Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-09 / 158. szám

4. OLDAL 2003. JÚUUS 9., SZERDA ÉRDEKE S S É G E K HÓBORTOS HÉTVÉGE. A hét végén a legkülönfélébb hóbortos versenyeken mérhették össze tudásu­kat a résztvevők az Egyesült Államokban. A képen látható férfi például éppen azt próbálta bebizonyíta­ni, hogy pusztán a fogai segítségével ő tudja leggyorsabban a felszínre hozni a malaclábakat egy vízzel teli VÖdÖrbŐl. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Meghalt az elmúlt évtizedek leghíresebb busman harcosa: N’xau, az Istenek a fejükre es­tek című Jamie Uys-film főhő­se a múlt hét elején elindult a namíbiai bozótba, és már csak a holttestét találták meg. Állí­tólag ötvenkilenc éves volt. N’xau volt a főszereplője Xixo né­ven az 1980-ban készült világsi­kerű groteszknek, amelyben tu­lajdonképpen saját magát, egy, a Kalahári-sivatagban élő busmant személyesített meg. A történet szerint a sivatagban talál egy re­pülőgépből kidobott coca-colás üveget, amely megzavarja az ő és törzse életét, és onnantól kezdve élete célja elvinni az átkozott üve­get a világ végére, egy fennsíkra, hogy megszabaduljanak tőle és az üveg által jelentett rontástól. Jamie Uys filmje nemcsak a szinte ősközösségi körülmények között élő busmanok (szó sze­rint bozótemberek) lelki tiszta­ságáról szólt, hanem civilizáció­tól megfertőzött társaikról, az af­rikai operettpuccsokról és az új­gyarmatosítókról egyaránt. A filmben szállóigévé vált, hogy a fehér ember azt jelentette: hülye. Xixo szerepelt a film második ré­szében is, és fogalommá vált kü­lönleges, csettintő hangokból ál­ló beszéde. N’xau egy időre világ­sztár lett, több amerikai és ázsiai akciófilmben is szerepelt, de ezt az életmódot nem neki találták ki, inkább visszatért törzséhez. Nem volt éppen a pénz megszál­lottja, állítják egybehangzóan mindazok, akik ismerték. Jamie Uys elmesélte, hogy amikor a for­gatás során megkapta első 300 dollárját, eldobta a bankjegyeket, mert nem tudta, mire való a pénz. Persze azért végül őt is csak ma­gával ragadta a pénzimádat, je­gyezte meg viccelődve Uys. Ugyanis gazdagságának csúcsa volt, hogy 2000-ben épített magá­nak egy téglaházat és vett egy használt kocsit. Ez utóbbi viszont önmagában még nem jelentett nagy könnyebbséget. Fel kellett fogadnia hozzá egy sofőrt, mert vezetni nem tudott megtanulni. N’xau holttestét csütörtökön ta­lálták meg az erdőben. Azt mond­ják, akkor is kétkezi munkára ké­szült, fát szedni indult. Troskie- Marx, filmjeinek producere mondta róla: világsztár volt, de visszatért gyökereihez. Semmi sem volt neki fontos, ami nekünk számított. ■ Áramütés Áramütés ölt meg egy thaiföldit, amikor éppen a villanyoszlop mellett intézte folyó ügyeit. A 27 éves férfi, akinek egyik lábába protézist ültettek be az orvosok, heves monszuneső közepette az autópálya szélén állt le, hogy könnyítsen magán. A The Nation című lap pénteki száma szerint a rendőrség feltételezi: végzetes lehetett a férfi számára egy földön fekvő magas kábel, amely elmerült a víztömegben. Az is lehet, hogy a lábában lévő protézis vezetőként szolgált a magas feszültségű áram számá- ra - áll a dpa jelentésében. ■ Családonként legfeljebb egy ku­tya vagy macska tartását engedé­lyezik a jövőben Türkmenisztán fővárosában, Asgabatban. A pol­gármester által hozott rendelet értelmében a jövőben ülos a szar­vasmarhák, méhek és madarak tartása is a városhatáron belül. A nagyobb állatsereglet tartásának akadályozására persze megvan a kellő indok, vallják a hatóságok. Az indoklás szerint ugyanis ezek az intézkedések a főváros egész­Leletek az őserdőben Egy régészeti lelet tanúsága szerint az ember már 4000 év­vel ezelőtt lakta Amazónia fennsíkjait, amelyek ma Ecuador déli részén terülnek el. A trópusi területen az ősi perui kul­túra stílusjegyeit mutató tárgyakra és épületmaradványok­ra leltek régészek Az Andok hegyláncainak alacso­nyabban fekvő lejtőin, Nyugat- Amazóniában a régészek eddig nemigen hatoltak be az esőer­dők által borított térségbe. Az or- léans-i Kutatási és Fejlesztési In­tézet (ÍRD) és az ecuadori Nem­zeti Kulturális Örökség Intézet munkatársainak utóbbi időben végzett ásatásai azonban a régió történetének átértékelésére készteti a tudományt. A perui határ közelében feltárt lelet, amely több mint 4000 éves kő­edényeket rejtett, arról tanúsko­dik, hogy az eddig lakatlannak hitt területen valaha emberek él­tek. A leletet az Andok keleti lej­tőin találták meg, 500 és 2000 méteres tengerszint feletti ma­gasságban. Ezen a területen az első ezredfordulón a történelmi emlékezet szerint a dzsivaro nyelvcsaládba tartozó brakamo- roszok népe élt, akik minden bi­zonnyal megélték a XVI. századi spanyol hódítást is. A Rio Palanda völgyben, Santa Ana Florida település közelében épületmaradványok is előkerül­tek, amelyeket a korabeli lakosok bonyolult építkezési technikák­kal temetkezési vagy szertartási célra építettek. A C14-es szénizotópos kormeg­határozási módszer szerint az építmény körülbelül 2450 éves lehet, így a nyugat-amazóniai ősi agrártársadalmak korszakát a je­lenleg elfogadott nézetnél ré­gebbre datálja. A leletek vésett állatfigurái, mintázatai, az anyagmegmunkálás szoros ro­konságot mutatnak a szomszé­dos Peru ősi kultúrájával. Az ÍRD munkatársai szerint a felfedezés első ízben bizonyítja azt, hogy az andesi civilizáció az Egyenlítő irányában is elterjedt - írta az AFP. Melegszik a tenger Átlagosan elérte a 27 Celsius-fokot a víz hő­mérséklete a Földközi-tengeren, sőt az Adri­án 28 fokot is mértek. Olasz szakértők szerint a Földközi-tenger vize 3000 év óta nem volt ilyen meleg. A problémát persze nem csupán a víz felmelege­désének ténye, az esetleges halpusztulás, az élő­világ biológiai egyensúlyának felborulása jelenti. A tenger több évezredes melegrekordjának továb­bi súlyos következményei is lehetnek. Veszélyes küszöböt léptünk át. A veszély abban áll, hogy a nedves éghajlat következtében trópusi viharok, forgószelek keletkezhetnek - hangsúlyozta Fra- nesco Meneguzzo, a CNR olasz kutatóintézet me­teorológia szakértője. Meneguzzo figyelmeztetett: míg eddig általá­ban 24 fokos vízhőmérsékletet mértek augusz­tus hónapban a Földközi-tengeren, addig az üvegházhatás következtében az elmúlt években 25, illetve 26 fokra emelkedett augusztusban a tengervíz hőmérséklete, most pedig túllépett minden eddigi értéket. A La Repubblica szerdai számában idézte az Enea olasz kutatóintézet környezetszakértőjét, Vincenzo Ferrarit: „A lég­köri viszonyok gyorsan változnak. Míg a múlt­ban nagyon lassú folyamat volt a klímaváltozás, addig most minden nagy sebességgel megy vég­be” - mondta a tudós. Az olasz szakértők a klímaváltozásokat az üvegházhatást és így a légkör felmelegedését eredményező széndioxid-kibocsátás növekedé­sével hozzák összefüggésbe. Rámutatnak, hogy az óceánok és az erdőségek aligha képesek meg­birkózni ilyen nagy mennyiségű szén-dioxiddal. A kiotói egyezmény szerintük fontos politikai dokumentum volt, de kevés konkrét eredmén­nyel járt. Az egyezményt 1997-ben aláíró orszá­gok azt vállalták, hogy 2012-ig átlag 5,2 száza­lékkal csökkentik széndioxid-kibocsátásukat, ehelyett ebben az évtizedben (2000 és 2010 kö­zött) átlagosan 17 százalékos növekedéssel kell számolni - mutat rá az APA jelentése. Harry Pottert kitiltották ségügyi és járványügyi helyzeté­nek tökéletesítését szolgálják. Sa- parmurat Niyazov türkmén el­nök, aki 1985 óta építi személyi kultuszát, óriási beruházásokkal kívánja Asgabatot a fővárosok példaképévé fejleszteni. Ugyan­akkor a városképre - alig pár sa­rokra az újonnan épített, ragyogó palotáktól — a romos házak és kezdetleges életkörülmények a jellemzőek, jegyzi meg a Reuters. Egy melbourne-i katolikus iskolá­ból száműzték Harry Pottert, a va­rázslófiú mágikus kalandjait, mert Joanne Kathleen Rowling művei az iskola vezetése szerint a bo­szorkányságot terjesztik. A Harry Potter-könyvek úgy mutatják be boszorkányságot, mintha valami normális dolog lenne - jelentette ki Bert Langerak, a Maranatha ke­resztény iskola elöljárója. „Rossz­nak tartjuk a boszorkányságot és az ehhez hasonló dolgokat, J. K. Rowling viszont korrekt és jó do­logként írja le ezeket” - érvelt a melbourne-i intézményvezető az egyik helyi rádióban. A brit írónő mind az öt könyve tiltott az isko­lában - tette hozzá. Az igazgató azt is hozzátette, a szülőkre bíz­zák, hogy gyerekeik elolvashatják- e Rowling műveit. Harry Potter kalandjainak ötödik kötete egyébként szinte azonnal bestsel­ler lett, amint a múlt hónapban megjelent a könyvpiacon. _■ FBI-ügynökök a könyvtárakban A hazafias törvény (Patriotic Act) cikkelyei közül, amelye­ket a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán hagyott jó­vá az amerikai kongresszus, egyetlenegy sem váltott ki olyan heves tiltakozást, mint az, amelyik feljogosítja a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) terroristák után nyomozó ügynökeit ar­ra, hogy könyvtárakban is szaglásszanak. Az FBI emberei jo­gosultak felvilágosítást kérni könyvtárak és könyvesboltok dolgozóitól az ügyfelek olvasási szokásairól, elkérhetik és le­foglalhatják a közkönyvtárakban vezetett kartotékokat, az olvasók névsorát, számítógépeket és még jegyzettömböket is. a „>« 'VonSLüK házilagos pokolgépei?” című könyv kiköl­csönzésével fogják leleplezni ma­gukat az FBI előtt. Tény azonban, hogy az emlékezetes merényletek tettesei közül néhányan köz­könyvtárak számítógépeit hasz­nálták fel az egymással való elekt­ronikus kapcsolattartásra. Azóta a nyomozók állandóan szemmel tartják a könyvtárakat, ami nem­tetszést váltott ki utóbbiak köré­ben. Az American Library Asso­ciation nevű szakmai szövetség már tavaly bírálta a „polgári sza­badságjogokat fenyegető” tör­vényt. A Torontóban rendezett észak-amerikai könyvtároskong­resszus is napirendjére tűzte a kérdést, míg számos könyvkeres­kedés honlapján útmutató olvas­ható a törvényről, a megszorítá­sokról. A berzenkedés terén minőségi fordulatot hozott a Santa Cruz-i (Kalifornia) közkönyvtár főnöké­nek a döntése, amellyel nyoma­tékosan óva inti az olvasókat a Patriotic Act által az FBI-nak biz­tosított lehetőségektől. Anne Turner emellett utasításba adta, hogy az olvasótermek esti zárása után az ügyeletes dolgozók köte­lesek megsemmisíteni az összes kölcsönzési jegyet, regisztrációs papírt és telefonos feljegyzést. Amivel nem rendelkezünk, azt nem is adhatjuk át a nyomozók­nak - magyarázta a döntést Turner. Hasonló intézkedéseket foga­natosítottak más közkönyvtárak is. A San Franciscó-i például mi­nimálisra csökkentette adatbázi­sait; az elektronikus archívu­mokban a korábbinál jóval ha­marabb törlik az adatokat. Az ol­vasók által használt számítógé­peket úgy programozták át, hogy kijelentkezés után azonnal törlő­dik bennük az összes tár. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung kaliforniai tudósítója rámutat: büntetőjogi eljárások során a könyvtárak alkalmazottai koráb­ban is kötelesek voltak felvilágo­sítást adni az FBI-nak. A Patriotic Act annyiban teremtett új helyze­tet, hogy alacsonyabbra helyezte az állami információgyűjtés kü­szöbét. A törvény elfogadása előtt az ügynökök kíváncsiságát bíróság­nak kellett jóváhagynia, s ehhez az FBI kénytelen volt konkrétu­mokkal megindokolni a gyanú­ját. Ha a bírák elutasították a nyo­mozóhatóság kérését, a könyvtá­rak és könyvesboltok megtagad­hatták a feljegyzéseik átadását. A törvény hatályba lépése óta azonban elegendő annak hal­vány gyanúja, hogy egy doku­mentum jelentőséggel bírhat a terror elleni küzdelem szem­pontjából. A meghatalmazást rá­adásul az FBI-ügynökök állítják ki, saját maguknak... A könyvtárosok zömét ez elke­seredéssel tölti el. Főként az dü­híti őket, hogy az érintett olvasó­kat még a vizsgálat után sem tá­jékoztathatják — akkor sem, ha az FBI kopói semmit sem talál­tak. A Santa Cruz-i könyvtár ve­zetője azonban erre is kitalált va­lamit. Turnerben tudatosodott, hogy a törvény csupán azt tiltja meg a könyvtárosoknak, hogy egy lezajlott nyomozásról beszél­jenek. Arról viszont bárkinek, bármikor beszámolhatnak, ha könyvtárukban nem tett látoga­tást az FBI. Turner ezért hetente átiratot intéz Santa Cruz önkor­mányzatához, közölve benne, hogy a helyi közkönyvtárra vo­natkozóan az elmúlt héten „nem nyert alkalmazást a Patriotic Act”. Ha egyszer majd a főnök nem küld ilyen értesítést az ön- kormányzatnak, az egész város tudni fogja, hogy előzőleg ott jár­tak a nyomozók a közkönyvtár­ban. A törvény bírálói nem érik be ennyivel. Szerintük a szabadság nem csak attól a perctől kezdve kerül veszélybe, hogy egy fegy­veres FBI-ügynök belép a könyv­tárba. Sokkal veszélyesebb egy olyan törvény, amely egyáltalán lehetővé teszi az efféle látogatá­sokat. Ezért a két nagy párt szá­mos képviselője törvényterveze­tet dolgozott ki, amelynek célja a könyvtárak és olvasóik régi joga­inak helyreállítása. A tervezet ne­ve hasonlóan patetikus, mint a Patriotic Acté: Freedom to Read Protection Act (az olvasás sza­badságának védelmét szolgáló törvény) — írja a FÁZ. KIS FLAMINGÓK. Hét kis flamingó született a napokban egy cseh­országi állatkertben Prága közelében, ahol most már 54 ilyen állat él. ______________________________________________________________FOTÓI EUROPRESS/EPA ) t >3101 >i xA 4 t Elhunyt a „busman” Túl sok az állat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom