Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-25 / 197. szám

I 2003. Augusztus 25., hétfő T Ü KÖR 5. OLDAL Gyenge szőlőtermés Csongrádi borvidék Anna néni évszázada A szép kor nem újdonság, de százévesként az első a családban Századik születésnapján köszöntötték szombaton délután Pető Vencelné, született Menyhárt Annát a családtagok és barátok fényszarui otthonában. Népes rokonsága jó egészségben és a jóval fiatalabbakat is meg­szégyenítő szellemi frissességben találta az idős asszonyt. JÁSZFÉNYSZARU A család az ünnepelttel együtt szombaton dél­után először a jászberényi Római Katolikus Nagytemplomban gyűlt össze a hálaadó szentmi­sére, majd az idős hölgy házában gyüle­keztek az ünneplők. Az évszázadot megélt Anna nénit egész vi- rágözön köszöntötte, de a jókívánságokból talán még annál is több volt. A családban eddig sem volt ritka az, hogy szép kort éljenek meg az idős emberek. An­na néni édesanyja 96 éves korában hunyt el, testvérei pedig 96, 94 és 93 éves korukban távoztak az élők sorá­ból. Először történt az meg, hogy valaki meg­érte a 100. évet, s An­na néni nagyon örült, hogy erre az igazán kerek évfordulóra a széles rokonság java eljött Jászfényszarura.- Soha nem szerettem a tétlenséget - mondta az idős asszony, amikor az életéről kérdeztük. - Gazdálkodtunk a földön, dolgoztunk egész éle­tünkben. Később megtudjuk, hogy Anna néni családjá­nak tagjai voltak az elsők, akik a városban neki- kezdtek a kertészkedésnek, a paprika-, paradi­csomtermelésnek. Amikor 27 évvel ezelőtt meg­halt férjéről érdeklődtünk, csak annyit mondott elmerengve: - Nagyon szép magas ember volt... A néni bátyjával katonáskodtak együtt, s Pető Vencel gyakori vendége volt a háznak. Szemet ve­tett a fiatal lányra, s az udvarlásból szerelem lett. A házasságukból egy lányuk született, Ilike, aki a szombati születésnapi ünnepség főszervezője volt. Az egyetlen lányunokája, Andrea is eljött köszönteni a nagymamát, ahogy a három fiú dédunoka, Zoltán, Levente és Márk sem maradt otthon. A család egy része Budapestre és Egerbe ván­dorolt el, amikor a településen megkezdődött a tsz-szervezés. Nem volt más választásuk, így a A szép kort megért Anna néni a jászberényi nagytemplomi szentmisén adott hálát a mindenhatónak életéért FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS földet és az eszközöket beadták, arra viszont nem voltak hajlandók, hogy dolgozzanak is a szövetkezetben. Anna néni egészségi állapota hajlott kora elle­nére remek. Van úgy, hogy az ebédhez maga há­mozza a krumplit, gyúrja a tésztát. Szeret rádiót hallgatni, és az újságolvasás is kedvelt elfoglaltsá­gai közé tartozik. A családi ünnepségen alig lep­lezett meghatódottsággal fogadta a köszöntők so­kaságán _________________________BANKA CSABA A madárkár a halastó-tulajdonosé A csongrádi borvidék mint­egy 2500 hektárt kitevő sző­lőültetvényein megkezdő­dött a szüret; a csaknem 100 százalékos fagykár miatt az idén az utóbbi évek leggyen­gébb termése várható, a mi­nőség azonban igen jó — kö­zölte a Csongrádi Hegyköz­ség elnöke az MTI-vel. Gulyás Ferenc elmondta: hektá­ronként mindössze legfeljebb öt mázsa átlagtermés várható, ami 95 százalékos terméskiesésnek felel meg; múlt évben a terméski­esés 85-90 százalék volt. Tájé­koztatása szerint a szárazságot kifejezetten jól tűrte a szőlő, a szakemberek nem is találnak ma­gyarázatot arra, hogy mitől szé­Az apa és a fia között évek óta haragos viszonyok ural­kodtak. A fiú legutolsó, a szülői háznál tett látogatása kis híján végzetessé vált. A 63 éves férfi, amióta fia elköl­tözött otthonról, ne­heztelt gyermekére, így amikor a 29 éves fiatalember megjelent szülei házánál, rend­szerint veszekedés tört ki közöttük. Az apa és fia erősen összekaptak a múlt héten, csütörtökön este is. A fiú jövetele ismét veszekedésbe torkollott. Apja szi­dalmazta őt, nem sikerült lecsil­lapítani indulatait. Az idős em­ber, aki feltehetően ittas is volt, egyszer csak térült-fordult, és a ház tornácáról beszaladt az al­sókonyhába. Ott felkapott egy éles eszközt, amivel az utána in­duló fia felé kezdett hadonász­ni. Azzal fenyegetőzött, hogy megöli őt. Az később tisztázódott, hogy az eszköz tulajdonképpen nem is kés volt, hanem egy olyan éles, de tompa hegyű szerszám, amit az apa a méhkaptárak tisztítására szokott használni. A hadakozás­pek a fürtök és zöld a levél. El­mondása szerint a fehér fajták közül néhány egyáltalán nem ter­mett. Csak azoknak a gazdáknak van mit szüretelni, akik több faj­tát termesztenek. Szólt arról is: jelenleg 2500-3000-re tehető azok száma, akik valamilyen for­mában foglalkoznak szőlővel a térségben. Az utóbbi évek egyre gyen­gébb termése miatt már a családi kasszák is kiürültek. Lesznek, akik arra kényszerülnek ebben a helyzetben hogy kihagyjanak egy évet a termeléssel - tette hozzá. A csongrádi borvidéken a sző­lőtermesztés fénykorát az 1980- as évekre teszik: akkor 5000 hek­táron 100 mázsa átlagtermést ad­tak a tőkék. nak az lett a vége, hogy a fiú tes­tén több helyen is vágott sérülé­seket szenvedett. A vérző fiatal­ember elsőként orvoshoz ment, majd ellátását követően indult a helyi rendőrőrsre feljelentést ten­ni. A hallottak alapján először emberölés kísérletének gyanúja miatt a megyei rendőr-főkapi­tányság nyomozóit is riasztották - tudtuk meg a Jászberényi Rendőrkapitányságon. Az éjszakába nyúló ki­hallgatások során azonban olyan körül­mények is tisztázód­tak, amelyek alapján már kisebb súlyú bűn- cselekmény miatt foly­tatták a nyomozást. Mivel kiderült az is, hogy az apa és fia között évek óta meglévő haragos viszony miatt az apa részéről a most is hangoz­tatott megölés kifejezés a min­dennapos szóhasználat része, te­hát önmagában véve még nem biztos, hogy az valós szándékot takar. Mivel a fiú sérülései nyolc na­pon belül gyógyulók, ezért az apát végül súlyos testi sértés kí­sérlete miatt hallgatták ki. A gya­núsított a rendőröknek úgy nyi­latkozott, hogy csak védekezés­képp támadt a fiára. Túrkeve Évente 5-10 millió forint kö­zé tehető az a veszteség, amit a madarak okoznak a Malomszögi-halastavakon, ezért is kell riasztani a na­gyobb madárrajokat — mondta cikkünkre reagálva a tótulajdonos. Mint arról beszámoltunk, a túrke- vei Nimfea Természetvédelmi Egyesület nemrég a Malomzugi- halastavakon két lelőtt üstökös­gém, illetve korábban négy, szin­tén lelőtt küszvágó csér tetemére bukkant. Sérelmezték azt is, hogy a halastavakon gázágyúval történik engedély nélküli madár­riasztás. Lapunkat az ügyben megkeres­te Szabó Kálmán, a halastavak tu­lajdonosa, aki elmondta: valóban használnak két gázágyút madárri­asztásra, ám annak használata csak természetvédelmi területen engedélyköteles, a halastavak pe­dig nem üyen területen feksze­nek. Mint hangsúlyozta, más esz­köz nem lévén kényszerülnek az ágyúhasználatra, mivel sok ma­dár lepi el a tavat, és a nagy csapa­tokban érkező, átvonuló sirályo­kat, kormoránokat, szürkegémet riasztják el üy módon.- Hat éve gazdálkodom a nyolc tavon, sikerült pozitív mér­leget elérnem, és bizony tudomá­sul kell venni, hogy nálunk nem madár-, hanem haltenyésztés fo­lyik. A gazdálkodásba természe­tesen bizonyos nagyságú madár­kártétel belefér, de nem akkora, amit nálunk okoznak, hiszen az éves kár itt 5-10 millió forint közé tehető azzal, amennyi halat el­pusztítanak - hangsúlyozta a tu­lajdonos. Elmondta azt is: kifogásolja, hogy a nimfeások egyszer sem keresték meg ez ügyben őt, hogy közös nevezőre jussanak a kér­désben - mérjék fel a kárt, oldják meg a riasztást —, ehelyett min­denhol feljelentést tettek. Mint mondta, nem tisztázott az sem, miként kerültek oda lelőtt védett madarak, hiszen azokat bárki el­pusztíthatta légpuskával, mivel nincs bekerítve a magántulajdo­nú halastóterület, ahova így aztán a nimfeások is szabadon bejár­hatnak, jönnek-mennek, nem tartva tiszteletben a magántulaj­dont. Szabó Kálmán szerint a megol­dás felé vezethetne az is, ha pél­dául a közelben lévő Hortobágy- Berettyóba, ahol szinte már nincs hal, a Nimfea megpályázna — sőt, akár vele közösen is - egy bizo­nyos összeget halasításra. Addig azonban, amíg megoldás nem születik - mivel erre kártérítést az állam sem ad -, a halasgazdák nyakán marad a kár - mondta. , BGY Régészeti leletek a folyómederben Harta Nyolc méter hosszú, úgyne­vezett bödönhajót, vagyis egy fatörzsből kivájt vízi járművet is találtak a Du- na-mederben, a Bács-Kis- kun megyei Harta határá­ban — mondta Tóth János Attila régész. Az alacsony vízállás következté­ben láthatóvá vált leletrészletből egy hajózási szakközépiskolai tanár ismerte fel, hogy hajó­roncs, s értesítette a helyben la­kó régészt - mondta a Kulturá­lis Örökségvédelmi Hivatal Tu­dományos Igazgatóságának fő­osztályvezetője. A szárazság mi­att fontos volt a lelet gyors men­tése, így azt ideiglenesen a har- tai helytörténeti gyűjtemény ud­varán kiásott „medencében” he­lyezték el, fóliával takarták le, majd vízzel árasztották el - is­mertette. A leletről annyi már tudható, hogy annak idején meglehető­sen hosszú ideig lehetett hasz­nálatban, ugyanis több javítás nyomát őrzi. A kiigazítások egy része még faszögeléssel történt, illetve van egy olyan javítási rész, ahol már vasszögeket, ko­vácsoltvas szögeket alkalmaz­tak. Az eredeti szögelésből vi­szont arra lehet következtetni, hogy a bödönhajó a XVIII. szá­zadban készült — tette hozzá Tóth János Attila. A hartaiak tájékoztatása nyo­mán bejárták a környéken a fo­lyóparti részt - jegyezte meg. Ennek során bukkantak rá egy másik, hagyományos fahajóra. A palánkot a bordákhoz kovácsolt­vas szögekkel rögzítették, ami azt jelenti, hogy nem XIX. és fő­képpen nem XX. századi készí­tésű, vagyis történeti hajóroncs került elő - fűzte hozzá Tóth Já­nos Attila. A szemle során talál­tak — egykor valószínűleg vízi­malomhoz tartozó — csapolt ge- rendákat és egy fabordát is. imtq Jól „kifőzött” hétvége (Folytatás az 1. oldalról) Ez utóbbi alapján a mezőtúri Adamik Lajos nemzeti pecse­nyéje és a hazaiak „Egy húron pendülünk” csapatának vad- disznópörköltje érdemesült a legértékesebb díjakra, azaz egy- egy mikrohullámú sütőre. Mindezekkel együtt a nyugdíja­sok fiatalos parádéjának és a szakmailag is megsüvegelt ízek­nek az egymásra találó sikere sokáig emlékezetessé teszi Abádszalók legutóbbi hétvégé­jét, melynek napsugarasságá- hoz hozzájárult természetesen a strandparti, a vitorlás- és hor­gászverseny, valamint a rokkan­tak vasárnapi jótékonysági gálá­ja iS. PERCZE MIKLÓS INTI) Megvagdosta fiát Régi viszály a szülői házban JÁSZLADÁNY HORVÁTH GYŐZŐ REPÜLŐNAP. Harmadik alkalommal rendeztek repülőnapokat a hét végén a Tolna megyei Őcsényben, néhány nappal azután, hogy bemutatták a repülőtér-korszerűsítési program második ütemének eredményét, a megújult központi épületet, a felújított hangárt, az elkészült szállodai szárnyat, éttermet, presszót és a repülőtéri irá­nyítóirodákat. A repülőnapon földi programok is várták az érdeklő­dőt, egyebek mellett karate- és íjászbemutató, a reptér szélén pedig felsorakoztak a néhány személyes repülőgépek, helikopterek. A le­vegőben Besenyei Péter műrepülő világbajnok nyitotta a programot, majd, mivel Őcsény majd’ fél évszázada a vitorlázórepülők bázisa, vitorlázógépek szórakoztatták a nézőket, (mti) Sikeres szezont búcsúztattak Romafesztivál és szaxofonkoncert Tiszafüred Szombaton rendezte meg el­ső romafesztiválját a helyi kisebbségi önkormányzat a Halas téren, amely vasárnap este St. Martin koncertjével búcsúztatta a város idegen- forgalmi főszezonját. A szombat délutáni látogatott­ság láttán bizonyosan akadnak fanyalgók, de az első romafesz­tivál megrendezésének ötlete nem csak azzal nyerhet csatát, hogy a lekicsinylők kritikája el­lenére is az több száz embernek nyújtott tartalmas szórakozást, hanem azzal is, hogy a rendez­vény egymást régen nem látott barátokat, rokonokat hozott össze, az itt élőket pedig biztat­ta: ez az ötlet, ha apró lépések­kel is, de előre visz. Az ünnepélyes megnyitó után a cigány és nem cigány művészeti csoportok színpadi „együttléte” közül feltétlenül emlí­tést érdemel a Százta­gú cigányzenekar né­hány tagjának füredi vendégeskedése, a ti- szaörsi nyugdíjasok ízesen humoros re­meklése, a törökszent­miklósi, szolnoki, egyeki vendé­gek és a tiszafüred-poroszlói Ta­virózsák produkciói. Este ezek után a helyi sport- csarnokban állt a tradicionális romabál, amely igazolta: min­den jó, ha jó a vége. A szaxo­fonvirtuóz St. Martin koncertje ugyan csak a vasárnapi lapzár­tánk után búcsúztatta a füredi nyarat, de a nyári főzőverseny­nyel, a Tisza-tavi fesz­tivállal, az amatőr rockzenekarok verse­nyével, a halaskarne­vállal, a komolyzenei életünk legjelesebb képviselőit a városba elhozó tubatalálkozó­val, s az egész nyárra nívós programokat biz­tosító nyári zenei fesz­tivállal, az operettvikendek si­kereivel, a kitelepítettek kócsúj- falui találkozójával, s a vendég- éjszakák eddigi adataival együtt elmondható az idegenforgalmi főszezonról, hogy soha rosszab­bat. PERCZE MIKLÓS MODERN TUTAJOS. Győrfi Sándor szobrászművész saját tutajt épített, hogy Mezőtúr határában, a Pe- resi-holtágnál lévő háza és a túloldali művésztelep (Takács-tanya) között tudjon ingázni. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom