Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

2003. Május 10., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Sikeres romaprogram Szolnok Sikeresen zárult, majd to­vább folytatódik a megyei munkaügyi központ által támogatott romaprogram. A cél nem más, mint hogy enyhítsenek e rendkívül hátrányos csoport foglal­koztatási gondjain. A megyei munkaügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatón Juhász Éva, a megyei munka­ügyi központ szolgáltatási igaz­gatóhelyettese többek között be­számolt az elmúlt évben lezá­rult, a munkaügyi központ által finanszíiozott romaprogram ta­pasztalatairól. Mint elmondta, 2000 szeptemberében arra nyílt lehetőség, hogy 23 cigány szár­mazású munkanélküli részt ve­gyen egy tanfolyamon, majd képzett roma közösségfejlesztő aktivistaként 18 hónapon át dol­gozzon a kisebbségi önkor­mányzatoknál, különböző szo­ciális intézményeknél. Már az ő foglalkoztatásuk megvalósítása is eredményt jelentett, közvetett hatásként azonban az eredeti célkitűzést, a roma közösségek integrációját is elősegítette ez a program. A sikeren felbuzdulva egy újabb program keretében ki­bővítették a lehetőségeket, így jelenleg 47 ember részesülhet a 36 hónapos program előnyeiből. Az elmúlt évi munkaerő-piaci képzésekkel kapcsolatban el­hangzott, 2002-ben 3800 ember munkaerő-piaci esélyeit tudták javítani a rendelkezésre álló 610 millió forintból. A képzésekben részt vevők negyede pályakezdő volt, de sok mindenkit érintettek azok az ismeretbővítő tanfo­lyamok, amelyek a továbbfoglal­koztatáshoz szükséges képesí­tést biztosították. A tájékoztatás szerint a megyei munkaügyi központ által biztosított lehető­ségek között továbbra is nagy hangsúlyt kap a munkaerő-piaci képzés, erre a célra idén 603 millió forint áll rendelkezésre. HGY Valétaünnep Mezőtúr Tegnap rendezték a Tessedik Sá­muel Főiskola mezőtúri karán a 31. valétaíinnepet, amelynek ke­retében a végzős hallgatók elköszön­tek taná­raiktól és a város­tól. En­nek előz- ménye- ként csütörtökön este vidám­mókás ceremóniával leváltották a főigazgatót, és helyére a kés­hegyre menő korteshadjárat végeredményeként megválasz­tották Reisz Tamás végzős hall­gatót. Majd hatalmas ováció kí­sérte a „bukott” főigazgató köte­lességteljesítését: a hatalmas bo­roshordó csapra verését. Tegnap délelőtt kosárlabda, foci- és traktorvontató verseny­ben mérték össze tudásukat és erejüket a tanárok és a hallgatók — amelyben ez utóbbiak nagy tetszéssel kísért győzelmet arat­tak. Délután vidám, zenés felvo­nulást rendeztek a városban fú­vószenekarral, mazsorettekkel, lovas lányokkal, a 13 szakág ala­posan feldíszített fogatos, trak­toros, kombájnos járműveivel. A városháza előtt bocsánatot kértek a várostól az olykor túlfű­tött viselkedéseikért, amelyeket Mlinárcsek János alpolgármes­ter ünnepélyesen megbocsátott nekik. Este valamennyi végzős hall­gató aranygyűrűjének avatását vacsora, majd kivilágos-kivir- radtig tartó bál követte. FÜSTÖS JENŐ Jelentős díjemelésre volt szükség Közkincs a kultúra Dr. Hiller István új lendületet adna __________JÁSZBERÉNY__________ Ti zenöt százalékkal emeli meg május 15-ével a víz-és csatornaszolgáltatási díjat a város önkormányzata. Az önkormányzat rendkívüli ülésén majdnem egyöntetű (17 igen, 1 nem) szavazati aránnyal fogadta el a változ­tatást. Az önkormányzat legutóbbi soros ülésén nem kis vitát váltott ki a víz- és csatomaszolgáltatási díjak emelésének kérdése. Akkor az előterjesztő, 30-40 százalékos emeléssel kalkulálta az idei üzleti tervét. A nagy vitát követően vé­gül hatszázalékos díjemelés ha­gyott jóvá a testület. Ez a döntés azonban nem emelkedhetett jog­erőre. A tervezettnél kisebb mér­tékű emelés a szolgáltatónak — Magyar Levente polgármester tá­jékoztatása szerint - idén ez kö­zel negyven millió forintos kiesést Az önkormányzat három éve nem emelte meg a szolgáltatás díját, mondván, a csatornaháló­zat fejlesztésével növekedni fog a hatékony­ság is. Az ISPA-pályázat kudarcát követően azonban lépnie kellett az önkormányzatnak — magyarázta a döntést Magyar Levente polgár- mester. A 15 százalékos emeléssel nullszal­dósra hozható a szolgáltató éves pénzügyi mérlege. jelentett volna, amit az önkor­mányzat költségvetéséből kellett volna kompenzálni. A városi bü­dzsében azonban erre nincs fede­zet. A polgármester kérte a téma újratárgyalását. Átdolgozták az üzleti elképzeléseket, a fejleszté­sek ütemezését, s végül két alter­natívát 15, vagy 20 százalékos emelést terjesztettek a város­atyák elé. Rendkívüli ülésén a testület vé­gül a kisebb mérté­kű, de még így is je­lentősnek mondható 15 százalékos eme­lés mellett döntött. BANKA CSABA „Visszacsúsztatott” hatáskörök Sajnálja a fényképészeket a belügyminiszter. Lamperth Mónika szerint azonban az Euró­pai Unióhoz közeledve az igazolványképeket készítő fotósok ideje éppen úgy lejárt, mint a villamosításakor a gázlámpa-gyújtogatóké. _______________ Szolnok _______________ Ha ladni kell a korral - fogalmazta meg a szaktárca vezetője. Márpedig az Európai Unió biztonságos okiratokat követel meg, amihez nélkülözhetetlenek a digi­tális fényképek. Lamperth Mónika így reagált tegnap a szolnoki Hozam Klub vendégeként a fényképész-szakszerve­zet Belügyminisztériumot ért támadása­ira. A politikus elmondta, már ellenzéki képviselő­ként is szóvá tette, hogy az európai uniós felké­szülésbe kevéssé vonták be a települési önkor­mányzatokat. Ennek ellenére csak az elmúlt kor­mányzati ciklus végére született megállapodás a külügy és az önkormányzati szövetségek között. A szaktárca irányítójaként ezért is „lízingelt” egy diplomatát a belügybe. A szakember feladata a tárgyalások lezárulta után az önkormányzatok felkészítése a csatlakozásra. A belügyminiszter szerint ezt a célt szolgálja a közigazgatási reform is. Az embereket kevéssé érdekli, melyik hi­vatal jár el az ügyes-bajos dolgokban, csupán az a fontos, hogy gyorsan elin­tézzék ügyeiket. Jelenleg azonban a hatáskörök „felcsúsztak”, gyakran a kelleténél magasabb szinten születnek döntések. Az önkormányzatok anyagi lehető­ségeiről szólva kifejtette: a beruházá­sokhoz szükséges támogatások 90 százalékához a területfejlesztési tanácsok révén juthatnak hoz­zá az önkormányzatok. Ennek a jobb kihasználá­sára a szaktárca a pénzintézetek támogatásával ingyenes tanfolyamot szervez a polgármesterek­nek. TELEKI JÓZSEF Bajban a sertéstenyésztők Nem tud mindenki a falusi turizmusból megélni (Folytatás az 1. oldalról) Ezek megvalósításának pedig nincs meg a fedezete, hiszen a termelés veszteséges. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy milliárdo- kért felépítették például az autó­pálya-díjszedő kapukat, amiket azóta ugyancsak nagy költséggel lebontottak. Ez a pénz milyen jól jönne mondjuk a sertéstartók környezetvédelmi beruházásai­nak támogatásaként.- Úgy gondolom, el kellene végre dönteni, hogy akarja-e az ország, hogy magyar ember a ma­gyar vidéken magyar disznót tart­son — összegzi a véleményét Takó József. A Középtiszai Mezőgazdasági Rt. szintén hagyományosan nagy sertéstermelő, évente 19 ezer hí­zót szállítanak el innen, ez az egyik legfontosabb ágazat. A tár­saságnak roppant komoly nehéz­ségeket okoz a sertéspiaci mély­pont, a katasztrofálisan alacsony árak miatt hetente három millió forint vesztesége keletkezik, mi­közben az aszály a növényter­mesztés reményeit is kezdi szer- tefoszlatni.- Végső eszközként csatlakoz­tunk a demonstrálókhoz, mert te­hetetlennek érezzük magunkat — fogalmaz Sarkadi László. A ter­melési főmérnök szerint a mosta­ni kétségbeejtő helyzetre nem megoldás csupán a nagy súlyú disznók piaci kivonása. Stabi­labb, szabályozottabb piacot kell teremteni a megfelelő eszközök­kel, ehhez azonban meg kell ha­tározni, mennyi sertésre van szükségünk belföldre, illetve ex­portra. — Mindenki arról beszél, hogy nyugaton olcsóbb a disznó, azt azonban elfelejtik, hogy az ottani gazdák több csatornán is kapnak támogatásokat - állítja a szakem­ber, majd hozzáteszi: — A sertésválság nem csak egy ágazatról, hanem az egész vidék­ről szól, hiszen a hizlalás, vala­mint az ehhez kapcsolódó nö­vénytermesztés sok-sok ember megélhetését befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy vidéken nem tud mindenki falusi turiz­musból élni... LACZI ZOLTÁN Rengeteg kis- és őstermelőt is padlóra küld az az ár, amit manapság kínálnak a hízókért. A MOSZ adatai szerint 30 ezer főállású és mint­egy 300 ezer mellékállású termelő boldogulása függ részben vagy egészben a sertéstartás jövedelmezőségétől. Kunszentmárton Dicsérte elődje, Görgey Gá­bor kulturális miniszterként végzett munkáját dr. Hiller István, akit a tárca vezetői posztjára jelölt Medgyessy Péter kormányfő. A leendő miniszterrel a napokban be­szélgettünk. Még oktatási államtitkárként ka­pott meghívást a kunszentmárto­ni Széchenyi iskolába dr. Hiller István. A két, összevonás előtt álló városi alapfokú tanintézmény egyikében a pedagógusokkal talál­kozott a leendő kulturá­lis miniszter, előtte azon­ban készségesen nyilat­kozott a sajtó képviselői­nek.- Itt éppen egy iskola­összevonásról, azaz egy elég ké­nyes témáról kell beszélnie a helyi pedagógusokkal. Mennyire érzi szükségesnek az ilyen intézményi változtatásokat?- Személy szerint ilyenkor mindig szomorú vagyok, de amennyiben indokolt a döntés, akkor elfogadom ezt a lépést. Az elmúlt tíz évben 200 ezerrel csök­kent az iskoláskorú gyerekek szá­ma, márpedig ez nagyon jelentős szám, amihez igazodnia kell az intézményi feltételeknek is.- Miért döntött úgy Medgyessy Péter, hogy változtat a kulturális tárca élén?- Azt mindenképpen szeret­ném elmondani, hogy Görgey Gábor nagyon jó munkát végzett. Miniszterként, emberként és író­ként is közkedvelt ember. Mi­niszterelnök úr új lendületet akart adni a tárcának, amit első­sorban az előttünk álló uniós csatlakozás, illetve az általa tá­masztott komoly feladatok köve­telnek majd meg. — Ön eddig a kulturális élet másik területén dolgozott. Milyen tapasztalatai vannak ennek a tárcának a munkájá­val kapcsolatban.- Nem okoz külö­nösebb gondot a vál­tás, hiszen az oktatás és a kultúra ezernyi szállal kapcsolódik egymáshoz. Nem is idegen számomra ez a munka, korábban a fő­városi önkormányzat kulturális bizottságában már dolgoztam, a külföldi magyar intézeteket pe­dig kutatóként, történészként személyesen is ismerem.- Milyen jövő vár ön szerint a magyar kultúrára az unióban? — Legnagyobb nemzeti kin­csünk a kultúránk. Ennek ápo­lása, továbbadása nagyon fon­tos feladatunk. Ám azt sem sza­bad elfelejtenünk, hogy mindez akkor válik igazán közkinccsé, ha egy erős alapokon nyugvó oktatási rendszert dolgozunk ki. PÓKÁSZ ENDRE Mentőgyakorlat Miskolcon, Európa egyik légkor- Az eseményen megyénket két szerűbb, jelenleg is épülő kikép- szolnoki gárda: az Életjel Mentő- zőpályáján gyakorlatozott a mi- csoport és a Készenléti Mentőku- nap közel tucatnyi magyar spéci- tyás Egység Szolnoki Egyesülete ális és román hegyimentő külö- képviselte, nítmény. ________i_________________*3 Cs ak a sorompó segíthet? (Folytatás az 1. oldalról) 1993-ban a pörbölyi vasúti ka­tasztrófát követően országosan elrendelték a nagy forgalmú vas­úti átjárók felülvizsgálatát - tájé­koztatta lapunkat Kádár György, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója. Ezeket a vizsgálatokat - amelyek megyénkben valami­vel több mint 200 vasúti átjáróval kapcsolatban vetődtek fel -, a fel­ügyelet által vezetett, de más szakterületek képviselőit is felso­rakoztató bizottság végezte. Vé­gül a számításba vett átjáróknak körülbelül 30 százalékát érintet­ték a konkrét intézkedések. Ezt követően általános felülvizsgála­tokat nem végeztek, baleseti helyzetértékelésből adódó egyedi vizsgálatokat azonban rendsze­resen folytattak. Ilyen volt példá­ul a 32-es főút szászbereki, a 34- es főút kunmadarasi és kunhe- gyesi vasúti átjárójának vizsgála­ta. Jelenleg az önkormányzat fel­kérésére folytat­ják annak a tósze­gi átjárónak a helyzetelemzését, ami a legutóbbi, súlyos sérüléssel járó baleset hely­színe volt. HORVÁTH GYŐZŐ A MEGYEI VASÚTHÁLÓZAT ÁTJÁRÓI vasúti átjárók száma: 268 biztosított: 148 ebből fénysorompóval: 114 fény-és félsorompóval: 21 teljes sorompóval: 13 Stop táblával, jelzőőrrel, védett: 21 biztosítás nélküli: 99 A GYŐZELEM NAPJA. Tegnap a megyeszékhelyen ünnepélyes ke­retek között emlékeztek meg a győzelem napján a II. világháború eu­rópai befejezéséről, a fasizmus kapitulációjáról. A politikai szerveze­tek koszorúkat helyeztek el a Hősök terén és a Körösi úti temetőben lévő, II. világháborús emlékműnél. FOTÓ! CSABAI ISTVÁN Mihez kezd az érettségi után? Körkérdés Megyénk középiskoláiban is javában tartanak a szerená­dok, a ballagások. Az alma matertől elköszönő diákok többsége azonban ilyenkor már nem csak a búcsúra, de az azt követő vizsgákra, a tá­volabbi jövőre is gondol. La­punk ennek apropóján arról kérdezett végzősöket, mihez kezdenek az érettségi után. Köles Anikó, 18 éves tanu­ló: - Bár az érettségi ered­ménye is szá­mít, őszintén szólva a felvé­teli vizsgáktól jobban félek. A Debreceni Egyetem gyógytornász szakára jelentkeztem első helyen. Az el­múlt négy évben ugyan más lehe­tőség is felmerült: volt, amikor or­vos, vegyész, vagy gyógyszerész szerettem volna lenni. Am végül emellett döntöttem. Berta Tibor, 18 éves tanuló:- Konkrét el­képzelésem még nincsen arról, hogy mi­lyen hivatást választok majd. Egyelőre csupán annyi biztos, hogy mindenképpen sze­retnék továbbtanulni, méghozzá gazdasági irányban. Felvételiz­nem szerencsére nem kell, de a pontjaim alapján úgy tűnik, erre Budapesten lesz nagyobb esé­lyem, bár a Szolnoki Főiskolára is beadtam a jelentkezésemet. Ad­dig azonban még hátravan az érettségi. Márpedig a magyar írás­beli nem tölt el túlzott megnyug­vással. Ambrus Or­solya, 18 éves tanuló: - Hét éve egy pilla­natra sem for­dult meg egyéb a fejemben, mint hogy jogi pályát válasz­szák. Igaz, a családban eddig példa nélkül álló vállalkozásba fogtam, de engem vonz ez a hivatás. Elsőként a Sze­gedi Egyetemre jelentkeztem és mivel a város is nagyon tetszik, szorítok érte, hogy sikerüljön. A felvételi viszont biztosan nagyon kemény lesz. BUGÁNY JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom