Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-19 / 92. szám
4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. ÁRIUS 19., SZOMBAT 1 Ha a gyermek nem kell a szülőnek Mennyi melegség, kedvesség van ebben a szóban, hogy édes. Édes szívem, édes lelkem, édes egyetlenem, édesapám, édesanyám — szinte minden egyes szó, kifejezés szívet-lelket bizsergetően muzsikál. Mégis szinte minden korban akadnak kisfiúk, kislányok, akik ki tudja, miért, de nem kellenek tulajdon édes szüleiknek. Szerencsére, szerencséjükre mindig akadnak olyanok, akik önzetlenül, tengernyi szeretettel felnevelik őket: mások gyerekeit. Közülük néhány napja a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet Segítő Kéz Alapítványa három nevelőszülőt kitüntetett. Vajon ezek az emberek miért vállalták azt, amit a tulajdonképpeni szülők elvetettek: a gyerekek gondozását, taníttatását, nevelését? Bolyós Lászlómé Julianna zagyvarékasi. Huszonnégy éve nevelőszülő. így indokolja eddigi tevékenységét.- Én is állami gondozottként nőttem fel, hiszen a saját anyám nyolc hónapos koromban megvált tőlem. Nekem az a drága tunk, tizenkilenc évig libát tömtem, sajnos ezt nem számították a nyugdíjamba, ami most 35 ezer forint. A páromé 37, ennyi jut nekünk. Noha mi már felül vagyunk a hatvanon, két gyerekünk még otthon van. Az anyagiHárom kitüntetett: Bolyós Lászlóné huszonnégy éve, Máté Sándorné - ölében a hatéves Attilával - tizenhét esztendeje, Ökrös Lajos pedig huszonhét éve nevelőszülő fotó: bakos judit asszony lett az édesanyám, akihez kerültem, aki felnevelt. Ha lázas voltam, a homlokom borogatta, és bement érdeklődni az iskolába, hogyan tanulok. A vér szerinti anyámat később egyetlen alkalommal láttam, amikor húszéves voltam. Annyi mindent akartam tőle kérdezni, de nem volt miről beszélnünk, mert csak sírtam, sírtam. Ettől kezdve soha nem keresett, és én sem őt. Akkor negyedórát adott nekem, ennyit érhettem neki.- Saját gyereke nincsen?- Három saját és négy nevelt. Kettő van még otthon, nekik én voltam az anyu, a párom az apu. Van, aki nagyon érzékeny, de én soha nem tettem különbséget gyerek- gyerek között. Anyagilag szegények volak helyett szeretetet kaptak és kapnak, mert ebből tengernyi akad. Négy lakást biztosítottunk nekik, hiszen amikor felnőttek, kellett a hely. És nagyon bízom benne, hogy az ő gyerekeik is majd családban cseperednek fel, nem valamelyik nevelőintézetben. Máté Sándorné Lídia kisújszállási nevelőszülő.- Akartunk saját gyereket a párommal, de nem lett. Ezért először hármat örökbe vettünk, két fiút, egy lányt. Ők már nagyok. Kívülük négy kicsit is nevelünk, ők hat-ti- zenkét év körüliek. Úgy fogadom el őket, amilyenek, nem akarom a saját képemre formálni, hiszen az ujjaink sem egyformák. Bántani soha nem bántottam egyiket sem. — Mikor lettek nevelőszülők? — Tizenhét éve, és addig csinálom, amíg bírom. Az egyik most ősszel megy iskolába, én leszek a hordár, viszem a táskát. Még szeretnék kapni apróságokat, szőkéket, kék szeműeket. A cél minden esetben az, hogy becsületes emberek legyenek. Nemcsak jogaik vannak, de kötelességük is, hiszen ők takarítanak. A lakásunk hatszobás, és most nyolcán élünk benne. — Baj van velük? — Mivel mindet egyformán szeretem, nincsen. Ha mégis olykor valami gubanc adódik, megbeszéljük. Mert állítom, amit jó szóval nem lehet elérni, veréssel sose. A karcagi Ökrös Lajos sajátságos módon lett hivatásos nevelőszülő. — Az egész úgy kezdődött, hogy amikor megnősültem, az anyósoméknál, apóso- méknál volt négy állami gondozott apróság. Nekünk egy lányunk született, meg két unoka. Ahogyan teltek az évek, jöttek a gondok. Az apósom meghalt, sok lett az anyósnak négy gyerek, ezért kettőt mi neveltünk tovább a párommal. Utána az anyósom is elment, és ott maradt a két szerencsétlen. Közben ahol korábban volt a munkahelyem, az megszűnt, így átmenetileg munkanélküli lettem. 1991-ben felhívtak, lennék-e hivatásos nevelőszülő. Mivel a feleségem is és én is szerettem a gyerekeket, elfogadtam ezt a státust. Négy, már felnőtt gyerekünk kirepült, az önkormányzat is segített, hogy lakáshoz jussanak. Elég az hozzá, hogy úgy alakultak a mindennapok: megint van hat gyerekünk, egy fiú, öt lány. Kisebbek, nagyobbak: általános és középiskolások. — Van velük gond? — Kerül, mert kanál sincs csörgés nélkül, de minden összezördülést megoldunk. A gyerekek közül kettőt látogat a szülőanyja és mi ennek nagyon örülünk. — Mi a jó nevelőszülő ismérve? — Úgy kell szeretni, igazgatni őket, hogy elfogadjanak minket. Ötszobás a lakásunk, hol nyolcán lakunk benne, hol kilencen. — Történt valami rendkívüli a huszonhét éves nevelőszülői mindennapjai során? — Neveltünk egy aranyos apróságot, úgy hívták: Attila. Hogyan, hogyan nem, de ötévesen valahogy gazdag, gyermektelen szülőkhöz került a messzi Norvégiába. Minden karácsonykor levelet, lapot kapunk tőle, de a feladó címe, lakhelye soha sincs feltüntetve. Mintha nem akarnák, hogy tudomást szerezzünk róla: hol, merre él. Pedig nem visszahozni szeretnénk, csupán a címét, hogy egyszer mi is válaszolhassunk a levélkéire. D. SZABÓ MIKLÓS Kétszintű érettségi, gondokkal A közoktatási törvény módosítása többek között rendelkezik a kétszintű érettségi bevezetéséről. Ám ez jelentős gondokat vet föl, amelyek egy részére egyelőre nem látszik megoldás. Dr. Pataki Mihályt, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola igazgatóját, az Intézményvezetők Országos Tanácsa elnökét ezekről a gondokról kérdeztük. Rajtunk múlik A szolnoki Nívó Klub legutóbbi vendége dr. Kovács László megyei tiszti főorvos volt, aki a megye egészségügyi helyzetéről tartott tájékoztatót. Családtervezéstől az elporladásig kíséri végig az ember életét a tisztiorvosi szolgálat. Gyakorlatilag az élet minden területéhez kapcsolódik az ÁNTSZ az egészségvédelemnek köszönhetően. A Nívó Klub-beli rendezvényen dr. Kovács László megyénk lakosságának egészségügyi helyzetét ismertette. Mint kiderült, továbbra is kirívóan magas a tüdő- és gégemegbetegedésekben szenvedők aránya, ennek okát azonban hosszú ideje hiába vizsgálják. Szintén rendkívül sok a daganatos, illetve az alkoholos eredetű megbetegedés, de az összlakosságot vizsgálva még mindig a kardiovaszkuláris eredetű betegségek miatt bekövetkezett halálozás vezeti a statisztikákat. Annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk, emelkedjen a várható élettartam, életmódváltással tehetünk a legtöbbet. A kimutatások szerint az egészségügyi ellátás színvonala és a genetikai adottságok együttesen is csak maximum negyven százalékban felelősek egészségünkért. Életmódunk - amely valóban tőlünk függ — és környezetünk sokkal nagyobb súlyt nyom a latban. Ezek helyes kialakításával tehát sokat tehetünk a javuló életminőségért. SZILVÁSI ZSUZSA- A minisztérium összesen 42 intézményt fölkért, hogy ennek a tanévnek a végén próbálják ki a gyakorlatban a kétszintű érettségit. A tanuló tehát választhat, hogy általános vagy emelt szintű érettségit akar-e tenni. A megyében a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola, valamint a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola kapott erre fölkérést.- A kétszintű érettségi először „élesben” 2005-ben lesz. Mi a teendőjük most a középiskoláknak? — A mostani 10. osztályosoknak idén május 20-ig jelentkezniük kell, hogy majd 2005-ben milyen tárgyakból akarnak emelt szintű érettségit tenni. Ehhez azonban tudniuk kellene, hogy mely egyetemek-főiskolák és milyen szakmacsoportokban ragaszkodnak majd az emelt szintű érettségihez. Azt ígérik a felső- oktatási intézmények, hogy ez április 30-ig megtörténik, esetleg már korábban is olvasható lesz az információ a minisztérium honlapján. Ám a diákoknak így is csak kevesebb mint egy hónapjuk marad, hogy a jövőjükről határozzanak. A tapasztalatunk az, hogy sokszor csak a 12. osztály második félévében döntenek a pályaválasztásról, most pedig már a 10. évfolyamon lényegében meg kell hozniuk ezt a döntést.- Az emelt szintű érettségi bevezetésének azonban akadályai is lehetnek, hiszen még a nagy létszámú iskolákban sem mindenhol tudják minden tárgyból felkészíteni rá a diákokat. — A Tiszapartiban például 5 párhuzamos osztály van egy-egy évfolyamon, mégsem biztos, hogy minden tárgyból összejön annyi diák, hogy számukra az emelt szintű érettségihez szükséges magasabb színvonalú felkészítést meg tudjuk szervezni. Még nehezebb lehet ez egy kisebb középiskolában, ahol évfolyamonként egy vagy két osztály van, és mondjuk kémiából csak 2-3 diák akar emelt szintű érettségit tenni.- Milyen megoldás lehetséges?- Nagyobb városokban, mondjuk Szolnokon, ez a középiskolák összefogásával megoldható, hiszen a diákok „vendéghallgatóként” összevont tanulócsoportokba átjárhatnak az emelt szintű érettségire őket bizonyos tárgyakból felkészítő másik középiskolába. Ezek az órák csak délutánra tehetők, ugyanakkor 33 óránál több nem lehet a diákok heti terhelése.- Mit tehetnek a kisebb helyeken, ahol legföljebb egy-két kis létszámú középiskola van?- Ott előfordulhat, hogy bizonyos tárgyakból nem tudják megszervezni a fölkészítést az emelt szintű érettségire.- Ez viszont rontja a diákok esélyeit, hiszen lényegében ki lesznek zárva bizonyos felsőoktatási intézményekből. Előre látható, hogy ha ez így marad, a kisebb városokból, községekből a diákok még nagyobb számban igyekeznek majd a nagyobb városok magasabb szintű képzést biztosító középiskoláiba.- Kétségtelen, hogy vannak még nyitott kérdések, amelyekre remélhetőleg a törvény végrehajtási utasításában választ kapunk. A végső választ azonban majd a gyakorlat adja meg, bistevahdrás Tv-notesz Húsvét üzenete A kereszt a teher, a szenvedés, a megpróbáltatások jelképe - általában így él a köztudatban. A „keresztet vethet rá” népnyelvi szólásunk is efelé mutat: akire vagy amire ugyanis ezt mondják, annak bizony már régen rossz, sorsa meg van pecsételve. Pedig a remény szimbóluma is, a hívő ember számára mindenképp, amint azt oly ragyogóan bizonyította Erdő Péter, a teológia professzora és egyben Magyarország első számú érseke kedd este, a Mindentudás Egyetemén. Merthogy - tömören - a keresztre feszített Krisztus halálon aratott győzelmével ezt jelenti, a feltámadás reményét. A közelgő húsvét adta e témát legutóbb a tudás eme televíziós fórumának, s azzal a bizsergető érdekességgel szolgált, hogy két, különböző vallás képviselője fejtette ki gondolatait ugyanarról, egymást követően a húsvéti ünnepekről. S a bátor és tanulságos párosítás kellemes felfedezéssel járt számunkra: kiderült, hogy minden eltérés, különbség ellenére közös üzenete lehet a kérdéses ünnepeknek. Ez pedig: az Isten szabadító szeretete. Csak míg a zsidóságot a szolgaságtól - a volt főrabbi, Schweitzer József fejtette ki, a kereszténységet a bűntől és a haláltól szabadító meg a Teremtő. E közös fellépésnek volt még egy rokonszenves vonása: az egymás iránti tisztelet és megértés megnyerő gesztusa. Nem véletlen, hogy az előadóknak ezt a „produkcióját” színházi sikerre emlékeztető, hosszan tartó tapssal jutalmazták a hallgatók. (Kár, hogy a közvetítés közbeni adáshiba kissé megzavarta a mi élményünket, akik a képernyő előtt követhettük őket.) Egyébként amikor ez az egyetem az útjára indult, voltak, akik egy fabatkát sem adtak volna sikeréért, mondhatnánk keresztet vetettek rá, s lám népszerűsége egyre csak növekszik. Jóllehet nem könnyű figyelemmel követni lankadatlanul a magas röptű gondolatok szárnyalását. Meg az úgynevezett látnivaló sem valami színes és gazdag, egy előadó a katedránál és a némán figyelő hallgatóság a nézőtéri sorokban. Mit tehetnek itt a kamerák? Legfeljebb pásztázhatnak a nézőkön, s ha szerencséjük van, egy- egy érdekes arcra vagy pillanatra bukkanhatnak. Képileg általában eléggé szürkék ezek az adások, talán szegényesek is. Ezért volt ez alkalommal szerencsés, hogy ami a liturgiáról elméletben elhangzott, az gyakorlati megvalósulásában is megjelent, az egyes szertartások képei felvételekről, illetve más ábrázolásokon. Az elhangzottak személyessé tételében pedig a kérdezőknek adott válaszok segítettek a nézőknek. Például abban, mit is jelent az egyes ember számára a feltámadás hitélménye. Alaposan „igénybe vétetett” itt a figyelem, mégis megérte a fáradtságot. Aki végigkísérte e két kitűnő előadó okfejtését, amelyben igyekeztek emberközelbe hozni azt, ami távolinak, netán homályosnak, misztikusnak tűnik, az alighanem másként gondol ezek után az ünnepekre. S amennyiben hívő lélek, a húsvéti üzenet reményével az élet keresztjét is könnyebben tudja elviselni. Különben a Mindentudás Egyeteme olyan programja a Magyar Televíziónak, amely jelzi: nem csak a gagyi létezhet a képernyőn, van ott hely a méltóságos gondolatoknak is... VALKÓ MIHÁLY Karcagról Szentendrére A Szentendrei Szabadtéri Múzeumban hamarosan látható lesz egy 18. század végi karcagi lakóház is. A bontás előtt a minap terepgyakorlatot szerveztek a helyszínen a múzeum szakemberei. Sabján Tibor szentendrei muzeológustól megtudtuk, a szakmai napon a részt vevő néprajzos, muzeológus, régész egyetemistáknak igyekeznek bemutatni azokat a módszereket, fogásokat, amelyekkel ezt a házat átheA Baross utca 14. alatti lakóház A városban folyó értékvédelmi munkáról Dobos László alpolgármester tájékoztatta a jelen lévő egyetemistákat, szakembereket. Közel 50 épület van helyi védelem alatt. Az önkormányzat anyagilag is támogatja ezek tulajdonosait, hogy karbantartsák az épületeket. A város vezetése örül annak, hogy hamarosan Szentendrén is látható lesz a Baross utca 14. alatti karcagi ház. lyezik majd Szentendrére. Ez azért is tanulságos, mert egy egész épületet, nem csak a több száz éves, földben megőrződött maradványokat láthatják feltárás közben. A múzeum munkatársai a következő hetekben fal- és padlókutatásokat végeznek az épületen, hogy megkeressék az átépítések helyeit. Májusban a házat lebontják. Bizonyos darabjait már nem lehet átvinni, de a legtöbb építőanyag átkerül Szentendrére, ahol a szükséges tereprendezés után, néhány év múlva már meglátogathatjuk a karcagi házat, melybe terveik szerint búbos kemencét is beépítenek. DARÓCZIERZSÉBET A karcagi Baross utcai nagykunsági ház jellegzetes, egyenes áthidalású, tornácos épület, szoba-konyha-kamra alaprajzú, klasszicista hatásokat tükröz. Családi legendárium szerint a ház 1782-ben épült. Az építés évét egy családi kulacsba is belefaragták. A ház történetét Szerepi Nagy Attila, a házat örökölt család rokona ismertette a jelenlévőkkel.
