Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-23 / 170. szám
4. OLDAL 2003. Július 23., szerda ÉRDEKE S S É G E K HEMINGWAY—FESZTIVÁL. Hemingway hasonmásai versenyeztek a napokban Floridában, hogy eldöntsék, ki emlékeztet legjobban a híres íróra. A zsűri szerint rendkívül erős mezőny jött össze az ese- ménynek helyet adó bárban. _________________________________________ fotói europress/epa Bö rtöndivat interneten Aligha gondolta volna valaha is Ulrich Fehlau, egy berlini börtön műhelyeinek vezetője, hogy egyszer az elítéltek által, elítélteknek gyártott ruhát az Interneten keresztül lehet árusítani, mint divatcikket. Ma már azonban ez sem lehetetlen. A Tegel börtön néhány napja hozta létre Häftling (rab) nevű márkáját és e különleges kollekcióhoz mindjárt egy cyberbutikot is nyitottak az interneten. Fehlau úr szerint máris óriási a kereslet, any- nyira, hogy a megrendelőknek akár két hónapig is kell várniuk, hogy Mao Ce-tung-nyakas csíkos rabinget ölthessenek, vagy olyan pamutvászon zakót, amelyet hét különböző színben kínálnak a kekitől az olajzöldig - írja az AFP. Mintegy ötven elítélt serénykedik a konfekció- és bőrműhelyekben a Häftling kontójára Európa egyik legnagyobb börtönében, amelyben 1660 rabot őriz 950 felügyelő. A német börtönök szabályzatának értelmében 7,71—12,85 eurót kapnak napi munkájukért. Ezeket a ruhákat már korábban is gyártották, de senki nem gondolt arra, hogy egy igazi márkát is létre lehet hozni belőlük. Az ötlet egy kis berlini reklámcégtől származik, amely egy plakátpályázathoz végzett felmérések során jött rá e termékek „erejére”. Szépek, egyszerűek, jól kivitelezettek, minden további nélkül el lehet őket adni divatos holmiként - jelentette ki a francia hírügynökségnek Stephan Bohle, a Herr Ledesi cég kreatív igazgatója. A reklámplakát is stílszerű lett: egy rabról rendőrségi fotó készül, a kezében lévő kartonra azonban nem személyi adatait írták, hanem ezt: „Ing, 29 euró”, mellette: Häftling, börtönviselet 1898 óta. (Azóta működik a Tegel). A manöken nem börtönlakó, csupán egy feltételesen szabadlábra helyezett elítélt. Bohle szerint a börtön vezetését valósággal elbűvölte a plakát. A Herr Ledesi csupán annyi tanácsot adott a műhelyeknek, hogy szélesítsék az öltözékek színpalettáját. Az árak is barátiak a klasszikus konkurenciához képest: 32 euró egy zakó, 25 euró egy barna, kékcsíkos sportcipő, mivel a német törvények értelmében az elítéltek mentesülnek az ÁFA alól. Igaz, hogy a reklámcég nem nyerte meg a plakátpályázatot, de a terv most már önálló életet él. Sok tennivalót adunk a Tegelnek - mondja Bohle. Rá is fér az intézményre, mert jelenleg az elítéltek 40 százalékának nincsen munkája. ______________ ■ Hu llakölcsönzés Halottakat kölcsönzött autósoknak kedvezményes tankoláshoz két halottasházi alkalmazott Zimbab- wéban. A koporsóban kiadott hullákkal - és a hozzájuk mellékelt hamis temetési dokumentumokkal - az autósoknak nem kellett végigaraszolniuk a benzinkutak előtti hosszú sorokat, azonnal megtankolhattak. Utána visszavitték a holttesteket koporsóstól a „kölcsönzőbe” és szépen leadták őket. A hullakölcsönzőket őrizetbe vette a rendőrség — jelentette a Reuters. Zimbabwéban súlyos üzemanyaghiány van tavaly november óta, mert felbomlott a Líbiával kötött barterszer- ződés. Korábban az arab ország elégítette ki a zimbabwei olaj- szükséglet 70 százalékát. ■ Tehénölő disznó Tehenet ölt egy disznó Németországban: halálra kergette. Az állati marhagyilkosság az Észak-Raj- na-Vesztfália-i Geldernben történt. A disznó hétfőn reggel behatolt egy tehénistállóba és üldözni kezdte a teheneket. A gazda a rendőrséget hívta segítségül, akik helikopteres erősítéssel vonultak ki, és több órás hajsza után végül egy kukoricásban tartóztatták fel és lőtték le a feltehetően megveszett disznót. A sertés amellett, hogy halálra kergetett egy marhát, egy másikat megharapott - jelentette a dpa. _____________■ A halálugrás szünetel Leállította a „halálugrást” összes bungee-jumping helyén a német Jochen Schweizer cég, miután vasárnap Dortmundban halálos szerencsétlenség ért egy, a gumikötéllel mélybeugró férfit. A rendőrség szerint a gumikötél a test közvetlen közelében szakadt el, mintegy 170 méteres magasságban, amikor a férfi leugrott egy 212 méter magas dortmundi torony tetejéről, amelyet a szolgáltatás üzemeltetői a világ legmagasabb, tévétornyon működő bungee-jumping platformjaként reklámoznak. A balesetben az ugró szörnyet halt, s a nagy erővel viszszavágódó gumikötelek megsebezték a halálugrást szervező cég két alkalmazottját is. A Jochen Schweizer Kft. összesen öt helyen működtet bungee-jumpingot, ezek közül kettőt Ausztriában: az egyiket egy felső-ausztriai duzzasztógáton, a másikat pedig a bécsi Duna-toronyban, ahol 152 méteres magasságból ugranak a mélybe a kalandkeresők, akik között tavaly ott volt Toni Faber, a bécsi István-dóm plébánosa is. A rendőrségi vizsgálat lezárásáig szünetel a szolgáltatás a cég ösz- szes ugróhelyén. A dpa összeállítása szerint 1997 óta legkevesebb nyolc személy vesztette életét gumiköteles mélybeugrás közben: egy-egy olaszországi, illetve spanyolországi balesetben két-két személy halt szörnyet, de történt már halálos baleset Csehországban is, ahol egy 32 méteres daruról csapódott a földnek egy 24 éves fiatalember. Robotcsiga-program Régóta izgatja a tudósokat, hogy miként jut előre a csiga a saját maga termelte nyálkán, de még ennél is jobban izgatja a kutatókat annak magyarázata, hogy minél sűrűbb a nyálka, az állat annál gyorsabban halad, a hígabb váladékon azonban lassul a mozgása, holott ennek éppen fordítva kellene lennie. Az Egyesült Államokban a természettudományos kutatások egyik legtekintélyesebb fellegvárának számító Massachusetts állambeli egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egy szakembergárdája robotcsigán tanulmányozza a csiga mozgását. A robotcsiga-prog- ramtól azt remélik, hogy segítségével sikerül megérteni a csigamozgás mechanikai sajátosságait és úgynevezett mikrofluidu- mok, azaz az igen kismennyiség- ben jelenlévő folyadékmennyiségek fiziológiai viselkedését. Szakértők szerint mindennek elsősorban az orvostudományban volna gyakorlati haszna: a csigamozgás sajátosságainak megértése, és azok miniatűr berendezésekben történő leutánzása - egyes vélemények szerint - forradalmasítana bizonyos diagnosztikai módszereket, illetve gyógyító technikákat, kulcsszerepet játszhat a mind kisebbé váló műszerek és alkatrészek megtervezésében. A nem túlzottan bonyolult anyagokból összeállított, mintegy 25 centiméter hosz- szúságú robotcsiga burkolata gumimembrán, és a műállat egy vékony rétegű - szilikon olaj, vagy glicerin és víz keverékéből álló - nyálkán halad előre. Az „alkotók” erőteljesen hangsúlyozzák, hogy korántsem biológiai szempontrendszer szerint végzett kutatásról van szó, a csigamozgást a lassú mozgás mechanikai sajátosságai miatt tanulmányozzák, jóllehet annak eredményét - reményeik szerint - az orvostudomány igen jól tudja majd hasznosítani. A csigamozgást imitáló mikro-műszerek a DNS és RNS vizsgálatokban is nagyszerűen alkalmazhatók lennének. Egyetemistának lenni életforma Németország egyetemein és főiskoláin mind több szakon vezették be a numerus clau- sus-t. A Magyarországon történelmi okokból csúnyán hangzó kifejezés itt mindennapos fogalom, és azt jelzi, hogy egyes szakokon felvételi ponthatárral korlátozzák a diákok számát. Felvételi vizsga ugyanis a német egyetemeken és főiskolákon nincs — kivéve a művészeti főiskolákat. Elvben minden érettségiző bejuthat az egyetemre. A gyakorlat annyiban különbözik az elmélettől, hogy alacsonyabb pontszámmal csak kevésbé népszerű egyetemekre vagy szakokra lehet bejutni, de még ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy ha valaki mondjuk szociológiát szeretne tanulni, akkor csak kohómérnökként szerezhet diplomát. Már csak azért sem, mert a numerus clausus, népszerű nevén az NC nem érvényes mindenhol. Vannak szakok, amelyekre lényegében bármelyik érettségiző az utcáról bemehet tanulni. Ahol a numerus clausus miatt figyelembe veszik a pontszámokat, ott a számítás alapja egy olyan rendszer, amely az utolsó két gimnáziumi éven nyúlik végig. Maga az érettségi dolgozat már csak egy kisebb, de természetesen döntő részt tesz hozzá a négy féléven át gyűjtött pontszámhoz. Összesen 840 pontot lehet elérni. Ha valaki nem akar egyetemre menni, akkor ahhoz, hogy csak az érettségin kényelmesen átcsússzon, elég 280 pont is. Amikor aztán az egyetemi felvételhez meghatározzák a minimális pontszámot, akkor a változatosság kedvéért a 840 pontig terjedő érettségi táblázatból az értékeket visszaszámítják rendes iskolai osztályzatra. Utána az idő is belejátszik. Ha valakit nem vesznek fel, minden félévnyi várakozás után egy tizeddel javul a pontszáma a Németországban szokásos skálán, amelyen a legrosszabb a hatos és a legjobb az egyes. Végső soron azt lehet mondani, hogy aki nagyon akar, az valamikor, valamelyik egyetemre mindenképpen bejut, és ha már bejutott, el is végzi, ráadásul úgy, hogy senki sem kéri számon, hány évig egyetemista. Egy volt köz- társasági elnök ismert mondása szerint Németországban vannak egyetemisták, akiknek a diákévei belenyúlnak a kapuzárás előtti pánik éveibe. Az átlagdiák havonta nagyjából 700 euróból tartja fenn magát, és ennek a pénznek mintegy felét állami támogatásként megkapja. E támogatási forma leginkább a magyarországi diákhitelre hasonlít, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy egy része vissza nem fizetendő támogatás, és csak a másik felét kell később törleszteni. A meglehetősen liberális felvételi rendszer, és az a lehetőség, hogy jó sokáig diáknak lehet maradni, nagy zsúfoltságot okoz a nagyobb egyetemeken, amelyeket éppen emiatt gyakran tömeg- egyetemként emlegetnek. A főváros, Berlin három egyeteme kétségkívül ezek közé tartozik, és ez a körülmény sokat levon annak az értékéből, hogy a tudományos színvonaluk - főleg a Humboldt egyetemé - elismerten magasnak számít. A berlini egyetemeken vannak professzorok, akikre 200 diák jut. A felsőoktatási intézmények rangsorolása nem könnyű. Az egyik nagy hetilap és egy kutatóintézet évek óta közzéteszi az egyetemnek és főiskolák rangsorát, de ez nem egyetlen lista, hanem sok. Más sorrendet mutat a diákok ítélete és mást a profesz- szorok véleménye. Megint más sorrend alakul ki aszerint, hogy az egyetemeken mennyi pénz jut kutatásra. Az élmezőnyben mindenesetre ott vannak az olyan patinás egyetemi városok, mint Heidelberg, Bamberg vagy Göttingen. Feljövőben van a volt NDK több egyeteme, közülük is leginkább a greifswaldit szokták emle- getni a jó példák között, krónika Ápoltak előnyben Kígyó az újságban LONDONBAN A „TERMINÁTOR”. Az ausztriai születésű amerikai színész, Arnold Schwarzenegger és felesége, Maria Shriverpose együtt érkeztek meg Londonba, a Terminátor 3. című film bemutatójára _________ _ FOTÓI EUROPRESS/EPA 0 t \ I I In tenzív testápolással növelhetik esélyeiket a nőknél a férfiak, legalábbis Nyugat-Európában. A nők 77 százaléka ugyanis a rendkívül ápolt férfiakat részesíti előnyben - derül ki a Lisa női magazin megbízásából elvégzett felmérés hétfőn közzétett eredményéből. Az is igaz viszont, hogy 98 százalékuk számára nemcsak a külső a fontos. Csaknem minden nő ugyanis olyan partnert keres magának, aki egyéniséggel rendelkezik és humora is van. A megkérdezett nők több mint 80 százaléka számára fontos a műveltség, a kisugárzás és a sárm is. Ha azután az illető férfi nemcsak ezekkel a tulajdonságokkal szerez pontokat, hanem ráadásul még külsőre is szemre- való, akkor a nők 51 százalékánál ideális partner lehet. A felmérés során reprezentatív alapon kiválasztott 260 — 20 és 49 év közötti - nyugat-európai hölgyet kérdeztek meg - áll az AFP jelentésében. _______________■ Ne m hírlapi kacsát, hanem kígyót talált mellékletként kedvenc újságjában egy 51 esztendős mannheimi férfi. A különös eset látszólag minden előzmény nélküli volt, hiszen semmi olyan esemény nem történt korábban, amely felkelthette volna az olvasni vágyó ember gyanúját. A rendőrség hétfői közleménye szerint az újság, mint minden reggel, ezúttal is az udvaron feküdt a házba vezető lépcsőn. Amikor a férfi felvette, érezte ugyan, hogy vastagabb a szokásosnál, de csak felnyitásakor pillantotta meg a barna-vörös színű kígyót. A húsz centiméter hosszú hüllőt már a rendőrség megérkezése előtt sikerült befőttes üvegbe terelni. A kihívott szakértő azután megállapította, hogy egy Észak-Amerikában honos siklóféléről van szó, a boa constrictor egyik alfajáról. A kígyót megfelelő elhelyezésre átadták a szakértőnek. Az AP jelentéséből nem derül ki, hogy miként került a hüllő a hírlapba, és arra sem derült fény, hogy melyik német újság nyerte el a mini boa constric- tor tetszését. ■
