Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

4. OLDAL TÜKÖR A gyerekek szeretete a kitüntetés FOTÓ: BAKOS J. Óvónőnek, tanítónak, tanárnak lenni na­gyon nehéz, ugyanakkor gyönyörű hiva­tás. Gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoz­ni, nyiladozó értelmüket gyarapítani mindig, minden korban egy folyamat eredménye. Noha tavaly ősszel az utóbbi időszak legjelentősebb fizetésemelését kapták, ez a pálya soha nem tartqzott a kiválóan fizetettek közé. Mégis mindig voltak, születtek, akik vállalták: a nem­zet napszámosai lesznek. Vajon miért? Mártonná Kovács Emma Tiszabőn tanít. Ko­rábban óvónő volt, de hosszabb ideje alsó ta­gozatos tanító. Egy olyan iskolában, ahol a be­iratkozott 350 gyerek közül kettő nem roma.- Rengeteg szeretetet igényelnek ezek a gyerekek, és nagyon tudják viszonozni. Ná­luk még az alsó osztályokban a tanító szava szent, amit mond, úgy kell lenni.- Mégis volt a minap egy csúnya esete.- Ne is mondja! Két gyerek összevereke­dett, összeakaszkodott. Szétszedtem őket, lehet kissé erélyesebben, mert nem szeretem az erőszakot. Erre másnap az egyiknek bejött az anyukája, összeszidott, miért avatkozok a gyerekek ügyeibe, és meg is ütött.- És ön?- Nem lett csihipuhi, de mélyen felháborí­tott, megrázott az eset. Az igazgatónővel együtt feljelentést tettünk, mert azt kérde­zem, a tanítókat manapság ki védi meg? Mert ha én nem bántom a gyerekeket, akkor mi­lyen jogon bánt engem egy anyuka? Hiszen ezeket az apróságokat is kell tanítani, velük is kell valakinek foglalkozni, hiszen a legtöbb tanítványom édesanyja osztálytársam volt.- Kitüntetést kapott-e már?- Á, minek? Hogy valaki szereti a hivatá­sát, a gyerekeket, ezt érdemrenddel nem le­het elismerni. Elismerik a volt tanítványok csillogó szemei, amikor hosszú évek múlva találkozunk. Köszönnek, kérdezgetnek, mi van a saját gyerekeimmel.- És mi van?- A fiunk a fiatalabb még tanul, a lányunk is, de ő már tanítóképzős. Lehet, megfertőz­tem? - nevet az igazi pedagógus örök opti­mizmusával. Dósa Lajos Kaposvárott szerezte magyar­francia szakos középiskolai tanári diplomá­ját. Tanított a Székelyföldön, Marosvásárhe­lyen és tíz éve Kunhegyeshez, a Nagy László Gimnáziumhoz kötik a mindennapok.- Odakinn magyar tanárnak lenni próféta- ság. Ha bármilyen műsort csináltunk a gye­rekekkel, mondjuk Mikes Kelemenről, Ily- lyés Gyuláról, rengeteg volt a jelentkező. Mindenki szerepelni akart, mert az ott rangot jelentett. Az itteni diákok kevésbé lelkesek, ugyanakkor jóval önállóbbak. Amikor átjöt­tünk tanítani, eljutottam arra a szintre, hogy kiüresedett minden. Mert az anyaországban más a helyzet, más a környezet egy magyar középiskolában. Később fokozatosan rájöt­tem, itt is temérdek a tennivaló. Folyamatos a nyelvromlás, a nyelvi igénytelenség. Ugyanakkor úgy érzem, a hatalom jobban szereti a tanárokat, mint Romániában.-És a fizetés?- Ha valaki igazi pedagógus, akkor aligha ez az elsődleges, mert rájuk az a jellemző, hogy teszik, amit tenniük kell. Természete­sen jólesett az őszi béremelés, így nőtt a pá­lya vonzereje. Ugyanakkor tapasztalom, hogy a gyerekek védekeznek az iskolarend­szer ellen, pontosabban a fölösleges ismere­tek ellen. Sok mindent tanulnak ma a diákok, olykor feleslegesen.- Elismerést kapott már?- Miért kaptam volna? Esetleg a gyerekek­től, akik azért köszönnek... Kolozsvári Júlia kunmadarasi, de évek óta Abádszalókon dolgozik. Húsz éve rajzot ta­nít, nem is akármilyen eredménnyel.- Szakköreink vannak, amelyekre szíve­sen jönnek a gyerekek. Nem csak jelesek, kö­zepesek is. Ha pályázatokra küldünk rajzot, szinte mindig nagyszerű eredményt érünk el. Ez a hivatás, a szakma jó oldala.- Rossz is van?- Aki azt állítja, a ma iskolája idilli, vagy ló­dít vagy soha nem tanított. Szóval pedagó­gusnak lenni jó is, rossz isTMi nevelők az is­kolákban üvegburákban védjük a gyereke­ket. Igen ám, de a családi, társadalmi feszült­ségek bejönnek az iskolába is. Változtatni ezeken szinte lehetetlen, de meg kell próbál­ni. Mert a televízióban látott értékek sokszor egészen mások, mint amire mi tanítjuk őket. Ennek ellenére hiszek a hivatásomban, meg abban, hogy valami eredménye mindig van a munkánknak, mint ahogy lett a most bú­csúzó nyolcadik osztályomban is. Négy évig voltam az osztályfőnökük és egymáshoz ido­multunk. Ennyi év után búcsúzáskor egy ki­csit mindig meghal az ember. De ez az élet rendje és nem tehetünk mást, szeptember­ben folytatjuk. Másokkal, kisebbekkel, újak­kal. Ezért is szép ez a pálya, a szakadatlan új­rakezdésért... D. SZABÓ MIKLÓS 2003. Május 31., szombat , BBB Tv-notesz Hű, bele, Balázs! Úgy látszik - sőt úgy is van ma már mindenkinek lehet show-műsora a képernyőn. Na persze, ha adnak neki. Lám, a szeleburdi valóvilágos Máj ka is műsort vezet, mi több dol­gozatot is írnak róla kisiskolások. Akkor hát miért ne lehetne Balázsnak is! Lett is, a lovat az RTL Klub adta alá, hogy hét­köznap délutánonként vágtasson be rajta ama népszerűség­be. Kenyéradó gazdái műsorát, mely címében nevét viseli, af­féle frissítő, májusi zápornak szánták, most hogy kiszikkad­tak egyes programok a képernyőn: szabadságra mentek. Claudia sincs már, egyelőre. Hál’ istennek! Ámde jött most ő, Balázs az ő kis szakállával, enyhe bajuszocskájával, s talán nem is volna rossz arc, a kamera sem tiltakozik ellene. Ked­vesen mosolygós fiú, csak meg ne szólalna. Ilyenkor „mo- dernkedik”, közönséges, mint egyes vendégei - egyébként megannyi gátlástalan fecsegő - nem válogat a kifejezéseiben. Egyik hölgyvendégének például imigyen ront neki kérdésé­vel: Mennyire indulnak rád a pasik? Aki különben csinos fod­rásznő, és mint kiderül, míg férfi klienseit felesleges hajuk­tól szabadítja meg, ugyanakkor merő testi vágyakat kelt ben­nük. A műsor központi témája is ez, a beindulás, ki mitől és ho­gyan. Hogy azután jöjjön a vég: az a bizonyos ágy. Balázs show-ja mintha csak a szabadságos Claudia kétes babérjaira pályáznék, ha formájában némileg el is üt tőle. Itt ugyanis a felek, akik között konfliktus létezik, természetesen szex tár­gyában, egymással szembesülnek: előbb az egyik mondja el a magáét, míg a másik, aki paraván mögött rejtve végig hall­gatja, az is megjelenik a maga változatával, s megszületik a várva várt nagy szembesülés — kicsinyes dolgokban. Vigyázz tehát, mit beszélsz, mert ha nem vagy őszinte, a szembesítés­kor bizony rajtaveszthetsz - sugallja vagy legalábbis szeret­né sugallani Balázs műsora. A résztvevők nem is fukarkod­nak az „őszinteséggel”, amit a műsorvezető kedélyesen nyug­táz, mondván „jól nyomják”, már mint a sódert a szereplési viszketegségben szenvedő meghívottak. (Honnan szedik elő és össze vajon őket?!) Itt a férfiból nőfaló pasi, a hölgyből sze­xuális lénynek tekintett nőstény lesz. Mintha csak a szex kö­rül forogna a világ - mindközönségesen. Teli szájjal beszél­nek arról, ami máshol másnak finom diszkréció, tapintat dol­ga lenne. Látván-hallván elszomorodhat az ember, s már-már kétség- beesetten kérdezheti: hát nincs itt semmiféle határ? Miért kell az efféle gagyinak elöntenie a képernyőt? Mire jó, hogy egyes csatornák abban versengenek egymással, ki tud mélyebbre süllyedni az alpáriságban. Van Mónika, létezik Claudia és itt most ez a Balázs is. Vajon mi jöhet még? Belegondolni is ré­misztő. Vagy mindez csupán csak egy szemérmes öregúr fé­lelme volna? VALKÓ MIHÁLY A jól végzett munka hősei Ford kisteherautók most lenyűgöző kedvezményekkel A Ford könnyű haszonjárműveiről a világ minden szeg­mensében a gazdaságosság és az elnyűhetetlenség jut az emberek eszébe. Amerikában a legendássá vált F-soroza- tú kisteherautók hosszú ideje vezetik az eladási listát, míg Európában a Transitot övezi kiemelkedő népszerűség. Eh­hez a díszes társasághoz csatlakozott nemrégiben a Tran­sit Connect, mely elnyerte a 2003-as év áruszállítója kitün­tető címet. A megyei Ford főkereskedést, a szolnoki Nesztor Kft. bemutató- termét most különösen érdemes felkeresnie annak, aki haszon­jármű vásárlása előtt áll, az idén 100 éves múltra visszatekintő cég hazai importőre és kereske­dői ugyanis roppant vonzó aján­latokkal rukkoltak ki. Ezek közül kiemelendő a Citi- Leasing és Nesztor közös, igen nagyvonalú ajánlata. Ennek ke- rétében a CitiLeasing valameny- nyi Ford haszonjárműnél - a leg­újabb Connecttől a gazdaságos­ság szinonimájává vált Transit- on át a nemrégiben felfrissített, vérpezsdítő Ranger pickupig - a nettó vételár 5 százalékát vissza­téríti, másrészt 5 éven keresztül (a futamidőre szóló) ajándék cascót biztosít. Ezt a Nesztor az­zal toldja meg, hogy 500 ezer fo­rintos kedvezményt ad a Transit- hoz. Ezzel még vonzóbb lett a ka­tegóriájában piacvezető, több díjat elnyert Transit, mely szin­te megszámlálhatatlan változat­ban, első- és hátsókerék-hajtá­sos kivitelben is kapható. Egyébként a Transittal kapcso­latos legfrissebb hír, hogy a né­met Dekra szakvéleménye sze­rint a könnyű haszonjárművek családjában a leggazdaságosab­ban üzemeltethető autónak ki­áltották ki. A hatszemélyes te­herautóból hogy lesz személy­autó című magyar mese, azaz az új szabályozás ugyan a Tran- sitnak is okozott némi érvágást, ám az áruszállító modelljeinek zöme után továbbra is változat­lanul visszaigényelhető a for­galmi adó, ahogy a Ranger pick­up ötszemélyes verziói eseté­ben is. Új színfolt a Ford haszonjár­művei között a Transit Connect, amely csak névrokonságban áll a nagyobb testvérrel, minden porcikája új fejlesztés. A Con­nect azoknak készült, akiknek a hagyományos furgonok túl na­gyok, a személyautók kombivál­tozatából átalakított áruszállítók viszont kicsik. A Connectet két­féle tengelytávval gyártják, a ki­sebbik 2,8, a nagyobb pedig 3,7 köbméteres rakteret kínál. De nem csak ezekkel az adatokkal nyújt többet versenytársainál, hanem azzal, hogy minden ízé­ben munkára termett, rengeteg praktikus megoldással, tökéle­tesen kiszolgálva vezetőjét és a szállítási igényeket. Mozgatását háromféle 1,8 literes négyhenge­resre bízták, ezek közül a benzi­nes 115 lovas, a TDi turbódízel 75, a nyomatékkirály TDCi pedig 90 lóerős. A 2,7 méter hoszszú- ságú tárgyakat is elnyelni képes Connectet kifejezetten teherhor­dónak szánták tervezői, ám ké­szült egy izgalmas, ötszemélyes, még komfortosabb változat is, Tourneo néven. (PR) cíEileasing Ford Nesztor Kft. Szolnok, Abonyi út 1/c Tel.: 56/512-412 Robusztus, gazdaságos és sokoldalú az új Transit Connect, amely ráadásul most külö­nösen vonzó kedvezményekkel kapható Túl a tanulóéven Vége felé közeledik a szolno­ki Szigligeti Színház évada. Egy időszak lezárásakor az ember óhatatlanul összegez, értékel. Erre kértük Szikora János színidirektort.- Az elmúlt évad számomra a „T- betű” jegyében telt — kezdte az igazgató. — Ahogy egy tanulóve­zető teszi, én is hol túlzottan a biztonságra törekedtem, hol pe­dig a kapkodás jellemezte tevé­kenységemet. Ha valaki még csak tanulja a vezetést, görcsösen elő­remered, s nem látja, mi történik körülötte, mögötte. Színházat ve­zetni azonban nem lehet ilyen csőlátással, ez talán az egyik leg­nagyobb tanulsága számomra az elmúlt évadnak. Ha valaki most bejön a színház­ba, rendkívül fáradt társulatot lát. Az elmúlt hónapokban felpörög­tek az események, valamennyi társulati tag felkelt a „kispadról” és nagyon sokat dolgozott. Az évad első bemutatója, a Játék a kastélyban rendkívül kellemes meglepetést jelentett. Meglehető­sen régen játszottunk már Mol­nár Ferencet Szolnokon, így kér­déses volt, vajon miként veszi a közönség az általa képviselt rendkívül finom polgári humort. Nagyon örülök neki, hogy úgy tű­nik, a fiatalabb korosztályt is megérintette ez a stílus. Ezt kö­vette a Lili bárónő, melynek ren­dezőválasztásakor az egyik leg­fontosabb cél az volt, hogy ne egy sablonos operett-előadást lás­sunk viszont a színpadon, hanem adjon többet a nézőknek. Ács Já­nos ezt kitűnően megvalósította. Ezt követte volna a Proust-bemu- tató, ám kénytelen voltam azzal szembesülni, hogy gyakorlatilag „elfogytak” azok a színészek, akik ebben játszottak volna. Vé­gül Füst Milán Catullusára esett a választás, de be kell vallanom, hogy túl nagy falatnak bizonyult ez a dráma a szolnoki közönség számára. Egy színházi ember so­sem örül, ha azt tapasztalja, hogy a szünetben többen otthagyják az előadást, de ez valóban olyan darab, amelynek befogadása ko­moly szellemi erőfeszítést kíván. Nem érzem tehát kudarcnak ezt a vállalkozást, hiszen a nézők többsége azért maradt — s nekik készült ez az előadás. Az sem volt túl szerencsés választás, hogy a Catullust rögtön Csehov Ivanovja követte, amely ugyan valamivel oldottabbnak tűnik groteszk humora miatt, e mögött azonban ugyanúgy a lét súlyos drámája húzódik meg, mint Füst Milánnál. Megtanultam tehát, hogy rendkívül fontos az adago­lás. A két dráma szomorúságát azonban szerencsésen oldotta a Gyalog-galopp című előadás, amely eredetileg nem is szerepelt az évad műsorában, egyfajta önálló kezdeményezésnek kö­szönhetően jött létre. Ebben csil­lant meg az az egyedülálló hang­nem, amit én egyszerűen csak szolnoki humornak nevezek — ez a nagyon eleven, néha kicsit fri­vol, kicsit groteszk, de minden­képpen ellenállhatatlan humor, ami mindenképpen felbukkan valahol. Ha a színpadon nem, legalább a büfében... Az évad utolsó két darabja - az Alul sem­mi és a Bolha a fülbe - már köny- nyed desszertnek tekinthető. A következő szezonra már a ta­nulságokat levonva készülünk, s egy olyan kezdeményezéssel in­dítunk, amely egyedülálló: Ko­dály Székelyfonóját hallhatja a közönség. Ezután visszatérünk a görög klasszikusokhoz, Euripi­dész Oreszteiáját Telihay Péter álmodja színpadra, majd egy má­sik örök darab, Moliere Úrhat­nám polgára egy igazán aktuális kérdést feszeget. A klasszikus operettet Kálmán Imre Csárdás­királynője képviseli, az Operett­színházzal együttműködésben, majd egy rendkívül bájos Heltai- történet következik, a Tündérla­ki lányok. Remélhetőleg jövőre valóban sor kerül a Proust-pre- mierre, Az eltűnt idő nyomában főszerepét Alföldi Róbert játssza. Az évad egy igazán pikáns zenés darabbal zárul, az Örült nők ket­rece nyújt felhőtlen szórakozást a nézőknek. szilvási zsuzsa A Gyalog-galopp című előadásban csillant meg igazán az egyedülálló szolnoki humor Pillanatkép a tiszabői 1. b osztályban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom