Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-02 / 152. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UN IÓ KAPUJÁBAN 2003. Július 2., szerda | Amire nem lehetünk büszkék Az Európai Bizottság is elke­serítő képet festett a csatla­kozni kívánó országokban élő népesség egészségügyi helyzetéről. A bizottság egy korábbi jelentése szerint a lakosság egészségi álla­pota a felvételre váró országok többségében rosszabb, mint az Európai Unióban. A születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, egyes krónikus betegségek gyakorisága pedig szintén nagyobb a tagjelölt or­szágokban. A kedvezőtlen muta­tók részben az ismert kockázati tényezőkkel (dohányzás, helyte­len táplálkozás, egészségtelen életmód, környezetszennyezés) magyarázhatók. A pénzügyi ne­hézségek, a jövedelemkülönbsé­gek, a szociális egyenlőtlenség fokozódása, a bűnözés terjedése, a kábítószer-fogyasztás növeke­dése szintén kedvezőtlen hatású. A környezetvédelem hiányos­ságai következtében érvényesülő káros környezeti hatások tovább rontják a lakosság egészségi álla­potát. A csecsemőhalálozás érté­ke magasabb az uniós átlagnál, sok az öngyilkosság és magas a balesetek száma is. Az egyes fer­tőző betegségek gyakorisága is növekszik. A sürgősségi betegel­látás lehetőségei, eszköztára, fel­szereltsége nem kielégítő. Az egészségügyi dolgozók kedvezőtlen társadalmi és gaz­dasági helyzetéből fakadóan nemkívánatos munkerő-ván- dorlás következhet be a csatla­kozás után - állapította meg a testület. Az egészségügyi ellá­tás biztosítására rendelkezésre álló anyagi források elégtele­nek. A felvételre váró országok amúgy is viszonylag alacsony nemzeti összterméküknek át­lagosan mindössze 4,5 száza­lékát fordítják az egészségügy­re, szemben az unió országai­val, ahol ez az arány 8,5 száza­lék. Az egy főre jutó tényleges egészségügyi kiadások átlaga 400 euró alatt marad, míg az unió tagországaiban ugyanez az összeg 1600 euró körül mozog. Az Európai Bizottság leszögezi: a polgárok fizikai, illetve pszichés állapota az egyik meghatározó té­nyező egy ország életében, és je­lentősen befolyásolja a gazdasági és politikai fejlődést. A lakosság rossz egészségi állapota túlzott terheket ró az egészségügyre és akadályozza az ország gyarapo­dását. TÓTH ANDRÁS Kevés pénz jut az egészségünkre? (Képünk if lusztráció) fotó: cs. i. Euró leghamarabb 2007-ben Legtöbbünknek ismerős már az euró, amely tavaly év ele­jén jelent meg a maga fizikai valóságában és felváltotta a márkát, schillinget, pesetát, frankot, drachmát és társait. Ám nagy kérdés, mikor ka­punk mi is euróbán fizetést? A pénzügyminiszter szerint erre leghamarabb 2007- 2008-ban kerülhet sor. A közös európai pénz régóta dé­delgetett álom az öreg kontinen­sen. Bevezetését hosszas munka és alkudozás előzte meg. A felké­szülés első szakaszában (1990-től 1993-ig) a tagállamok többek kö­zött felszámolták a tőkemozgá­sokra vonatkozó korlátozásokat és szorosabbá tették a nemzeti bankok közötti együttműködést. A Maastrichti Szerződés létrehoz­ta a közös európai bank előfutá­raként az Európai Monetáris Inté­zetet, illetve szintén a második szakaszban megkezdték a nem­zeti gazdaság- és monetáris politi­kák összehangolását, a tagálla­mok pénzügyi, gazdasági muta­tóinak közelítését. Frankfurti székhellyel öt éve alakult meg az Európai Központi Bank, illetve a Központi Bankok Európai Rend­szere. 1998 szilveszterén vissza­vonhatatlanul rögzítették a mo­netáris unióban részt vevő nem­zetek valutái és az euró közötti átváltási arányokat, 1999 január elsején pedig megszületett az eu­ró, egyelőre láthatatlan számla­pénzként. Láthatóvá (tapintható- vá) a hároméves felkészülési idő­szak lejárta után vált, amikor is 2002. január elsejétől immár készpénzként is bevezették a mo­netáris unió 12 tagállamában. (Az euróövezethez jelenleg Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, Ír­ország, Luxemburg, Németor­szág, Olaszország, Portugália és Spanyolország tartozik.) Ezzel olyan egységes gazdasá­gi térség alakult ki, ahol az euró és a részt vevő nemzeti valuták közötti átváltási arányok végérvé­nyes rögzítésével és a közös valu­ta bevezetésével megszűntek az addigi nemzeti valuták közötti valutaingadozások, így az ebből fakadó kockázatok. Ugyancsak előny, hogy a termelők és a fo­gyasztók immár közvetlenül ösz- sze tudják hasonlítani az egymás­sal versengő termékek árát az egyes tagállamokban, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését. Az euró létrejöttével már nem merülnek fel a különböző valuták egymásra történő átváltásával kapcsolatos költségek, ezáltal je­lentős megtakarítások érhetők el. Ezek a tényezők hozzájárulnak a térség gazdasági növekedésének gyorsulásához. A magyar kormány a jegy­bankkal egyeztetve az év máso­dik felében dönt arról, müyen pá­lya mentén csatlakozik Magyar- ország az euróövezethez, ezt megelőzően pedig az Európai Unió ERM Il-es árfolyamrendsze­réhez — mondta László Csaba egy hétfői sajtóbeszélgetésén. A pénzügyminiszter szerint 2007, vagy 2008 lehet az a legkorábbi dátum, amikor az országban a fo­rintot felválthatja az euró. Addig az egyik cél az, hogy a lehető leg­korábban, vélhetően már jövő év májusában, júniusában csatla­kozzunk az ERM II-höz. (Az eurózónához való csatlakozás előszobájában, az ERM II-ben az ország árfolyamrendszerének az euró bevezetése előtt minimum két évet kell „eltöltenie”. Eközben folyamatosan figyelik majd az Eu­rópai Unió, az Európai Központi Bank részéről, hogy mennyire tudjuk teljesíteni a maastrichti előírásokat.) Slágertéma a munkavállalás A megyei önkormányzat júni­us 27-i közgyűlése tárgyalta az Európai Információs Pont eddigi munkáját, és nagyon hasznosnak ítélte a lakosság felkészítésében végzett eddigi tevékenységét. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár épületében, a Külügy­minisztérium támogatásával lét­rejött szolgáltatás iránt nagy volt az érdeklődés, számosán tettek fel kérdéseket személyesen vagy telefonon az unióról, a közösség nyújtotta lehetőségekről. Dankóné Szabó Edit irodave­zető elmondta, azzal, hogy a csatlakozási népszavazás sikerrel zárult, nem csökkent az érdeklő­dés a szolgáltatásuk iránt. Sőt mi­után nyilvánvalóvá vált a jövő május 1-i belépésünk, megszapo­rodtak a konkrét kérdések. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a felsőoktatási intézmé­nyekben végzett hallgatók közül sokan az EU-tagországokban kí­vánnak elhelyezkedni. Persze mások is érdeklődtek munkavál­lalás témakörében, valamint ez­zel kapcsolatosan a diplomák és szakképesítések kölcsönös elis­meréséről. Mint megtudtuk, a megyéből is többen pályáztak a Brüsszel­ben betölthető kezdő tisztviselői, | jogász, nyelvész és titkársági állá- j sokra. Az irodavezető hangsúlyozta: munkájuk során nagymértékben támaszkodnak a Külügyminisz­térium által létrehozott EU-vonal adatbázisára. A kapcsolat kétol­dalú, hiszen a szolnoki EIP-hez befutó kérdéseket összegyűjtve és megválaszolva továbbítják az infóvonalra. Az EU-vonal gyakorlati infor­mációkat nyújt a mindennapi életünket befolyásoló változások­ról. A tájékoztató szolgálat munkatársai hétköznap 8-18 óra között ingyenes zöld számon, e-mailben, faxon, vagy levélben várják a kérdéseket az unióval kapcsolatban. Az EU-vonal tele­fonszáma: 06-80-38-2004. Hon­lap: www.eu2004.hu. TA Kiszámíthatóságra vágynak A kunszentmártoni Újszászi család élete a tejpiac függvé­nye. Átvészeltek már jó né­hány nehézséget, s úgy vélik: az uniós csatlakozástól sok félnivalójuk már nincs. Amikor tizenöt évvel ezelőtt te­jelő marha tartása mellett dön­töttek, tudták, hogy folyamato­san fejleszteniük kell gazdasá­gukat a talpon maradásért.- Mivel állandó beszállítói vagyunk a Mizónak, a piackere­séssel nem kell foglalkoznunk, ám a minőségre nagyon kell ügyelnünk. Szinte kizárólag extra minőségű tejet adunk le, ezt mindennap ellenőrzi a fel­vásárló - magyarázta Újszászi Antalné. Egy komoly gazdaság alap­vető kelléke a tejház, Újszásziéknál már tíz éve megszokott eszköz a tejhűtő. Az állandó fejlesz­tés komoly erőfeszítést jelent a családnak, de vál­lalják, mert mint a gazdasszony mondta, máskü­lönben becsukhatják a kapukat.- Nem könnyű élet ez. Hetven tehenünk van, a szaporulattal együtt száz állatról kell gondos­kodnunk minden nap, nincs hétvége, ünnepnap. A tiszta verseny érdekében Az EU közös politikái között kiemelt jelentőséggel bír a versenypolitika, hiszen e nél­kül a cégek, sőt az államok is igyekeznének korlátozni, tor­zítani a piaci versenyt, hogy előnyt kovácsoljanak a kon­kurenciával szemben, védel­mezzék anyaországuk gazda­sági szereplőit. Már az EGK-t létrehozó Római Szerződés megtiltotta a verseny korlátozását és a gazdasági erőfö­lénnyel való visszaélést, melyek nyilvánvalóan erősen torzítják a tagállamok közötti szabad keres­kedelmet. Az egységes piacon a verseny tisztasága felett az Euró­pai Bizottság őrködik, hatásköre kiterjed arra is, hogy nyomozzon, ítélkezzen és komoly büntetése­ket szabjon ki. A közösségi versenyjog a vállal­kozásokra és az államokra egy­aránt terjed ki. A cégekre vonatko­zó részben találjuk a versenykorlá­tozó megállapodások szabályozá­sát, a piaci erőfölénnyel való visz- szaélésre vonatkozó előírásokat, valamint a vállalatok koncentráci­ójának (összeolvadásának) ellen­őrzéséről szóló rendelkezéseket. Az államokra kiterjedő szabá­lyok közül a legfontosabbak a ke­reskedelmi jellegű állami mono­póliumok működtetésére, az álla­mi vállalatok irányítására, a vállal­kozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokra, s nem utolsósorban az állami támogatá­sokra vonatkozó rendelkezések. Az állami támogatások szabá­lyozásának, korlátozásának igé­nye abból az alapelvből indul ki, hogy a támogatás pénzügyi-gazda­sági előnyt jelent, és torzítja a sza­bad piaci versenyt. Az állami tá­mogatások versenyt befolyásoló súlya annál nagyobb, minél szaba­dabb az áruk és szolgáltatások (va­lamint a munkaerő és a tőke) or­szághatárok közti mozgása. Az Európai Unióban a vámok meg­szűnésével, az egészségügyi, szab­ványügyi, adminisztratív előírások egységesítésével nőtt a vállalkozá­sok nyomása az esetleges verseny- hátrányukat ellensúlyozó állami támogatásokért. Az euró bevezeté­se e tekintetben is új helyzetet te­remtett, mivel a tagállamok elvesz­tették az árfolyam-politika révén a hazai termelők kedvezményezésé­nek lehetőségét. A támogatások iránti igény leg­többször a lemaradó, korábbi hú­zóágazatokra jellemző (például acélipar), melyek kapacitásfeles­leggel, strukturális problémákkal küszködnek. Ezen iparágak támo­gatása esetén beszélhetünk nega­tív struktúrapolitikáról, mely célja - legtöbbször szociális indokok miatt - a status quo fenntartása, ami az elavult gazdasági szerke­zet konzerválását és az erőforrás­ok nem hatékony elosztását ered­ményezheti. Az állami támogatásoknak azonban „más arca” is van: a po­zitív struktúrapolitika. Ez az új, feltörekvő iparágak, például a ku­tatás-fejlesztési vagy tudásinten- zív területek kialakulását, fejlődé­sét támogatja. Ez esetben a támo­gatás hozzájárulhat a gazdaság szerkezetének modernizálásá­hoz, a foglalkoztatás növelésé­hez, vagyis létjogosultságát a leg­több szakember elismeri. Az Európai Unió versenyszabá­lyai - az állami támogatások két arcának megfelelően - csak jól körülhatárolt célok esetében és szigorúan meghatározott feltéte­leiddel teszik lehetővé állami tá- mogatások nyújtását. ________ul A versenypolitikai fejezetet tárgyalása kemény diónak bizonyult hazánk esetében, mindenek előtt a befektetésösztönzést szolgáló társasági- adó-kedvezmények miatt. A jogharmonizáció részeként idén meg­szűnt a 3-10 milliárdos befektetőknek adott tízéves adókedvezmény. A már megszerzett, s 2011-ig érvényesíthető jogok kapcsán a tárgyalá­sokon sikerült elérni, hogy az érintett nagy befektetők adókedvezmé­nyeit átalakítják. Az önkormányzatok helyiadó-kedvezményeinél az unió 2007 végéig tartó átmeneti időszakot fogadott el azon cégeknél, amelyek nem tartoznak az előbbi körbe. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán A „mi eurónk” Egy tízeurós bankjegy került a kezembe a múltkoriban, és né­zegetése közben rájöttem, hogy az érték jelzése tulajdonképpen nem a tagországok nyelveinek megfelelő, hanem a magyar he­lyesírás szabályai szerint szere­pel rajta, azaz az eurót, leg­alábbis nyelvi-helyesírási szem­pontból már most a sajátunknak tekinthetjük. A bankjegyen ugyanis a kö­vetkező felirat szerepel: „10 euro”, és ugyanez görög betűk­kel is. Márpedig ez a felirat nem felel meg az indoeurópai nyel­vek helyesírásának, mivel azok 2-től kezdve többes számba te­szik a jelzett főnevet. A helyes felirat tehát több nyelven is „10 euros”, vagy például olaszul „10 euri” lenne. Ezt a nyelvi megal­kuvást valószínűleg az magya­rázza, hogy ha ragaszkodnának a pontos írásmódhoz, akkor a je­lenlegi két felirat helyett már most legalább öt-hatra volna szükség, nem is beszélve az újabban belépő országok nyel­vei szerinti további feliratokról. Mi magyarok viszont el­mondhatjuk, hogy nyelvünk írásmódja szerint már most is helyes az euróbankjegyek felira­ta, sőt legjobb tudomásom sze­rint csak a mi nyelvünkön he­lyes, mivel a magyarnak meg­van az a furcsa tulajdonsága, hogy 2-től kezdve is egyes szám­ba teszi a főnevet, tehát nem „10 eurok”-at írunk, hanem „10 | euro”-t, azaz pontosan úgy, ahogy az a bankjegyen szerepel. Igaz ez akkor is, ha mi azt a szó­végi o-t hosszan ejtjük és írjuk. _____________________ B. A. Ha zánkat képviselik Szép sikert ért el a jászbe­rényi Belvárosi Általános Iskola a Comenius-program keretében. Egyedüliként képviselheti hazánkat a novemberben Brüsszelben sorra kerülő Comenius-ta- lálkozón. A Belvárosi Általános Iskola tag- intézményei többször, több té­makörben vettek, vesznek részt a Comenius-programban. Fel­dolgozták már a népi játékain­kat, adatokat gyűjtöttek a pálya- választás lehetőségeiről. Kiss Attila koordinátortól tudjuk, hogy a Belvárosi Általá­nos Iskola épp idén fejezett be egy ilyen hároméves progra­mot, s a záró találkozót Jászbe- [ rény németországi testvérváro- | sában, Vechtában tartották meg. A programról részletes beszá­molókat küldtek minden alka­lommal a Comenius hazai iro­dájához, a Tempus Alapítvány­hoz. A programban részt vevő or­szágok nemzeti irodái három­három iskolát választottak ki a beszámolók, s a végzett munka alapján. Ezeket az Európai Bi­zottsághoz küldték el. A bizottság illetékesei orszá- [ gonként egy-egy iskolát válasz­tottak ki, Magyarországról a jászberényieket. Ennek alapján a novemberben sorra kerülő négynapos Comenius-találko- zón a Belvárosi Általános Iskola négy diákja és két tanára egye­düliként képviseli majd hazán­kat Brüsszelben. BANKA CSABA A 4 Átvészeltünk már egy Mizo-csődöt is, a mostani tejpiaci helyzet azonban nagyon aggasztó. Nincs állami támogatás, a felvásárlási árat is csökken­tették, s ez leginkább rajtunk, termelőkön csat­tan. Az uniós csatlakozás talán rendet tesz mind­ebben, és akkor újra nyugodtabb évek következ­nek. _______________________________________________________________PB A tejház alapvető része a tehenészetnek fotó: mészáros j. Az eurózónához csatlakozás fel­tételei (a maastrichti konvergen­ciakritériumok): árfolyam-stabili­tás, árstabilitás (infláció), fenntart­ható költségvetési pozíció (állam- adósság, költségvetési hiány), kamatkonvergencia, jegybanki függetlenség. László Csaba közölte: a maast­richti kritériumok teljesítésében jól állunk az államadósság GDP- hez viszonyított mértékét, vala­mint a hosszú távú állampapírok kamatait tekintve. Ugyanakkor a költségvetési hiányt le kell szorí­tani a bruttó hazai termék három százalékára, el kell érni, hogy to­vább mérséklődjön az infláció, és meg kell teremteni az árfolyam­stabilitás feltételeit. Az eurózóná­hoz való csatlakozás egész sikere azon múlik, mennyire sikerül mérsékelni a költségvetési hiányt. L.Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom