Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-10 / 159. szám

4. OLDAL Haszonélvezet: halálig Saját lakásomban élek. Élettár­sam a haszonélvező. Eladnám a tulajdonomat. Kell-e fizetnem a páromnak, hogy költözzön ki? A fenti kérdést egy olvasó tette fel, s levelében egy másik kérdé­sére is választ szeretne kapni: halála esetén ki örökli a takarék- betétet, van-e ehhez az élettárs­nak bármilyen joga? 1. A haszonélvezeti joggal rendelkező személynek ez a jo­ga haláláig fennáll, ha ezt jogát az ingatlan-nyilvántartásból - közös megegyezéssel vagy bírói ítélettel - nem törlik. Bár az in­gatlant haszonélvezetj joggal terhelten is el lehet adni, mégis célszerű, hogy a haszonélvezet megszüntetésében az élettárssal megegyezzen. 2. A takarékbetétben lévő összeget az olvasó gyermekei öröklik, de az élettárs bizonyít­hatja, hogy a benne lévő pénz egésze vagy része őt illeti. _____________iroRHÁtc KmKMavm Eg y kis közlekedés Szolnokon, a Horog úton végig­haladva, az út végén a Péter-Pál útra a Szolnok-Tószeg vasútvo­nalon keresztül kell átkelni. A vasútvonalat jelző andráske- resztet már két-három éve le- döntötték. Valaki fából készített ugyan oszlopot, és arra rátette a keresztet, de még ezt is megti­porták. így a vasúti átjárót nem jelzi semmi, pedig ez a közút és a vasút is elég forgalmas! A ke­reszt, amikor áll, közel van a vasúthoz, és az autóvezető nem is tud megállni erős fékezés nél­kül. A Horog út szinte járhataüan, a tengelyek és rugók törnek, re­pednek. A vasúton túl itt renge­teg hobbitelek van. Sokan közle­kednek erre autóval. Jó lenne megjavítani a két kivezető utat: az Orház utat és a Péter-Pál utat, legalább a Medárd utcáig. PH jjtgjő ZOLTÁN MIKLÓS, SZOLNOK Szolnokhoz tartozunk? Néhány, a szolnoki Tallinn vá­rosrészben megoldásra váró problémára szeretném a lap ha­sábjain felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a Városmajor utat évek, de évtizedek óta teljes egészében nem újították fel, csak a gödrök, a mélyedések tol- dozása-foltozása történt, eseten­ként. Több éve gond az itt lakók­nak, hogy nincs pénzkiadó au­tomata, melyre egyszer már konkrét ígéretet is kaptunk. Szomorú, hogy a buszvárót nem használhatjuk, ugyanis ott rendszeresen hajléktalanok ta­nyáznak, padokon alszanak, esznek, isznak, társalognak, saj­nos bűzlenek, s minden jó érzé­sű ember kerüli környezetüket. A közelmúltban a presszó és sör.mellé, a buszváróban lé­vő fal lázba borkir L enged é­hogy rr. •*• <•* tekintő .V., uegyzetmé­teren jghii három italmérés mű­ködésű vajon létfontosságú? Nem egy felemelő élmény sen­kinek - sem az iskolásoknak, sem a munkába menő dolgo­zóknak - a környéken a dülön­gélő emberek látványa és a trá­gár beszéd. Ki gondol az itt lakók említett problémáira? (hív ti cin * shbkbszt6séob«n) A levelekből válogatunk. A kiválasztott írá­sok - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tar­tásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemé­nyek nem feltétlenül azonosak a szerkesz­tőség álláspontjával. Névtelen vagy ctmhl- ányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓ L 2003. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK ||| Kiáltás egy moziért Felvételünk a Mozisirató rendezvényen készült fotó: m. j. Szeretnék szót emelni a szolnoki Tisza moziért, amely működése a kö­zelmúltban szűnt meg. Tősgyökeres szolno­kiként gyermekkorom óta látogatója voltam az intézménynek; kisisko­lásként az osztállyal, de szüleimmel is eljártunk oda a matinékra. Tiné­dzserként már baráta­immal vettünk részt a vetítéseken. Később ta­nulmányaim befejezése után, 1994-ben tértem vissza ismét szülőváro­somba. Kiderült akkor, hogy ebben a moziban fantasztikus filmklub működik keddenként, bérletet vettem, és cso­dálatos élményekben volt részem. Majd jöttek a közönségtalálkozók, beszélgetések a filmek alko­tóival. Mindegyik alkalommal részt vettem eze­ken, amikor csak tudtam. Aztán a filmfesztiválok, jobbnál jobb bemuta­tókkal. Én az európai fűmet kedvelem elsősor­ban, nem pedig a tömegszórakoztató amerikait! S elvből nem szeretnék a multiplex mozik látoga­tója lenni, s nemcsak a borsos belépők miatt! Nem vagyok vevő sem a csöpögős vígjátékokra, sem az akciófilmekre, thrillerekre. A Tisza mozi igényességével, a maga egysze­rűségével, kis termével, családias hangulatával, rendezvényeivel értékes színfoltja volt városunk sokszínű kulturális életének. Miért szűnik meg minden, ami jó? Amit a június 5-i lapban olvastam a Tisza mo­zival kapcsolatban, nagyon megdöbbentett. Nem értem, hogyan lehet az, hogy a város új ve­zetése elzárkózik a fesztiválok további támogatá­sától. Azt sem értem, hogy miért nem érdemes támogatni az említett, igényes szórakozási lehe­tőséget. Sok elgondolkodtató kérdés merült fel bennem az ügy kapcsán. Nem csodálkozom ezek után, hogy a fiatal értelmiségiek számára ennek a megyei jogú városnak nincs megtartó ereje! Mindezek mellett azonban elismerem azt is, hogy a komolyzene, színház, képzőművészet te­rületén nagyon sokat léptünk Szolnokon előre. Ez alkalommal fejezem ki köszönetemet De­meter Istvánnak, a Tisza Mozi Kft. ügyvezetőjé­nek azért a sok kimagasló filmélményért, beszél­getésért, melynek részese lehettem az elmúlt években. (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Egy másik olvasónk szintén a bezárt mozi(k)tól búcsúzik: Alig egy éve zárt be Szolnokon a Nemzeti, a valamikori Vörös Csillag mozi, s a Tisza mozi sem fogad többé filmkedvelőket. Az ünnepélyes Tisza-parti Mozisiratóra gaz­dag programmal invitálta a Tisza mozi vezetősé­ge a vendégeit. Válogatásokat láttunk képzőmű­vészeti és filmszemlék díjnyertes filmjeiből, majd régi szolnoki filmeket, s szomorú nosztalgiázás volt. A búcsúztatók után az utolsó mozielőadás, a Giuseppe Tornetore rendezte Cinema Paradiso következett. Érthetetlen — több filmkedvelő ismerőseim­nek is -, hogy miért kellett a nemrég felújított, esztétikus mozit bezárni. _____________________________(NÉV ÉS CÍM a SZERKEBZTŐBÉQBEH) Fü st a kertben Vajon létezik-e olyan jogszabály, amely biztosítja a lakótelepen élők nyugalmát, egészségét, élet- és vagyonbiztonságát, ezek meg­őrzését? Szomszédaink, akik a 30 C-fo- kos melegben az udvaron fával, gazzal, hulladékkal főznek, füst­tel árasztják el környezetüket. Nem gondolnak másokra, akik netán szellőztetni, vagy szintén a szabadban kint tartózkodni sze­retnének. Este sem lehet élvezni a hűvösebb, kellemesebb időt, mi­vel a füstölés szinte szünet nélkül minden napot tönkretesz, gondot okozva az idős, beteg, esetenként asztmás embereknek a nyári nagy hőség elviselésében. Az ilyen szabadtéri főzéssel, sütéssel járó alkalmak egyre gyakoribbak: baráti összejövetel, családi ün­neplések, névnapok, esti vacsora- készítés, nyársalás vagy bármi, ami az abban részt vevőknek kel­lemes, de a kívülállóknak kelle­metlen. Milyen megoldás lehetséges? Birtokháborítási per, vagy rende­let, ahol a törvény ereje (és nem a magánszemély türelme) kény­szerít mindenkit mások emberi jogainak tiszteletben tartására? Nem a szabadtéri főzés ellen tiltakozók, ám javaslom, hogy ezt gáztüzelésű eszközzel (gázrezsó, gázzsámoly) végezzék, s akkor nem károsítják a környezetet az égéstermékek. L V., SZOLNOK * * * Olvasónk kérdéseivel Szolnok jegyzőjéhez, dr. Krizsa Sándor­hoz fordultunk, aki a következő­ket válaszolta: „Családi házas beépítésű öve­zetben természetes, hogy az in­gatlantulajdonosok az ingatlanon fa vagy faszén felhasználásával szabad téren főznek, nyársalnak nyaranta éppúgy, mint az, hogy télen a disznóvágással kapcsola­tos munkák nagy részét az udva­ron végzik. A nyársalás, bográcsban főzés lényege az, hogy szabad tűzön, parázson végezhető, mellyel az így készült étel jellegzetes ízt kap. Gázrezsó, gázzsámoly hasz­nálata szabad téren sokkal na­gyobb veszélyt rejt magában, mint a fa vagy a faszén parazsa. Az esetleges tökéletlen égésből adódó szén-monoxid és korom minimális és az emberi egészség­re ártalmatlan, mivel ez egy-egy főzés, nyársalás idejéből igen rö­vid ideig tart. A jelenleg érvényben lévő, a le­vegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrende­let nem tiltja a szabad tűzön való főzést, sütést, nyársalást. Nem ad továbbá lehetőséget arra, hogy a fenti témakörben helyi rendeletet alkosson az önkormányzat. Olyan helyi rendeletet, amire törvényi felhatalmazást nem kap, az önkormányzat nem alkothat, ezért nem kötelezhet a gázrezsó, illetve gázzsámoly használatára senkit, és nem tilthatja meg a sza­bad tűzön való főzést, sütést, nyársalást.” RÁKÓCZIS EMLÉKEK. Rákóczifalván az általános iskola új épületének bejáratánál az intézmény névadójához, II. Rákóczi Ferenchez kötődő tárgyakat helyeztek el. _______________fotó: mészáros jános Ma darak az itatónál Az idei kemény tél után szinte át­menet nélkül jött a nyár. A hőség a madarakat is próbára teszi, ezért örömmel fogadják a segítsé­get. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület „Ma­dárbarát kert” programján ke­resztül is igyekszik erre felhívni a figyelmet. Egy itató vagy kerti tó a kör­nyék egész madárvilágát a kertbe csalogathatja. Az hatónak főleg a meleg, száraz nyári hónapokban van nagy jelentősége, de a mada­rak egész évben szívesen hasz­nálják. Különösen szeretnek ben­ne fürödni a rigók, a vörösbe­gyek, a kék cinegék. Fontos, hogy ne legyen a tűző napon a víz, mert akkor hamar felmelegszik. Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely kiválasz­tása, ahol naponta körülbelül öt órán keresztül süti a nap a vízfe­lületet. A másik lényeges szem­pont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyen legyen. Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a területet, de egy biz­tonságos bokor is legyen a közel­ben, mert ázott tollal nem repül­nek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végezhetnek. A fürdővizet tehetjük kis tálká­ba, cserépalátétbe, de kerti ta­vacskát is készíthetünk. Ügyel­jünk arra is, hogy ne legyen mély a víz, mert azt nem szeretik. Az a legjobb, ha a hasuk aljáig ér vagy lassan mélyül. Mélyebb víz köze­pére egy nagyobb, lapos követ is helyezhetünk, ahol leszállhatnak a madarak. Ha nincs állandó átfo­lyása a medencének, akkor nem szabad megfeledkezni a vízcseré­ről. A célnak tökéletesen megfe­lel egy csöpögő kerti csap is, ahol már meg is van oldva a vízcsere. A madarak meghálálják a se­gítségünket. Az itatónál megfor­duló madarak remek megfigyelé­si lehetőséget nyújtanak, csodá­latos perceket, órákat szerezhet­nek nekünk. Fecskementés MMTBK, BUDAPEST Egy nagyon kellemes tapasztala­tot szereztem a minap a tűzoltók munkájával kapcsolatban. Tör­tént ugyanis, hogy a szolnoki vasútállomásnál a 24 emeletes épület párkányának egyik kis fecske lakója kiesett a fészkéből, és a lábam előtt landolt. A kicsi, riadt madárkát hazavittem, és körbetelefonáltam a várost segít­ségnyújtás kérése ürügyén. Jó ta­nácsként kaptam az ötletet: a tűzoltók segítsége jöhet szóba a kis fecske megmentésére. Felhív­tam őket, és kértem a segítségü­ket a madármentő, szokatlan fel­adatra, melyet nagy örömömre elvállaltak. A nagyon sok fárasz­tó munkájuk mellett szakítottak időt arra, hogy kicsi fecske meg­meneküljön! Épségben visszahe­lyezték a fészkébe a riadt kisma­darat. Ezúton köszönöm az em­berséges gesztust a tűzoltóknak a „fecskemama nevében” is. ____________SZOKOiA JŐZSNFNÉ, SZOLNOK BEL ENŐTT AZ AUTÓBA. Szolnokon, a Nagy Imre körút 5-13. szá­mú épületek előtti, mintegy 50 méteres parkolóhelyszakaszt gazdát­lan, elhanyagolt roncsautók foglalnak el, miközben problémát je­lent a környéken a parkolás. Három gépkocsi évek óta leengedett kerekekkel, elhanyagolt állapotban van itt. Tudomásom szerint sem a közterület-felügyelőség, sem a rendőrség nem illetékes az elszál­líttatásra, anyagi okokra hivatkozva. Az egyik gépkocsi kiszabadítá­sa egyszer majd csak fűrésszel lesz lehetséges, mert egy fa is bele­nőtt a kocsiba. A járművek tulajdonosait senki sem ismeri, de javas­lom: a rendszámok segítségével - a gépjármű-nyilvántartás alapján - meg lehetne őket keresni. Remélem, a közeljövőben sikerül eze­ket elszállíttatni, hogy ilyen „rozsdatemető” ne szennyezze lakókör­zetünket, amelyet a város komoly költségekkel és nagy odafigyeléssel igyekezett igényesen kialakítani. ___________i. mié, szolnok, fotó. cs.i. Vé gig a városon Egyik hétvégén a megyeszékhe­lyen sétálva eszembe jutott, hogy milyen szép is lehetne ez a tele­pülés, és vonzó az idegenforga­lom számára. Szomorúan kell hangsúlyoznom, hogy lehetne. Ugyanis mit látni szombaton és vasárnap például a főutcán, a posta előtt és még sok helyen? Megtömött szemeteskukákat, kö­rülötte üyen-olyan zsákos vagy szétszórt szemetet. Belvárost csúfító látványt. A Tisza-parti sé­tányon sem lehet vonzó a hepe­hupás aljzat, sőt kimondottan balesetveszélyes! A sétálók kö­zött pedig különféle kutyafajták póráz és szájkosár nélkül. Tehát szolnokiak: tegyük tisztábbá vá­rosunkat, s jólneveltebbé az eb- tartókat! ______________________________K. I-, SZOLNOK Másik automatát is! A szolnoki Széchenyi-lakótele- pen az OTP Rt.-nek egy pénz­automatája működik (ha műkö­dik). Sok esetben hosszú sor kí­gyózik, sok-sok ember várja hiá­ba, hogy pénzéhez jusson, jobb esetben beutaznak a városköz­pontba, hogy tudjanak pénzt fel­venni a bankkártyájukkal, hi­szen nem lehet mindenhol azzal vásárolni. Sokan szeretik hónap közben is tudni, hogyan áll az elszámolá­suk, sőt a beteg, idős emberek kényelmét is szolgálná a lakó­helyükhöz közeli automata. Javasolom, hogy ez a lakóte­lep kapjon lehetőséget egy másik OTP-automata üzembe helyezé­sére, hiszen több évtizedig az it­teni lakók többnyire az OTP-vel álltak üzleti kapcsolatban: bíztak a pénzintézetben, folyószámlá­juk vezetése is ott történt. A segítségadás, a jó partneri viszony érdekében több itteni la­kó várja az intézkedést. __________________KISS LÁSZLÓKÉ, SZOLNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom