Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-09 / 158. szám

ADSL MOST Or Ft BELÉPÉSI DÍJJAL! EXTERNET krformatikai Szolgáltató Kft. 5000 Szolnok. Sóház u. 8. Tel: 56/523-111 Fax: 56/523-110 Email extemetOextemet.hu, Honlap: www.extemet.hu AHOL ÉLÜNK Nagy Gézáné, vagy ahogyan a Kertvárosban legtöbben ismerik, Anikó tizenkét esztendeje éppen gyesen volt, amikor felkérték a Máltai Szeretetszolgálat szolnoki csoportjának meg­szervezésére és vezetésére. 7. oldal Remek a meggytermés ________Ti SZÁJÉ NŐ__________ Éve k óta nem volt ennyire magas a meggy felvásárlási ára. Az exportár is az egeket veri, mivel északi szomszéda­inknál elfagyott ez a gyü­mölcsfajta. Közel ötven hektáron termelnek meggyet - érdit, pándit, újfehér­tóit és cigányt - a tiszajenői ker­tekben. Mint azt egy helyi családi gazdálkodótól megtudtuk, a rendkívüli telet és az aszályos ta­vaszt is jól vészelte át a meggy, mennyiségben és minőségben is kiváló eredményt produkált. A Bács Zöldért mintegy kétezer má­zsát vásárolt fel, kilónként 200- 210 forintért, míg a rázott meggy­ből a Nagykörűi Gazdák Szövet­sége pakolt fel hozzávetőleg hat­száz mázsát, 120 forintos áron. Viszonylag kevés volt a felvásár­lás a 100-110 forintos cigány­meggyből. Északi szomszédainknál, illet­ve a meggyesekben bővelkedő Lengyelországban komoly káro­kat okozott a kemény fagy, így az exportárra sem lehet panaszuk idén a termelőknek. KOPJAFA AZ INTÉZŐNEK. Nemrégiben hunyt el a rákóczifalvi sportegyesület intézője, Nagy Vince. Az ő emlékére avatják vasárnap ünnepélyes keretek között azt a kopjafát, amelyet teg- nap délután állítottak fel a sportpályán.____________________________________fotó: mészáros jámos Zajszűrő fal a lakótelep előtt JÁSZBERÉNY Az Electrolux-Lehel Kft. és a szomszédságában működő ÉGI Rt. külön-külön és közös beru­házásban is tenni próbál azért, hogy a gyárak által kibocsátott zaj a lehető legkisebb problémát okozza a hűtőgépgyári lakótele­pen élőknek. Ennek eredménye­ként készült el egy zajszűrő fal. Mint azt Tóth Zoltántól, az Electrolux Lehel Kft. operatív szolgáltatásvezetőjétől megtud­tuk, 20 millió forintot költöttek a zajszint csökkentésével kapcso­latos beruházásokra. A járműforgalom zajhatását csökkentő falat mintegy 250 mé­ter hosszban állították fel, s kör­nyezetbarát faanyagból alakítot­ták ki. Az elkövetkező napok­ban további zajszintméréseket végeznek, s az eredményt doku­mentálják, hogy biztosan lás­sák, beruházásuk a várt ered­ményt hozta. BCS Meteorit pusztított a faluban? Félezer éves hagyomány fölelevenítésére készül a település Egy fél évezredes, de már száz éve nem gyako­rolt hagyomány felélesztésére készülnek a helybéliek. Az Uléskő-kultusz rejtélyes titka a község történelmének, egyesek szerint egy meteorit becsapódására emlékeztek az egyko­ri ősök. Nagykörű Egy 1864. évi egyházi irat szerint 1530. július 20- án a török seregek megpróbálták elfoglalni Nagy­körűt, ám belefulladtak a Tiszába. Mivel Illés napján történt mindez, ezért az eseményt Illés próféta jócselekedetének tudták be, s az esemény tiszteletére emelt kőtömbnél minden esztendő­ben körmenetet tartottak. Száz éve viszont meg­szakadt e hagyomány, ezt szeremé most feleleve­níteni a település vezetése az egyházzal karöltve. Rejteget azonban ütkokat is ez ügyben a múlt. Berze Nagy Lőrinc tizenkilencedik századi kán­tor-tanító feljegyzése szerint meteorbecsapódás­ra emlékeztek az emberek. Illéshez, a tüzes sze­kéren közlekedő prófétához pedig a meteorit lángcsóvája miatt hasonlította a néphit az esemé­nyeket. A múlt század elején az idős emberek úgy me­sélték, hogy egy tűzvész után emelték az Illés-kőt valamikor nagyon régen. Ez a tűz pedig lehetett akár egy meteorit becsapódásának a következ­ménye is. Ifjabb Barát József a meteoritelmélet egyik legfőbb híve, szerinte számos dolog támasztja alá következtetéseit. — Az Illés-kő valamikor az úgynevezett lapos tó szé­lén állt, ami nagyon hasonlít formájában egy kráterhez — mondta Barát József. — Rá­adásul egy több ezer éves fa­lu törmelékei találhatók ar­rafelé, találtunk már cserép­töredéket, kőbaltát és szá­mos tárgyi emléket, vala­mint a meteoritbecsapódá­sokkor tapasztalható megol­vadt, üvegszerű kőzetet. Az elmélet szerint egy meteorit pusztított ezen a tá­jon, felégette a falut, erre emlékeztek hosszú időn ke­resztül az emberek. — Találtunk furcsa, álta­lunk beazonosíthatatlan kő­darabokat is, lehetnek akár a meteorit letört részei is. Meg kellene vizsgáltatni, az sok kérdésre választ adhat­na. Legyen azonban bármi is a kutatások végeredménye, a maga nemében egyedülál­ló félezer éves hagyományt elevenítenek föl Nagykörű­ben a napokban. A remé­nyek szerint sokáig nem szakad meg ismét a hagyo­mány, kulturális és történel­mi értéke pedig akkor is je lentős a Tisza-parti község számára, ha nem egy meteo- ritra, hanem „csak” a törö­kök elleni sikerre emlékez­nek. PÓKÁSZ ENDRE Az Illés-követ 1847-ben a községbe szállították, s felújították fotó: mészáros János Támogatás vadbúvóhelyekre Az állatok „belekóstoltak" a földjeikbe Megyei információ Röviden CSEREKIKÉPZÉS. Immáron harmadik év&zajlik sikeresen cserekiképzés'az osztrák Mária Terézia Katonai Akadémia, illet­ve a Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem Hadtudományi Kara között. Ennek sorában júli­us 7-18 között 16 osztrák tiszt és tiszthelyettes, valamint 67 zászlós hallgató tartózkodik a szolnoki bázison, ahol ejtőer­nyős kiképzést kapnak. Cserébe telenként a magyar hallgatók Hochfilzenben sí-, alpin- és túl­élőkiképzésben részesülnek, mg FELÚJÍTANÁK. A karcagi Gá­bor Áron Gimnázium, Egész­ségügyi Szakközépiskola és Kol­légium felújítása érdekében az önkormányzat pályázatot nyúj­tott be a területfejlesztési tanács céljellegű decentralizált támoga­tási alapjához. A beruházáshoz J szükséges 9,2 millió forint mel­lett 3,9 millió az önerő, de BORÜNNEP. Huszonhat egri | borászat bikavér borát kóstol- I hatja meg a nagyközönség júli­us 11-13. között Eger belvárosá­ban, az Egri Bikavér Szent Do- nát-napi ünnepén, mti Az agrártárca megyei hivata­lának vadászati felügyelősége jóváhagyta a területi vadgaz­dálkodási tanács javaslatát, s eszerint az idén harmincöt vadászatra jogosult összesen harmincegymillió forint tá­mogatást nyert el a miniszté­rium által kiírt élőhely-fej­lesztési pályázaton. A vadállomány szaporodásának, fennmaradásának elősegítésére a szaktárca minden évben kiírja élőhely-fejlesztési pályázatát. A vadgazdálkodók fő feladata közé tartozik a vadbúvóhelyek létesí­tése, gondozása, amelyek ko­moly összegeket emésztenek fel az amúgy is szerény költségve­tésükből. A madár- és emlősvad­állomány a betakarított földeken nem tudna megmaradni, ezért a vadászok természetes élőhelye­ket, úgynevezett vadföldet bizto­sítanak számukra. Ez abban áll, hogy adott területeken nem taka­rítják be a termést, talpon hagy­ják elsősorban a kukoricát, a nap­raforgót és a cirkot, táplálékhoz és búvóhelyhez juttatva ezáltal az állatokat. Másrészről pedig erdőtelepí­tést kezdeményeznek a térség­ben, amely az említetteken túl azért is hasznos, mert Jász-Nagykun-Szolnok me­gyének mindössze ötszáza­lékos az erdősültsége. Igaz ugyan, hogy a száraz tavasz és a jelenlegi aszályos időjá­rás nem kedvezett a vetések gyors növekedésének, s a va­dak a zsenge hajtásokból ju­tottak víz- és élelemforrás­hoz __________(FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON) A vadászatra jogosultak az éves vad­termelés alapján vadvédelmi hozzájá­rulást fizetnek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által lé­tesített vadgazdálkodási alapba. Az alap összegét tovább növeli az egyéb hatósági intézkedésekből származó bevétel, s az így képződött vadgazdál­kodási alap egy részét visszaosztják a vadgazdálkodóknak a vadállomány élőhelyének fejlesztésére. Most is a déli part a hangosabb A térség nem panaszkodhat, ami az idei idegenforgalmi fő­szezont illeti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenütt ró­zsás lenne a kép, mert mint az kiderült, a Tisza-tó Heves és Borsod megyei oldalán még nincs olyan nagy forgalom, mint a déli parton. Tisza-tó A közvetlen régió egyet­len városának, Tiszafü­rednek méltán népszerű Termál kempingje vélhe­tően rekordokat dönt, hi­szen az árbevétel — bele­számítva az inflációt is — öt százalékkal meghalad minden eddigi esztendőét. Az ok: termál- és gyógyvíz, a négycsilla­gos szolgáltatások, az egyre szí­nesebb nyári programok, s termé­szetesen a Tisza-tó, valamint a Hortobágy, hegy- és borvidékek elérhetőségének a lehetőségeivel. Érdekesség, hogy a kempingi telt házhoz több olyan vendég is hozzájárul, aki már száz napja itt tartóz­kodik. Nekik a továb­bi füredi időtöltés egyfajta „törzsgárda- jutalomként” akár 30 százalékkal is olcsóbb lehet. A város határain egyébként is ki lehet tenni hamarosan a „megtelt” táblát, amiről most a hét végén megrendezendő s mél­tán jó hírű Halas fesztivál látvá­nyos karneváli programjai is te­hetnek. A térség másik népszerű üdü­lőtelepülésén, Abádszalókon is elégedettek a Füzes kemping ve­zetői, hiszen a vendégszám a ta­valyi 1852-ről 2599-re nőtt, ami időarányosan már mintegy há­rommillió forint pluszárbevételt is jelent. Az említett okokon kívül itt a nemrég üzemelő melegített vizű fürdő szolgáltatásai is növe­lik a vendégéjszakák számát. Egyébként itt is jó eredményeket produkál a nagyközségi idegen- forgalom is, ami köszönhető a ki­váló időnek, a Tisza-tó legkiépí- tettebb partjának, a kiváló vízmi­nőségnek és Kelet-Magyarország legnagyobb programsorozatának. Ám hogy ne csak a jó dologról beszéljünk, megemlíthetjük a sa- rudi ADLer kempinget, amelynek üzemeltetői visszaesésről szá­moltak be. (FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON) f 1* V > I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom