Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

I 2003. Május 31., szombat VÁROSHÁZI TÜKÖR SZOLNOK 7. OLDAL Hosszú távon megtérül A képviselők az áprilisi ülé­sen tárgyaltak arról, hogy a jövőben a közgyűlési anya­gokat elektronikus úton jut­tatják el hozzájuk. A válto­zásokról ár. Rácz Andrea fő­osztályvezet ő tájékoztatta lapunkat. A 21. század követelménye, hogy a közgyűlés anyagai ne csak papíron, de elektronikus úton is eljuthassanak a képvise­lőkhöz. Április 1-től a közgyűlés tag­jai és a bizottságok nem képvi­selő tagjai az önkormányzat weboldalán jelszóval férhetnek hozzá a nyílt ülésen megtárgya­landó előterjesztésekhez. Mi­után a jelszót elvben illetéktele­nek is megismerhetik, a zárt ülés anyagait más módon, CD-n kapják meg. A tapasztalatokat fél év után összegzik, és novem­berben újra tárgyal a témáról a közgyűlés. A jövő azonban a hordozható számítógép, amelyen hozzáfér­hető valamennyi megtárgyalan­dó anyag. Az újítás bizonyos technikai háttér kialakítását igényli. A ter­vek szerint a képviselők hordozható számítógépet használnak majd a köz­gyűlés ülésén, ennek azon­ban anyagi föltételei vannak. Ha a képvise­lők többsége igényli a közgyűlé­si anyagok elektronikus úton történő továbbítását, áttérnek az új rendszerre. A szükséges gépek beszerzé­se ugyan belekerül néhány mü- lióba, de ez egy választási ciklus alatt megtérül. Most ugyanis hó­napról hónapra jelentős össze­get igényel az esetenként több száz oldalnyi anyagok kinyom­tatása a szükséges példány­számban, és eljuttatása az illeté­kesekhez. Novemberig összeha­sonlítják az elektronikus és a pa­píron történő postázás költsége­it, és novemberre pontos számí­tások állnak majd rendelkezésre a lehetséges megtakarításokról, ami lényegesen befolyásolja a képviselők döntését. A megvásárolt számítógépek nem kerülnek a képviselők tu­lajdonába, amennyiben nem vá­lasztják újra őket, azt átadják utódaiknak. A számítógépek kiválasztásá­nál, a funkciót tekintetbe véve, a célnak megfelelő gépek beszer­zésére törekednek. A képviselők még ebben a félévben kérdőíven nyilatkoznak, hogy igénylik-e az új technikát. _______________■ A fórumok haszna Többféle lehetőséggel várják a befektetőket Megbeszélés vállalkozókkal. A képen középen Botka Lajosné polgármester Február óta több vállalkozói fórumot tartottak a város vezetői. Ezeken a szolnoki beruházási lehetőségről és a tervekről tájékoztatták a résztvevőket, és meghallgatták véleményüket, elképzeléseiket. A fórumokról Botka Lajosné polgármestert kérdeztük.- Az új vezetésnek az volt a stratégiai célja, hogy a város fejlesztésében minél több területen adjon lehetőséget az itt működő gazdasági szervezetek­nek. Az első vállalkozói fórum február közepén a városházán volt, ahol a gazdasági egységek veze­tőivel ismertettük fejlesztési elképzeléseinket, el­mondtuk, milyen lehetőségeket kínálunk.- Biztatónak tartja az indulást?- Sokan eljöttek, és nagyon jó volt a fórum visszhangja. Azóta kisebb csoportokban, illetve személyes találkozókon is gyakran megkerestek, megkeresnek minket vállalkozások saját prog­ramjaikkal, fejlesztési elképzeléseikkel.- Ez általános jellegű tájékoztatás volt, de a különböző területeken működő vállalkozók kap­tak-e célzott információkat?- Célzott fórumaink is voltak, amelyek már a konkrét fejlesztési projektekről szóltak. Ilyen volt a turizmusfejlesztési fórumunk. Ezt olyan mó­don szerveztük, hogy a városi turizmusfejleszté­si, idegenforgalmi fejlesztési koncepció készíté­sének az időszakában hívtuk meg a turizmusért felelős legmagasabb beosztású kormánytagot Pál Béla államtitkár személyében, akitől tájékozta­tást kértünk arról, hogy a kormányzat országos szinten milyen turisztikai fejlesztési prioritásokat határozott meg. Ezen a találkozón a Tisza turiz­musfejlesztési lehetőségeiről sok szó esett.- Ez azért is fontos lehet, mert általános véle­mény szerint Szolnok alig használja ki a Tisza nyújtotta lehetőségeket.- Gondoljunk csak a szabad strand évek óta húzódó problémájára! Vagy arra, hogy a hagyo­mányos vízi sportok sem épültek be a turisztikai kínálatba. Ezért örülök, hogy a tiszai sétahajózás mellett megjelent például egy olyan program, amely elsősorban külföldieknek szóló kínálatot tartalmazna. A vendég egy hetet lakóhajón tölte­ne a Tiszán, mondjuk elmenne Szolnoktól Püs­pökiig, Martfűig vagy Vezsenyig. Ahol a hajók ki­kötnek, ott az utasok fogyasztanak, szórakoz­nak, tehát elindítanak egy gazdaságélénkítő programot. Szintén fontos terület volt a város szempontjából a szociális bérlakásépítés, hiszen a ’90-es évek eleje óta szociális bérlakás nem épült a városban. Nyolcvan lakást átadtak ugyan Fiatalok háza néven, de ezeknek más volt a cél­juk. Szociális bérlakásra óriási igény van, ezért nagyon fontos volt, hogy a kormányzat létrehoz­ta a saját nemzeti lakásprogram-irodáját, és a sa­ját nemzeti lakásprogramját. Ennek az ismerteté­sére szintén szerveztünk fórumot, ott is jelen volt a kormányzat képviselője, és azokat a szakembe­reket hívtuk meg Szolnokról és Szolnok térségé­ből, akiktől azt reméljük, hogy maguk is mint építők, és mint esetleg befektetők, lehetőséget látnak.- Volt eziránt is olyan érdeklődés, mint a turiz­musfejlesztés iránt?- Igen, a visszajelzések szerint sikeres volt ez a találkozó, de hasonló pozitív eredményeket ho­zott a közelmúltban megrendezett „svéd nap” is, ahol svéd cégek képviselői ismerkedtek a helyi lehetőségekkel. Úgy látom, hogy a gazdasági szakemberek várják a párbeszédet és a partner­séget. A fórumok azt bizonyítják, hogy mi nem­csak úgy fogjuk föl az irányítást, hogy a várost működtetni kell, hanem a fejlesztésében mene­dzselési szerepet is kell vállalnunk, ami részben információkat hoz, lehetőségekről tájékoztat, ugyanakkor megpróbál együttműködést kialakí­tani azon cégek, vállalkozások között, adott eset­ben az önkormányzattal együtt, amelyek saját ér­dekeiket is megtalálják ezekben a programok­ban. Erre van fogadókészség, korábban ezt na­gyon sokan hiányolták, és el is várják tőlünk. Ezt a munkát folytatni kell. A svéd napra is tudnék hivatkozni, amelyen a meghívott vállalkozók nagy számban jelen voltak. Információt várnak, és tájékozódni akarnak. BISTEY ANDRÁS Ne „pihenjen” számlán a pénz Az önkormányzati intézmé­nyekben olyan hírek terjedtek el a költségvetés elfogadása után, hogy pénzt von el tőlük a fenntartó, ami már-már a működőképességet veszélyez­teti. Kéri Józsefet, a gazdasági főosztály vezetőjét kérdeztük meg, hogy valójában miről is van szó.- Azt intézmények gazdálkodása évek óta fontos kérdés, amelyben az önkormányzat több intézke­dést hozott az elmúlt években. A szakmai követelmények mindig nőnek, a pénz mennyisége meg messze nem nő ilyen arányban. Sokkal több az igény, mint amen­nyi a forrás, és ez önma­gában is generálja, hogy ezek az intézményi kér­dések állandóan napiren­den legyenek. A kérdés súlyát mutatja, hogy az önkormányzati költség- vetés felét az intézmé­nyek használják föl. A 2003. évi költségvetés el­készítésekor fölvetődött, hogy vajon elég hatékony-e a pénzgazdálkodás. Vajon a szám­lán annyi és olyan pénz van-e mindig, ami a kiadásokhoz szük­séges és elegendő? Vajon az ön- kormányzat fizetőképessége és az intézmények fizetőképessége a legjobb módszerek szerint van- e szervezve? Erre egyértelmű vá­laszt tudtunk adni a költségvetés tervezésekor, azt, hogy nem. Ezért már a költségvetési rende­letben megjelent egy új elem, az önkormányzati kincstár beveze­tése, aminek az előkészítő mun­kálatai most zajlanak. A kincstárnak az a legfonto­sabb feladata, hogy a pénzeket oda juttassa, és akkor juttassa oda, ahol és amikor a kifizetések igénylik. Ez egy pénzügytechni­kai megoldás, nem érinti az intéz­mények szakmai és gazdasági önállóságát, nem csorbít jogkörö­ket, nem szűkíti le a mozgásterü­ket. Voltak és vannak ilyen aggá­lyok, de világos, hogy itt a költ­ségvetés lebonyolításához kap­csolódó intézkedésről van szó. Számokkal bizonyítottuk, hogy az elmúlt évben átlagosan naponta 175 mülió forint állt kint az intézmények számláján, eny- nyi volt a napi záró egyenleg. Elő­fordul, hogy míg az intézmények számlaegyenlege viszonylag egyenletes, addig az önkormány­zaté átmegy mínuszba, tehát for­rást igényel. Ezek voltak azok az esetek, amikor az önkormányzat átmeneti hitelek fölvételére kény­szerült, holott a pénze ott volt az intézmények számláján, és úgy volt ott, hogy az intézménynek akkor nem is volt rá szüksége. Ez a legdöntőbb momentum, ami ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy hozzuk vissza ezeket a pén­zeket, legyenek az önkormány­zatnál, és csak annyi és akkor jus­son oda, amennyi és amikor kell, az viszont garanciával. Ez éves szinten akár 20-30 millió forint megtakarítást is jelent. Ha átgon­doljuk, hogy 20-30 millió forint­ból mit lehet megcsinálni, példá­ul jó néhány kátyús út rendbeté­telét, néhány játszótér felújítását, néhány járda korszerűsítését, és hosszan lehetne még sorolni. Ez a forrás úgy áll rendelkezésre, hogy csak ésszerűsíteni kell. Itt az az elv jelenik meg a gyakorlat­ban, hogy az önkormányzati ér­dek fontosabb, mint az intézmé­nyi érdek. Az intézmé­nyi érdeket tekintve, az ember biztosabb­nak érzi a döntéseit, ha a számlán ott van a fe­dezete. De ezt a biz­tonságot a garancia is meg tudja adni, vagyis azt mondják az intéz­mény vezetőjének, hogy amikor fizetned kell, akkor megkapod a pénzt. Tudni kell, hogy az intézmények bevételének 90 százaléka önkor­mányzati támogatás. Az éves elő­irányzat erejéig biztosítani fog­juk, hogy minden esedékes kifi­zetés akkor történjen meg, ami­kor az a szerződésekben, kötele­zettség-vállalásokban megjele­nik. Ez bizonyos fajta tervezést, ésszerűsítést is jelent. Azt java­soljuk, hogy az intézmények 15 napot próbáljanak elérni fizetési határidőre, hiszen ekkor sokkal pontosabban lehet ütemezni a ki­adásokat. Mi úgy képzeljük el az intézmények finanszírozását, hogy az, ha lehet egy héten egy­szer történjen. Ez elérhető, havi, heti fizetési tervet kell készíteni, és ha ez megvan, akkor ennek alapján a dolog egy kicsit mecha­nikussá válik, de mindenképpen ésszerűbb és célszerűbb. A kincstár bevezetése érdekes módon éppen a polgármesteri hi­vatalban okozza a legtöbb gon­dot. A hivatal jogilag önállóan gazdálkodó intézmény, és ha megnézzük a költségvetés szer­kezetét, kitűnik, hogy a legtöbb nem bérjellegű kiadást éppen az teljesíti. Ez annyit jelent, hogy itt is át kell dolgozni a szerződések megkötésének menetrendjét, egy kicsit keményebb és határozot­tabb rendszert kell kialakítani az ütemezhetőség érdekében. Július 1-től tervezzük a kincs­tár bevezetését. Úgy gondolom, hogy ez az év még kísérlet lesz. Nem arra vonatkozóan lesz kísér­let, hogy ez az eszköz jó-e, erről más városok példája már bizo- nyosságot adott. ___________*a. Ke ttő helyett egy év alatt Jelentősen csökken a földutak száma Szolnokon még mindig sok földút van. A város fejlődése el­kerülhetetlenül szükségessé teszi ezek számának csök­kentését. A folyamat gyorsítása érdekében az eredetileg két évre tervezett munkákat az önkormányzat egy év alatt végezteti el. A témáról Barta István alpolgármestert kér­deztük. A tervek szerint idén 54 utca kap aszfaltborítást. Ebből 31 földút, 23 ese­tében pedig már elké­szült az útalap, csak az úgynevezett lezárás van hátra. Az 54 utca hossza 13 kilométer. A munka költsége mintegy 130 millió forint. Az útépíté­sek nagyobb része Szandasző- lősön, a Pletykafaluban, a me­gyei kórház mögötti területen és a Járműjavító mögött történik, de egy-egy kisebb fejlesztés a város más részein is várható. Szandaszőlősön a Kölcsey utca is aszfaltborítást kap, ami egy későbbi fejlesztés első lépése lesz. Hosszabb távon ugyanis a Kölcsey utcának azt a szerepet szánják, hogy továb­bi fejlesztésekkel együtt tehermente­sítse a 442-es út szandai szakaszát. Jelenleg már meg­vannak az engedé­lyes kiviteli tervek, a közbeszerzési eljá­rás van hátra, a mun­kák befejezése október végére várható. Mindezek után Szolnokon még mintegy 40 földút marad, 16 esetében pedig az útalap már megvan, csak a lezárást kell el­végezni. A munkák a tervek szerint a következő két évben készülnek el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azután már nem lesz földút a megyeszékhe­lyen, hiszen az építkezések mi­att új utcák alakulnak ki. Né­hány külterület pedig még nincs bekötve a csatornaháló­zatba, ezeken az útépítés csak a szennyvízelvezető rendszer megépítése után következik. Ilyen például az ugari rész. Az úthálózat fejlesztése azonban nem csupán a földutak eltüntetését jelenti. A meglévők felújítása, karbantartása nem kevésbé fontos feladat. Jelentő­sebb felújítás várható a Kaán Károly úton, valamint a Szántó körútnak a Pozsonyi út és a Vár- konyi tér közötti szakaszán. A város közlekedésében je­lentős változást hoz a Szabad­ság téri körforgalom kialakítása, amely egyéb változásokkal is jár. így például van olyan elkép­zelés, hogy a Besenyszög felől érkező forgalmat a Városmajor úton át vezetnék be a városköz­pontba, tehermentesítve a Sza­badság teret. Családi csődgondnok? Idén január elsejétől módosult a szociális törvény, s ennek nyomán az önkormányzatok is megváltoztatták saját rendele- teiket. Vargáné Túri Mártát, a segélyezési osztály vezetőjét a változásokról kérdeztük. A szociális törvény módosítását márciusban követte az önkor­mányzati rendelet módosítása. A változtatások iránya az volt, hogy minél kevesebben kerüljenek ki a támogatásból a valóban rászorulók közül. Alapvetően átalakult a köz­gyógyellátás. Csökkent a gyógy­szerköltség határértéke, jelenleg a havi jövedelem 10 százalékát ha­ladja meg. Különös méltányossági alapon viszonylag magas jövede­lem mellett is lehetséges a köz­gyógyellátás, ha a havi rendszeres gyógyszerköltségek az egy főre ju­tó jövedelemhez viszonyítva ki­emelkedően magasak. A különös méltányossági kategória korábban nem létezett. Emelkedett az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi tá­mogatásra való jogosultság jöve­delmi határértéke, és lehetőség van úgynevezett krízissegély megálla­pítására is. Ezt például elemi csa­pás, 1-3 havi közüzemi díj­hátralék vagy egyéb külö­nös méltánylást érdemlő helyzetekben lehet igényel­ni. Természetesen a krízis- helyzetet igazolni kell. Teljesen új segélyezési forma az adósságkezelési szolgáltatás. Ez nem köte­lező önkormányzati fel­adat, a szolnoki önkor­mányzat azonban a bevezetéséről döntött. Pénzbeli támogatásból és adós­ságkezelési tanácsadásból áll. A ve­szélyesen magas szolgáltatási díj­hátralékot fölhalmozott család vagy egyedülálló személy kaphat segítséget ilyen módon az önkor­mányzattól. A segítség föltétele, hogy az adósság ne legyen kevesebb 50 ezer és több 260 ezer forintnál, ne legyen régebbi 18 hónapnál. Az adósságok közül legalább egynek 6 havinak kell lennie. Családban 32700, egyedülállóknál 43600 fo­rintnál nem lehet magasabb az egy főre eső havi jövedelem. A rendelet az egy főre jutó szoba­számot is meghatároz­za, aránytalanul nagy lakás fenntartása esetén a támogatás nem jár. A segítség legföljebb az adósság 75 százalé­kát érheti el. A támoga­tás maximum 200 ezer forint, időtartama 18 hónap, amely egy eset­ben meghosszabbítható 6 hónap­pal. A támogatáshoz kötelező az adósságkezelési tanácsadás igény­be vétele. Az e munkára kiképzett adósságkezelési tanácsadó segít a helyzet rendezésében, ugyanis nem mindig a rendelkezésre álló összeg alacsony volta, olykor a rossz beosztás az adósság oka. Ez a támogatás június 1-től lép életbe. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom