Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-18 / 140. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. JÚNIUS 18., SZERDA III Részmunkaidőben is lehet A részmunkaidős foglalkoz­tatás jelentősége mind na­gyobb a tagállamokban. Az ily módon dolgozók többsé­ge nő, számuk mintegy húszmillió, akik döntően a szolgáltatási szektorban vállalnak munkát, s emel­lett több idejük marad gyer­mekeikre, családjukra. Részmunkaidős munka- vállalónak az minősül, akinek a heti vagy egy évnél rövidebb, megha­tározott időtartam alatt az átlagos munkaideje kevesebb, mint a hason­ló kategóriájú, teljes munkaidőben foglalkoz­tatott munkavállaló munkaideje. A „hasonló kategóriájú munkaválla­ló” kifejezés az ugyan­abban az intézményben (munkáltatónál) teljes munkaidőben foglalkoz­tatott munkavállalóra vonatkozik. Ha nincs ilyen kategóriájú munkavállaló, akkor az összehasonlítást a hatá­lyos kollektív szerződés alapján, kollektív szerződés hiányában pedig az adott tagállam törvénye­inek, gyakorlatának megfelelően kell megtenni. A kérdéskörrel foglalkozó (97/81/EK) irányelv célja az, hogy megszüntessék a részmun­kaidős munkavállalókat érő hát­rányos megkülönböztetést. így lehet csak elhárítani az akadá­lyokat a részmunkaidős foglal­koztatás további terjedése, e fog­lalkoztatási forma mind a mun­kaadók, mind a munkavállalók számára előnyössé válása elől. A közösségi jogszabály végrehajtá­sát szolgáló törvényeket és intéz­kedéseket a tagállamoknak 2000. január 20-ig kellett hatályba lép­tetniük. Az irányelv értelmében a fog­lalkoztatás feltételeit illetően nem szabad kedvezőtlenebbül bánni a részmunkaidős munka- vállalókkal szemben pusztán a részmunkaidős forma miatt, mint a hasonló kategóriájú, teljes munkaidőben alkalmazottakkal. Ez alól csak az az eset képezhet kivételt, amikor az ilyen megkü­lönböztetést objektív okok indokolttá te­szik. Ilyen esetben a tagállamok külön foglalkoztatási felté­teleket alakíthatnak ki a részmunkaidő­ben foglalkoztatottak számára a szolgálat­ban töltött idő, a ke­Hazánk csatlakozását követően vélhető­en megnövekszik majd a részmunkaidő­ben dolgozók száma. Szakértők szerint jelenleg az adó- és járuléktörvények nem kedveznek a részmunkaidős foglalkozta­tás elterjedésének. reset, illetve a végzettség függvé­nyében. Ezeket a külön foglal­koztatási feltételeket a szociális partnerekkel folytatott konzultá­ciót követően, saját jogszabá­lyuk, illetve kollektív szerződé­sük és a gyakorlat figyelembe vé­telével kell megalkotni. Lényeges továbbá, hogy a tel­jes munkaidő és a részmunkaidő közötti váltás, vagy az ilyen vál­tás elutasítása esetén a munka- vállalót különös védelemben kell részesíteni. Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló nem hajlandó teljes munkaidőből részmunkaidőbe átmenni (vagy fordítva), nem indokolhatja a munkaviszony felmondását (ez alól kivétel, ha ezt az adott mun­káltató működési igényei teszik szükségessé). MUNKANÉLKÜLISÉG A TAGÁLLAMOKBAN, HAZÁNKBAN ÉS NÉHÁNY CSATLAKOZÓ ORSZÁGBAN (2003 JANUÁR, SZÁZALÉK) állam férfiak nők Ausztria 3,6 4,7 Belgium 7 8,6 Dánia 4,8 4,6 Egyesült Királyság 5,5 4,6 Finnország 9,1 8,8 Franciaország 8,1 10 Görögország 6,5 15 Hollandia 3 3,1 Írország 4,7 4,1 Luxemburg 2,5 3,1 Németország 8,8 8,3 Olaszország 7 12 Portugália 5,1 7,2 Spanyolország 8,5 17,4 Svédország 5,6 5 Magyarország 6,2 5,3 Cseh Köztárs. 5,4 8,5 Lengyelország 19,6 20,9 Szlovákia 17,5 18 Szlovénia 5,5 6,3 Forrás: Eurostat Hamarosan itt a növényútlevél Zárlati károsítok Az EU-csatlakozás komoly kihívást jelent a gazdálko­dók és a növényvédelmi ha­tóság számára egyaránt. A növény-egészségügyi köve­telmények valamennyi EU- tagállamban egységesek, azokat minden tagország el­fogadja és a nemzeti jogban kötelezően alkalmazza. A teljes jogharmonizáció megvaló­sítása érdekében a növény-egész­ségügyi szabályait rendszerező 7/2001.(1.17.) FVM-rendeletet az EU-előírásoknak megfelelően ki­egészíti a 37/2003.(IV.4.) FVM- rendelet. A módosítás egyes intéz­kedése a kihirdetést követően ha­tályba lép, többségét pedig a csat­lakózást követően kell alkalmazni. A növény-egészségügyi ellen­őrzések rendszere a csatlakozást követően elveiben meg fog vál­tozni. Az egységes piacon belső határok nincsenek, ahogyan a tagállamok határain növény­egészségügyi vizsgálatok sincse­nek. A növényi termékek ellenőr­zését belső határok helyett a ter­mőhelyen végzik. Az ellenőrzés­kötelezett termék-előállítók, for­galmazók már a jelenlegi szabá­lyok szerint is nyilvántartásra kö­telezettek. A növény-egészség­ügyi szolgálat a nyilvántartásba vételkor egy azonosító számot ad. Ez a rendszer képezi a termelői ellenőrzések országos rendszerét, és alapja a növényútlevél kiadásá­nak. A termelőket, forgalmazókat érintő legfontosabb változások a növényegészségügy területén: Zárlati károsítóknak nevezzük azokat a károsítókat, amelyek je­lentős kárt okozhatnak, és a ve­szélyeztetett területen még nem fordulnak elő vagy előfordulnak, de nem terjedtek el és ellenük ha­tósági határozattal védekezést folytatnak. Már a 7/2001. rendelet is felso­rolja a karanténkárosítókat. A vál­tozás abban áll, hogy a lista kiegé­szül a védett zónákra vonatkozó károsítókkal. A módosítás két nagy csoportra osztja a károsító­kat. Az egyik csoport sok növényt károsít és többféle növénnyel hurcolhatók be az országba (min­den gazdanövényt vizsgál a ható­ság). A másik csoport egy vagy csak néhány növényt károsít, így a vizsgálat csak erre a gazdanö­vényre terjed ki. Védett zóna Az EU-ban az egységes piac kiala­kításának következményeként létrehozott olyan termelési egy­ségterület, ahol a zárlati károsítok nem fordulnak elő, és ezek bete­lepedését megakadályozzák, a különlegesen veszélyeztetett, még nem fertőzött területeken. A belső határellenőrzések megszű­nése és a zárlati kártevő elterjedé­sének megakadályozása miatt hozzák létre. Védett zóna terüle­tére szigorúbb növény-egészség­ügyi feltételekkel szabad csak szállítani. Átszállítás csak lepe­csételt, zárt csomagolásban tör­ténhet. A védett zóna nem azonos a puffer zónával. Ez utóbbi az a terület, ahol az érintett károsító már jelen van, de ezek még a je­lenlegi védekezési eljárásokkal mentesíthetők. Az ellenőrzések új elemei Jelenleg Magyarországon növé­nyi termékek export-import szál­lításainál növény-egészségügyi bizonyítványt alkalmaznak (vég­termék-ellenőrzés). Az EU-ban növényútlevél használata kötele­ző meghatározott ellenőrzésköte­les termékek (szaporítóanyagok, vetőmagvak, a burgonya, egyes dísznövények, citrusfélék, egyes faküldemények) esetén. Az előál­lítás folyamatában meghatározott időben egységes módszerrel, la­boratóriumi vizsgálattal alapo­sabban ellenőrzik a termék-előál­lítást, és ennek alapján állítja ki a hatóság a növényútlevelet. Alkal­mazása harmadik ország esetén a burgonya kivételével 2004. május 1-jétől lép életbe. Az EU-n kívüli országok eseté­ben marad a növény-egészség­ügyi bizonyítvány. Viszont 2004. május 1-jétől a hatósági vizsgála­tok helyszíne a közösség területé­re történő első belépés helye lesz. A zárlati kártevőmentesség meg­állapítása után az egész EU-ban további vizsgálat nélkül szállítha­tó a termék. Nyilvántartási rendszer Minden, EU-piacra termelő, nö­vény-egészségügyi vizsgálatköte­les termék-előállítót, felvásárlót, gyűjtő raktározót, forgalmazót, importőrt, vagy más érintettet hi­vatalos nyilvántartásba kell ven­ni. A regisztrálás után nyilvántar­tási számot kap a regisztrációra kötelezett, és csak az azonosító számmal ellátott növényútlevéllel szállíthat árut. A kistermelőnek, aki helyi pia­con értékesít, vagy saját felhasz­nálásra állít elő, az engedélyköte­les terméket nem kell regisztrál­nia. A kereskedelmi célú szállítás helyi piacokra (az EU nem hatá­rozza meg ennek nagyságát) még zárlati kártevő gyanúja esetén sem regisztrációköteles. Növényátlevél Olyan igazolás, amely a vizsgálat­köteles növényi termékek zárlati kártevőmentességét igazolja. A növényútlevelet kiállíthatja a nö­vényvédelmi hatóság, de a jogot társhatóságnak vagy megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező árutulajdonosoknak is átadhatja. Kötelező a bevezetése 2003. júli­us 1-jétől valamennyi ellenőrzés­kötelezett termék esetében. TÓTH ANDRÁS Nőként az EU-ban Uniós turisztikai képzés Az Európai Unió nagy hang­súlyt fektet a nők esélyegyenlő­ségének biztosítására, és szá­mos olyan intézkedéssel segíti a „gyengébbik” nemet, amely a munkavállalás terén vagy a hétköznapokban az életminő­ség javítását szolgálja. A nők jogainak védelme egyidős az európai integráció történetével. Az az elv, hogy azonos munkáért, nőként ugyanannyi bért kapjak, mint a férfi kollégák, már az alapí­tó okiratban, a Római Szerződés­ben is helyet kapott. A hetvenes évek közepétől az egyenlő bánás­mód tagállami szabályainak har­monizálása a közösségi szociálpo­litika egyik legkidolgozottabb te­rületévé vált. Az egyenlő bánás­mód elve a hátrányos megkülön­böztetéstől mentes munkaválla­láshoz, előmenetelhez való jog ga­rantálását jelenti. Mindez egészült ki a 80-as évek végétől azzal a tö­rekvéssel, hogy az egyenlő bánás­mód garantálásán is túllépő esély- egyenlőséget teremtsenek a nők­nek. Ez utóbbi nem elégszik meg azzal, hogy negatív szabályozás­sal kizárja a diszkriminációt adott területen, hanem programokkal - voltaképpen pozitív diszkriminá­cióval - igyekszik valódi esély- egyenlőséget biztosítani a nők számára. A végső cél, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvé­nyesülhessenek az élet legkülön­bözőbb területein, de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrá­nyok. Ennek része az a jogszabály is, amelyik egyenlő bánásmódot szavatol a szociális biztonság terü­letén is a nőknek. A rafinált mód­szerek kivédésére az Európai Bi­zottság külön definiálta a „köz­vetett diszkrimináció” fogalmát is. E szerint közvetett diszkrimináci­óról van szó, „ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozók aránytalanul nagyobb hányadára nézve hátrányos. Kivé­tel, ha az érintett rendelkezés, kri­térium vagy gyakorlat helyénvaló és szükséges, valamint a nemtől független tényezőkkel objektíve indokolható”. Mindezen jogok be­tartását figyelik, és megsértésük komoly következményekkel jár­hat. ■ A Nemzetközi Bankárképző Központ, a megyei vállalkozás- fejlesztési alapítvány, valamint a megyei termál- és gyógyturiz- mus egyesület összefogásával olyan lehetőség adó­dott a megye fürdőtele­pülései számára, ami megkönnyítheti hely­zetüket az EU turiszti­kai piacán. A bankárképző központ PHARE-pályázaton nyert támogatást a kis- és kö­zépvállalkozások humán- erőforrásainak fejlesztésére, ennek keretében merült fel a turisztikai oktatás megszervezése. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány tá­mogatóként csatlakozott az elkép­zelésekhez, a tanfolyam költségé­ből a résztvevők önrészét átvállal­ta, a képzés megszervezésére pe­dig felkérte a megyei termál- és gyógyturizmus egyesületet.- Mivel egyesületünknek szakmai továbbképző szerepe is van, örömmel vállaltuk, hogy tag­jaink - a megyebeli fürdőtulajdo­nos önkormányzatok, üzemeltető vállalkozások, magánszemélyek - részvételével megszervezzük az oktatást - mondta Szokolyi Bea, az egyesület irodavezetője. A június 2-án induló és június 19-ig tartó tanfolyamra végül 41-en jelentkez­tek. Szokolyi Bea hoz­zátette: az uniós turisz­tikai képzés elvégzését igazoló bizonyítványt az Európai Unió min­den tagországában elfo­gadják. A tanfolyam hallgatói megismerked­hetnek az uniós pályá­zati lehetőségekkel, a régió turiszti­kai kínálatával, amit az uniós szemlélethez kívánnak igazítani annak érdekében, hogy az megáll­ja a helyét az EU turisztikai piacán. Speciális képzési témaként a hallgatók információkat szerez­hetnek a gazdaságos fürdőüze­meltetésről, a fürdőkkel kapcso­latos minőségbiztosításról, vala­mint a fürdőmarketingről. A tan­folyamon a Szolnoki Főiskola ta­nárai és más hazai szakemberek tartanak előadásokat. Rokkantsági ellátás az EU-ban A nyugdíjakhoz hasonlóan a rokkantsági ellátá­sok is tagállamonként eltérőek, megkülönbözte­tik viszont a szolgálati időtől függő és attól füg­getlen rokkantsági nyugdíjat. A tagállamok egy része az öregségi nyugdíj mintájára szabályozza a szolgálati időtől függő rokkantsági nyugdíjat, vagyis minél hosszabb a biztosítási idő, annál magasabb a rokkantsági nyugdíj. A jogosultság nem függ attól, hogy az adott pillanatban az ille­tő biztosított-e vagy sem, ha a nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt megszerezte. (Németország, Dánia, Olaszország, Luxemburg, Franciaország.) Azokban a tagállamokban, ahol a rokkantsági nyugdíj független a szolgálati időtől, az igénylő­nek a megrokkanás időpontjában biztosítottnak kell lennie. (Belgium, Spanyolország, Franciaor­szág - kivéve a bányászokat -, Görögország - kizárólag a mezőgazdaságban dolgozók esetén — Írország, Hollandia, Nagy-Britannia.) A két rend­szer különbözősége megnehezíti az unión belüli koordinációt. A rokkantsági nyugdíj igénylését - fő szabályként - a megrokkanás ideje szerinti la­kóhelyi társadalombiztosítási szervnél kell be­nyújtani. Az eljárás hosszú időt vehet igénybe, ennek ellensúlyozására szolgál az ideiglenes nyugdíj. _____________________________■ A romapolitika és a csatlakozás Magyarország hosszú távú roma­stratégiájának célja a cigány la­kosság társadalmi és gazdasági integrációja, a kisebbségi identi­tásuk megőrzéséhez szükséges feltételek egyidejű biztosítása. A stratégia fontos része a lehető legszélesebb körű társadalmi konszenzus kiépítése és fenntar­tása. A stratégia az oktatás, a munkaerő-pi­aci helyzet javítása, valamint a család­jóléti kondíciók fejlesztése területén megjelölt ágazati prioritások mellett további alapelveket fogalmaz meg. A megvalósítás érdekében tett kormány­zati erőfeszítések Európában egyedül­állóak. így a romákat érintő hosszú tá­vú stratégiának kiemelkedő belpoliti­kai jelentősége mellett nemzetközi vo- ! natkozásai is rendkívül fontosak. A magyarországi cigány lakosság I hátrányos életkörülményei, társadalmi helyzete közismert, részletesen kuta­tott, elemzett problémakör. A roma la­kosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, nagy többségük él bizonytalan, kiszolgálta­tott helyzetben, a létminimum alatt. A 1989-1990-es években megjelenő munkanélküliség tömegesen érintette a romákat, ők kerültek ki legnagyobb számban a munkaerőpiacról, és szá­mukra a legnehezebb a piaci viszo­nyokhoz való alkalmazkodás. A roma lakosság esetében az általános iskola elvégzése terén javultak az arányok, a középfokú, felsőfokú képesítések megszerzése tekintetében még mindig jelentős a lemaradás a nem roma la­kossághoz képest. A hazai cigány kisebbség hátrányos helyzete összetett. Társadalmi annyi­ban, hogy alacsony képzettségük, a családok nagysága, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a tár­sadalmi mobilitásban. Többségük az ország fejletlen infrastruktúrájú, gaz­dasági válság sújtotta régióiban, vala­mint kedvezőtlen helyzetű, az átlagos­nál rosszabb életfeltételeket kínáló te­lepüléseken él. A kulturális sokszínűség Magyaror­szág évszázados jellemzője. Tudatos és határozott szándék a kisebbségek kulturális autonómiájának kiteljesítése az unióban is. Fontos, közös feladatunk a kisebb­ségi és - ezen belül - az eddig legke­A roma lakosság társadalmi integrá­ciója, illetve az ahhoz kötődő uniós programok és projektek csak a teljes átláthatóság és nyilvánosság elveivel összhangban folyhatnak. Fontos, hogy egyre több, jól képzett, roma származású, a cigányság tradícióit, kultúráját értő és ismerő szakember kapcsolódjék be a munkába. vesebb tényleges lehetőséget kapott roma kultúra értékeinek megőrzése, a cigány nyelvek ápolása és mindezek átadása a jövő generációinak. E tevé­kenység nem korlátozódhat csak a ci­gány lakosságra. A roma kultúra, de általában a ci­gány közösségi értékek megismerteté­se a többségi társadalommal jelentő­sen oldhatja a társadalom egyes cso­portjaiban meglévő előítéletességet, növelheti a társadalmi szolidaritás és tolerancia szintjét. Az emberi jogok tiszteletben tartása és tiszteletben tartatása terén az állam hosszú távon is elsődleges felelőséggel bír. Ennek érdekében szükséges a ki­sebbségvédelmi és - ezen belül külö­nösen - a diszkriminációellenes jogi keretek folyamatos továbbfejlesztése, azok érvényesülésének szükség sze­rinti kikényszerítése. Magyarország­nak - tapasztalatai és pozitív gyakor­lata alapján - a jövőben is kezdemé­nyező szerepet kell játszania a kisebb­ségvédelem nemzetközi normáinak kialakítása terén. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom