Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

6. OLDAL 2003. Május 28., szerda TŰK 0 R A fazekasból lett állattenyésztő Ifjú Szabó Mihály már ötvennyolc éves, de használja a megkülönböztető jelzőt, mert él még az édesapja is. Ő már eggyel túljutott a kilencvenedik életévén. Szintén je­les fazekasnak számított Karcag-szerte. Fia négyévesen kezdte gyúrni, formálni az agyagot, és bizony lassanként negyvenhárom esztendeje, hogy aláírták a tanuló- szerződését. A világhírű, Kossuth-dí jas Kántor Sándor is pallérozta ismereteit vagy öt évig. Majd folytatta a maga útját, díjakat kapott, kiállításokon gratuláltak neki. A rendszerváltás óta ritkábbak ezek a tárlatok, talán ha kettő volt belőlük. Az agyagon kívül az állato­kat is szereti: óvodáskorá­ban már agyagból megmin­tázta az alföldi tanyagazdák minden tartott jószágát. Ga­lambokkal kezdte, így nem csoda, ha jó huszonöt évig postagalamb-tenyésztőként is ismerték a karcagi faze­kast. Majd beindult a rackate­nyésztés: fehér és fekete törzskönyvezett állomány­nyal rendelkezik. A két­száz anya temérdek törő­dést, rengeteg munkát igé­nyel. Reggelente a nappal kel és bizony a műszak nyolcig, tízig tart a karcag- pusztai tanyán. Olykor ki­néznek hozzá a barátok is egy kis beszélgetésre. Mi­vel a legeltetés kora reggel és késő délután esedékes, közben akad egy kis holtidő. Ter­vezi, kihozza a korongot, és a nagy meleg­ben a tanyasi szoba hűvösében munkálko­dik, mert sok szép elképzelést hordoz még magában. Tucatműveket nem csinál, sose szerette. Tipikus szabómiskás cserepeket, edényeket, tárgyakat készít majd. A rendre öt eb vigyáz, ezért nem ajánlatos gyalog megközelíteni a gémeskutas pusztai lakot, mert ezek akkorák, mint egy borjú, ráadá­A rackák általában vadak, de egy szelíd is akad köztük, amelyik a jobb falatokért odamerész­kedik Szabó Mihályhoz, a gazdához is fotó, mészáros jános sül bajban lenne a nadrág, mert protézist egy se visel. Ami a családot illeti, köszöni, megvan­nak. Három fia van, utánuk unokák sorjáz­nak. Él négy Szabó Mihály: a sort egy 91 éves, a papa vezeti, őt követi Misi fia a ma­ga 58 évével, majd következik egy 30 és egy 2 éves. Hiszi, ennyi Szabó Mihályból a fiatalabbak közül is akad majd valaki, aki beletanul a szakmába. Amelyet most ő kép­visel, mégpedig úgynevezett szellemi sza­Az alföldi mezővárosok gazdálkodásában mindig meghatározó volt a juhtartás, hiszen sokfé­le hasznú és kevés törődést igénylő állatokról volt szó. A gyapjú árából sok közös kiadást fe­deztek, az állatok eladása is jelentős jövedelemhez juttatta a juhtartó gazdaságokat. A hús, a gomolya és a sajt pedig a táplálkozásban játszott nagy szerepet. A faggyúnak is hasznát vet­ték, a juhbőrből pedig sokféle ruha készült. Ajuhokból nyert haszon tehát a paraszti gazda­ságok nagyon fontos bevételi forrását adta. A Nagykunságon a XVIII. szá­zadban még csak a magyar rac­ka juhot tartották. Ez volt az ural­kodó fajta, csak nagyon lassan szorította ki ezt az ősi tájfajtát a spanyol birka vagy német birka. Sok még a bor a pincékben Boqlári borvidék Nehéz idők járnak a borászok­ra és a szőlőművelőkre. Alig mozdul a borpiac, a termelők nem tudnak a pénzükhöz jut­ni, holott már az idei termést kellene finanszírozni. A sző­lőkben jelentős a fagykár, vi­szont a várható kisebb termés feiviheti a szőlő árát. Garamvári Vencel az egyik legna­gyobb hazai borkereskedő cég ve­zérigazgatója a Somogyi Hírlapnak Balatonlellén elmondta: nem volt elég a kormányzat igyekezete a je­lentős borfeleslegek mérséklésére. A hordósbor-export és egyes készle­tek lepárlása nem mozdította el a borpiacot a mélypontról. Az erős fo­rint ugyanakkor gazdaságtalanná tette a kivitelt. A jobb minőségű borok sem kap­nak semmilyen állami dotációt. A szakember szerint kevés az orszá­gos marketing is. A hazai borpiacot ráadásul sújtja a turizmus vissza­esése. Az áruházláncok pedig meg­annyi jogcímen vonnak le a borá­szoktól, és nem tartják be a 30 na­pos fizetési határidőt, hogy szinte meg sem éri velük szerződni. Je­lenleg tehát a túlélésért küzd a bor­szakma. A szőlészek is ezt teszik, mert az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak. Buzássy László leilei hegybíró elmondta: a fiatal ültetvé­nyek egyes mélyebb fekvésű helye­ken szinte teljesen kifagytak. Újra kell kezdeni a nevelésüket, ami azt jelenti, hogy másfél-két év múlva lesz ott termés. A szőlők amúgy jó állapotban vannak, a borvidékre jellemző a biztos szolgáltatói háttér és a gaz­dák gondossága. A szakértők ma azt mondják, hogy a várható ki­sebb termés a szüretre feiviheti a szőlő árát a tavalyi mélypontról. Addig még kemény áralkuk várnak a hegyközségekre. __________________________GtALDONYI MAGDOLNA Packáznak a magyar pecással Balatonvidék Egy horgász szerint nem kor­rekt, hogy balatoni horgászás­hoz a magyar turista nem vásá­rolhat jegyet, ugyanakkor a kül­földiek megtehetik. Az ő esetük­ben nincs szükség horgászvizs­gára és egyesületi tagságra sem.- Belföldi vendég nem juthat hozzá a külföldi számára elérhető enge­délyhez, mert ha ez kiderül, meg­büntetik, a horgászjegyet árusító hely értékesítési jogosultságát pedig bevonhatják - mondta a horgász. - Az ügyeskedést az is kockázatossá teszi, hogy az eladásokról listát kell vezetni. A férfi levelet írt a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumba. Azt a választ kapta: ez a halászati törvény és a végrehaj­tására hozott rendeletek következ­ménye. A kötelező horgászvizsgára vo­natkozó szabályozás bevezetésére a horgászati szabálysértések nagy és növekvő száma miatt volt szük­ség, amit az üdülőjeggyel pecázók követtek el. A szabályozás megvál­toztatását pedig nem látják szüksé­gesnek. A pecás szerint ilyen körül­mények között a hazai horgásztu­rizmust nem igazán lehet fejleszte­ni. A magyar vendégek hátrányos megkülönböztetése pedig alapve­tően érthetetlen és igazságtalan. CZENE ATTILA „Ötöslottóval Itáliába" A Szerencsejáték Rt. játékaiban évről évre komoly összeg termelődik az át nem vett nyereményekből. Az így felhalmazódott összegeket törvényi szabályozás alapján a társaság a játékosoknak juttatja vissza. Az egyik ilyen lehetséges mód a különsorsolásos akciók szervezése. Az SZRT gyakran szervez ilyen jellegű akciókat. A Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatósága négy megyét felügyel: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok. Általában évente három, négy alkalommal van lehetősége, hogy területén különsorsolást szervezzen. Az idei év első ilyen jellegű akciója március 10. és április 15. között zajlott. A jelmondata: „Ötös­lottóval Itáliába!”. A címből kiderül, az akció az ötöslottó termékhez kapcsolódott. A játékban 6500-an vettek részt. A részvétel feltétele az volt, hogy az akció idő­tartama alatt a négy megye bármelyik értékesítő helyén vásárolt négy számmezős ötöslottó játékokból össze­gyűjtött 2600 Ft értékű nyeretlen szelvényeket kellett beküldeni. Negyven szerencsés mondhatta magát győztesnek, és vihette el párját az útra. A két busznyi társaság május 23-án kora reggel kelt útra. Az első nap az olaszországi Azzano volt a célállomás. Az Alpok havas hegycsúcsai között a kiváló idegenvezetőknek köszönhetően remek hangulatban telt az utazás. A túra második napjának fő attrakciója a Juventus-Chievo olasz labdarúgó-mérkőzés volt. A már bajnok „zebrák" szenzációs játékkal rukkoltak elő, s egy nem mindennapi meccsen 4:3-ra diadalmaskodtak. Fantasztikus volt a hangulat a Stadio Delle Alpiban. A nyertesek közül még azok is remekül szórakozhattak, akik eddig még nem láttak élőben futballmeccset. Az estét a kis csapat Torinóban töltötte. Másnap Itália történelmi nevezetességeivel ismerkedhetett meg mindenki. Előbb Milánó utcáin és terein sétálhattak a szerencsések, majd kora délután a Garda-tó partján pihenhetett mindenki. Kora este érkezett meg a két busz Veronába. Aréna, Júlia-erkélye és sok-sok nevezetesség. Este egy farmon vacsorázott a társaság és kóstolhatta meg az olasz borokat. A negyedik nap Velence kö­vetkezett. Felejthetetlen öt óra volt ez az időszak. A be­fejező nap több megállás után este érkezett meg mindenki az otthonába. A résztvevők hatalmas él­ménnyel gazdagodtak az olaszországi öt napos kirándulás alatt. A résztvevőkkel élményeikről interjút hallhatnak május 28-án szerdán, a Szegedi Tudományegyetem Aulájában a „Csillagok a Tisza-tájon" Dankó- nóták és Juhász Gyula versek estjén, melynek fő szervezője a SZTE Kulturális Irodája és a Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgató­sága. Jelenleg is folyik a Joker játékra akció, melynek résztvevői között 8 millió forint talál gazdára. Tehát érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a lottózókban kitett hirdetéseket, mert akciókon is „bármikor bejöhet” a szerencse. Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság Röviden Első alkalommal rendezte tegnap árubemutatóját az Akvizitor Ital Nagykereskedelmi Kft. Szolnokon, a Galéria étteremben. A találkozón a meghívott kereskedők megismerkedtek a cég széles és igen kedvező árukínálatával. (PR) Fotó: esi ÉPÜLHET AZ OBI! Jogerőre emelkedett az OBI barkácsáru- ház békéscsabai építésének szer­ződése. A nyitást még erre az év­re tervezik. A barkácsáruház fel­építésénél a befektetői szerepet az OTP-csoportba tartozó Mer­kantil Lízing Rt. vállalta, maga az OBI csak bérlő lesz. régiőpress KEVESEBB. Kevesebb burgo­nyát termesztenek Romániá­ban. Az utóbbi három évben alig 250 ezer hektáron termesz­tenek burgonyát, legtöbbet Moldvában és a Székelyföldön. Alig több mint egy évtized alatt 100 ezer hektárral csökkent a burgonyával bevetett terület nagysága, amelyeken a hektá­ronkénti hozam is igen ala­csony, alig 12 tonna. A megter­melt burgonya 1 százalékát dol­gozzák fel a gyárak, a szabadpi­acon pedig áron alul kel el a ter­més. KRÓNIKA ■ // // FESTŐMŰVÉSZEK GALÉRIÁJA A SZABÓ GALÉRIÁBAN a nagy érdeklődésre való A kiállításon kiemelt helyen szerepelnek a Szolno- tekintettel tovább folytatódik a festménykiállítás és ki Művésztelep egykori neves alkotói: Zombory La- -vásár. 19. és 20. századi magyar festőművészek al- jós, Germány Elemér, Pólya Tibor, Chiovini Ferenc, kotásai vásárolhatók meg kamatmentes részletre is. Gácsi Mihály, Udvary Dezső, Baranyó Sándor és a Jászság festője” Gecse Árpád. To­vábbi alkotók: Fazekas Magdolna, Szász Endre, Németh Miklós, Mak- láry Kálmán, Szabó Ágnes, Pro- hászka Antal, Krisztián Károly, Abi- dalov Kabul és még sokan mások. Üzletünkben vásárolunk és bizo­mányos értékesítésre átveszünk kvalitásos festményeket, műtárgya­kat, hagyatékokat. (PR) Címünk: Szolnok, Óvoda u. 1. Bejárat az Árkád üzletház mögötti parkoló felől Telefon: 56/414-242 Nyitva: H-P 9-17, szombat 9-12 óráig Gecse Árpád: Tavasz a Tabánban A 1 badfoglalkozásúként. Szereti a szabad éle­tet, a juhászkodást is, csak az a baj, az ál­lattartás temérdek vesződséggel jár. Tavaly a hó kerítette be őket, most az aszály fenye­geti a környéket. Pedig Szabó úr törzste­nyészetét országszerte ismerik. Nemrég Hódmezővásárhelyen, az alföldi állatte­nyésztési napokon öt növendék kosát első díjjal tüntette ki a szakmai zsűri. Azóta sűrűn csengenek a telefonok. Holott a valódi nemesítő tenyésztés rop­pant bonyolult és nehéz, már- már művészi feladat. Ennek el­lenére, vagy éppen ezért, addig csinálja, amíg mozogni tud, mert a nyugodt ülést, heveré- szést nem neki találták ki. És ha a korongja is kinn lesz majd a tanyán, az lesz az igazi! Ámbár imádja ezeket a gyap­jasokat, azért annyira nem, hogy olykor-olykor egyet ne fosztana meg a bundájától és ne főzne meg. Öntött edény­ben, kinn a szabadban. Csendes tűznél, fá­val tüzelve. Szükségeltetik ehhez a munká­hoz vagy három óra. Ha fiatalabb az állat, kettő, kettő és fél óra elegendő. A jó birka­test kicsit csíp, de nem gorombán, inkább múlóan, mert ez is hozzátartozik a kunsá­gi ízekhez. Egyébként ez a kedvenc elede­le; él is vele, mert azt a száz kilót, amelyet most Szabó Mihály jelent, mozgatni is kell. Ez pedig nem megy hagymalevesen meg víziciberén, ezekkel ideig-óráig tűr az em­ber. Ezzel szemben ha valaki kunosán szed a birkapörköltből - ami azt jelenti: egy szem krumpli meg egy tányér hús - azzal van, lesz mit keresni a földön. Akár mun­káról, akár kapálásról, akár legeltetésről van szó. ___________________p. szabó miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom