Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-02 / 152. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UN IÓ KAPUJÁBAN 2003. Július 2., szerda | Amire nem lehetünk büszkék Az Európai Bizottság is elkeserítő képet festett a csatlakozni kívánó országokban élő népesség egészségügyi helyzetéről. A bizottság egy korábbi jelentése szerint a lakosság egészségi állapota a felvételre váró országok többségében rosszabb, mint az Európai Unióban. A születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, egyes krónikus betegségek gyakorisága pedig szintén nagyobb a tagjelölt országokban. A kedvezőtlen mutatók részben az ismert kockázati tényezőkkel (dohányzás, helytelen táplálkozás, egészségtelen életmód, környezetszennyezés) magyarázhatók. A pénzügyi nehézségek, a jövedelemkülönbségek, a szociális egyenlőtlenség fokozódása, a bűnözés terjedése, a kábítószer-fogyasztás növekedése szintén kedvezőtlen hatású. A környezetvédelem hiányosságai következtében érvényesülő káros környezeti hatások tovább rontják a lakosság egészségi állapotát. A csecsemőhalálozás értéke magasabb az uniós átlagnál, sok az öngyilkosság és magas a balesetek száma is. Az egyes fertőző betegségek gyakorisága is növekszik. A sürgősségi betegellátás lehetőségei, eszköztára, felszereltsége nem kielégítő. Az egészségügyi dolgozók kedvezőtlen társadalmi és gazdasági helyzetéből fakadóan nemkívánatos munkerő-ván- dorlás következhet be a csatlakozás után - állapította meg a testület. Az egészségügyi ellátás biztosítására rendelkezésre álló anyagi források elégtelenek. A felvételre váró országok amúgy is viszonylag alacsony nemzeti összterméküknek átlagosan mindössze 4,5 százalékát fordítják az egészségügyre, szemben az unió országaival, ahol ez az arány 8,5 százalék. Az egy főre jutó tényleges egészségügyi kiadások átlaga 400 euró alatt marad, míg az unió tagországaiban ugyanez az összeg 1600 euró körül mozog. Az Európai Bizottság leszögezi: a polgárok fizikai, illetve pszichés állapota az egyik meghatározó tényező egy ország életében, és jelentősen befolyásolja a gazdasági és politikai fejlődést. A lakosság rossz egészségi állapota túlzott terheket ró az egészségügyre és akadályozza az ország gyarapodását. TÓTH ANDRÁS Kevés pénz jut az egészségünkre? (Képünk if lusztráció) fotó: cs. i. Euró leghamarabb 2007-ben Legtöbbünknek ismerős már az euró, amely tavaly év elején jelent meg a maga fizikai valóságában és felváltotta a márkát, schillinget, pesetát, frankot, drachmát és társait. Ám nagy kérdés, mikor kapunk mi is euróbán fizetést? A pénzügyminiszter szerint erre leghamarabb 2007- 2008-ban kerülhet sor. A közös európai pénz régóta dédelgetett álom az öreg kontinensen. Bevezetését hosszas munka és alkudozás előzte meg. A felkészülés első szakaszában (1990-től 1993-ig) a tagállamok többek között felszámolták a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozásokat és szorosabbá tették a nemzeti bankok közötti együttműködést. A Maastrichti Szerződés létrehozta a közös európai bank előfutáraként az Európai Monetáris Intézetet, illetve szintén a második szakaszban megkezdték a nemzeti gazdaság- és monetáris politikák összehangolását, a tagállamok pénzügyi, gazdasági mutatóinak közelítését. Frankfurti székhellyel öt éve alakult meg az Európai Központi Bank, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere. 1998 szilveszterén visszavonhatatlanul rögzítették a monetáris unióban részt vevő nemzetek valutái és az euró közötti átváltási arányokat, 1999 január elsején pedig megszületett az euró, egyelőre láthatatlan számlapénzként. Láthatóvá (tapintható- vá) a hároméves felkészülési időszak lejárta után vált, amikor is 2002. január elsejétől immár készpénzként is bevezették a monetáris unió 12 tagállamában. (Az euróövezethez jelenleg Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország tartozik.) Ezzel olyan egységes gazdasági térség alakult ki, ahol az euró és a részt vevő nemzeti valuták közötti átváltási arányok végérvényes rögzítésével és a közös valuta bevezetésével megszűntek az addigi nemzeti valuták közötti valutaingadozások, így az ebből fakadó kockázatok. Ugyancsak előny, hogy a termelők és a fogyasztók immár közvetlenül ösz- sze tudják hasonlítani az egymással versengő termékek árát az egyes tagállamokban, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését. Az euró létrejöttével már nem merülnek fel a különböző valuták egymásra történő átváltásával kapcsolatos költségek, ezáltal jelentős megtakarítások érhetők el. Ezek a tényezők hozzájárulnak a térség gazdasági növekedésének gyorsulásához. A magyar kormány a jegybankkal egyeztetve az év második felében dönt arról, müyen pálya mentén csatlakozik Magyar- ország az euróövezethez, ezt megelőzően pedig az Európai Unió ERM Il-es árfolyamrendszeréhez — mondta László Csaba egy hétfői sajtóbeszélgetésén. A pénzügyminiszter szerint 2007, vagy 2008 lehet az a legkorábbi dátum, amikor az országban a forintot felválthatja az euró. Addig az egyik cél az, hogy a lehető legkorábban, vélhetően már jövő év májusában, júniusában csatlakozzunk az ERM II-höz. (Az eurózónához való csatlakozás előszobájában, az ERM II-ben az ország árfolyamrendszerének az euró bevezetése előtt minimum két évet kell „eltöltenie”. Eközben folyamatosan figyelik majd az Európai Unió, az Európai Központi Bank részéről, hogy mennyire tudjuk teljesíteni a maastrichti előírásokat.) Slágertéma a munkavállalás A megyei önkormányzat június 27-i közgyűlése tárgyalta az Európai Információs Pont eddigi munkáját, és nagyon hasznosnak ítélte a lakosság felkészítésében végzett eddigi tevékenységét. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár épületében, a Külügyminisztérium támogatásával létrejött szolgáltatás iránt nagy volt az érdeklődés, számosán tettek fel kérdéseket személyesen vagy telefonon az unióról, a közösség nyújtotta lehetőségekről. Dankóné Szabó Edit irodavezető elmondta, azzal, hogy a csatlakozási népszavazás sikerrel zárult, nem csökkent az érdeklődés a szolgáltatásuk iránt. Sőt miután nyilvánvalóvá vált a jövő május 1-i belépésünk, megszaporodtak a konkrét kérdések. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók közül sokan az EU-tagországokban kívánnak elhelyezkedni. Persze mások is érdeklődtek munkavállalás témakörében, valamint ezzel kapcsolatosan a diplomák és szakképesítések kölcsönös elismeréséről. Mint megtudtuk, a megyéből is többen pályáztak a Brüsszelben betölthető kezdő tisztviselői, | jogász, nyelvész és titkársági állá- j sokra. Az irodavezető hangsúlyozta: munkájuk során nagymértékben támaszkodnak a Külügyminisztérium által létrehozott EU-vonal adatbázisára. A kapcsolat kétoldalú, hiszen a szolnoki EIP-hez befutó kérdéseket összegyűjtve és megválaszolva továbbítják az infóvonalra. Az EU-vonal gyakorlati információkat nyújt a mindennapi életünket befolyásoló változásokról. A tájékoztató szolgálat munkatársai hétköznap 8-18 óra között ingyenes zöld számon, e-mailben, faxon, vagy levélben várják a kérdéseket az unióval kapcsolatban. Az EU-vonal telefonszáma: 06-80-38-2004. Honlap: www.eu2004.hu. TA Kiszámíthatóságra vágynak A kunszentmártoni Újszászi család élete a tejpiac függvénye. Átvészeltek már jó néhány nehézséget, s úgy vélik: az uniós csatlakozástól sok félnivalójuk már nincs. Amikor tizenöt évvel ezelőtt tejelő marha tartása mellett döntöttek, tudták, hogy folyamatosan fejleszteniük kell gazdaságukat a talpon maradásért.- Mivel állandó beszállítói vagyunk a Mizónak, a piackereséssel nem kell foglalkoznunk, ám a minőségre nagyon kell ügyelnünk. Szinte kizárólag extra minőségű tejet adunk le, ezt mindennap ellenőrzi a felvásárló - magyarázta Újszászi Antalné. Egy komoly gazdaság alapvető kelléke a tejház, Újszásziéknál már tíz éve megszokott eszköz a tejhűtő. Az állandó fejlesztés komoly erőfeszítést jelent a családnak, de vállalják, mert mint a gazdasszony mondta, máskülönben becsukhatják a kapukat.- Nem könnyű élet ez. Hetven tehenünk van, a szaporulattal együtt száz állatról kell gondoskodnunk minden nap, nincs hétvége, ünnepnap. A tiszta verseny érdekében Az EU közös politikái között kiemelt jelentőséggel bír a versenypolitika, hiszen e nélkül a cégek, sőt az államok is igyekeznének korlátozni, torzítani a piaci versenyt, hogy előnyt kovácsoljanak a konkurenciával szemben, védelmezzék anyaországuk gazdasági szereplőit. Már az EGK-t létrehozó Római Szerződés megtiltotta a verseny korlátozását és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, melyek nyilvánvalóan erősen torzítják a tagállamok közötti szabad kereskedelmet. Az egységes piacon a verseny tisztasága felett az Európai Bizottság őrködik, hatásköre kiterjed arra is, hogy nyomozzon, ítélkezzen és komoly büntetéseket szabjon ki. A közösségi versenyjog a vállalkozásokra és az államokra egyaránt terjed ki. A cégekre vonatkozó részben találjuk a versenykorlátozó megállapodások szabályozását, a piaci erőfölénnyel való visz- szaélésre vonatkozó előírásokat, valamint a vállalatok koncentrációjának (összeolvadásának) ellenőrzéséről szóló rendelkezéseket. Az államokra kiterjedő szabályok közül a legfontosabbak a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok működtetésére, az állami vállalatok irányítására, a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokra, s nem utolsósorban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések. Az állami támogatások szabályozásának, korlátozásának igénye abból az alapelvből indul ki, hogy a támogatás pénzügyi-gazdasági előnyt jelent, és torzítja a szabad piaci versenyt. Az állami támogatások versenyt befolyásoló súlya annál nagyobb, minél szabadabb az áruk és szolgáltatások (valamint a munkaerő és a tőke) országhatárok közti mozgása. Az Európai Unióban a vámok megszűnésével, az egészségügyi, szabványügyi, adminisztratív előírások egységesítésével nőtt a vállalkozások nyomása az esetleges verseny- hátrányukat ellensúlyozó állami támogatásokért. Az euró bevezetése e tekintetben is új helyzetet teremtett, mivel a tagállamok elvesztették az árfolyam-politika révén a hazai termelők kedvezményezésének lehetőségét. A támogatások iránti igény legtöbbször a lemaradó, korábbi húzóágazatokra jellemző (például acélipar), melyek kapacitásfelesleggel, strukturális problémákkal küszködnek. Ezen iparágak támogatása esetén beszélhetünk negatív struktúrapolitikáról, mely célja - legtöbbször szociális indokok miatt - a status quo fenntartása, ami az elavult gazdasági szerkezet konzerválását és az erőforrások nem hatékony elosztását eredményezheti. Az állami támogatásoknak azonban „más arca” is van: a pozitív struktúrapolitika. Ez az új, feltörekvő iparágak, például a kutatás-fejlesztési vagy tudásinten- zív területek kialakulását, fejlődését támogatja. Ez esetben a támogatás hozzájárulhat a gazdaság szerkezetének modernizálásához, a foglalkoztatás növeléséhez, vagyis létjogosultságát a legtöbb szakember elismeri. Az Európai Unió versenyszabályai - az állami támogatások két arcának megfelelően - csak jól körülhatárolt célok esetében és szigorúan meghatározott feltételeiddel teszik lehetővé állami tá- mogatások nyújtását. ________ul A versenypolitikai fejezetet tárgyalása kemény diónak bizonyult hazánk esetében, mindenek előtt a befektetésösztönzést szolgáló társasági- adó-kedvezmények miatt. A jogharmonizáció részeként idén megszűnt a 3-10 milliárdos befektetőknek adott tízéves adókedvezmény. A már megszerzett, s 2011-ig érvényesíthető jogok kapcsán a tárgyalásokon sikerült elérni, hogy az érintett nagy befektetők adókedvezményeit átalakítják. Az önkormányzatok helyiadó-kedvezményeinél az unió 2007 végéig tartó átmeneti időszakot fogadott el azon cégeknél, amelyek nem tartoznak az előbbi körbe. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán A „mi eurónk” Egy tízeurós bankjegy került a kezembe a múltkoriban, és nézegetése közben rájöttem, hogy az érték jelzése tulajdonképpen nem a tagországok nyelveinek megfelelő, hanem a magyar helyesírás szabályai szerint szerepel rajta, azaz az eurót, legalábbis nyelvi-helyesírási szempontból már most a sajátunknak tekinthetjük. A bankjegyen ugyanis a következő felirat szerepel: „10 euro”, és ugyanez görög betűkkel is. Márpedig ez a felirat nem felel meg az indoeurópai nyelvek helyesírásának, mivel azok 2-től kezdve többes számba teszik a jelzett főnevet. A helyes felirat tehát több nyelven is „10 euros”, vagy például olaszul „10 euri” lenne. Ezt a nyelvi megalkuvást valószínűleg az magyarázza, hogy ha ragaszkodnának a pontos írásmódhoz, akkor a jelenlegi két felirat helyett már most legalább öt-hatra volna szükség, nem is beszélve az újabban belépő országok nyelvei szerinti további feliratokról. Mi magyarok viszont elmondhatjuk, hogy nyelvünk írásmódja szerint már most is helyes az euróbankjegyek felirata, sőt legjobb tudomásom szerint csak a mi nyelvünkön helyes, mivel a magyarnak megvan az a furcsa tulajdonsága, hogy 2-től kezdve is egyes számba teszi a főnevet, tehát nem „10 eurok”-at írunk, hanem „10 | euro”-t, azaz pontosan úgy, ahogy az a bankjegyen szerepel. Igaz ez akkor is, ha mi azt a szóvégi o-t hosszan ejtjük és írjuk. _____________________ B. A. Ha zánkat képviselik Szép sikert ért el a jászberényi Belvárosi Általános Iskola a Comenius-program keretében. Egyedüliként képviselheti hazánkat a novemberben Brüsszelben sorra kerülő Comenius-ta- lálkozón. A Belvárosi Általános Iskola tag- intézményei többször, több témakörben vettek, vesznek részt a Comenius-programban. Feldolgozták már a népi játékainkat, adatokat gyűjtöttek a pálya- választás lehetőségeiről. Kiss Attila koordinátortól tudjuk, hogy a Belvárosi Általános Iskola épp idén fejezett be egy ilyen hároméves programot, s a záró találkozót Jászbe- [ rény németországi testvérváro- | sában, Vechtában tartották meg. A programról részletes beszámolókat küldtek minden alkalommal a Comenius hazai irodájához, a Tempus Alapítványhoz. A programban részt vevő országok nemzeti irodái háromhárom iskolát választottak ki a beszámolók, s a végzett munka alapján. Ezeket az Európai Bizottsághoz küldték el. A bizottság illetékesei orszá- [ gonként egy-egy iskolát választottak ki, Magyarországról a jászberényieket. Ennek alapján a novemberben sorra kerülő négynapos Comenius-találko- zón a Belvárosi Általános Iskola négy diákja és két tanára egyedüliként képviseli majd hazánkat Brüsszelben. BANKA CSABA A 4 Átvészeltünk már egy Mizo-csődöt is, a mostani tejpiaci helyzet azonban nagyon aggasztó. Nincs állami támogatás, a felvásárlási árat is csökkentették, s ez leginkább rajtunk, termelőkön csattan. Az uniós csatlakozás talán rendet tesz mindebben, és akkor újra nyugodtabb évek következnek. _______________________________________________________________PB A tejház alapvető része a tehenészetnek fotó: mészáros j. Az eurózónához csatlakozás feltételei (a maastrichti konvergenciakritériumok): árfolyam-stabilitás, árstabilitás (infláció), fenntartható költségvetési pozíció (állam- adósság, költségvetési hiány), kamatkonvergencia, jegybanki függetlenség. László Csaba közölte: a maastrichti kritériumok teljesítésében jól állunk az államadósság GDP- hez viszonyított mértékét, valamint a hosszú távú állampapírok kamatait tekintve. Ugyanakkor a költségvetési hiányt le kell szorítani a bruttó hazai termék három százalékára, el kell érni, hogy tovább mérséklődjön az infláció, és meg kell teremteni az árfolyamstabilitás feltételeit. Az eurózónához való csatlakozás egész sikere azon múlik, mennyire sikerül mérsékelni a költségvetési hiányt. L.Z.