Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-23 / 94. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. ÁPRILIS 23., SZERDA fii Ár: 1§! Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Az euróval spórolhatunk Az európai közös pénz, az euró magyarországi bevezetése jelentős költség- és időmegtakarítást jelent a magánszemélyek és vállalkozások számára - hangsúlyozta a minap Járni Zsigmond jegybankelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján László Csaba. A pénzügyminiszter szerint az euró bevezetésének fő előnye, hogy megszűnik az árfolyamkockázat. Ez azt jelenti hogy az euróövezetbe termelő vagy onnan árut vásároló vállalkozásoknak nem keli számolniuk a devizaárfolyamok mozgásából adódó kockázatokkal, és nem kell azokat költséges pénzügyi műveletekkel ellensúlyozni. A valutaváltás költségeinek megszűnése a vállalkozások mellett a magánszemélyek számára is kedvező következmény. A pénzügyi unióhoz való várható csatlakozás következtében már most mérséklődnek a reálkamatok, ezért egyre olcsóbban juthat hitelhez a magánszemélyek és a piaci szereplők mellett az államháztartás is. A Magyar Nemzeti Bank felkészült az euró bevezetésével járó feladatok megoldására és az intézmény nem tart attól, hogy a közös pénz bevezetése érdemben növelné az inflációt—mondta Járai Zsigmond. ■ Mit vár az uniótól? H. dr. Bathó Edit néprajzkutató, muzeológus, a jászberényi Jász Múzeum igazgatója. — Legfőképpen azt, hogy a kis vidéki múzeumok helyzete is stabillá váljon. Bármerre is jártam Nyugat-Európában, a mienkhez hasonló nagyságrendű múzeumok helyzetét jóval stabilabbnak, biztosabbnak láttam. Gondolom, nem egyik napról a másikra történik meg a változás, de várom azt, hogy a vidéki múzeumok is egyre inkább megerősödnek mind tárgyi, mind szakmai, mind pedig anyagi szempontból. Ezen felül várom a tudományos, kulturális kapcsolatok kiszélesedését. Reménykedem abban is, hogy az egyes kistérségek, régiók, s az egész ország kulturális sajátosságait, értékeit sikerül megőriznünk, sőt erősítenünk. b. cs. Elvárások és támogatások A cigányság is az unióba megy Az Európai Unió egyszerre támaszt követelményeket és nyújt támogatást hazánknak a romák integrációjához. A PHARE-progra- mok révén az elmúlt öt évben több mint 16 millió euró érkezett a közösségtől a cigányság helyzetét javító tervek valóra váltására. Az Amszterdami Szerződés 13. cikkelye feljogosítja az uniót, hogy megfelelő intézkedéssekkel lépjen fel a hátrányos megkülönböztetés ellen. E rendelkezés alapján három éve fogadták el azt az antidiszkriminációs irányelvet, mely az élet minden területén, mind az állami, mind pedig a magánszférában megtiltja a származási, faji alapon való megkülönböztetést. Ezzel összhangban látott hozzá a roma politikai államtitkárság egy 2006-ig tartó, az esélyegyenlőséget elősegítő kormányprogram és egy hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozásához. Ebben egyebek között szerepel az antidiszkriminációs törvény megalkotása, a kisebbségi jogszabályok reformja, valamint több, az életminőség javítását szolgáló minta- program elindítása. A program hosszú távú célként jelöli meg a piacképes szakmákra épülő foglalkoztatás megteremtését. A Nemzeti Fejlesztési Terv is kiemelt feladatnak tekinti a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását, a társadalmi beilleszkedés segítését, a roma fiatalok újbóli bevonását a szakképzésbe. Az ez irányba tett lépések egyike a PHARE-támogatással tavaly elindult, a romák és nem romák közötti kapcsolatot erősítő program. Az idén szeptemberig tartó, több mint négymillió eurós társadalmi integrációs program megyénket is érinti. A jóléti innovációs projektre mintegy 2 millió euró, azaz mintegy 500 millió forint állt rendelkezésre, amelyből három, legalább negyedrészben romák lakta kistérségekben a cigány lakosság életminőségének javítását szolgáló infrastrukturális beruházások, intézményfejlesztések valósulhattak meg. A kiválasztott kistérségek között volt Tiszaroff-Tiszabő-Tiszabu- ra konzorciuma is. Ugyanakkor Az Európai Bizottság tavaly őszi országjelentése megállapítja: a kormány erőfeszítései ellenére a roma közösség tagjai továbbra is széleskörű diszkriminációtól szenvednek az oktatás, a munkavállalás, a büntető igazságszolgáltatás, illetve a közszolgáltatások, különösen az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés terén. Az 1999- ben elfogadott középtávú program megvalósítása lassan haladt a nem hatékony tervezés és a minisztériumok közötti koordináció hiánya miatt. A támogatások főképpen az oktatás, a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a jogvédelem és a kultúra területére összpontosultak. megyénk két települése is részesült abból a 67 millió forintból, amellyel 14 működő és négy újonnan létesülő jogvédő iroda működését segítette az unió. A PHARE a következő tanévben 2,5 millió euróval támogatja azokat az iskolákat, amelyek bekapcsolódnak a cigányosztályok normál tagozatú osztályokba integrálásának folyamatába. További négymillió euró segíti a roma közösségi házak munkáját. A közösségi házak bekapcsolódhatnak az Oktatási Minisztérium több százmillió forintos „Előre fuss” programjába, amelynek keretében négy év alatt a roma fiatalok tíz százalékát kívánják megtanítani valamely világnyelvre, teleki József Parlagfüvünktől retteg Európa Az Európai Unió keleti részén már most komolyan aggódnak a magyarországi parlagfűtől. A gyomnövény pollenje ugyanis nem ismer határokat: könnyedén megkönnyezteti Bécs lakosságát is. Magunk miatt is meg kell- (ene) fékezni a terjedését... A parlagfű jelentős gondokat okoz, és már nemcsak idehaza rettegnek súlyos allergiás tüneteitől, hanem az unióban is: mi lesz, ha hazánk „exportálni” fogja a tagállamok többségében már kiirtott növényt? A gyomnövény terjedését ugyanis az Európai Unió határokon átnyúló szennyezésnek tekintheti. Jelentések szerint Bécs környékén már most sokan tiltakoznak amiatt, hogy a növény pollenje a határon túlról jut át hozzájuk. Az unió joggal várja el hazánktól, hogy sok-sok évnyi tehetetlenség után végre sürgősen nekilássunk a parlagfű kiirtásának. Talán ezen a területen is történik valami kézzelfogható, hiszen az elmúlt hetekben a parlamentben megalakult az úgynevezett parlagfűbizottság, és jövőre talán végre megindulhat egy országos gyommentesítő program. A bizottság minapi ülésén elhangzott, össze kell vonni az egyes minisztériumoknál a parlagfűmentesítésre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Egyben kinyilatkoztatták, hogy az államigazgatási eljárást rövidíteni kell, mert annak érvényesítése hosszú, időközben a parlagfű elvirágzik... Addig is, amíg kidolgozzák a konkrét cselekvési programot, a parlagfű elterjedésének visszaszorításához a környezetvédelem is igyekszik hozzájárulni. A környezetvédelmi tárca az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is pályázati lehetőséget kívánt biztosítahi a biológiai allergének elleni védekezés feladataira, 50 millió forintos kerettel. A gondozatlan környezetből származó aeroal- lergének csökkentését célzó pályázati lehetőség a környezetbarát (vegyszermentes) gyommentesítés előtérbe helyezésével kíván támogatást biztosítani a települési önkormányzatok, mint a közterületek gyommentesítéséért felelős hatóság, valamint civil szervezetek számára. Egyébként a minisztérium az idén, június utolsó hetében ismét meghirdeti az országos par- lagfű-mentesítési hétvégét. _________tó™ andrás A parlagfű (Ambrosia elatior) Észak-Amerikából behurcolt gyomnövény; hazánkban az 1920-as évektől kezdve alakult ki e faj élőhelye. A legfertőzöttebb területek közé tartozik az Alföld. A hazánkban előforduló gyomnövények közül a parlagfű a leggyakoribb. Magyarországon mintegy 4 millió hektár területen fordul elő. VÉLEMÉNY LACZI ZOLTÁN Tanulóidő A csatlakozási szerződés aláírásával új időszámítás kezdődött hazánk és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Ezentúl a közösség munkájának aktív részesévé válhatunk, azaz megfigyelőként belülről tanulmányozhatják képviselőink, hogyan is működnek a mindennapokban az unió gépezetét alkotó intézmények, illetve azon belül a kompromisszumok kovácsai. A megfigyelői státus kiváló lehetőség arra, hogy megtanulják politikusaink az érdekérvényesítés uniós módszereit, eligazodjanak a brüsszeli bürokrácia dzsungelében. Szavazati jogunk azonban csak jövő év május 1-jé- től, tehát a csatlakozás hivatalos időpontjától lesz. Addig van némi időnk tanulni és felkészülni. Például arra, hogy a belépés pillanatától fel tudjuk használni azokat a közösségi forrásokat, amelyeket felzárkóztatásunkra különítettek el a tizenötök. Nem babra megy a játék, hazánk 5 ezer 300 milliárd forintos költségvetéséhez a befizetéseken felül mintegy 500 milliárd közösségi támogatás érkezik minden évben. Sokat kell dolgoznunk azért is, hogy azok, akik eddig csak félinformációkból táplálkoztak, így csupán az integráció árnyoldalát látták, képesek legyenek előnyt kovácsolni a tagság kínálta lehetőségekből. Ez az unió érdeke is, ezért a következő egy évben is figyelemmel kíséri, illetve támogatja a felkészülésünket, s ahogy eddig is, hangot ad esetleges kritikájának. Van egy évünk arra is, hogy mindannyian megértsük: tagságunk pillanatától az Európai Unió mi magunk leszünk. Nem tnu- togathatunk ezután Brüsszelre, hogy már megint ők diktálnak nekünk, ismét ránk kényszerítenek valamit ezek az eurokraták, hiszen a döntéshozó asztalnál ott ülnek a mi politikusaink is, akiknek az lesz a legfőbb feladatuk, hogy az összeurópai érdekekkel összhangban képviseljék a nemzet, a régió, vagy még szűkebb térség érdekeit, s ha kell, összefogjanak más tagállamok képviselőivel egy-egy ügyben. Esztendő múltán az Európai Unió immár nem külügy lesz, hanem belüggyé válik, hiszen ha születik egy közösségi rendelet például a gabonatermelőkre vonatkozóan, az nem csak a németalföldi vagy a katalán parasztokra lesz érvényes, hanem a kenderesi vagy tiszaföldvári gazdára is. Ugyancsak fontos felismerni, hogy az Európai Unió egyik fő vonzerejét képező, a világ nagyobbik fele által irigyelt életminőség önmagában nem köszönt ránk a tagság pillanatától. Amikor például az osztrák színvonalú nyugdíjat tesszük a képzetbeli mérleg egyik serpenyőjébe, akkor az Ausztriához hasonló gazdasági teljesítményt kell a másik tálkába tenni az egyensúly érdekében. A jólétet döntően saját erőnkből tudjuk megteremteni, ahogy történt ez például a bő másfél évtizede csatlakozott Spanyolország vagy Portugália esetében. Az unió abban segít - anyagailag is -, hogy gazdaságunk minél előbb felzárkózzon a fejlett országokéhoz. Mert csak ez képezheti a jólét stabil alapját. Szélesebb gyógyszerválaszték Az EU-tagság a gyógyszereknél önmagában nem idéz elő árváltozást, a belépés után is megmarad a nemzeti ár-meghatározási és támogatási lehetőség, ám a tagállamokban a gyógyszereket áfa terheli. Az uniónak a gyógyszerekre vonatkozóan nincs egységes árrendszere, egyes tagállamokban olcsóbb, másutt drágábbak az orvosságok, így a belépésünk önmagában nem jelent drágulást. A közösségi adószabályok átvétele miatt azonban az eddig nulla áfakulcsos gyógyszerek után legkevesebb 5 százalékos forgalmi adót kell majd fizetni. Továbbra is megmarad a nemzeti ármeghatározási és támogatási lehetőség, azaz ezt nem feltétlen érzik meg a betegek. A tagsággal a gyógyszerválaszték bővül, ám a megfelelő minőségű speciális magyar gyógyszerek sem tűnnek el a patikákból. Szintén kedvező, hogy a betegek gyorsabban hozzájuthatnak majd a korszerű, új gyógyszerekhez, például a rákellenes orvosságokhoz, bio- és géntechnológiával előállított készítményekhez, mert az EU-ban közös szakmai munkát követően történik a patikaszerek törzskönyvezése, így az egyes tagállamoknak az új készítményeket már csak be kell jegyezniük a saját nemzeti gyógyszer-nyilvántartásukba. A csatlakozást követően az idehaza felírt gyógyszer más tagországban is kiváltható, de mivel a gyógyszerek ártámogatásának rendszere és mértéke tagállamonként eltérő, ezért a hazánkban támogatott gyógyszer csak Magyarországon váltható ki támogatással ________________■ A fogyasztóvédelem viszonylag új területe az EU-szabá- lyozásnak, tipikusan olyan, amelyik közvetlenül érinti — védi — az egyént. A hétköznapi életben elég keveset tudnak róla, a végrehajtásából származó gazdasági terhek meg a néha öncélúnak tűnő előírások keltenek néha sajtófeltűnést. A fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására a közösség belső piacán azért van szükség, mert az egyes tagállamok eltérő szabályozása mellett nem érvényesül egyformán mindenütt az unió által elvárt, a fogyasztói érdekek „magas szintű” védelme. Az Európai Unió polgárai részére biztosítani kell, hogy fogyasztói minőségükben eljárva az egységes európai piacon bármely tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a legtisztességesebb tájékoztatáshoz. Ezáltal Szigorú fogyasztóvédelem létrejöhet az egységes európai piacba vetett fogyasztói bizalom, amelyre azért van szükség, hogy az európai fogyasztó bízhasson abban, hogy érdekei védelme valamennyi tagállamban egyformán biztosított. Ezek a jogok csak az úgynevezett végső felhasználókat illetik meg, vagyis a közösségi szabályozás által biztosított magas szintű védelem csak azokra vonatkozik, akik nem üzleti célból szereznek meg, birtokolnak vagy használnak valamely ingó, ingatlan dolgot vagy szolgáltatást; illetve abban az esetben, ha a terméket vagy szolgáltatást egy, a kereskedelmi vagy az üzleti tevékenységet üzletszerűen folytató jogi vagy természetes személy hozta a forgalomba. Az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás azt célozza, hogy: — az egyes árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások szavatolják a fogyasztók személyi biztonságát és egészségét, azáltal, hogy csak megfelelően biztonságos áru vagy szolgáltatás kerülhet piacra, illetve az egészséget károsító áruk reklámjai visszaszorulnak az európai reklámhordozókról, — a tisztességtelen szerződési feltételek vagy hátrányos kölcsönszerződések, illetve megtévesztő reklámok ne veszélyeztessék a fogyasztók gazdasági érdekeit, ne késztessék őket hátrányos üzletek megkötésére, — a fogyasztók az áru vásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges valamennyi fontos információt (az áru, a gyártó és a forgalmazó adatai, a minőségi adatok, az ár, a használati-kezelési útmutató stb.) megkapják, illetve minden, az érdekeik érvényesítéséhez szükséges ismerettel rendelkezzenek, lehetőleg iskolai oktatás keretében megszerezve azokat,- a hibás áru vagy szolgáltatás okozta kár a lehető legolcsóbb, leggyorsabb és leghatékonyabb A FOGYASZTOK OT ALAPJOGA Az Európai Unióban a fogyasztói érdekek védelme az öt elismert alapjogra épül: — a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, — a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, — a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása, — a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, -jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel. eljárással megtéríthető legyen, — a fogyasztói érdekek képviseletében eljáró civil szerveződések közösségi és nemzeti szinten egyaránt részt vehessenek a fogyasztók érdekeit érintő szabályok kialakításában, azaz „hallathassák a hangjukat”. A fontosabb fogyasztóvédelmi területek közé tartozik a termék- biztonság és az élelmiszer-biztonság (az élelmiszerek biztonságát az Európai Unió számos szabállyal védi, általános szabályok vonatkoznak az adalékanyagokra; ízesítőkre; szennyező anyagokra; címkézésre; tápérték feltüntetésére; higiéniára; ellenőrzésre; élelmiszerekkel érintkező anyagokra). Magyarországon az Ország- gyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek célja, hogy átfogó szabályozással biztosítsa az EU-ban elismert fogyasztói érdekek védelmét, és intézkedik az ezek érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer továbbfejlesztéséről is. Roma középiskolások kulturális műsora fotó: m. j.
