Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-10 / 133. szám

2003. Június 10., kedd TÜKÖR 5. OLDAL ■ I MEGYEI Sorokban FOLTVARRÓK. Varrjuk össze a világot - ez a mottója a kar­cagi Szíkfolt Foltvarró Klub tag­jainak, akiknek munkáiból júni­us 10-én kedden 17 órakor nyí­lik kiállítás a Déryné Művelődé­si Központban. A kiállítást dr. Fazekas Sándor polgármester nyitja meg, majd a zeneiskola növendékei adnak műsort, de ELISMERÉS. A vöröskeresztes világnap alkalmából nemrégi­ben vehette át a jászárokszállási Márkus Andrásáé, a helyi szer­vezet titkára a vöröskeresztes munkáért járó kitüntetés arany fokozatát. Az elismerést az árokszállási véradók számának növelésében végzett munkájá­val és a helyi szociális tevé­kenységben folytatott aktív köz­reműködésével érdemelte ki az díjazott, bcs VIGADALOM. A kétnapos pünkösdi vigadalom most is tartalmas szórakozást ígért Nagyivánon. Az ünnepi szent­misét követő programok min­den korosztályban biztosították a vigasságokat, kezdve a hagyo­mányos pünkösdi focitomával, amit a helyi vágóhíd húsosai nyertek meg, folytatva a sort a tiszafüredi mazsorettek és akro­batikus rock and roll táncosok közönségsikeres bemutatóival, valamint a vasárnap esti csúcs­programokkal, a nosztalgia slá­ger nótaesttel, és a hajnalba nyúló utcabállal. A hétfő ünne­pi éke az új takarékszövetkezeti székház avatása volt, amit dél­után és este olyan programok is emlékezetessé tettek, mint a he­lyi néptánccsoport fellépése, Varga Ferenc József humorista gegjei és a sztárvendég Pataki Attila műsora, pm ■ PÜNKÖSDI ERŐLKÖDÉS. Abonyban háromnapos pünkösdi vigadalmat rendeztek. A számtalan ér­dekes és látványos program közül az Abony legerősebb embere vetélkedő egy pillanatát, Kis József téglaemelő gyakorlatát örökítette meg felvételünk. _________________________________fotó; mészáros A jászok nagy találkozója (Folytatás az 1. oldalról) A mának szóló tanulságként megállapította: a küszöbönálló uniós csatlakozás a jövőnk zálo­ga, de csak a partnerségen alapu­ló összefogással lehetünk sikere­sek. Dr. Dobos László, a Jászok egyesülete ügyvivője adta át a 12. alkalommal odaítélt „Jászságért Díjat”. A jutalmazott idén a jász­apáti illetőségű nyelvésztanár, dr. Győri Gyula volt. A jászkapitány-avatást megelő­zően jelentették be, hogy az eddig tisztséget betöltött kapitányok lét­rehozzák saját társaságukat, a Jászkapitányok Tanácsát. Az ön­kéntes testület feladata lesz segí­teni a mindenkori kapitány mun­káját, ápolni a hagyományokat, megőrizni a redemptio emlékét. A leköszönő jászkapitány, Gu- bicz András kemény szavakkal hívta fel a jelenlévők figyelmét kultúránk, nyelvünk magyarsá­gunk megtartásának fontosságá­ra. Mint mondta, óriási a felelősé­ge a szülőknek, pedagógusoknak abban, hogy a magyar zene, a magyar ima még sokáig fennma­radjon és az utánunk jövő nem­zedék is átérezze ennek fontossá­gát. Gubicz András szerint e te­kintetben van mitől félnünk az uniós csatlakozás kapcsán. Tamás Zoltánt, a jászteleki születésű, Jászberényben élő ag­rárszakembert, az újkor hatodjá- ra megválasztott jászkapitányát a hagyományoknak megfelelő kül­sőségek között iktatták be jelké­pes hivatalába. Magára öltötte ha­talmi jelvényeit, átvette a beikta­tásáról szóló diplomát, a Lehel kürtjéből jóféle bort ivott minden jászok egészségére, majd a hu­szárok kíséretében lovagolt el. A díszünnepséget követően egészen estig tartott a térség ha­gyományőrző csoportjainak be­mutatkozása, este pedig a Jászság Népi Együttes adott műsort. Ké­sőbb a Lord együttes koncertezett a templomkertben. Vasárnap sportrendezvényekkel folytató­dott a találkozó. banka csaba VÉLEMÉNY TELEKI JÓZSEF Kitörölt ünnep Átalakulóban ünnepeink. Bizonyság erre a mostani hosszú hétvége is, hiszen aligha ta­lálni ünneptelenebb ünnepet, mint a pün­kösd. Az állami és nemzeti ünnepeinkkel még csak-csak elvagyunk, bár tömeget a megemlékezések helyett inkább csak május 1-jén a vurstliban és a Szent István-napi utcabálon lehet látni. Húsvétkor is meglocsoljuk még a nagyit. Karácsonykor, ha a szeretetről el is felejtkezünk, az ajándékokról nem, már csak azért sem, hogy legalább a rokonoknak megmutassuk: nekünk mire is futja. De mit kezdjünk a pünkösddel? Két napját a kilencvenes évek közepe táján hiába színezték új­ra piros betűsre a naptárban, máig rendszeridegen ünnep ma­radt. Rendszeridegen a piacorientált világunkban, mert nem ösztönöz fogyasztásra. Pünkösdre nem vásárolunk ajándék­ként méregdrága és felesleges holmikat, nem töltjük meg a kamránkat juinden földi jóval, nem szórjuk forintjainkat mu­tatványosbódékban, lacikonyhákban. Rendszeridegen, mert ma már jobbára csak az idősebbek vannak tisztában pünkösd valódi, egyházi tartalmával. Az elmúlt negyven év, amíg a Pi­ros Pünkösd beleszürkült a hétköznapokba, az emberek nagy többségéből teljesen kitörölte mindazt, amit egykoron a Szent­lélek eljövetele jelentetett. A népi hagyományok pedig még in­kább feledésbe merültek. Csupán a tévéből, néhány esetlenül eljátszott jelenetből véljük ismerni, hogyan is huzakodtak egy­koron a legények a pünkösdi királyságért. A pünkösd a legtöbbünknek csak egy potya szabadnap a nyár elején, amikor cseresznyét szüretelhetünk a kiskertben, horgászhatunk, strandolhatunk, vagy a karosszékben elterülve reggeltől estig bámulhatjuk a képernyőn tündöklő modern pünkösdi királyokat: a Big Brother Éviket, a Rockzenész Oki­kat, a Tévésztár Majkákat, Balázsokat, Mónikákat, Kismocsko- kat... Lehet, hogy hamarosan a (Szent) lélek nélküli pünkösd lesz a legkorszerűbb ünnepünk? Rajtakapott betörők (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, a két elfogott férfi, az 51 éves J. Péter és nevelt fiá­nak 28 éves barátja, L. József Budapestről érkezett, arról azonban, hogy milyen célból, il­letve milyen körülmények kö­zött jutottak el a jászsági telepü­lésre, már egymásnak ellent­mondóan nyilatkoztak. Az vi­szont tisztázódott, hogy az idő­sebbik férfi vásárlóként már elő­ző nap járt az üzletben. Feltehe­tően akkor mérte fel az árukész­letet. A Jászberényi Rendőrkapi­tányság sajtóreferensétől, Lu­kács Anitától megtudtuk, a raj­takapott, már többször büntetett betörők beismerő vallomást tet­tek. A nyomozóknak elmond­ták, adósságaik törlesztése miatt kényszerültek arra, hogy lopja­nak. A gyanúsítottakat gyorsí­tott eljárás keretében állítják bí­róság elé. Támadnak a levéltetvek Az elmúlt időszakban folytatódott a száraz, meleg aszályos időjárás, amely már maradandó károsodást okozott több kul­túrában, főként az őszi vetésűekben. A csapadékhiány miatt valamennyi növény fejlődése lassú vagy megállt, miközben több károsító okoz gondot a gazdáknak — tájékoztatta lapun­kat a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat. Növényvédelem Kártételi veszélyhelyzettel fenye­get a levéltetvek további tömeges betelepedése és a nagy kolóniák kialakulása. Ez valamennyi levél- tetűre érzékeny kultúrában meg­figyelhető. Tömeges a különböző gyümölcsmolyok rajzása, így vár­ható a lárvakártételek kialakulá­sa. A tűzelhalás kialakulására és fertőzésére kedvező a párás, ma­gas páratartalmú éjszakai időjá­rás és a nappali magas hőmérsék­letek hatására kedvező körülmé­nyek teremtődtek. A birsen rend­kívül erős fertőzés alakult ki. A kórokozó elleni hatósági intézke­dések folyamatban vannak. A kihelyezett gyapottok ba­golypille feromoncsapdák nagy mennyiségű imágót fogtak. A virágzásban , lévő őszi búza gombabetegségei közül a liszt­harmat fordul elő néhány száza­lékos fertőzöttséget okozva. Ve­tésfehérítő bogár lárvakártétel fol­tokban található. Erős a gabona- tripsz-fertőzés, és az átlagostól magasabb százalékban tapasztal­ható az aknázómoly kártétele. A kukoricánál több helyen a hatástalan gyomirtás jelent prob­lémát, valamint a bolhakártétel, illetve egyes körzetekben a vad­kár. A napraforgó rendkívül eltérő fejlettségű, ahogy a cukorrépa is. A levéltetvek betelepedése meg­kezdődött, bizonyos körzetekben pedig jelentős vadkárt észleltek. Burgonyában erős burgonya­bogár lárvakelést találtak a szak­emberek, ezért ellene mindenhol védekezni kellett. A kertészeti kultúrák közül a csonthéjasokban továbbra is a le­véltetvek okoznak gondot. Töme­ges a keleü gyümölcsmoly, a szil­vamoly, az almamoly, cseresz­nyelégy rajzása. A szőlőkben a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka 5-7 százalé­kos fertőzöttséggel található meg. Az almásokban megjelent az al- mafa-varasodás tünete és meg­kezdődött az amerikai medvelep­ke lárvakelése. ■ NYUGDÍJAS-TALÁLKOZÓ. A cserkeszőlői önkormányzat és az Őszi napfény nyugdíjasklub a hétvégén rendezte meg a hagyomá­nyos országos és nemzetközi nyugdíjas-találkozót a helyi strand­fürdőben. Képünk a programban fellépő kábái nyugdíjas-egyesület műsorát örökítette meg.__________________________fotó, csabai i. Ahogyan például kezünk ujjai kö­zött sincs két egyforma, így az embe­rek is különbözőek. A testalkat, az arcforma, a hajszín, a szemek alap­ján, de belső tulajdonságaik, jellem­vonásaik szerint is. Ugyanakkor minden egyes ember hordoz valami­lyen elképzelést, ha úgy tetszik, ve­zérfonalat a földi lét mindennapjai­ról, céljáról, értelméről, amelyet a maga módján követ. Kisújszállás A távol-keleti hitvilág bölcsei szerint az emberek között általában három alaptí­pus különböztethető meg, amelyet a fel­vételünk is ábrázol. A szobrok tulajdono­sa a kisúji Kovács József. Oly módon ala­kult a sorsa, hogy bejárta a fél világot. Nyíregyházán dolgozott, konzervgyára­kat építettek és üzemeltek be szerte a Föl­dön: Ukrajnában, Afrikában, a Távol-Ke­leten. Többek között tizennégy hónapig lakott Vietnamban, pontosabban Saigon­ban, ahol lenyűgözte a három és félmilli­ós város nyüzsgése. Szabad idejében szí­vesen ismerkedett az ott lakók kultúrájá­A távol-keleti hitvilág bölcsei Kovács József és az élet értelmét tükröző három bölcs: a gazdag, a családszerető és a magányos FOTÓ; MÉSZÁROS JÁNOS val. Az egyik hétvégén a piacon megpil­lantott egy szabadban dolgozó, ügyes ke­zű mestert, aki ezeket a bölcseket fába ál­modta. Nem kevés alkudozás után meg­vásárolta őket, és ma lakásának díszei. A szobrok az emberiség élethelyzeteit jele­nítik meg, hiszen a három bölcs együvé tartozik, csak így értelmezhető. Középen az öreg kufár, a gazdag keres­kedő, akinek van mit a tejbe aprítani. Nyakában a bőség szaruja, tele pénzzel. Látszik minden porcikáján, a kinézetén, neki a csengő és zizegős bankókon kívül semmi sem szent és érdekes, hiszen a va­gyon, a kuporgatás megszállottja. Éppen ezért ő ebben látja az élet értelmét, még akkor is, ha az egyik ottani közmondás szerint: bátyus halott nincs. Magyarra for­dítva: senki sem viheti magával a kopor­sóba a vagyonát. A másik bölcs kisgyereket tart a kezé­ben, védelmezőn öleli át. Neki a gyerekei, az unokái jelentik az élet értelmét, a bol­dogságot, a folytonosságot. Azt sugallja: a családtagok szeretete, értük fáradozni, dolgozni, minden görbe úton szerzett va­gyonnál többet ér. A harmadik bölcsön látszik, nem gyűj­tött se vagyont, se pénzt, csak emberi ta­pasztalatot, tudást. Talán még gyereke, családja sincs, csak egy görbebot a ván­dorlásai során, amelyet valamelyik erdő­ből szedhetett. Az alkotás valami olyas­mit sugall, hogy mindennél többet ér az emberi szabadság, az el nem kötelezett­ség, hiszen ő a tisztes öregséget tartja kö­vetendőnek. Igaz, idős korára magára ma­radt, de amennyi ebben a szomorúság, annyi a jó is. Nem kell alkalmazkodni senkihez, nem kiszolgáltatottja mások­nak, szóval nincsen terhére senkinek sem ezen a világon. Ez a hármas út, ha úgy tetszik, lehető­ség a távol-keleti hitvilágban nagyon sok mesében, történetben felfedezhető. Ne­künk is lehet választani, ki, melyik böl­cset tartja a legbölcsebbnek, aki szívéhez legközelebb áll. Bizonyára lesznek olya­nok is, akik úgy morfondíroznak: ebből is egy kicsit, esetleg abból is keveset, mert így kerek a világ. d. szabó miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom