Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. ÁRIL1S 7., HÉTFŐ Mondd, te mit választanál? A felsőfokú tanulmányaikat végző fiatalok bizonyára egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy hamarosan a munkaerőpiac résztvevőivé válnak. Vélhetően már azt is érzé­kelik, hogy választott pályájuk a korábbi elképzeléseikhez mérten járhatóbb, vagy netán buktatókkal teli. Szolnok Viola Tünde és Csupa Erika a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara szociálpedagógiai tanszékének harmadéves hallga­tói. Terepgyakorlatuk helyszínéül a megyei gyermekotthon egyik la­kásotthonát választották, így test­közelből szerezhetnek tapaszta­latokat választott szakmájukról. Tünde Újszászról naponta ingá­zik Jászberénybe, ugyanígy jár be szolnoki gyakorlati helyére is.- Néhány kellemetlen élmény ért gyermekként a családomban - nyílik meg őszintén, amikor pályaválasztása miértjéről kér­deztük. — Úgy gondoltam, hogy a hozzám hasonló sorsú fiatalo­kat majd felkarolom, segítem őket a diákéveik alatt, hiszen is­merem, vagy legalábbis átérzem a problémájukat. Azzal együtt, hogy a gyermekotthon bentlakó­it lényegesen jobb körülmények veszik körül, mint a szülői ház­ban, bizonyára nem lehet köny- nyű az életük. Ám itt tartózkodá­som alatt azt tapasztaltam, hogy a nevelőknek is cudar nehéz a dolguk, talán azért, mert mini­mális feltételekkel rendelkeznek munkájukhoz. Valószínűleg eb­ben a közösségben mindenkinek erősnek kell lennie mentálisan. Nem véletlen, hogy a gyermekek olykor-olykor megszöknek in­nen, de úgy tudom, a felnőtt szakemberek között is nagy a fluktuáció. Egyébként annak el­lenére, hogy a terepgyakorlat lel­kileg kemény megpróbáltatás volt, nekem továbbra is kedvem van ebben a szakmában elhe­lyezkedni. A Berénybe Nagyszénásról ér­kezett, kollégista Erika szintén nem köntörfalaz, nem éppen ilyen állapotokra számított főis­kolai évei kezdetén.- Abban biztos voltam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkoz­ni, de nem gondoltam, hogy hu­zamosabb ideig ebben a környe­zetben kell dolgoznom. Noha a problémák adottak, és megoldás­ra, esetleg enyhítésre várnak, azonban a törvény által előírt fel­adatokhoz szükséges intéz­ményrendszert kiépítetlennek, szabályozatlannak érzem. Ezért azt tervezem, hogy diplomával a zsebemben más utat keresek, és inkább elkezdek majd jogot ta­nulni. Tünde és Erika véleménye a szakmáról tehát hasonló, és va­lószínűleg mégsem lesznek kol­légák. A jászberényi főiskolai életet is egyforma szemüvegen keresztül láttatják, amikor a ki- kapcsolódás okán a szűkre sza­bott lehetőségeket hangoztatják. De lehet, hogy honvágyuk csu­pán a rájuk váró párjuk miatt erős...? Ők tudják, hiszen felnőt­tek. M.G. Tünde (balra) és Erika a terepgyakorlaton szembesültek választott szakmájuk fonákságaival FOTÓ: BAKOS J. Akik egészségünket őrzik Szolnok __________ Az egészség világnapján ha­gyományosan konferenciával köszöntik a járóbeteg-ellátás­ban dolgozókat, akik a hét vé­gén a megyeházán találkoz­tak az ÁNTSZ és a Lakosság Egészségéért Alapítvány által szervezett rendezvényen. A járóbeteg-ellátásban dolgozók azok, akik leginkább végigkísér­nek bennünket, ha betegek va­gyunk. A háziorvosok assziszten­sei, a védőnők, a házi betegápo­lást vállalók, a gyógytornászok, gondozók és számos egyéb terü­leten dolgozó szakemberek azok, akikhez bármikor fordulhatunk problémáinkkal. Az egészség vi­lágnapján rendezett konferencián ők ismerkedtek a legújabb szak­mai eredményekkel, s megvitat­ták a felmerülő problémákat. Szó esett többek között a szűrések fontosságáról az egészségügyi el­látórendszerben, hiszen a rend­szeres szűrővizsgálatokkal meg­előzhető a nagyobb baj, illetve az esetleges betegségek már korai stádiumban kezelhetők. Egyre nagyobb teret nyer hazánkban is a házi betegápolás, s különösen fontos az úgynevezett hospice el­látás a halálra készülők és hozzá­tartozóik számára. Természete­sen szó esett emellett az egészsé­ges életmódra nevelésről épp úgy, mint a gyógypedagógiai munká­ról, illetve bemutatták a járóbe­teg-ellátásban dolgozók minden­napi tevékenységét segítő leg­újabb eszközöket, eljárásokat. szs A paprikakirály Legyen az édesnemes vagy csípős, ebben az or­szágban körülötte forog a világ, hiszen őrölt paprika nélkül nincsen egyetlen magyaros étel sem! — állítja a mezőhéki Juhász József. Valami igazság lappanghat ebben, hiszen Ju­hász úr mindennapjai negyedszázada a köz­kedvelt fűszernövényhez kötődnek. Olyannyi­ra, hogy sokan úgy ismerik: a paprikakirály... Mezőhék Pedig nem úgy indult az élete, hogy ezen konyha­kerti növények meghatározzák, végigkísérik az életét. Ügyes kezű srácként szakmahalmozó lett, hiszen kitanulta a hegesztő, géplakatos, élelmi­szer gyártó, gázolajégő-kezelő, karbantartó, szá­rítógép-kezelő szakmákat is. Karcagon járt tech­nikumba, és amikor bő harminc éve Kalocsán szolgálta a hazát, kivezényelték őket többször a paprikafeldolgozóba. Nem kimondottan főnök­nek, az ötvenkilós zsákokat kellett vállon a meg­adott helyre hordani. És mit ad az ég, amikor 1978-ban Mezőhékre került, üzemvezető lett eb­ben a nagy szárító, feldolgozó üzemben, bár már 1973 óta kapálja, termeli a paprikát. Hogy miért? Mert a fizetés ugye annyi, amennyi, és nincs az a család - főleg ha nőnek a gyerekek - ahol ne jön­ne jól egy kis plusz kiegészítés. Igaz, ehhez a pluszhoz sok verejték, görnyedezés, hajlás után juthat az ember. A legtöbb - amit a családdal megműveltek — két hektár volt: kalocsai, szegedi fűszerpaprikák. Ezeket csak úgy lehetett meg­menteni, ha az egyik műszak után jött a másik, így Juhászéknál meg a hozzájuk hasonlóéknál is­meretlennek számított a szabad szombat, a laza vasárnap, mert ezt a növényt például évente négyszer, ötször kell kapálni, ugyanannyiszor öntözni, és legalább háromszor, de inkább négy­szer permetezni. Azért a legkegyetlenebb a sze­dés: egész nap térdelő, guggoló helyzetben nem leányálom a világ. Még csak a kapálást, művelést elvégzi a család, de a betakarításhoz, főleg ha na­gyobb a terület, munkások kellenek. Most már Sükösdön, Dusnokon őrlik, csomagolják a friss paprikát. Régebben sok család termelte, főleg a téeszben, mára egyre kevesebb. Mert jelentős be­ruházás szükséges hozzá, így például az öntöző- rendszer megteremtése, meg sok a munka. Juhász úr állítja: itt terem az országban a leg­jobb paprika, hiszen harminc, harminckét aranykoronás táblák is akadnak. Ráadásul ren­geteg a napsütés, amit szeret a növény. Két éve Juhász József mesterségének címere a kezében: néhány csomag őrölt paprika fotó, csabai istván még ő is bajlódott vele, ma már nem, legfeljebb otthon, a kertben foglalatoskodik paprikával. Üzemvezető, a lánya a helyettese. Itt már más­sal, kaporlevéllel, spenótlevéllel, zellerlevéllel, póréhagymával, céklagumóval, zellergumóval, petrezselyemgyökérrel, sárgarépával is foglal­koznak, feldolgozzák őket. A paprikakirálynak akad egy hobbija: a pecá- zás. Jó negyven éve kóstolt bele és rabul ejtette. A legnagyobb fogás egy tizennyolc kilós amur volt. Elkészíti a halételeket, de nem rajong ér­tük. Vadászik is, ebbéli minőségében bejárta a fél országot, és jó néhány vaddisznó a puskája előtt fejezte be földi létét. Amikor arról fagga­tom, mi a kedvenc étele, gyors válasz érkezik: a pörkölt. Természetesen olyan paprikával, fűsze­rekkel ízesítve, amelyek itt vagy errefelé terem­nek. Bólintok. Mi is lehetne más a felelete annak az embernek, akit ezen a tájon paprikakirálynak neveznek... D. SZABÓ MIKLÓS Romániában nyitott kirendeltséget a Blue Light Team Infor­mációs és Bűnmegelőzési Iroda. A megyeszékhelyen immár tíz éve töretlenül fejlődő cég új leányvállalatának megnyitó­ját nem csak a tulajdonosok, de Marosvásárhely közélete is rangos eseményként kezelte. Ezt jelzi, hogy az ünnepségnek az erdélyi város legreprezentatívabb épülete: a Kultúrpalota adott otthont. Szolnok—Marosvásárhely A rendezvény remek példája volt a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítésének, hiszen az ün­nepségen jelen voltak a szolnoki iroda vezetői, Csegzi Sándor: Ma­rosvásárhely, dr. Horváth Zsolt, Kecskemét alpolgármestere, illet­ve mindhárom város rendőrségé­nek képviselői. A megnyitón először a Blue Light ügyvezetője köszöntötte a népes vendégsereget. Az igazga­tó hangsúlyozta: vállalkozásuk üzletpolitikája hosszú távú part­nerségre épül. így mélyen elköte­lezettek abban, hogy romániai ügyfeleik számára is az Európai Unió feltételrendszerének meg­felelő, optimális biztonsági stra­tégiát kidolgozva minőségi szol­gáltatást nyújtsanak. Miután Hé­ja Zoltán ismertette az iroda te­vékenységét, a cég munkatársai rövid, ám annál látványosabb be­mutatót tartottak az iroda által szervezett ön-, vagyon-, és sze­mélyvédelmi képzés elemeiből. A programot végül állófogadás és a cég által forgalmazott, vala­mint saját fejlesztésű - csúcs- technológiát képviselő - bizton­ságtechnikai eszközök megte­kintése zárta.- Utóbbiak közül nagy érdeklődést váltott ki egy maximálisan 16 videokamera ké­pi feldolgozását és rögzítését el­látó, PC-alapú digitális rendszer, illetve egy biometrikus azonosí­tási eljárással — ujjlenyomat alapján - működő beléptető „kapu”. _______________________ BUGÁNY Bű zlő szennyvíztó helyett csatorna _____________JÁSZKISÉR_____________ Egy etlen ember nem kérdőjelezte meg a csatornázás szükségességét a településen. A viták jórészt az előké­születek hogyanjával, és a várhatóan fizetendő 150 ezer forintos lakossági hozzájárulás összegéről pattantak ki a Művelődés Házában a minap meg­tartott lakossági fórumon.- Az ásott kutakból jelenleg ugyan lehet inni, de egyáltalán nem érdemes! - je­gyezte meg bevezetőjében Hajdú László polgármester, amikor a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítésének fontosságáról, s a falu előtt álló nagy lehetőségről beszélt a művelődési házat zsúfolásig betöltő helybélieknek. Hozzátette: a falu lénye­gében egy szennyvíztavon terül el, s nagy problémák adódnak a magasan lévő talaj­vízzel, időnként a belvízzel. Most a kor­mány által támogatott, a parlament elé májusban kerülő címzett támogatás se­gítségével lehetőség volna a település tel­jes szennyvízhálózatának kiépítésére. A térség öt települése összesen 3,9 milliár­dos támogatást kapna, ebből Jászkisérre 741 millió forint jut. Ez majdnem a felét fedezi a beruházási költségnek, de további összegek nyerhetők más forrásokból. A nagyságrend érzékel­tetésére kiemelte: jelenleg a falu éves költségvetése 641 millió forint. Óriási összeg, amit most ide lehet hozni! — fogalmazott ezzel kapcso­latosan a polgármester. Némi moraj támadt, amikor kide­rült: mindehhez a lakosságnak in­gatlanonként 150 ezer forinttal kell hozzájárulni. A polgármester jó né­hányszor hangsúlyozta: az említett összegnél többet biztosan nem kell fizetni. Németh János, a Kötivízig munkatársa, illetve dr. Kerékgyártó Imré- né, az OTP osztályvezetője tájékoztató­jából pedig kiderült: az öszszeget 5-10 év alatt kell leszurkolnia a helybeliek­nek, s havonta maximum 1250-1770 fo­rintot kell befizetni a lakossági érdekelt­ségi hozzájárulás címén. Elhangzott az is, hogy a beruházás előmozdítására, a lakossági igények végső feltérképezésé­re a legalkalmasabb a víziközmű-társu- lat létrehozása. Lapunk korábban is foglalkozott a té­mával. Tóth Sándor olvasónk úgy vélte, a szervezést már az előtt meg kellett vol­na kezdeni, hogy a képviselő-tes­tület a lakossági hozzájárulás mértékét 373 ezer forintban hatá­rozta meg, s igazolta a helyiek 60 százalékának rákötési szándékát. A törvénysértést hangoztató vá­dak a fórumon is megismétlőd­tek. A polgármester szerint a várha­tó lakossági rákötések nagyság­rendjét - megelőlegezve a bizal­mat - a pályázat benyújtása érde­kében fogalmazták meg, a 373 ezer forint pedig egy kalkulált öszszeg. A fórumon hangsúlyoz­ták: a hitelt nyújtó pénzintézet a közmű­társulattal, s nem az egyes emberekkel kerül jogviszonyba, a garanciát pedig - kézfizető kezesség formájában - az ön- kormányzat vállalja az összeg visszafi­zetéséért. így ha véletlenül akadozik a visszafizetés, amire szennyvízhálózat építése kapcsán még nem volt példa az országban, a kiséri önkormányzat vállal­ja végső soron a felelősséget. A tájékoztatón felvetődött problémák okán ígéretet tettek arra, hogy utánanéz­nek: aki szociális helyzete, egészségi ál­lapota, vagy egyéb tényező miatt nem képes fizetni a közműfejlesztési hozzá­járulást, annak egyéni elbírálás szerint megpróbálnak segítséget nyújtani. Szá­mos ember fejezte ki óhaját, hogy minél előbb épüljön meg a hálózat a települé­sen élők körülményeinek javítására és a környezet védelme érdekében. ________ ____________ BANKA CSABA Öt jászsági településnek - Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászszentandrás, Jászkisér- címzett állami tá­mogatás formájában a múlt év őszén szavazott meg a kor­mány 3,9 milliárd forintos keretet. A végső döntést (várha­tóan májusban) a parlamentnek kell meghoznia. Az össze­sen 8,3 milliárdos beruházás 47,5 százalékát biztosítja a címzett támogatás. E mellé további pályázati összegeket szeretnének elnyerni, illetve 20 százalékos önerőt kell az településeknek biztosítani, amelynek egy része lakossági hozzájárulásból gyűlhet össze. Erre alakítják meg az egyes településeken a víziközmű-társulatokat. A beruházás koor­dinálására, illetve a későbbi üzemeltetésre az öt település létrehozta a maga társulását Jászberény gesztorsága mel­lett. Szociálpedagógus szakon mindössze tíz éve folyik képzés hazánkban. A szociál­pedagógus olyan szakember, aki első­sorban a fiatal korosztállyal foglalkozik, és az alábbi területeken végezhet segítő munkát: szabadidős tevékenység szer­vezése, beilleszkedési zavarok, maga­tartási problémák, tanulási nehézségek leküzdése, fiatalkorú bűnözők pártfogói felügyelete, gyermekek védelme, tá­masznyújtás a családok életében kiala­kuló krízishelyzetekben, a kisebbségi létből, illetve a menekült helyzetből adó­dó problémák megoldása. Erdélyben terjeszkednek Megnyílt a Blue Light marosvásárhelyi kirendeltsége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom