Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

12. OLDAL SZATIRIKUS MELLÉKLET 2003. Augusztus 2., szombat Julis és Maris- meg az idei nyár ­Julis: - Szia, Maris! Maris: - Csao, Julis! Mizújs? Hogy hűtőd magad a nagy meleg­ben? Légkondival? Julis: - Frászkarikát! A Riskával, Maris. Maris: - Riskááával?! Már megint valami bolondságot eszeltéi ki, te Julis. Julis: - Nem bolondság az. A Riska tehén állandóan legyez a farkával, és én odaülök a farka mögé hűsölni . . . Úgy nekem ingyen van ventilátorom. Maris: - Ingyen van neked az agyvized, Julis! Apropó, víz. Olvastam az újságban, naponta két liter folyadékot kell fogyasz­tani a kánikulában... Te mennyi folyadékot iszol? Julis: - Három litert, Maris. Maris: - És mit, Julis, kristály­vizet? Julis: — Hogyne! Három litert kristálytisztán... a kövidinkából! Maris: - Sejthettem volna, te akós hordó! Aztán mondd, jársz- e a napra így augusztusban? Julis: - Már mért ne járnék, Maris! Maris: - Mert a napsugárzás ártalmas a bőrre. Julis: - A tiedre biztosan nem ártalmas, Maris! Maris: - Aztán miből gondo­lod, Julis? Julis: - Mert olyan vastag a bőröd, hogy annak a jégeső se árt ... Hi-hi-hi! Maris: — Slussz! Veled nem lehet értelmesen beszélni a nyár­ról se! Julis: - Dehogynem! Ezen a nyáron minden áldott nap a községi strandra járok, Maris... Maris: - Aztán fürödni jársz, Julis? Julis: - Nem, nem. Maris: — Sütkérezni a napon? Julis: - Á, á! Maris: - Tán mutogatod a narancsbőrödet az új fürdőnacid- ban? Julis: - Én a medencében imádok lenni, Maris. Maris: — Mert? Julis: - Medencetakarítást vállaltam a múlt héten. Ha-ha! Maris: - Én meg most eskü alatt azt vállalom, hogy belefojta­lak egyszer abba a medencébe, Julis! (Vége) DONKÓ LÁSZLÓ EU-JÁRÓKA. Ketten dumálnak- Napot! Sörözünk, sörözge- tünk, uram?- Sloszgoldozunk, uram!- Nocsak, nocsak, absztinen- sek vagyunk?- Frászt! Eltiltott a szesztől a háziorvosom. így aztán élvezem az élet habtalan oldalát.- Májduzzanata van?- Nem, uram.- Prosztataprobléma?- Ugyan!- Talán elereszti a vizeletet?- Úgy tudom tartani, mint a Fekete Laci a mázsás kőgolyót.- Akkor?- Pofonegyszerű a dolog, uram. Megfogadtam a tévérek­lám tanácsát: „Fogyasszon szesz­mentes sört!”- És most jobb?- Ezerszer jobb!- Most hülyít?- Mért hülyíteném ...- Mondjon egyetlen okot, hogy jobban érzi magát, uram!- Mondok egyet. Még a szesz­mentes sört is ldsérővel iszom.- Talán szódavízzel issza?- Ühüm. A két fél whiskymet mindig szódavízzel iszom, uram! DONKÓ X 0 PRIVATIZÁLT KÓRHÁZ. Usziban Karcsi: - Brrr... Lajcsi: — Miért berregsz, Karcsikám? Karcsi: - Mert baromira hideg a víz. Marci: - Helló, fiúk! Öt hosszt úsztam egyetlen levegővel. Móricka: - A kismedencében? Marci: - Naná, majd a Kárpát-medencében. Lajcsi: - Nézzétek azt a csajszit, milyen erős mellen! Karcsi: - Ismerem a nőt. A Pompadour Motel uszodájában is ő a legjobb ... Lajcsi: — Háton? Karcsi: - Éjszakai pillangóban. Móricka: - Figyuzzátok a mély vízben azt az ázott mókust, milyen ügyesen bugyborékol... Marci: - Meg kalimpál. Úgy tűnik, nagyon szeretne valamit... Lajcsi: - Levegőt! nyomás, srácok, kimentjük...! Karcsi: - Na, az összes vizet kinyomtuk belőle. Marci: - Pszt! Kinyitotta a szemeit... Móricka: - Jó napot, tanár úr! Tanár: - Gyerekek . . . Megmentettétek az életemet... Lajcsi: - A medence túlsó végéből nem láthat­tuk, hogy a tanár úrnak tetszik lenni. Tanár: - Jaj, mindjárt elsüllyedek szégyenem­ben ... Karcsi: - Ne tessék elölről kezdeni! Egyébként hogyan történt a baleset? Tanár: — Bevallom, megpróbáltam egy picit a vízen járni. Marci: - Atyavilág! És a tanár úr nem tud úszni? Tanár: - Már hogyne tudnék! Csak... Móricka: - Csak? Tanár: - Csak eddig vízben még nem próbál­tam. _ Ra bló pandúrok Dorozsmai őrnagy, a városi fő­kapitány helyettese a portán át­vette Kovács Tizenháromtól az iroda kulcsait, s ruganyos lép­tekkel, fütyörészve indult el a földszinti folyosón. Egészen a kanyarig. Ott hirtelen lelassított, már macskamódra osont, előhúzta a szolgálati pisztolyát. Széles há­tával a folyosófalat simítva ara­szolt el a szobaajtóig. A bizton­ság kedvéért sohasem zárta kulcsra. Igen dörzsölt zsaru volt. Villámgyors mozdulattal rúg­ta be az ajtót, s fegyverét két kézzel markolva, kisterpeszben ; huppant irodájának foszladozó rongyszőnyegére. Ezt valami oktatófilmben látta még a főis­kolán, azóta mindig így csinálja. Szemei balról jobbra lassan, na­gyon lassan végigpásztáztak az irodán. Variaszekrény, nagy ví­zipálma, Réka íróasztal, szék, telefon, Botond páncélszekrény, ruhafogas. Oké. Ezer kartács és bomba! - szakadt ki a tüdejéből. E károm­kodást egy ifjúsági regényben olvasta, szintén a főiskolán. Az­óta hirtelen felindulásból min­dig ezt szokja elkövetni. A szemközti falon az a vilá- ' gos folt! Megint ellopták a nyo­morultak! Nem jártok túl az eszemen, suttogta Dorozsmai őrnagy, és a páncélszekrényhez lépett. Kinyitotta. A hűvös pol­cokon szabályos oszlopokban sorakoztak a „Szolnoki panelhá­zak 2003” című reprezentatív fa­linaptár példányai. Óvatosan leemelte a legfelsőt. m RANDI. - Mennem kell, mert az anyám megeszi a vacsorámat, ha nyolcig nem érek haza. CSAK FINOMAN. - Miniszter úr! Most telefonáltak, hoav Dihenien nvuaodtan. nem kell visszajönnie eav hét múlva a szabadsáoáról. — REMÉLEM? SZENT ISTVÁNKOR az új kenyeret szegi meg a kormány, nem az ígéreteit! — MAR MEGINT valami szigorúan titkos anyag került nyilvánosságra. MEGNÖVEKEDETT IMPORT

Next

/
Oldalképek
Tartalom