Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-14 / 137. szám
4. OLDAL 2003. JÚNIUS 14., SZOMBAT i 1HH MEGYEI TŰKOR Mindenfelé szomjazik a határ. Harminc fok feletti a nappali hőség, hetek, hónapok óta pedig alig esett. Vajon ebben a helyzetben a gazdálkodó mire, mennyi bevételre számíthat, mert kiadás akad bőven. Elvégre szántani, boronálni, vetni kell, meg aztán nem elfeledkezni a növényvédelemről, és egyik sem ingyenes. Előbb, vagy utóbb, mindenért fizetni kell. Riport Örményesen, a mezőgazdasági szövetkezetben Czinege Dezső elnök homlokán néhány redőt okozott ez a száraz év.- Akadnak olyan határrészek, táblák, ahol 120-130 milliméterrel kevesebb eső esett mint az elmúlt évben. Igaz, Medárd után kaptunk 6-7 millimétert, de ez is olyan volt, hogy öt-hatszáz méteres pásztában elrohant, mellette jobbra meg balra száraz maradt a föld.- Öntöznek is?- Igen, de ez nem olcsó dolog. Bár a vízkészletjáradékot elengedték, ám ez csak a költségek mintegy öt százaléka. A nagy tétel a gázolaj, az üzemeltetés költsége, mégis muszáj használnunk a lineárt a kukoricában, babban.- És ahová nem jut víz?- Ott tragikus a helyzet. A kukorica például vagy 150 hektáron lépcsőzetesen kelt ki, és van, ahol ki se bújt. Valószínű siló lesz belőle a 400 tehénnek. A búza alacsony, rövid a kalásza, és ha tovább folytatódik a 30-35 C-fokos hőség, féltermés sem lesz. Ami lehet 30 mázsa alatti, körüli. Ráadásul ha a tejtermelésben további szigorítások következnek, nagy bajba kerülünk. Kissé távolabb, Öcsöd határában sem ró- zsásabb a helyzet, ahol a 75 éves Zsíros Béla tíz holdon gazdálkodik.- Hála istennek, nem vettem fel hitelt, mert fogalmam sincs, miből fizetném visz- sza. Vetettünk árpát, zabot, búzát, kukoricát. Siralmas a helyzet búzából, jó ha nagy nehezen megterem a vetőmag, még talán a kukoricából lehetne valami, ha egy kiadós zuhárét kapna.- Mibe kerül egy hektár bemunkálása?- A szántás tizenhatezer, a vetőmag hatezer-ötszáz, a vetés négyezer, a műtrágya ötezer. Már felette van a harmincezernek, és hogy bevétel lesz-e, olyan akár a kutya vacsorája. Az aszály már aratott- Miért csinálja?- Mert kicsi a nyugdíj, és amíg bírom magam, muszáj pótolni a hiányzó forintokat. Negyvenegy év munka után kapok havi harmincegyezret. Lehet, rámegy erre az évre az egész évi nyugdíjam, magyarul ennyi lesz a ráfizetés. Nem mai gyerek vagyok, de ennyire rossz évre még nem emlékezem. Korábban azért jobb volt, mert az egyik vitte, a másik hozta. Ha a gazdálkodásra ráfizettem, a fuvarozás segített. Ez így ment 72 éves koromig, de a 73. év behúzta a kaput. Lerobbantam, egyre több a gyógyszer, havi nyolc-tízezer. Ami a lényeg, fogalmam sincs, hogy a hozzám, hozzánk hasonlók hogy kerülnek ki ebből, és akkor még arról nem szóltam, hogy van nyolc darab két mázsa körüli hízóm. Igaz, feliratkoztam leadásukra, de hogy mikor kerül rám a sor, sejtelmem sincs. Lőrincz Istvánék betéti társasága mintegy 270 hektáron gazdálkodik, Kunhegyes általában aszályos határában.- Zöldborsót, zöldbabot, levélpetrezselymet, napraforgót, cukorrépát, hagymát termelünk, próbálunk igazodni a piac igényeihez. Az összterületből mintegy százhúsz hektár az öntözött. A cél ilyen időben már nem az, hogy nagy legyen a termés, inkább megmenteni a növényállományt. FOTÓ: M. J. — És ahol nem öntöznek?- Azokért a területekért imádkozunk. Négyszer volt kevés eső ezen a vidéken, lehetett összesen 24 milliméternyi. Hiányzik száz milliméter. Igaz, legutóbb kaptunk még 30-40 millimétert, ahol és ahová esett, ez sokat segített, bár a búzának vége. Ahol nem lehetett öntözni, ennyi csapadék mellett biztos a ráfizetés. Sajnos ez már nem az első év, amikor az aszály arat.- Hitel? — Van, enélkül ma egy intenzív gazdaság nem él meg. Hatalmas teher, annyi szent. — Jók ezek a konstrukciók?- Nem, mert ne öt évre adják, adják tizenötre! Szerintem az jobban segítene bennünket, mert a hosszú lejárat biztonságot jelentene. És természetesen a kamatok legyenek elviselhetőek. Jussunk már el oda, hogy a magyar földműves azt termelje, aminek piaca van, lesz. Mert ha nem, legfeljebb a családját látja el hússal, húsfélével. Sajnos akad rossz tapasztalatom is, mert érzem, olykor kiszorítják a magyar termékeket a hazai piacról a nyugatiak. Úgy tűnik, van, akinek ez az érdeke, nekem meg az, hogy megéljek, megéljünk az itteni föld hasznából. D. SZABÓ MIKLÓS TV-notesz Helykeresők? Baló és Betlen - régi motorosai, megbízható motorosai a honi televíziózásnak, sok mindent megéltek, szép sikereket arattak mind hajdanán, mind az újabb kori köztévében. A kormányváltás után azonban most mintha háttérbe szorultak volna - láthatóan kevésbé láthatjuk őket —, de lehet, csak egyszerűen nem találják helyüket az új felállásban. Nem tudom. Betlen János például hol a vasárnap reggeli Galériában ajánlja a kultúrát alkalmi munkásként, hol az éjszakai Zárórában „virraszt műsorvezető-bagolyként”, máskor meg a Nap-Keltében szerepelget esetenként. Hogy afféle beugró-e, azaz másokat helyettesít csupán, avagy rendszeres résztvevője is a magazinnak, nem világos. Úgy tűnik, valamelyest más a helyzet Baló Györggyel, aki mióta megszűnt A Hét, s van helyette A szólás szabadsága, azóta valahogy keresi magának a megfelelő feladatot. (Tekintsünk el attól, hogy időről időre különböző hírek röppennek fel vele kapcsolatban rangos vezetői megbízatásokról, akár az alelnökiről is.) Úgy látszik azonban, végül is talált magának bizonyos szerepet. Hogy kényszerűségből-e avagy boldog elszántságból, egyre megy. A lényeg: esténként, amikor kint már elcsendesedik a világ, s a képernyőn is elül valamiképp a zaj, a tudomány, művészet kiemelkedő honi nagyságait ülteti asztalhoz, hogy békésen beszélgessen velük. (A műsor címe is innen: Hungarikum, azaz olyasmi, ami igazán magyar.) S nem akárkik fordulnak meg nála! Csak egyet-kettőt közülük: vendége volt a kiváló író, Eszterházy Péter, aki lenyűgöző természetességgel beszélt mindennapjairól - semmi értelmiségi nyavalygás —, de hasonlóképp nyilvánult meg a filmvilágba szinte berobbanó Fekete Ibolya, a Boise vita és a Chico alkotója. És milyen jó volt hallgatni az agykutató akadémikust, Vízi E. Szilvesztert, miként a pszichiátria neves professzorát, dr. Tringer Lászlót is, aki a depresszió tárgyában mondott okos, emberi szavakat, arról például, hogy a szorongás is szülhet igenis jó dolgokat. Baló nem ideális beszélgető a képernyőn, hangja berozsdásodott vagy inkább talán reszelős lett és olykor nehezen is érthető. Ám ellensúlyozza ezt ragyogó intelligenciája, nagy tapasztalata és a meghívottak iránti mély, ám korántsem szolgai alázata. Türelmes, kérdően kíváncsi, valahogy kedvesen méltóságos. Puritán környezetben történnek ezek a beszélgetések, a „kékfényes” padlózat a maga műcsillogásával, mint látvány, ha nem is kedvez neki, ám mégis magukhoz kötnek, s mint forróságban a hűsítő kockák, úgy hűsítik, frissítik üde tartalmukkal gondolatainkat: az igazi értékek népszerűségét szolgálják. Olyan „fórum” ez a képernyőn, amely az emberi teljesítményekre összpontosít, s nem holmi bulvárízű érdekességekre vadászik, mint megannyi más beszélgetőműsor, ahol divatemberek, olcsó médiasztárok mondják a magukét, netán színészek, akik szinte egymásnak adják a Idlincset, oly gyakran láthatjuk őket (míg el nem kopnak). Hogy Baló György maga találta- e meg magának ezt a lehetőséget, vagy mások kínálták neki, mindegy. Fő, hogy van, és legyen is még sokáig. VALKÓ MIHÁLY Bendegúz, a tanyai mindenes Bendegúz az olvasást mindig szerette. Most is verselget, bár őszintén szólva, nem kimondottan szépirodalmi stílusban fotó: m. j. __ Portré _________ Eg y Kisújszállás környéki tanyán fedeztük fel. Bemutatkozáskor csak annyit szólt: Bendegúznak hívhatnak, de sokan Atyámnak szólítanak. Mi maradunk az Indul a bakterház feledhetetlen hősénél. Bendegúz lehet vagy ötvenéves. A tanyán lakik, amelyik egyik rokonáé. Családja nincs, jobban mondva elvált. A lánya szóba se áll vele, elmondása szerint kitagadta, sőt azt állítja róla: csavargó. Ez alávaló hazugság, állítja, mert ő afféle tanyai mindenes. Volt neki is háza, de szavai szerint: elcseréltem kocsmára. Most már nincs. Bendegúz életét az évszakok, a nap járása vezeti. Szakálla hoszszú ideje nem láthatott ollót, a kalapja mindig rajta, mert a kunsági nap rohadtul tűz. Reggel négykor kel, kicsit rendbe szedi magát: itat, enni ad a temérdek jószágnak. Mert akadnak ott kis- borjak, de van csikó és annyi aprólék, hogy ha nem figyel az ember, könnyen kivasal egyet a kiscsirkék közül a talpával. Bendegúz legutóbb tyúkólat épített, érdekes módon kör alakút.- Azért, hogy az a rohadt tyúk ne tudjon a sarokba tojni! - indokolja. A rendszerváltásig volt állandó munkahelye: kőműves szakmunkás-bizonyítványt szerzett, majd kazán- és gyárkéményépítőként, javítóként dolgozott. Az ipari üzemek felszámolásával lapátra került, és mostanság tanyai mindenes. Az irodalmat, az olvasást mindig nagyon szerette. Ma is verselget, állítólag a magyar ábécé minden betűjéhez tud valamilyen költeményt. Igaz, ezek olyanok, hogy a legszendébbje se bírja ki a nyomdafestéket. Szeretik is a gyerekek ezeket hallani a szerzőtől, Bendegúztól, olykor nyolcán, tízen is kilátogatnak hozzá estefelé a tanyára. És ő versel nekik vékonyan, vastagon, ahogy jön. Egyébként remekül érzi magát a nagy tanyasi függetlenségben. Ahol nincs kötöttség, ahonnan messze kalandozhat a tekintet, a televízió akkuról működik, és esténként petrólámpa virít. Elmenőben a porta széléig kísér és még utánunk szól:- Azért vagyok ilyen kicsi, mert mindig gyalog járok, oszt elkopott a lábam. Na, mit szólnak hozzá, hogy megadtam a tudományos magyarázatát? D. SZ. M. Ford Sándor Service Kft. Kisújszállás, Közraktár u. 4. (•gggJI Tel.: 59/321-134, 59/520-750, 59/322-300 ---------' E-mail: fsandor@mail.ezternet.hu HA SZNÁLTAUTÓ-KÍNÁLATUNK Most minden használt gépkocsiba beszámítjuk kétütemű, öreg autóját 50.000 Ft-tól 280.000 Ft-ig! 1996.12., műszaki: 2004.01., 1.5,3 ajtós, szürkészöld, rádiómagnó, ár: 980.000 Ft, kezdő befiz.: 294.000 Ft, dev. alapú hitel: 16.607 Ft/60 hó 1997., műszaki: 2005.03., 2.5 d, fehér, ár: 890.000 Ft, kezdő befiz.: 267.000 FI, dev. alapú hitel: 13.296 Ft/72 hó 1991., műszaki: 2004.01., 1.7, piros, kp. zár, el. ablak, rádiómagnó, ár: 549.000 Ft Daewoo Lublin Daewoo Nexia Alfa Romeo 33 Izzad a világ, izzadnak a kapálok Tiszaörs környékén