Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-26 / 173. szám

W: H 2003. Júuus 26., SZOMBAT MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL Hol a jólét? A Medgyessy-kormány felkészü­letlenségéből eredő problémákat a családoknak és a nyugdíjasok­nak kell átvállalniuk — állítja Szalay Ferenc. A Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője sze­rint egyre szűkülnek a lehetősé­gek, ráadásul azokkal mind ke­vésbé tud élni a megyeszékhely szocialista vezetése. Hol van a jóléti rendszervál­tás? - tette fel a kérdést Szalay Ferenc. A politikus szerint az ár­emelések, az adóterhek növelése miatt egy átlag családnak jövőre jelentősen nőnek a kiadásai. A képviselő úgy látja, a kor­mány a régi módszert követve bedob egy gondolatot, majd lát­va a bajt, azt visszafinomítja. Mindezzel bizonytalanságban tartja az embereket és a vállalko­zásokat egyaránt. Példaképpen említette, hogy míg a miniszter- elnök arról beszél, hogy száz­milliókkal kívánják támogatni a kis- és középvállalkozások felké­szülését az unióra, addig forrás­hiány miatt felfüggesztik a mun­kahelyteremtést segítő pályáza­tokat. Ez utóbbi kapcsán a politikus elmondta, idén 117 millió forint jutott a megyének munkahelyte­remtő beruházások támogatásá­ra. Az összeg 70 százalékát Jász­berény nyerte el. Szolnok és tér­ségébe egyetlen fillér sem érke­zett. Az összesen 150 munka­hely létesítésére benyújtott 23 pályázat közül egy sem szere­pelt a nyertesek között. Ez, vala­mint, hogy a jászberényi Electro­lux újabb beruházásához Nyír­egyházát választotta, és nem a szolnoki ipari parkot, azt jelzi, hogy a szocialista városvezetés érdekérvényesítő képessége ki­csi. TJ Gazdabarát MDF A munkanélküliség ellenére hi­ány van a dolgos kezekből a me­zőgazdaságban - állítja az MDF. Éppen ezért a párt német mintá­ra szezonális munkakönyv be­vezetését javasolja a határon tú­li magyaroknak. Az ezt lehetővé tevő törvényjavaslatot ismertet­te tegnap Font Sándor frakcióve­zető-helyettes Szolnokon. Első­sorban a kézimunka-igényes kultúráknál küszködnek mun­kaerőhiánnyal a gazdák. A honi munkanélküliek közül csak ke­vesen vállalják a nehéz munkát, fgy a gazdálkodók jó része kény­telen határon túli munkavállaló­kat alkalmazni, jobbára feketén. A jelenlegi szabályok ugyanis szinte lehetetlenné teszik külföl­di idénymunkások alkalmazá­sát. Font hangsúlyozta, a tör­vényjavaslat azzal, hogy ol­csóbb munkaerő alkalmazását teszi lehetővé, hozzájárulna a mezőgazdaság versenyképessé­gének javításához is. ÁTADÁS ELŐTT. Hétfőn kezdődik a műszaki átadása a százmilliós költséggel, megyei vállalkozók ki­vitelezésében felépített új Ford autószalonnak Kisújszálláson. Ezzel egyidőben a Ford Sándor Kft. elő- lépett főkereskedővé az országos értékesítési hálózatban. ______________________________fotó: mészáros As zálytűrő kukoricahibridek A katasztrofális aszály ellenére „szeme van a debreceni kukoricá­nak” — mondta Forgács Barna, a debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója egy hibrid- kukoricát bemutató sajtótájékoz­tatón. A szakember az újságíróknak óriási kukoricacsöveket mutatott, amelyek öntözetlen területen a hosszan tartó aszály ellenére fej­lődtek ki, míg a másik kezében azok a hibridkukorica-vetőmag­vak voltak, amelyek a jövő évi ter­mést garantálják a szárazság elle­nére. Forgács Barna elmondta: a tár­saságnak négy elismert kukorica­fajtája van, amelyek közül egy ex­portra engedélyezett, az ötödik jelenleg van állami elismerés előtt. Forgács Barna sajnálatos­nak nevezte, hogy a kitűnő ma­gyar kukoricafajták részaránya mindössze 10 százalék alatt van az országban, miközben koráb­ban Magyarország a világ legna­gyobb kukoricavetőmag-export- őre volt. Annak ellenére ilyen ki­csi a magyar fajták vetésaránya, hogy a magyar kukorica geneti­kailag nem manipulált, béltartal­ma, fehérjetartalma pedig lénye­gesen jobb, mint az általában használt külföldi fajtáké — tette hOZZá. MTI Az uniós piacra jutás az igazi tét Az Európai Unió nem jótékonysági intézmény. A közösség által nyújtott támogatások alapve­tően a tagországok választópolgárainak érde­keihez igazodnak — hangzott el tegnap azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövetségé­nek megyei irodája szervezett a szolnoki Ho­zam Klubban. Megyei információ _______ Az érdekvédelmi szervezet, a megye és a város, valamint a Miniszterelnöki Hivatal vezető szak­embereit felvonultató tanácskozás hazánk közel­gő EU-integrációja kapcsán a vállalkozók pozíci­óinak megőrzéséről, javításáról folytatott eszme­cserét - foglalta össze a rendezvény lényegét a Vosz megyei elnöke. Dr. Lits József hangsúlyozta, a csatlakozásig hátralévő rövid időszak egyik leg­fontosabb kérdése: vajon az érintettek képesek lesznek-e hatékonyan és eredményesen kiaknáz­ni az unió jövő év elejétől Magyarország számá­ra is megnyíló strukturális alapjainak forrásait. A választ a téma honi szakértői adták meg a kerekasztal-beszélgetés során. Dr. Halm Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal elnökhelyettese egye­bek mellett kijelentette: nem feltétlenül a várható támogatások miatt érdemes a tagok sorába lép­nünk. Az igazi lehetőséget ugyanis a honi vállal­kozók európai piacra jutása rejti. Ennek magya­rázata, hogy az EU alapvetően a saját szempont­jainak megfelelő programokra és kezdeményezé­sekre hajlandó anyagi forrásokat biztosítani.- Az unió nem jótékonysági intézmény — húzta alá a vezető. - Az általa nyújtott támogatá­sok többsége üzleti alapú és a közös kasszába legtöbbet befizető tagországok választóinak ér­dekeit tükrözi. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne volna érdemes komoly erőket mozgósítani a rendelke­zésre álló összegek elnyerésére. Ehhez azonban ismerni kell az európai bürokrácia útvesztőit és a uniós prioritásokat. Utóbbi kapcsán például nem árt tudni, hogy a foglalkoztatás növelését, a ki­sebbségek, vagy hátrányos helyzetűek felzárkóz­tatását, illetve a közlekedés feltételeinek javítását célzó pályázatok nagyobb eséllyel számíthatnak a strukturális alapok támogatására. Míg a lemara­dó országok, régiók és térségek felzárkóztatásá­ért felelős kohéziós alapokból legtöbbet a kör­nyezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztésére szán a közösség. A megfelelő programok kidol­gozásában és a gondolkodásmód elsajátításában később Közép-Kelet-Európában egyedülálló, stratégiai jelentőségű intézményként a SAKK, az­az a Strukturális Alapok Képzési Központja nyújt majd segítséget. . BUGÁNY JÁNOS Felújítják a színházat Szolnok A csütörtöki közgyűlés több napirendi pontja, többek kö­zött a Szigligeti Színház fel­újítása is szóba került tegnap a szokásos városházi sajtótá­jékoztatón. Radócz Zoltán alpolgármester el­sőként a jegyző és az aljegyző el­len indított fegyelmi eljárásokról szólt. Emlékeztetett, hogy 2001- ben az előző évi normatív támo­gatások alapján 52 millió forintot, tavaly 91 millió forintot, idén pe­dig 230 millió forintot, valamint az azt terhelő 40 millió forint büntető kamatot kellett vissza-, illetve megfizetnie az önkor­mányzatnak. A tendencia megál­lítására a korábbi városvezetés részéről nem történtek lépések. A büntetőkamat összege rendkí­vül komoly tétel, amely a megye- székhely költségvetéséből hiány­zik. Ennyi pénzből például meg­épülhetne hat új játszótér. A vá­ros vezetése mindenesetre vala­mennyi törvényes jogi eszközzel megpróbálja visszaszerezni a negyven milliót. A csütörtöki közgyűlés zárt ülésen tárgyalt a Szigligeti Szín­ház műszaki felújítására kiírt nyílt közbeszerzési eljárásban be­nyújtott pályázatokról. Összesen kettő ilyen érkezett. A legszüksé­gesebb műszaki felújításokra 37 millió forintot terveztek, s a nyer­tes pályázat a költséghatáron be­lül van. A rekonstrukciót két évre ütemezik, mégpedig úgy, hogy az nem zavarhatja a színházban fo­lyó munkát. A kivitelezőnek az idei tennivalók elvégzésével szep­tember közepére végeznie kell, míg a következő esztendőben a színpad felújítása kerül sorra. Az alpolgármester kitért a tan­szersegélyre is, amely kiskorú gyermeknek, valamint középfo­kú oktatási intézmény nappali ta­gozatán tanuló fiatal 20. életévé­ig adható. Ez abban az esetbe jár, ha a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legki­sebb összegét, 2003-ban a 21 800 forintot. A megítélt támogatás ezen összeg 20 százaléka, idén 4360 forint gyermekenként. Egy családnak azonban legfeljebb húszezer forint adható. A tan­szersegély augusztus 1-től szep­tember harmincig igényelhető. Az igénylőlapok a szociális támo­gatások osztályán jövő péntektől vehetők át. Radócz Zoltán végezetül ki­emelte a Szolnoki nyár elnevezé­sű programsorozat augusztusi rendezvényeit, amelynek egye­bek mellett érdekességei lesznek a Virsky nevű száz tagú ukrán néptáncegyüttes fellépése, az ételkorzó vagy az augusztus 20-i tiszai vízi karnevál. MOLNÁR G. ATTILA SÚLYOS VÉRHIÁNY, ELMARADÓ MŰTÉTEK. A napokban sú lyos vérhiány alakult ki Baranya megyében. A helyzetre való tekin­tettel a vöröskereszt és vérellátó központ arra kéri a lakosságot, hogy menjenek el vért adni. A pécsi kórházakban kénytelenek elha­lasztani a betervezett, nem életmentő műtéteket, ugyanis át kell csoportosítani a meglévő készletet a sürgős beavatkozásokra. Dr. Nemes Izabella, a Pécsi Regionális Vérellátó Központ vezetője szerint a hirtelen fellépő vérhiány több okra is visszavezethető: egy­részt a donorok döntő többsége nyaral, talán nem is tartózkodik az országban. Az egyetemi szünet miatt azok'a diákok sem adnak vért, akik év közben rendszeres donorok, Másrészt a megyeszékhe­lyen lévő, magas színvonalon működő egészségügyi intézmények­nek is óriási a vérigényük, régiópress Közlekedési akció... (Folytatás az 1. oldalról) Az utóbbi időszak tapasztalatai ugyanis felhívták a szakemberek figyelmét több, a közlekedésbiz­tonság helyzetét negatívan befo­lyásoló körülményre. Az osztály­vezető-helyettestől megtudtuk, az utóbbi hét is arról tanúsko­dott, hogy egyre gyakoribbá vál­tak a kerékpáros-balesetek. Jel­lemzően figyelmetlenségből adó­dik a baj, de történt tragédia ami­att is, hogy a kerékpárosok nem világítják ki járművüket a korom­sötétben sem. A másik aggasztó jelenség, az ittas járművezetők számának emelkedése. A rendőr­ség ugyan következetesen fellép az elkövetők ellen, akik szabály­sértési, súlyosabb esetben bünte­tőeljárás eredményeként komoly következményekkel számolhat­nak minden esetben, mégis olyan morál uralja az utakat, amely sokak számára „megenge­di” azt, hogy ittasan üljenek a vo­lán mögé. Az ittas vezetők által okozott balesetek aránya az első negyedévi kedvező tendenciát megfordítva, igen kedvezőtlen irányt vett, 15 százalék fölé emel­kedett. A tegnapi akció lebonyolí­tásában, mint ahogyan ez más esetben is lenni szokott, a közle­kedési felügyelet munkatársai és a polgárőrség tagjai is részt vet­tek. HORVÁTH GYŐZŐ ERDÉLYI KÉPEK. A Kos- suth-díjas fotóművész, Kor- niss Péter munkáiból összeál­lított kiállítás nyílt meg csütör­tökön kora este a jászberényi Jász Múzeumban. A Kolozs­váron született, 1949 óta Bu­dapesten élő fotós 1967 és 1998 között Erdélyben tett lá­togatásai alkalmával készített képeiből állította össze azt a bemutatót, amelyet először 1998-ban a Műcsarnokban lát­hatott a közönség. A kiállítás azóta bejárta a fél világot. A herényi múzeumba épp a pá­rizsi Moliére szülőházában ki­alakított galériából érkeztek a képek. Korniss Péter a „Jász­ság” című fotóalbum készíté­sének idején ismerte meg tü­zetesebben a kistérséget, s mint a kiállítás megnyitóján elmondta, azóta a kistérségbe egy kicsit haza is jön. A tárla­tot szeptember 28-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. BCS. FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS Mit szól az áremelésekhez? A közelmúltban napvilágot látott bejelentések nyomán úgy tűnik: az idei nyár a melegrekordok mellett az áremelkedé­sek évszakává „nőtte ki magát”. A jövő hónapra különösen érvényes lehet ez a megállapítás, hiszen augusztustól drágul a villamos energia, a kenyér és a postai szolgáltatás. Lapunk ennek kapcsán a járókelők véleményére is kíváncsi volt. Körkérdés Krizmanics Fe­renc, 37 eszten­dős táncoktató: — Elfogadom, hogy az uniós csatlakozásnak ára van. Azt vi­szont nehez­ményezem, hogy az euró­pai bérekhez valahogy ennek el­lenére sem akar közelíteni az or­szág. A drágulások indokait pedig kifejezetten nevetségesnek tar­tom. A pékek például idén a ke­nyérgabona hiányával, tavaly pe­dig a túltermeléssel érveltek. Petrucz Vanda, 21 éves főisko­lai hallgató: - Bár egy ideje már a saját keresetemmel is kiegészí­tem azt a pénzt, amelyet a csalá­domtól kapok, azért az áremelke­dések elsősor­ban még in­kább őket sújt­ják. Különösen a villamos energia, mivel a szüleim ezt fűtésre is hasz­nálják. Én egy kis garzonla­kásban élek, amelyet a barátom­mal együtt bérelünk. Szerencsére annak szerények a kiadásai, a le­velezést pedig elektronikus úton intézzük. Dr. Kun Ákos, 76 esz­tendős nyugdí­jas: - Nem is annyira rajtam, mint inkább a pénztárcámon látszanak meg az áremelkedé­sek nyomai. A feleségemmel együtt összesen száz évet dolgoztunk. Jó tíz esz­tendeje jöttünk nyugdíjba, de nem ezt vártuk az egyetemi diplo­ma és egy munkában eltöltött élet után. Egyszerre felháborító és ag­gasztó, hogy már a tartalékainkat kell felélnünk. BUGÁNY (

Next

/
Oldalképek
Tartalom