Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-21 / 143. szám

Szolnoki diákok Amiens-ben

Szakmai úton Brüsszelben

Faragó Hajnalka, a Varga Katalin Gimnázium végzős diákja, a francia nyelvi országos tanulmányi verseny második helyezettje nyáron Franciaországba látogat. Az egy hónapos út során Párizsban és a Loire völgyében tölt el két hetet egy nagyobb diákcsoporttal, majd két társával együtt az amiens-i nyári egyetem hallgatója lesz.

Faragó Hajnalka, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium frissen érettségizett diákja nemcsak azért boldog, mert túl van az érettségin, hanem azért is, mert a francia nyelvi országos tanulmányi versenyen elért második helyezésével felvételt nyert a Veszprémi Egyetem francia

Faragó Hajnalka

nemzetközi tanulmányok szakára. Az ezüstérem jutalma emellett az is, hogy két hetet tölthet el Párizsban és a Loire völgyében tizenhat társával együtt. Ám ez a két hét hamarosan egy hónapra változott. Hogyan? Nos, ez év április 12-én, közvetlenül a tanulmányi verseny döntője előtt mint tolmács debütált a Challenge diák- és sporttalálkozót megnyitó, Euró- pa-gálán. A gálát megtekintő Somme megyei delegáció vezetője személyesen hívta meg Hajnalkát az amiens-i nyári egyetemre. (Mellesleg Hajnalka kiválóan beszél angolul is, 12 éve tanulja, ez év februárjában pedig egy pályázat elnyerésével az angliai Durhamben is bebizonyíthatta angoltudását.) A Somme megyei delegáció ellátogatott a Verseghy Gimnáziumba is, ahol francia nyelvet tanuló diákokkal találkozhatott. A fiatalok bemutatkozása olyan sikeres volt, hogy két tanuló, Fejér Nóra és Gulyás Katalin is az amiens-i nyári egyetem hallgatója lesz. A három fiatal francia- országi költségét - a nyelvtanulást, a színes kulturális és turisz- tíkai programokat - július 3-tól 26-ig a francia testvérmegye állja. Az egyetemen Európa több országából, sőt Amerikából is részt vesznek. ■

A megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács nemrég szakmai utat szervezett Brüsszelbe. A 13 tagú delegációt, amelynek tagjai között kistérségi vezetők, a területfejlesztési ügynökség munkatársai és a megyei önkormányzat képviselői voltak, Kovács Jánosáé, a megyei közgyűlés oktatási, művelődési és vallásügyi bizottságának elnöke vezette.

A delegáció a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletén megbeszéléseket folytatott Hans Beckkel, a képviselet vezetőjével arról, hogy a csatlakozás után milyen feladatok várnak a megyei és helyi ön- kormányzatokra, de szót váltottak az EU működésének általános kérdéseiről is.

Európa regionális politikája mindenekelőtt a szolidaritás politikája, amellyel az EU segíti a fejlődésben elmaradt régiókat, támogatja a nehéz helyzetbe került ipari térségek és hanyatló mezőgazdasági vidékek szerkezetváltását, valamint az elöregedő városrészek újjáélesztését. A strukturális alapoknak köszönhetően építettek meg vagy újítottak föl régiókat ösz- szekötő autópályákat, repülőtereket, hoztak létre környezetvédelmi beruházásokat. Az alapokból kifizetett támogatások összege 1989 és ’99 között 8 milliárd euróról 32 milliárdra nőtt. 2000 és 2006 között 7 év alatt 213 milliárd euró áll rendelkezésre a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók, konkrét hátrányokkal küzdő térségek javítására.

2000 és 2006 között két úgynevezett előcsatlakozási alap, az ISPA és a SAPARD, valamint a bővítést követő években a 40 milliárd eurós tartalékalap áll rendelkezésre. Hans Beck nem találta szerencsésnek, hogy jelenleg Magyarországon egy központi szerv koncentrálja, és vonja magához a projektgyűjtést és -értékelést. Ezt véleménye szerint inkább a regionális tanácsokra kellene bízni. A bizottság megbeszélést folytatott Eberhard Rheinnel, az Európai Bizottság nyugalmazott igazgatójával az EU intézményi fejlődéséről, a konvent munkájáról és a várható eredményekről.

Manfred Beschel az Európai Bizottság tisztviselője a strukturális alapok felhasználásáról beszélt. A delegáció tagjai jelezték neki, hogy szeretnének szemináriumon találkozni ír szakemberekkel. Az írek a legsikeresebb pályázatírók, ezért jó volna megismerni a tapasztalataikat. •

Új környezetvédelmi program

A megyei önkormányzat megbízásából a Keviterv-Akva Kft. elkészítette a megye 2003—2008 közötti időszakra szóló környezetvédelmi programját. Erről kérdeztük Lakatos Istvánt, a területfejlesztési iroda vezetőjét.

— Június 27-én a megyei közgyűlés elé kerül Jász-Nagykun-Szol- nok megye második környezetvédelmi programja, amely a 2003—2008-as időszakra szól. Ez szerkezetében követi az országos környezetvédelmi programot, amely már megfelel az uniós követelményeknek.

Maga a program kilenc részfejezetből áll:

— ár- és belvízvédelem;

— környezettudatosság növelése;

— ivóvíz minőségének javítása;

— felszíni és felszín alatti vizek védelme;

— hulladékgazdálkodás;

— települési környezetminőség javítása, különös tekintettel a belterületi elkerülő útszakaszok megépítésére;

— környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonság;

— terület- és földhasználat;

— biológiai sokféleség védelme és tájvédelem.

Ez a második környezetvédelmi program a megyében, kidolgozását a területfejlesztési tanács anyagi segítsége tette lehetővé. Az első 1999-től 2003-ig szólt.- Mekkorák a második program költségei, és tartalmazza-e ezeket is az elkészített anyag?- Tartalmaz költség- igényeket, költségvetéseket. Elég nagy, körülbelül 194 milliárd forintos igény fogalmazódott meg. Ebből 56 milliárd forint a hulladékgazdálkodási program igénye, 54 milliárd a terület- és földhasználati programé, amelyben benne vannak az agrár-környezetvédelmi feladatok is, és mintegy 38 milliárdos a környezetbiztonsági programé, amely tartalmazza a megyében szükséges árvíz- és belvízvédelmi beavatkozásokat. A programban megjelenik 15 milliárd forinttal a Jászsági-főcsatorna kialakításának az igénye is.- A tervezett ötéves periódus bizonyos értelemben nem hosszú, de mégsem könnyű konkrétan tervezni ennyi időre.- Ez a program 2008-ig tart, tehát valóban viszonylag rövidnek tűnő időszakra készült, de tulajdonképpen keretjellegű. A gyakorlati végrehajtásról mindig elkészülnek, és a közgyűlés elé kerülnek a kétéves akciótervek. A

legelsőt szeptemberre szeretnénk kidolgoztatni. Ez már a konkrét feladatokat, cselekvéseket irányozza elő.- Két évre előre már láthatók az anyagi kondíciók?

— Erre az évre láthatók, jövőre az uniós csatlakozás befolyásolhatja a dolgot. A jövő év végéig a hulladékgazdálkodás területén olyan jelentős objektumok is megvalósulhatnak, mint a kétpói hulladéklerakó, a Tisza-tavi lerakó és az év végére kiépülhetnek a korszerű hulladékgazdálkodás feltételei.

Külön szeretnék beszélni az ivóvíz minőségének javításáról. Ez 2009-ig megoldandó, kötelező feladat számos önkormányzat számára.

A megyében ez 62 települést érint, és a 10 legproblémásabb települést érintően regionális ösz- szefogással az észak-alföldi régió egy kohéziós alappályázatot készül benyújtani. Tízmillió euró a beruházás értéke, ennek 29 százaléka esik Jász-Nagykun-Szol- nok megyére. Ezt úgy kell előkészíteni, hogy a jövő évben beadható legyen.

— Ez közismertebb nevén az arzénmentesítést jelenti, vagy azon túl másról is szó van?- Egyéb szennyeződések, például az ammónia mentesítésére is szolgál.

BISTEY ANDRÁS

Gazdaságfejlesztési

szeminárium

A megyei önkormányzat elsődleges feladatának tekinti, hogy csökkenjen a megyének az ország fejlettebb területeihez képest meglévő relatív elmaradottsága.

E gondolat jegyében rendezték meg 2003. június 12-e és 15-e között „Az ön- kormányzatok gazdaság- fejlesztő szerepe az új Európában” című konferenciát.

A brit, olasz, lengyel, finn és romániai vendégek egyaránt fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy az uniós és nemzeti gazdaságpolitikai stratégiák mellett különös jelentősége van a helyi, illetve regionális programoknak, melyek az adott térség adottságainak kihasználásával erősíthetik versenyképességet.

A rendezvény Tokár Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének a megyét bemutató előadásával kezdődött, majd testvérmegyéink képviselői beszéltek a helyi gazdaság fejlesztése kapcsán szerzett tapasztalataikról.

Az angliai Durham megye szakemberei a programkészítés

fontosságára utaltak, hangsúlyozva: az EU kizárólag a jól előkészített, reális költségigényű és a megfelelő mértékű önrészt tartalmazó pályázatokat támogatja, ezeket is elsősorban utófinanszírozás keretében.

Az Astiból érkezett olasz küldött a kis- és középvállalati szektor jelenlétének fontosságáról szólt, mondván, hogy ez a vállalkozástípus képes a legrugalmasabban reagálni a piaci igények változására.

A Häme megyei finn szakértő konkrét programok bemutatása révén tette megismerhetővé, milyen fontos, hogy rendelkezésre állnak-e megyei és regionális szinten a jól képzett, nyelveket beszélő szakemberek.

A megyei kereskedelmi és iparkamara által szervezett fórumon való részvételt követően Cserkeszőlőn, Kunszentmárton- ban, Jászfényszarun tettek látogatást a vendégek, ahol a gazdaságfejlesztés helyi eredményeiről tájékozódtak. A szombat a megye turisztikai értékeivel és gasztronómiájával való ismerkedéssel telt.

R.GY.

Lengyel kapcsolat

Balról Tokár István elnök, Lóczi Miklós alelnök és Jan Ganczarczyk, a Jabex cég igazgatója FOTÓ: BALI ISTVÄN

Andrzej Plonka, a lengyelországi Bielsko járás elöljárójának meghívására Tokár István elnök vezetésével háromtagú megyei delegáció vett részt a június 14-15-én a Bielsko járási napokon.

Megyénk 1993-ban írta alá az első együttműködési megállapodást az akkori Bielsko vajdasággal, a lengyel közigazgatási reform után pedig 1999-ben a bielskói járással. Az együttműködés különböző formái alakultak ki kulturális, turisztikai, iskolai és gazdasági területen. Alig akadt olyan település a járásban, ahol nem óhajtottak volna testvértelepülési kapcsolatot megyénkkel. A delegáció Bielsko-Biaíában látogatást tett abban az üzemben is, ahová a Jászapáti 2000 Mező- gazdasági Rt. évente közel 8 ezer tonna napraforgómagot exportál.

ELNÖKI FOGADÁS. Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke június 12-én a megyeházán fogadta a lengyelországi Tamow közgyűlésének küldöttségét, valamint a gazdaságfejlesztő szemináriumon részt vevő JiaíJlitaLjmgOkjjl^ ______________ ____ FOTÓ: HANGA VALÉRIA

i Jász-Nagykun-Szolnok megye ^

SZILI KATALIN SZOLNOKON. A Szolnoki Expóra látogatott június 12-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megtekintette a megyei önkormányzat standját, ahol két alelnök, Elek Sándor és Herbály Imre tájékoztatta a megyét érintő útfejlesztésekről.

__________________________________■

Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Megbeszélés a Magyar Régiók Brüsszeli Képviseletén. A képen balról Kozma Imre, Martfű polgármestere, Hans Beck, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének vezetője, Tóth János, Jászalsószent- györgy polgármestere és Hajdú László, Jászkisér polgármestere