Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-24 / 171. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2003. Július 24., csütörtök HHI Játszótér lesz Tiszatenyőn még a múlt évben indult egy sikeres kezdeménye­zés: utcabált rendeztek. Ebben az évben a „Piros pi­pacs csapat” ismét megszervez­te. Az utcabált a Béke úton ren­dezték meg a közelmúltban, és nagyon jó hangulatú, népes, si­keres volt. Az utca lakói finom­ságokat készítettek, tombolatár­gyakat ajánlottak fel; majd az önkormányzatnak átadták az összegyűlt adományokat egy játszótér megépítésének támo­gatására. (NÉV ÉS ClM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Évfordulóra készült Nemrég jelent meg a II. Rákóczi Ferenc a filatéliában című könyv. Az ismert kutató filatelista Nagy József, a Magyar Tudomá­nyos társaság Gervai-díjas pos­tatörténész legújabb művében egy időszerű téma feldolgozásá­ra vállalkozott. Az idei év II. Rákóczi Ferenc szabadságharc zászlóbontásá­nak 300. évfordulója. így or­szágszerte a megemlékezések és ünnepségek esztendeje is. Háromszáz esztendeje annak, hogy Brezon várában a fejede­lem egyik birtokán 1703. márci­us 15-én Esze Tamás vezetésé­vel indult a Habsburgok elleni szabadságharc, amelynek élére II. Rákóczi Ferenc állt. A közel száztíz oldalas, számtalan képpel és dokumen­tummal kiegészített dolgozat a történelmi események felidézé­sét szolgálja, II. Rákóczi Ferenc életét végigkísérve, helyismere­tekkel mutatja be az eseménye­ket. Hitelesen tárja elénk a kora­beli eseményeket, filatelista és levelek emlékeit, mintegy figyel­met felkeltően a történelmi ha­gyományokra. A Szolnoki Bélyeggyűjtő Kör kiadásában megjelent filatelista történeti összefoglaló jól segíti az e téma iránt érdeklődőket is. A Magyar Posta időközben bé­lyegkiadásban emlékezett meg II. Rákóczi Ferencről, a Szolnoki Bélyeggyűjtő Kör az emlékezés­hez híven e tanulmánnyal fejezi ki a korabeli események megbe­csülését. SZOLNOKI BÉLYEGGYŰJTŐ KÖR A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások - a levélíró előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített tormában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások köz­lését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Szebb lakókörnyezetet! Sok kritika éri Szolnok város ut­cáit, ám a negatív észrevételek mellett látni kell, hogy az utóbbi tíz évben változtak, s szebbé, ren­dezettebbé váltak. Az élet újabb és újabb kihívásokat ad a város­atyáknak, de az itt lakóknak is. Ilyen például, hogy a település bármely része bemutatható le­gyen a testvérvárosi delegációk­nak, de megfeleljen az európai csatlakozás elvárásainak, de leg­főképpen az ott élőknek. A városlakók szebb, lakhatóbb környezetük aktív alakítói: a Szé­chenyi lakótelepen a „Virágos er­kély” akció eredménye bizonyítja ezt. A kertes családi házaknál az elmúlt évben szerveződött újra a „Tiszta udvar, rendes ház”, „Tisz­ta utca” mozgalom, s elterjedő­ben van a kisgyepi lakótérségben, például a Dr. Hoksári J. út kör­nyékén, a Kaán Károly és a Szé­kely utcában is. A szolnokiak többsége eddig is igyekezett ren­det tartani környezetében - bár inkább elszigetelt jelenség volt de ma már utcákra jellemzőek ezek. A város szépítését kell, hogy elősegítse: az önkormányzati képviselők a rendelkezésükre ál­ló pénzeszközüknek mintegy fe­lét választókörzetük kommunális és egyéb céljaira kell fordítaniuk. Valószínűleg kevésbé ismert szerintem a lakosság előtt, hogy az önkormányzat az utcák gya­logjárdáinak felújítására ingyen a helyszínre szállítja az úsztatott betont, csak el kell készíteni a gyalogjárda tükrét és vállalni kell társadalmi munkában a bedolgo­zást. Mi a kisgyepi lakótérségben több ízben éltünk már az émlített lehetőséggel. ________________ DIKŐ KAROLY, SZOLNOK Vi sszatekintő: a bábaképző A minap az újságban láttam, hogy az évek óta üresen álló, szolnoki volt bábaképző intézet épületét a megyei közgyűlés eladásra hirdette meg. A Bábaképezde - a korábban Nagyváradról menekült intézmény - 1921. szeptember 9-én kezdte meg működését Szolnokon, a Vármegyei Közkórházban. Két év alatt ezen új szülőintézet­nek a lakosság megismerte jelentőségét. A szülé­szeti és nőgyógyászati forgalom olyan váratlan nagy arányban növekedett, hogy a begyűjtött sta­tisztikai adatok meggyőző hatása alatt Gróf Klebersberg Kunó vallás- és közoktatási minisz­ter egy újonnan építendő, modernül berendezett szülészeti és klinikai Bábaiskola felépítését hatá­rozta el. Hosszú tárgyalások során sikerült a Bábaké- pezdének Szolnokon az 1924-ben született dön­tés után végleges otthont teremteni, mivel a Ma­gyar Királyi Kultúr Kormányzat döntött egy mo­dern klinikai berendezésű, három emeletes épü­let városban való megépítésről. A városi tanács belátva ezen intézmény fon­tosságát, a képviselő-testület egyholdas telket ajándékozott a Baross utcai vásártérből az épület felépítéséhez. Az épület terveit Kopéter Géza, nagyszerű műépítész készítette. Az építendő Bábaképezde építésére 14 pálya­mű érkezett be. E tárgyban, az építés tartalmára megalakított építési bizottság 1924. október 2-án tartott ülése dr. Tóth Lajos államtitkár elnöklete alatt folyt le. A beérkezett pályaművek közül a szolnoki, Sipos István és a Bogdánfy-Garloczy társas cég ajánlatát fogadták el, és ezt terjesztette a kultuszminiszterhez megerősítés, illetve az építkezés vállalatba adása végett. A befolyásos megyei vezetők, de különösen dr. Kenéz Béla, a megye országgyűlési képviselő­je, mint az akkori nemzetgyűlés alel- nöke meggyőzték a pénzügyminisztert a szolnoki Bábaképez­de sürgős felépítésé­nek szükségességé- ‘ ről, és kérték a kor­mányt, hogy a terv­be vett középítkezé­sek közül - az egye­temi építkezésekkel párhuzamosan — ad­jon hitelt sürgős köz­munkára, hogy az felépüljön. Kitartot­tak abban, hogy a Bábaképezde a város és a megye számára azt jelenti, hogy a Ti­szán túli középvidék szülő nőinek, nőbe­tegeinek ne kelljen Budapestre vagy Debrecenbe utazni­uk. A képviselő-testü­let tagjai azt követel­ték, hogy ami építé­szeti anyagokban be­szerezhető Szolno­kon, az építési vállalkozók azt ott szerezzék be és helybeli munkásokat alkalmazzanak. Az építkezés 1924 október végén megkezdő­dött a város által ajándékozott telken, és 1926. szeptember 7-én nyitották meg a Bábaképző In­tézetet, amelynek első igazgató főorvosa dr. Tor­nyai Konrád Jenő volt. A volt intézmény eladásával végleg megpecsé­telődött az épület sorsa, amely sok-sokezer új­szülöttnek volt születési helye, többek között ne­kem is. __________________________ SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK FO TÓI M.J. Én végigviszem, mi megvalósítjuk... Azt a közoktatási reformot, ame­lyet a módosított közoktatási tör­vény tartalmaz, olvastam az okta­tási miniszter nyüatkozatában. El­olvastam többször is a törvény és az indoklás szövegét. Átszövi az uniós követelmények fonala. „A fogyatékos gyermek, tanuló” he­lyébe „a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló” kifejezés került. Tartalmát tekintve nem változott semmi. Legfeljebb a különböző fejlesztési programok áradata önti el a pedagógust és tanítványait. Azt kellene már egyszer és min­denkorra megvizsgálni, miért nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma! A családokban az élet­módban van a hiba, vagy szociális, anyagi okok játszanak szerepet? Ezek a gyerekek már így érkeznek az óvodába, majd az iskolába. Az iskola pedig már nehezen vagy egyáltalán nem tudja pótolni az üyen-olyan sajátos nevelési és ok­tatási igényeket. Én a szülőkkel történő, kiemelt társadalmi odafi­gyelést érzem a legdöntőbbnek. Aztán itt van a gyermeki bizalom kérdése. Felmérések szerint a diák csak ritkán fordul a pedagógushoz magánügyeivel. Ezért is talán, megszületett a tanári titoktartást szabályozó törvény. Az oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet: nem minden gyermekf!) számít­hat megértésre vagy támogatásra családja részéről, ezért ezzel a sza­bályozással azt is ösztönzik, hogy a diák bizalommal fordulhasson a tanárához. A gyengülő bizalmat semmiféle törvény nem fogja hely­reállítani! Igen fura a titoktartási kötelezettség alóli felmentési eljá­rás, mely szerint a kiskorú, vagy fi­atalkorú diák írásban jogosítja fel tanárát arra, hogy bizonyos ma­gánügyeit, esetleg „bűneit” feltárja a szülőnek. Vagy esetleg egy elfo­gult szülő írásos nyilatkozata kel­lene! Véleményem az, hogy az a törvény megvalósítható lesz, régi elemeket is tartalmaz (Gyermek- védelmi törvény III. fejezet, 16. §. 2. bek.... intézmények kötelesek jelzéssel élni . . .) A gyermekek mindenek felett állnak. Addig, amíg gyerekek. Azután? Kikerül­nek az óvó-védő oktatási intéze­tekből, és belezuhannak a nagybe­tűs, könnyűnek egyáltalán nem te­kinthető életbe. Ott már nincs pe­dagógus, szülő sem igazán, csak magára számíthat. Ekkor válik va­lósággá a közoktatási törvény eredménye. Tehát Ön, Miniszter Űr, végigviszi? Mi pedagógusok megvalósítjuk? Megvalósítjuk... LAKATOS MIHÁLY TANÁR, _______________ KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐ Sok az állatkínzó A szadizmus szülőatyja, De Sade márki örömtől eltelve foroghat a sírjában: nagyon sok gátlástalan ember él a világon. Sok jó törvény és jogszabály született és születik, de lesz-e olyan, amely már sok eu­rópai országban és az Egyesült Ál­lamokban működik: az állatok megfelelő tartására és gondozásá­ra kötelező, és az ezt be nem tar­tók részére a büntetések foganato­sítására vonatkozó. Több ismerős­sel felháborodva látjuk, hogy kis hazánkban sok érzéketlen állat­kínzó él. Nagykörűben például, ahol verésnek, éheztetésnek kité­ve, -25 C-fokos hidegben és 35 C- fokos hőségben egy vashordó mel­lé láncolt, kiszolgáltatott kutya a római rabszolgákra emlékeztet - kiket a gladiátort játékok miatt azért jól tápláltak. Vajon ennek a kutyának a gazdája gondol-e arra, hogy ez állatkínzás? Valószínűleg nem, de nem is törődik vele... Re­mélem, hogy a jobb érzésű embe­rek megnyugtatására, és állataink védelmére parlamentünk fog erre vonatkozó, szigorított törvényt hozni. IFJ. GUTH SÁNDORNÉ, NAGYKÖRŰ Berekfürdő csapata verseny közben Virtuskodtak Nemrég rendezték meg Berek­fürdőn a „Magyarország leg­erősebb faluja” virtusvetélke- dő-sorozat területi döntőjét, melyen hat település vett részt: Berekfürdő, Csemő, Hajdúvid, Kenderes, Kiszombor, Pocsaj. Három kategóriában mérték össze a virtuskodók az erejü­ket. A II. kategóriában (500-1500 lakos) továbbjutott Berekfürdő csapata, a III. kategóriában (1500-3000 lakos) győztes Pocsaj község, a IV. kategóriát (3000 la­kos fölötti község) pedig Csemő csapata nyerte meg. A továbbjutó csapatok au­gusztusban Bugacon mérik ösz- sze erejüket a többi területi dön­tő győzteseivel. A berekfürdői rendezvény kulturális program­mal, utcabállal és tűzijátékkal zárult. A helybeliek zsákot cipelnek (beküldött fotók) 4 n DIVATSHOW. Bár a Zsanett Modell- és Táncstúdió növendékei hét­ről hétre feltűnnek a megye hagyományos nyári rendezvényein, a látszat ellenére nemrégiben számukra is lezárult egy újabb tanév. S hogy nem is eredménytelenül, arról árulkodik legutóbbi közös sereg­szemléjük: a szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központban meg­rendezett Gyermek-Tini Divatshow és Táncbemutató egyik ellesett pillanata.___________________________________________fotói buoány j. A bábakápző épülete ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom