Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

12. OLDAL KÉK TÜKÖR 2003. Július 21., hétfő ':| Ül ü Bűncselekmények - gyűlöletből Egy szlovákiai magyar politikus mondta: ha egy szlovák bántalmaz szlovákot, az egyszerűen csak verekedés; ha a szlovák magyarral méri össze erejét, az már nem­zeti vagy etnikai nézeteltérés. Kérdés: hol a határ a kettő között? Budapest Az etnikai okokból elkövetett bűncselek­ményt a rendőrség Magyarországon nem hajlandó megállapítani, még azokban az esetekben sem, amikor a napnál is világo­sabb, hogy egy kisebbségi csoport tagját származása miatt bántalmaztak - mondta az Europressnek Kaltenbach Jenő kisebb­ségi ombudsman. A legtöbbször garázdaság, testi sértés bűntette miatt indít eljárást a rendőrség azokban az esetekben, amikor bőrszín miatt követik el a tör­vénytelenséget. A Németkérbe költöző romák története az egyik legismertebb példa, akiknek a lakóhely sza­bad megválasztásához fűződő jogát durván megsértették a település la­kói. Emlékezetes, hogy a héttagú család beköltözésének hírére 2002 szeptemberé­ben tömegdemonstrációt szerveztek a helyiek, televíziós kamerák előtt bontani kezdték a család tulajdonát képező lakást. Az ombudsmani iroda a Legfőbb Ügyész­séget kérte az etnikai eredetű bűncselek­mény megállapítására, de - akárcsak a rendőrségen - ott is falba ütközött kérésé­vel. Kaltenbach szerint a hatóságok a bűncselekményt „átkozmetikázták” ron­gálás bűntettére, pedig a tiltakozásoknak nyilvánvalóan etnikai alapja volt. A rendőrség mondja Szomor Sándor, az Országos Rendőr-fő­kapitányság nyomozó osztályának a ve­zetőjének álláspontja, hogy a rendőrség annak alapján állapíthatja meg a bűncse­lekmény típusát, hogy mi bizonyítható a tényekkel. Ha a tanúk elhallgatnak vala­mit, vagy nem kívánnak nyilatkozni, az etnikai eredetű bűntett alapos gyanúja nem indokolt, akkor sem, ha arra lehet következtetni, hogy a tett elkövetésében közrejátszott a sértett származása. Nem­zeti, etnikai vagy vallási hovatartozás mi­att elkövetett bűncselekmény ügyében a rendőrség csak akkor nyomozhat, ha egy­értelmű és bizonyítható is, hogy a sére­lem a kisebbségi csoporthoz való tartozás miatt történt; az elmúlt évben országosan 12 alkalommal volt erre példa. Idén má­jusig összesen hat alkalommal indult el­járás: egy Bács-Kiskun megyében, egy Hajdú-Bihar megyében, három Szolno­kon és egy Heves megyében. Karcagon egy roma hölgyet és két társát három fia­talkorú fiú támadott meg 2002 decembe­rében; Egerben egy roma fiatalembernek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okozott néhány fiatal február elején. Megtámadták a családot A rendőrség ritkán vizsgálja, hogy a sér­tett valamilyen kisebbségi csoporthoz való tartozása milyen mértékben járult hozzá a bűncselekmény elkövetésében - mondta Bihari László, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvéd­jelöltje. Szerinte ennek oka az, hogy a rendőrségen még nem gyakorlat a szóban forgó bűncselekmény megállapítása. Ez azért lényeges, mert nemzeti, etnikai, fa­ji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak ügyében csak megyei szintű kapitányság nyomozhat, a helyi rendőrőrsnek továb­bítania kell az ügyet. Egy roma család 1998-ban költözött Heves megyébe, egy községbe. A település lakói ellenezték jelenlétüket. Fiatalok kövekkel dobálták meg a romák házát, egy alkalommal az utcán is megtámadták a család tagjait. A rendőrség rongálás bűntette miatt indí­tott eljárást. A helytelen tényállás-megál­lapítást követően nem a szakértelemmel rendelkező hatóság folytatta a nyomo­zást, és ezáltal az elkövetők felkutatásá­nak az esélyei csökkentek. Az ügyet bizonyítékok hiányában megoldatlanul zárták le. Amikor a kisebbségi jogvédő iroda értesült az esetről kérte a nyomozás újraindítását. A me­gyei kapitányság akkor megálla­pította az etnikai csoport tagja elleni erőszakot. A tetteseket nem sikerült előállítani továbbra sem. Az ok: néhány év elteltével adatok és bizo­nyítékok vesztek el, az elkövetők megjele­nése is sokat változhatott. Bihari László véleménye: olyan hatósá­gi hiba történt a bűncselekmény elköve­tése után, amely évekkel később már nem volt orvosolható. Rasszista megnyilvánulások Pálinkás György, aki 40 évig volt bíró, azt mondja: a származás miatt elkövetett bűncselekmények a '80-as évekig az em­beriség elleni bűncselekmények közé tar­toztak, s akár életfogytig tartó szabadság- vesztéssel is sújthatták az elkövetőket. 15 évvel ezelőtt változtatták meg a jogsza­bályt. A módosítást egy Kelenföldön tör­tént eset tette szükségessé, amikor egy skinheadekből álló társaság arab fiatalo­kat bántalmazott. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bűncselekmény való­ban súlyos, de nem emberiségellenes: ek­kor a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja ellen elkövetett bűntetteket a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények közé sorolták; a kény­szerítés, az emberrablás, a visszaélés sze­mélyes adatokkal, a rágalmazás és a be­csületsértés cselekmények mellé. A törvény jelenleg öt évig terjedő sza­badságvesztéssel fenyegeti azt, aki nem­zeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakot követ el. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetése, ha a cselekményt fegyvere­sen, jelentős érdeksérelmet okozva, sa­nyargatással vagy bűnszövetségben kö­veti el. A faji alapon elkövetett erőszak bünte­tésére vonatkozó jogszabályt hét éve mó­dosították. A magyar jog történelmében először 1998-ban született ítélet nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni erőszak miatt. A rendőrség garázdaság miatt folytatott eljárást, a sértettet képvi­selő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jog­védő Iroda javaslatára vádolták meg az elkövetőt vallási csoport tagja elleni erő­szak bűntettével. A tettes és baráti társa­sága antiszemita kifejezéseket tartalmazó énekeket énekelt az Orczy kerti szórako­zóhelyről távozva. Egyikük 15 napon be­lül gyógyuló sérüléseket okozott egy fia­Ombudsmani jogvédők Az ombudsmani irodához közel 500 alka­lommal fordultak a Magyarországon élő kisebbségek az elmúlt évben: 274 roma, 31 német, 15 szlovák, 5 horvát a többi kö­zött. Ebből 27 alkalommal érintett az ügy rendőri szervet. Kizárólag olyan ügyekkel foglalkozik az ombudsmani képviselet, ami­kor az állam, önkormányzat, vagy a hatósá­gi szervek eljárása valamilyen módon kifo­gásolható. A kisebbségek ellen a bűncse­lekmények kilencven százalékát magánsze­mélyek követik el, ezekben az esetekben a sértettek a rendőrségén tesznek felje­lentést. Civil jogvédők Többségében romák kérik a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodát panasza­ik orvoslására. A NEKI-iroda olyan kisebb­ségi csoportok jogi képviseletét vállalja, akik magyar állampolgársággal rendelkez­nek; idén mintegy negyven panasz érkezett hozzájuk. Az érdekképviselet hat ügyvéddel működik: meghallgatják a sértetteket és tényfeltáró munkát végeznek. Amennyiben a sérelem háttere a kisebbségi csoporthoz való tartozás - az esetek kétharmadára jel­lemző -, a jogászok díjmentesen képviselik az ügyfelet. talembernek, aki zsidónak vallotta ma­gát. A bíróság vallási csoport tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés vádjával hat hónap börtönben eltöltendő szabadság- vesztéssel sújtotta a gyöngyösi fiatalem­bert, amelynek végrehajtását egy év pró­baidőre felfüggesztették. A sajtó befolyása Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológi­ai Intézet munkatársa szerint a kisebbségek ellen elkövetett bűncselekmények száma azért elenyésző, mert a bíróságok a Büntető törvénykönyv erre vonatkozó szakaszait meglehetősen óvatosan kezelik. Az esetek nagy részében ugyanis a fő indok nem egy­értelműen a kisebbségi csoporthoz való tar­tozás. A konfliktust nem a sértett kisebbségi mivolta váltja ki, hanem a már létező nézet- eltérést tetőzi a gyűlöletbeszéd. Azért is vitatja az ilyen bűncselekményt, mert az utóbbi 12 év médiapolitikája, amely az emberi jogokat helyezte előtérbe, befo­lyásolta a kisebbségi csoportokkal kapcso­latos nyilvános és magánvéleményt. Ez arra sarkallja az embereket, hogy megfontoltan fogalmazzanak. Felszólítás agresszióra A gyűlöletkeltő kijelentéseket a törvény szigorúan bünteti, erre a Btk. 269. para­grafusa vonatkozik. Három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azokat, akik a társadalom tagjait más csoport ki­rekesztésére vagy velük szembeni agresz- szióra szólítják fel, nemzeti, faji vagy val­lási jellegük miatt. Ezt a törvénykönyv uszításnak minősíti. Soós László, a tárca büntetőjogi főosztályának vezetője hang­súlyozta: meg kell találni az egyensúlyt, hogy a véleménynyilvánítás jogára hivat­kozva rasszista kijelentésekkel ne sért­hessék mások szabadságjogát. NAGY VAJDA ZSUZSA Tapasztalatcsere a drogról A csempészek ötletei ídmeríthetetlenek Egy a sok trükk közül: drogzacskók egy magnókazettában Budapest Georges Pompidou francia köztársasági elnök javaslatá­ra jött létre és az ő nevét viseli a Pompidou Bizottság, amely­nek tagjai az európai nagy re­pülőterek vámőrségeinek pa­rancsnokai. A bizottság fel­adata a módszerek és tapasz­talatok kicserélése a repülőté­ri kábítószer-kereskedelem feltartóztatására. Hazánkat a legutóbbi stockholmi ülésen Laczó László pénzügyőr ezre­des, a Ferihegyi repülőtér vámparancsnoka képviselte.- A kábítószer-csempészek újabb és újabb módszereket al­kalmaznak, ezért is nélkülöz­hetetlen a tapasztala­tok kicserélése mondja Laczó László. A francia kollégák pél­dául kidolgozzák a kisrepülőterekre érke- ző, több tucatot is W kitevő kisgéptípusok ellenőrzési trendjét. ____ Ho nnan jött, hányszor fordult már meg azon az útvo­nalon, rendben vannak-e a sze­mélyzet iratai és hol adták azo­kat ki. Kidolgozták minden gépfajta műszaki leírása alap­ján, hol vannak azok a sajátsá­gos elrejtési helyek, amelyekre a vámosoknak különös figyel­met kell fordítani. A spanyol vámigazgatás kiad­ta az általános tapasztalatokon alapuló ellenőrzések kézikönyv­ét: mire illik, mire kell és mire kötelező a vámvizsgálat során figyelni egy vámtisztviselőnek? A kockázatelemzési modulok­ban sok és szerteágazó szem­pontot lehet és kell figyelembe venni. Minden utas minden csomagját, megkülönböztetett figyelemmel kell átvizsgálni. A dán vámosok tanulmánya arról szól, hogy a légitársaság­ok helyfoglalási rendszerét, mi­ként lehet a bűnmegelőzés szolgálatába állítani anélkül, hogy az adatvédelem szabálya­it megsértenénk.- Azért fontos min­den tapasztalat átvéte­le - mondta befejezé­sül Laczó László -, mert májustól akár­mekkorára bővülnek is az EU határai, mi és minden kis repülőte­rünk mindig külső ha­tár lesz. Várható, hogy az egyre hatékonyabb eszközökkel vé­dett földi határok miatt a légi­forgalomra még több drogszál­lítmány terelődik. KOÓS TAMÁS Leugrott a kéményről Előtte sms-ben búcsúzott el barátnőiétől Bácsalmás Szombat hajnalban feltehető­en öngyilkossági szándékkal ugrott le a bácsalmási Műve­lődési Ház kéményéről egy helybéli 16 éves fiú. A diszkó­ból kijövök látták, amint a srác mászik felfelé a több mint 30 méteres kémény kül­ső létráján. Szóltak a testvé­rének, de a báty a kéményhez szaladva már csak egy puffa­nást hallott: az öccse leugrott. Kozák Tibor ügyeletes rendőrségi sajtószóvivő elmondta: a bajai rendőrséget a kórház traumato­lógiai osztálya hajnali 5 óra 50 perckor értesítette arról, hogy a szerencsétlenül járt fiú a műtő­asztalon belső sérülései miatt el­vérzett. A boncolás igazságügyi orvos szakértőjének elsődleges véleménye szerint a halált belső vérzés okozhatta. A fiatalember vérében nagyon csekély mennyi­ségű alkoholt találtak, kábítószer hatását pedig nem mutatták ki. A rendőrség egyelőre kizárta, hogy bárki is közreműködhetett a fiú felmászásában, vagy esetleg le­lökték volna, ezért/államigazga- tási eljárás keretén belül vizsgál­ja a történteket. Kiderült az is, hogy a fiú, mie­lőtt felmászott volna a kéményre, sms-t küldött a barátnőjének, ami búcsúzásra utaló üzenetet tartal­mazott - emelte ki Kozák Tibor. A bácsalmásiak - főként a fia­talok - értetlenül állnak az eset előtt, ugyanis a szakmunkáskép­zős fiú rendezett körülmények között élt a szüleivel. Hogy mi történhetett vele a diszkó idején, ami az öngyilkosságig vitte, a rendőrség vizsgálja, berki erika ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig Gyújtogató nyugdíjas Felgyújtotta lakását egy 64 éves nő Felgyőn. A tüzet eloltották és sérülések nélkül szállították kórházba a nőt a mentők, mti Hajléktalan rabló Elfogták a rendőrök azt a haj­léktalan férfit, aki szintén fedél nélküli társát rabolta ki a jó­zsefvárosi hajléktalanszállón. A rabló erőszakkal elvette a védekezésre képtelen ember nyugdíját, europress Rokkant áldozat Őrizetbe vette a rendőrség azt a 30 éves nőt, aki Budapesten, a Népligeti autóbusz-pályaudva­ron meglökött egy mozgássérült férfit, majd elvette a pénzét. Az áldozat segítségért kiáltott, így a járőrök még a helyszínen elfogták a nőt. europress ■ TRAGIKUS BALESET. Nyírcsászári belterületén egy Opelt vezető hölgy tisztázatlan okból letért az út jobb oldalára, és az autó az árokba billenve a vizesárkot fedő betonoszlopnak vágódott. Az utasok közül három személy a helyszínen életét vesztette, két utast életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. A tra­gédia körülményeit a rendőrség műszaki szakértő bevonásával vizsgálja. ■ ___________fotó. taipus attila Rá cs mögött a vascsövesek Budapest Elfogták a harmadik tagját is annak a nemzetközi rabló­bandának, amelyik 2001 már­ciusában több embert kira­bolt Budapesten. Kifigyelték a bankból hazafelé tartó ügy­feleket, majd kirabolták őket. A harmadik bandatagot, a 30 éves B. Györgyöt szombaton egy pesterzsébeti lakásban fogták el a rendőrök. A négytagú társaság 2001 márciusában brutális rablá­sokat hajtott végre: egyikük, B. Petru egy bank közelében állt les­ben. Kifigyelte, hogy melyik ügy­fél vesz fel nagyobb összeget, majd telefonált bűntársainak, akik követni kezdték az áldo­zatot. Amikor kiszemeltjük elha­gyatott helyre ért, rátámadtak, vascsővel összeverték és elvették a pénzét. A rendőrség jelenleg három rablással gyanúsítja a kvartettet, de valószínűsítik, hogy több bűncselekmény is az ö lelkükön szárad. A három rablás során összesen hárommillió- kilencszázezer forintot zsákmá­nyoltak. Az egyik áldozat a ke­gyetlen bántalmazás következté­ben koponyaalapi törést szenve­dett, ezért - a megfigyelő B. Per­tu kivételével - életveszélyes testi sértéssel is gyanúsítják őket. A román B. Petrut már 2001 áp­rilisában elfogták, 5 és fél éves fegyházbüntetését tölti. A vascsö­vesek közül a szintén román C. D. Juliánt tavaly júniusban Spanyol- országban fogták el, de csak most szállították Magyarországra. B. Györgyre azért csak most csaptak le a nyomozók, mert most gyűlt össze elegendő bizonyíték ellene. A kvartett negyedik tagja, R. Gusz­táv 2001 márciusa óta szökésben Van. EUROPRESS <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom