Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

4. OLDAL A Z EURÓPAI U MI Ó KAPUJÁBAN 2003. Május 28., szerda '11|| Két év szavatosság Új szabályozás lép életbe a fogyasztóvédelemben Az Európai Unió a 2002-2006 közötti időszakra elkészítette az V. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiáját és akció­tervét. Ez már a 2004-ben csatlakozó országok, így Magyarország számára is kötelező érvényű lesz. A stratégia há­rom fő célkitűzést határozott meg: az egységes, magas szintű fogyasztóvé­delem megvalósítását, a fogyasztóvé­delmi jogszabályok hatékony végrehaj­tását, valamint a fogyasztóvédelmi szer­vezetek bevonását az uniós politikába. E három célkitűzés természetesen nem azt jelenti, hogy az unió eltér a korábbi fogyasztóvédelmi politikájától, hanem annak megvalósítása mellett kapnak ezek a célok prioritást. — nem problémamentes. Az Eu­rópai Bizottság jelentéseiben kö­vetkezetesen figyelmeztetett ar­ra, hogy sokkal nagyobb hang­súlyt kell helyezni a jogszabály­ok érvényesítésére. Az Országgyűlés 2002. no­vember 5-i ülésén fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az utol­só módosításokat tartalmazta a Polgári Törvénykönyv és más törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezéseiben. Eszerint 2003. július 1-től meg­változnak a szavatosság és a jót­állás, a termékfelelősség, a fo­gyasztóvédelmi békéltető testüle­tek eljárásáról, valamint az EU- tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteinek magyaror­szági kezdeményezési jo­gáról szóló szabályok. Az egyik legfontosabb válto­zás, hogy a szavatossági határidő hat hónapról - a tagállamokhoz hasonlóan — nálunk is két évre nö­vekszik. Ugyancsak a fogyasztók érdekeinek védelme szem­pontjából jelentős jogsza­bály, hogy bármilyen tá­vol, a felek fizikai jelenléte nélkül kötötték meg a szerződést (mondjuk in­terneten, telefonon vagy más hasonló módon), ér­vényes az eladó előzetes tájékoztatási kötelezettsége, hi­szen fokozott annak kockázata, hogy a fogyasztó félreérti, nem tudja pontosan, most mit is vál­lal. A fogyasztót védi a közösségi jogból átvett másik eszköz, az egyoldalú elállás joga is, amely­nek alapján bizonyos határidőn belül következmények nélkül meggondolhatja magát. _______■ Ig azságos, de kockázatos Bármilyen is legyen az agrártámogatások kifizetési rendsze­re, az integrált irányítási és ellenőrzési struktúrát minden­képpen ki kell építeni — mondta érdeklődésünkre dr. Szanyi Tibor. Az FVM politikai államtitkára ar­ra a kérdésére, miszerint milyen előnnyel jár, ha az egyszerűsített kifizetési rendszert választjuk, azt válaszolta, hogy ez a fajta módszer igazságos és hosszú tá­von is hasznos lehet. Van vele azonban egy nagy gond: soha se­hol nem próbálták még ki. Ennél fogva nagyon kockázatosnak tar­totta a kormányzat, hogy idehaza ezt kipróbálják. A kormányzat úgy készült, hogy a normál rendszert vezeti be, de letették a „váltókat”, hogy lehetőség legyen a probléma- mentes átállásra. Alapvető különbség az egysze­rűsített és a normál rendszer kö­zött, hogy előbbiben nemcsak a kvótás területekre jut közveüen kifizetés, hanem az összes többi­re is. Magyarul mindenkire, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat. Tehát ez esetben többen, de mindenki egy picit kevesebbet kap. Hátránya, hogy eltéríti a me­zőgazdaságot az unióban ma al­kalmazott módszertől. Mindazonáltal úgy vélte, ez a jövő útja. Dr. Szanyi Tibor nem lenne meglepődve, ha 2007-től, a várható reformévtől az egyszerű­sített rendszert léptetnék életbe. Megjegyezte, bármilyen legyen is a kifizetési rendszer, az integrált irányítási és ellenőrzési rend­szert mindenképpen ki kell építe­ni. TÓTH ANDRÁS A magyar diplomácia nem ült le Kovács László az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatairól A napokban Szolnokra láto­gatott Kovács László külügy­miniszter, akitől azt kérdez­tük: milyen teendőkkel szá­mol a magyar diplomácia a csatlakozás előtti időszak­ban? A külügyminiszter kifejtette: az utóbbi időszak jeles eseményei (sikeres népszavazás, csatlakozá­si szerződés aláírása) után sem ül a magyar diplomácia ölbe tett kézzel. Sőt, az Európai Unión kí­vül is nagyon sok feladat vár rá. Fontos, hogy a szomszédos or­szágokkal is minél jobb legyen a viszonyunk, minél szorosabb le­gyen az együttműködésünk, hogy a térségben erősítsük a sta­bilitást. Ezt elismeréssel fogadják az érintett országokban, és így tesznek az Európai Unió tagálla­mai, illetve az USA is. A magyar diplomácia különösen jelentős­nek tartja még a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését például az USA-val és Oroszországgal. Ami az Európai Uniót illeti, egyáltalán nem lehet lassítani a munkában. Most kezdtünk hozzá az aktív megfigyelői státussal járó feladatok teljesítéséhez. Szemé­lyes példát is említett, miszerint az elmúlt hetekben részt vett a görög soros elnökség által szerve­zett rodoszi informális külügymi­niszteri találkozón. Az unió kül­ügyminiszterei - immár huszon­ötén — véleménycserét folytattak a közös kül- és biztonságpolitiká­ról, ami mostanság nagyon is ak­tuális. Ugyancsak részt vett Brüsszelben az unió külügyi tár­cavezetőinek szokásos havi tanácsülésén, ahol 17 témáról nagyon ala­pos vitát folytattak. Ezek közül Kovács László kiemelte: hazánk azt szeretné, ha az unió jövőjével foglalkozó Konvent a következő csúcsértekezletig, júniu­sig befejezné a munká­ját. Azt szeretnénk, ha a Konvent eredményeit jóváhagyó kormány­közi konferencia nem kezdődne el szeptember 20-a előtt. Azért lenne ez fontos, mert ekkor lesz a legutolsó népszavazás (Lettor­szágban) és akkor dől el, hogy a most csatlakozó országok közül mindegyikben megadták-e a vá­lasztók a felhatalmazást a kormá­nyoknak a csatlakozásra. A ma­gyar diplomácia azt kívánja, ha az ezután kezdődő kormányközi konferencia eredménye­it csak 2004 májusában lehetne aláírni, hiszen május 1-jén lép hatályba a csatlakozás. A 10 új tagország így az alkot­mányos szerződést - amely a bővítés után az unió alapokmánya lesz — már mint teljes jogú tagként írhatná alá. Ko­vács László elmondta, felvetését egyetértőén fogadták. A külügyminiszter arról is be­számolt lapunknak, hogy a ma­gyar diplomácia semmiképpen sem szeretné, ha sérülne a tagor­szágok egyenjogúságának elve. Minden tagállamnak egyenlő jo­gokat kell élveznie. Ezzel kapcso­latban ragaszkodunk ahhoz, hogy az Európai Bizottságban A közelmúltban átadta az Európai Bizottság a csatlakozó országoknak a tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesí­tésének értékelését. Eszerint Magyarországon három terü­let „sürgős figyelmet”, további három pedig „figyelmet” ér­demel. Kiemelt figyelmet igényel a magyar agrárszektorban a nyilvántartási és ellenőrzési rendszer felállítása, a kifizető ügynökségek létrehozása, az élelmiszer-ipari létesítmények korszerűsítése. Enyhébb fokozatot érdemlő elmaradásokat állapítottak meg a vidékfejlesztési programok kezeléséhez szükséges eszközök, valamint általánosságban az állat- egészségügy és a rovarirtó szerek felhasználásának ellen­őrzése kapcsán. Állat-egészségügyi területen Magyaror­szág esetében a jogharmonizációnál, a BSE-megelőzéssel kapcsolatos feladatoknál, valamint a határ-ellenőrzési felté­telek kívánt szintű megteremtésénél látnak teendőket. minden országnak legyen egy biztosa. Továbbá azt kívánjuk el­érni, ha az Európai Tanácsban és az unió minden más fórumán a soros elnökség továbbra is válta­kozna. Mi tehát nem támogatjuk azt az elképzelést, hogy a rotáció helyett hosszabb időre egy vá­lasztott elnök irányítsa a közössé­get. A külügyminiszter további fon­tos feladatokat is megjelölt. Jövő május 1-ig feltétlen be kell fejez­nünk a felkészülésünket. Ez alatt azt értette, hogy gazdaságunk versenyképességét erősíteni kell, valamint az intézményrendszer kiépítését be kell fejeznünk. Ez utóbbit látja igen szűk kereszt- metszetnek a magyar diplomácia vezetője, ami azért roppant fon­tos, mert enélkül nem tudjuk az uniós támogatásokat fogadni. Kovács László úgy vélte, min­den jelenlegi tagállam parlament­je megszavazza a 10 új csatlakozó ország felvételét. Optimizmusát arra alapozza, hogy külügymi­niszter kollégái erről már biztosí­tották. _______________________________TÓTH ANDRÁS Ma gyarországon 2001-ben törvény léptette hatályba az AETR-egyezményt, azaz a nemzetközi közúti fuvaro­zást végző járművek sze­mélyzetének vezetési, illetve pihenőidejével kapcsolatos előírásokat. Az uniós csatlakozás jogharmoni­zációs feladatai a közlekedési ha­tóságot is érintették. Az ezzel ösz- szefüggő feladatokat az elmúlt év második félévében - ütemezés szerűit - elvégezték, a jogsza­bályok meg is jelentek, így ezek a rendelkezések határozzák meg az idei ellenőrzési feladatokat. A közlekedési hatóság tevékenysé­gével kapcsolatban elsősorban a minőségi változások iránti igény fogalmazódott meg. Műit azt Ká­dár György, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója elmondta, dolgozóik folyamatos továbbkép­zésre törekednek. Ezt például az AETR-egyezményben foglaltak betartásának ellenőrzésével kap­csolatban is szorgalmazzák. En­nek megfelelően a felügyelet dol­gozói egy angol program kereté­ben részletes elméleti képzésben Munkaidő az utakon részesültek, majd Ausztriában ménnyel kapcsolatos ellenőrzési került sor a gyakorlati oktatásra, tevékenység egyébként nem je- amelyen a szolnokiak az osztrák lent teljesen új feladatot hazánk- hatósággal közösen végeztek el- ban sem. A szankcionálás lehető­lenőrzéseket. Az AETR-egyez- ségét is magába foglaló ellenőrzé­A megyei közeledési felügyelet a közelmúltban szerezte be azt a gépjárművet, ami lehető­vé teszi az AETR egyezmény hatálya alá tartozó gépjárművek menetíró korongjainak gyors helyszíni ellenőrzését fotó: m. j. sí gyakorlat 2001. május 1-jétől valósult meg Magyarországon. A legújkbb, e témakört érintő jog­szabály, ami 2003. január 1-jén lé­pett életbe, már a belföldi közúti áru- és személyszállítást végző egyes gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét is érinti. Az ezzel kapcsolatos ellenőrzés ez év ápri­lis 1-jétől indult. A megyei közlekedési felügye­let szakemberei az elmúlt évben 737, AETR hatálya alá tartozó jár­mű esetében több mint 2800 me­netíró korong közúti ellenőrzését végezték el. A tapasztalatok sze­rint az előírásokat a járműveze­tők 10-11 százaléka nem tartotta be. A megállapított hiányosságok között megtalálható volt, hogy a gépkocsivezetők nem tartották maguknál az előírt mennyiségű menetíró korongot, a vezetési idők megszakítását nem tartották be, elégtelen volt a pihenőidők hossza, illetve hiányosak voltak a korongokon az azonosító adatok. _______________________________________H.QY. A külgazdasági kapcsolatok szempontjából a csatlakozás egyértelmű előnyökkel jár. A tagság révén hazánk is a vám­unió és a közös kereskedelem­politika részévé válik, annak alakítója lesz. Hozzá kell szoknunk, hogy az eddig használatos kifejezések — ex­port, import, kivitel, behoza­tal — az unión belül nem értel­mezhetők, hiszen a tagállam­ok között zajló kereskedelem belföldi forgalomnak számít. Országunk export-import for­galma a belépés után csak a közösségen kívüli országok­kal bonyolódik majd. Az áruk unión belüli határellenőr­zésének megszűnése új lehetősé­geket teremt a vállalkozásoknak. A vámeljárás eltűnik a tagállamok közötti termékmozgás folyamatá­ból, megvalósul a termékek sza­bad, akadálytalan áramlása, ami persze nem jelenti a forgalom el­lenőrizetlenségét. Az érem másik oldala, hogy nemcsak a kivitel­Az EU közös költségvetésének mintegy 14 százalé­kát teszik ki a vámok. Az uniós szabályok szerint a vámbevételeknek 75 százaléka a közösséget illeti, 25 százaléka a tagállamé, de ezt a hányadot kizáró­lag a vámszervek működésének finanszírozására le­het felhasználni. Hazánkban évek óta csökkenő ten­denciát mutat a vámbevételek alakulása, ami nyilván­valóan összefügg a szabadkereskedelmi megállapo­dások bővülésével. Míg 1995-ben még 240 milliárd forint volt vámokból származó költségvetési bevétel, ez az összeg manapság 100 milliárd forint, a csatla­kozás idejére pedig várhatóan 80 milliárd forint körü­li lesz. Az előzetes számítások szerint a magyar költ­ségvetés mintegy 60 milliárd forintos vámbevételtől esik el a csatlakozás következtében 2004-ben. Elvi­leg pótolhatja, enyhítheti a hiányt a forgalom növeke­dése, de mivel összességében a csatlakozás pénz­ügyi egyenlege pozitív, nincs költségvetési kényszer a kieső vámbevétel más csatornákon—adó vagy más formában - való visszaszivattyúzására. Magyaror­szág tranzitország marad a csatlakozás után is, az EU keleti határaként pedig alapvető érdeke, hogy minél többen itt, az első belépés helyén végeztessék a vámkezelést. Ennek feltétele, hogy a magyar vámha­tóság is szolgáltatószemlélettel, jogszerűen dolgoz­zon, s ugyanúgy értelmezze a közösségi jogszabá­lyokat, mint például a német vagy az osztrák vámszer­vek. máz, amelyek 2004-től hazánkra is érvényesek. Ezen a területen ha­tározott változások várhatók, a dömpingellenes szabályok ugyan­is erőteljesen védik az unióban - így hamarosan a Magyarországon előállított - árukat is a rendkívül alacsony áron beáramló termé­kekkel szemben. A hazai szabá­lyozás helyett 2004. május elsején belép az uniós jogszabály, vala­mint az unióban alkalmazott dömpingellenes vámok is. A jelen­legi információk szerint a csatla­kozás időpontjában ez 150, döntő­en elektronikai, textil, vas- és acél­termékekre, illetve bizonyos fo­gyasztási cikkekre vonatkozik, de jelentős hatást nem gyakorol majd a magyar gazdaságra, mert e ter­mékek a behozatalnak mindössze 0,74 százalékát érintik. Egyes vál­lalatok, termékek esetében azon­ban lehetnek következményei. Dömpingellenes intézkedést Magyarország is kezdeményez­het, amennyiben úgy véli, hogy valamely termék behozatala sérti az érdekeit. ll Határtalan kereskedelem ben, hanem a behozatalban is megszűnnek a korlátozások, azaz növekszik a verseny. A tagállamok között zajló ke­reskedelem nem számít külkeres­kedelemnek, tehát minden áru­forgalom, amit az unió tagorszá­gai egymás között bonyolítanak, belföldi forgalomnak számít. A csatlakozás napjától, azaz 2004. május 1-től megszűnik a magyar vámtarifa, a vámunió ke­retében Magyarország is teljes egészében az unió vámtarifáit ve­szi át. Az uniós vámok átlagos szintje azonban alacsonyabb, mint a magyar. Az ipari vámok (súlyozott) átlagos szintje az uni­óban a harmadik országok áruival szemben 3,7 százalék, miközben a magyar vám (szintén súlyozott) átlagos szintje 7,4 százalék. A vá­mok többsége - mintegy négy­ötöde — tehát csökken az uniós tagsággal, egyötöde pedig maga­sabb lesz, mint a jelenlegi magyar vám, egy kis része pedig változat­lan marad. (Számszerűsítve: 5500 vámtétel csökken, 1600 növek­szik.) Az iparban várhatóan a je­lenleginél alacsonyabbak lesznek a vámok, de a behozatalnak már ma is 80 százaléka szabadkeres­kedelmi feltételekkel érkezik az országba, azaz vámmentesen ke­rül a piacra. Ebből adódóan a csatlakozás révén csökkenő vá­mok nem okoznak jelentős piaci átrendeződést, a piaci védelem lé­nyegesen nem változik. A mezőgazdaságban viszont várhatóan csökken a vámvéde­lem, a jelenlegi magyar átlagos vám ugyanis 30 százalékos, az unióban pedig 17,5 százalékos. A sertéságazatban például nálunk 50, miközben a közösségben 30 százalékos a harmadik országok­ból behozott hús vámja. Saját termelői, illetve a belső pi­ac védelme érdekében az EU kü­lönféle mechanizmusokat alkal­Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán Az uniós előírásokkal össz­hangban új szabályok lép­nek életbe július elsejétől a fogyasztóvédelemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy a szavatossági határ­idő hat hónapról két évre nő. Ennek tudható be példá­ul, hogy több európai autó­gyár már most kétéves ga­ranciát vállal termékeire a hazai piacon is. Hazánk a csaüakozási tárgyalá­sok során vállalta, hogy teljes egészében átveszi az európai unió fogyasztóvédelmi vívmá­nyait. Az ezzel kapcsolatos jog­harmonizáció csaknem befejező­dött, többéves folyamat eredmé­nyeként mintegy 50 új, illetve módosított jogszabály született és lépett életbe, néhány pedig jú­lius 1-én lép hatályba. Elvileg a jogszabályok szintjén tehát már európai szintű a hazai fogyasztóvédelem, a gyakorlati alkalmazás azonban - a többi csatlakozó országhoz hasonlóan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom