbbi alkotásba, és ma a Tiszából az bukkant elő, amit a jég sem tudott elrontani, s újbóli hasznosítására sem volt mód. szathmAry Nem tud nemet mondani A városban „jó kezekben vannak” a nyugdíjasok. A Móricz Nyugdíjasklubot több éve vezeti eredményesen Murányi Ferencné, aki emellett részt vesz a városi rendezvények szervezésében is. Katalin élete során kipróbálta a paraszti munka minden fortélyát, és kitanulta a gyors- és gépírást is. Kisújszállás Murányi Ferencné 1942 óta lakik Kisújszálláson. A Nagyréti Iskolában végezte a nyolc általánost, és szeretett volna tovább tanulni, de az ’56-os események miatt, mint sokaknak, neki is másképp alakultak a tervei. Katalin igazán nagy családban nőtt fel, hiszen tízen voltak testvérek, így a nyolcadik osztály után el- ment.dolgozni a Nagykun Tsz- be. Ott a paraszti munka minden fortélyát kipróbálta, megtanulta a marokszedést, a rizs- cséplést. Amikor azonban édesanyja beteg lett, mint legidősebb lány, ő lett testvérei gondviselője. Mindennap ellátta otthon az állatokat, végezte a házimunkát és iskolába engedte a kicsiket. Ez egy fiatal lánynak nem volt egyszerű feladat, de ö szépen helytállt. 1959-ben férjhez ment, majd dolgozott a terményértékesítő vállalatnál, a faipari vállalatnál, 1967-ben pedig a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Közútkezelő Igazgatóságához került, ahol kitanulta a gyors- és gépírást, és raktárgazdálkodási vizsgát tett. Raktárvezetőként ment nyugdíjba. Közben már 1973-ban bekapcsolódott a szakszervezeti munkába, innen a közösségi szervezőmunka iránti elkötelezettsége. Tanácstag édesanyjától örökölte a társadalmi munka szeretetét. Már akkor tagja lett a Móricz klubnak, amikor dolgozott. Ha munkája engedte, eljárt az összejövetelekre, és amiben tudott, segített. A tagság 1996-ban elnökké választotta. Jelenleg 75 tagú a klub, rendszeresen járnak kirándulásokra és vendégségbe más klubokhoz.- Nyitott vagyok mindenki felé, nagyon szeretem a fiatalokat, időseket. Tagjai vagyunk a megyei nyugdíjas-egyesületnek, szomszédo- lunk a komédiákkal, a martfűiekkel és a kunszentmártoniakkal. Évente járunk Berekfürdőbe, ahol rendszeresen főzünk. Amikor látom, hogy a klubtagok örülnek, én is boldog vagyok. Az eddigi mozgalmas társadalmi tevékenysége a nyugodt családi háttér nélkül nem valósulhatott volna meg. Családjának köszöni, hogy mellette állnak, hogy tudja végezni a vállalt kötelezettségeit, hiszen a klub vezetése mellett részt vesz az önkormányzat társadalmi és kisebbségi bizottságának munkájában is.- Az a típusú vagyok, aki nemet nem tud mondani senldnek. Ha erőm, egészségem engedi, mindent elvállalok és megcsinálok. így a klubnak sok pályázatot írok, hogy minél több programot tudjunk megvalósítani - vallja Murányi Ferencné, akinek munkáját a város vezetői is elismerik. Murányi Ferencné a családjáért és a közösségért dolgozik fotói a szerzó ■ ’*■ \ ■ I Otthontól - hazáig Nemzetközi dalfesztivál Szolnokon A népzene, magyar nóta és operett műfajának legjelesebb képviselői lépnek fel szeptember 5-6-án Szolnokon, az Otthontól — hazáig nemzetközi dalfesztiválon. A Gulyásfesztiválhoz kapcsolódó programsorozat helyszíne a városi sportcsarnok lesz. I - Pénteken 11 órától a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő, illetve itt született húsz előadó- művész közös CD-, illetve kazettabemutatója lesz, valamint a karcagiak csárdajelenetét láthatja a nagyérdemű közönség Jászkunsági gyerek vagyok címmel - tudtuk meg Sülyi Károlytól, a Városi Művelődési és Zenei Központ | művelődésszervezőjétől, aki I hosszú ideje szívén viseli a ma- | gyár nóta és operett hagyomá- 1 nyainak ápolását. A péntek délután négy óra- | kor kezdődő Operettkavalkád- f nak többek között olyan illusztris vendégei lesznek, mint Kalmár Magda, Leblanc Győző, Lugosi Claudia, Tóth Éva, Kóródi Anikó és Vida Péter. Közreműködnek a Pelikán Táncsport-egyesület táncosai, kísér a Szolnoki Fúvósegyüttes % és Huszárzenekar. Vezényel gjj Fejes István. A műsorban felcsendülnek a legnépszerűbb melódiák, a műfaj világhírű zeneszerzőinek - Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Jacobi Viktor, Jo- | hann Strauss - műveiből hallhatnak részleteket a nézők. Ugyancsak nagyszabású rendezvény- : nek ígérkezik a Magyarok szép hazája és az Álmodó Tisza-part... című nótaműsor szombaton t 11, illetve 15 órai kezdettel, melyben többek kö- j zött Bokor János, B. Tóth Magda, Kalmár Mag- | da, Máté Ottilia, Szentendrei Klára és Tamai Kiss László tolmácsolásában hallhatjuk a magyar nótakincs gyöngyszemeit. A legnépszerűbb, ha- | táron innen és túli nóta- és népdalénekesek műsoráról televíziós felvétel is készül. A fesztivál zárásaként pedig Húzzad csak kivilágos virradatig... címmel zenés-táncos mulatságot rendeznek a Gulyásfesztivál közönségének szombaton este hét órai kezdettel. DARÓCZI ERZSÉBET A múlt néma tanúi a Tiszából előbukkanó facölöpök A karcagiak csárdajelenete nagy sikerre számíthat AZOK A NYUGDÍJASKLUBOK, AMELYEK LEGALÁBB HARMINC FŐVEL ÉRKEZNEK — a megye területéről a Jászkun Volán különjárataival biztosítja számukra a be- és hazautazást — a szeptember 5-re napijegyet váltókat vendégül látják egy tányér babgulyásra — 10 százalékos belépőjegy-kedvezményt kapnak — minden klub sorsoláson vesz részt, melynek fődíja egy színes televízió vagy a belépőjegy teljes visszatérítése.
