Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

4. OLDAL A Z EURÓPAI UNIÓ KAPUJABA N 2003. Április 16., szerda Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Magyarország uniós csatla­kozásának egyik kézzelfog­ható eredménye, hogy már a tagság első három évében, 2004—2006 között jogosulttá válik 1200-1500 milliárd fo­rint összegű, az EU Struktu­rális és Kohéziós Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A támoga­tásokhoz hazánk a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alap­ján juthat hozzá, amelyben pontosan meg kell fogalmaz­ni, hogy milyen célokra kí­vánjuk felhasználni a pénzt, illetve meg keli indokolni annak szükségességét. Az NFT végső célja nem más, mint a lakosság életminősé­gének javítása. Az EU tíz legdinamikusabban fej­lődő régiójában a gazdaság telje­sítménye majdnem háromszoro­sa a tíz legelmaradottabb régióé­nak, más szóval nem minden eu­rópainak vannak azonos esélyei és lehetőségei a sikerre. Minden attól függ, hogy prosperáló, vagy szegényebb régióban élnek, egy dinamikusan fejlődő, vagy egy hanyatló területen, városban, vagy vidéken, a közösség periféri­áján, vagy egyik gazdasági köz­pontjában. Az' Európai Unió'ép­pen ezért kiemelt figyelmet fordít az egyes tagállamok és régiók fej­lettségbeli különbségeinek mér­séklésére. Már a Római Szerződésben (1957) lefektették, hogy az integ­ráció nem képzelhető el a regio­nális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli elté­rések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munka­erő szabad áramlását. A kedve­zőtlen helyzetben lévő régiók le­maradásának csökkentését, fel­zárkóztatását szolgálja sikeresen a regionális politika, melynek lé­nyege, hogy a tagállamok által a közösség költség- vetésébe befizetett össze­gek tekintélyes hányada a kevésbé fejlett tagállam­okba, régiókba, illetve tár­sadalmi csoportokhoz áramlik. A regionális poli­tika vezérelve tehát a pénzügyi szolidaritás. Je­lentőségét mi sem érzé­kelteti jobban, minthogy a 2000-2006 között idő­szakban a közösség költségve­tésének egyharmadát, mintegy 213 milliárd eurót költenek erre, azaz — divatos kifejezéssel élve - a gazdasági és szociális kohé­zió erősítésére. Ebből 195 milli­árd euró jut a négy Strukturális Alapra (Európai Regionális Fej­lesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Pénzügyi Eszköz), a Kohéziós Alap pedig 18 milliárd euróval gazdálkodik. A rendszer persze nem úgy működik, hogy a gazdag tagál­lamok a közösségi büdzsén ke­resztül nyakló nélkül öntik a pénzt a szegényebb tagországok­ba, régiókba, hanem precízen ki­munkált fejlesztési programokra, pályázatok keretében fizetnek, er­re kialakított intézmények közre­működésével, megfelelő ellenőr­zési háttérrel. EU-támogatások az életminőség javítása jegyében A strukturális politika legfonto­sabb alapelvei egyebek között megkövetelik, hogy a fejlesztési forrásokat korlátozott számú cél­kitűzésre kell összpontosítani, amelyek egymásra épülnek, meg­valósításuk időben ütemezett. Fontos továbbá a decentralizáció, valamint az, hogy a programok kidolgozásába és végrehajtásába be kell vonni a regionális és a he­lyi szereplőket, szociális partnere­ket. Szintén lényeges momen­tum, hogy az uniós pénzeszkö­zök kiegészíthetik adott tagállam területfejlesztésre fordított állami kiadásait, ám nem helyettesíthe­tik azokat. A közösségi források tehát minden esetben a nemzeti finanszírozást egészítik ki, az EU- támogatások nem arra valók, amelyek Közösségi Ösztönzők néven váltak ismertté. A Strukturális Alapok olyan többéves programokat támogat­nak, amelyek a régiók, a tagállam­ok és az Európa Bizottságot ösz- szekötő partnerség keretében fel­vázolt fejlesztési stratégiákat va­lósítanak meg. Következéskép­pen az EU által finanszírozott fej­lesztési programoknak meg kell felelniük a régiók, tagállamok speciális szükségleteinek. A tá­mogatások felhasználásának alapvető feltétele a megfelelő fej­lesztési programok kidolgozása. Ezek nemzeti szinten állnak ösz- sze egységes egésszé, az előkészí­tésben azonban kulcsszerepet kapnak a helyi, a megyei és a regi­onális kezdeményezések. Az EU támogatásaival régóta áhított beruházások indíthatók el képünk illusztráció hogy a tagországok a saját nem­zeti költségvetéseikben megtaka­rításokat érjenek el. A Strukturális Alapok (SA) há­rom célkitűzést ölelnek fel, me­lyek elsődleges célpontjai a régi­ók. A legjelentősebb, 1. számú célkitűzés hatálya alá azok a tér­ségek (régiók) sorolhatók be, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Erre fordítható a SA hétéves büdzséjé­nek 70 százaléka, 136 milliárd euró. (Hazánk teljes területe az 1. célkitűzés alá esik.) A 2. célkitűzés alapján a gazda­sági, társadalmi átalakulás alatt lévő, szerkezeti nehézségekkel küzdő, de az 1. célkitűzés alá nem tartozó régiókat támogatják, ahol például az ipari foglalkoztatás az EU-átlagot meghaladja, a munka- nélküliség azonban (vagy általá­A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PÉNZÜGYI KERETEI (2004-2006, MILLIÓ EURÓ) operatív program EU-támogatás humán erőforrás fejlesztése 418 gazdasági versenyképesség 409 agrár- és vidékfejlesztés 318 környezetvédelem és infrastruktúra 289 regionális (területfejlesztési) 314 technikai segítségnyújtás 4 Strukturális Alapok összesen 1752 Kohéziós Alap 994 ban az ipari foglalkoztatás vissza­esése) tartósan nagyobb az EU-át- lagnál. A támogatási keret össze­sen 22,5 milliárd euró. A 3. célkitűzés elsősorban foglalkoztatást segítő (például oktatási, képzési) projekteket támogat, 24,05 milliárd euró erejéig. (A 2. és 3. célkitűzés egyelőre nem érinti Magyaror­szágot.) A Kohéziós Alapból azok a tagországok juthatnak pénzhez, ahol az egy főre jutó GDP átlaga nem éri el az EU-át- lag 90 százalékát. Ebből a for­rásból kizárólag a köz­lekedési és környezet- védelmi infrastruktúra kiépítését, fejlesztését szolgáló programokra lehet költeni, a költsé­gek 85 százalékát pe­dig a közösség állja. Az EU kidolgozott négy speciális programot is, Az EU-támogatásokkal megva­lósítandó programokhoz részben saját forrásokat is biztosítani kell. Ezek származhatnak a központi költségvetésből, az önkormány­zatoktól, magán- vagy banki for­rásból. A támogatás felhasználá­sát a tagállam, valamint az unió egyaránt ellenőrzi. A sikeres programokhoz a jó kezdeményezéseken és a pénzen kívül hatékonyan működő intéz­mények is szükségesek. Az SA általános szabályozása értelmében a kevésbé fejlett tagál­lamoknak - azaz Magyarország­nak is — Nemzeti Fejlesztési Ter­vet (NFT) kell készíteniük és azt Európai Bizottság elé terjeszteni­ük. Ebben rögzítik fejlesztési cél­kitűzéseiket és prioritásaikat an­nak érdekében, hogy igénybe ve­hessék a támogatásokat. Az fjtFT lényegében arról szól, hogy honnan hová akarunk eljutni, mit szeretnék elérni a kö­vetkező években az EU pénzügyi forrásai felhasználásával. A terv hosszú távú célja végeredményben az életminőség javítása, illetve az unióhoz ké­pest mért, illetve az országon belüli, fej­lettségbeli különbségek csökken­tése. Az NFT-ben tervezett fejleszté­seket nagy projektekből, ületve pá­lyázati alapokból álló intézkedé­sek keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő opera­tív programok fogják össze. Az uniónak részletesen be kell mutat­ni, hogy az NFT-ben, illetve a ope­ratív programokban szereplő stra­tégiát széleskörű partnerség kere­tében dolgozták tó, az intézkedé­sek mérhető eredményeket hoz­Az EU fejlesztési programjainak köszönhetően különösen lát­ványos fejlődésen ment keresztül az 1986 óta tagállam Spa­nyolország és Portugália. A két ország a támogatások több mint felét az infrastruktúra fejlesztésére használta fel, ennek megfelelően több ezer kilométenyi autópálya, illetve nagy se­bességű vasútvonal épült. Spanyolországban például az 1994 és 1999 közötti EU-támogatás eredményei közé tartozik 255 új egészségügyi központ, 83 felújított kórház, 434 támogatott szálláshely, 121 restaurált emlékmű, 60 ezer hektárnyi újraer- dősrtett terület. Az EU által nyújtott fejlesztési források fontos szerepet játszottak a munkaerő színvonalának emelésében, fő­leg az oktatás és az átképzés erősítése révén. Spanyolország­ban a középiskolai fejlesztések és reformok megvalósítása, Portugáliában pedig a tanárok képzésének finanszírozása nagyrészt az EU támogatásával történt. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország jelentős mértékben felzárkózott az unió átlagához. A tízmilliós Portugália egy főre jutó gazdasági teljesítménye a belépéskor alig haladta meg a tagállamok átla­gának felét (annak 55 százalékán állt), 1999-re viszont már el­érte az EU-átlag 76 százalékát. Hasonló ütemű felzárkózás előtt állhat hazánk is, amennyiben maximálisan ki tudjuk hasz­nálni az EU kínálta lehetőségeket. nak, és elősegítik adott időszak társadalmi-gazdasági fejlesztési prioritásainak megvalósulását, va­lamint azt, hogy végrehajtásukat, a monitoring és ellenőrző funkci­ók működését hatékony és átlátha­tó intézményrendszer biztosítja. Az Európai Bizottság - a tagál­lam kormányával az NFT-ről foly­tatott tárgyalás alapján - készíti el a támogatások jogi keretét je­lentő Közösségi Támogatási Kere­tet (KTK), amely tartalmazza az EU és a tagország pénzügyi köte­lezettségvállalását az adott közös­ségi költségvetési időszakban in­dított, előzetesen egyeztetett fej­lesztési programok kapcsán. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását sza­bályozó Programkiegészítő Doku­mentumokat legkésőbb 2003 szeptemberéig kell elkészítenünk az uniónak. Az NFT nem egy átfogó, min­den szektorra kiterjedő fejlesztési segítő beruházások, az innováció támogatásával. Ugyancsak cél a kutatás-fejlesztés, az elektronikus gazdaság és közigazgatás kiépíté­sének támogatása, Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program a mezőgazdaság modernizálását és hatékonyabbá tételét szolgálja, a termelési tech­nológiák, valamint a termékfeldol­gozás fejlesztése révén. Célja to­vábbá vidéki lakosság jövedelem- szerzési lehetőségeinek biztosítá­sa, növelése, a vidéki infrastruktú­ra és a szolgáltatások fejlesztése, s nem utolsósorban a vidék kulturá­lis örökségének védelme. A környezetvédelmi és infrast­ruktúra operatív program közle­kedési és környezetvédelmi beru­házások megvalósítását támogat­ja. Részét képezi a hátrányos helyzetű térségek telekommuni­kációs hálózatának javítása, illet­ve az egészségügy infrastrukturá­lis fejlesztése is. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM EU-TAMOGATASANAK TERVEZETT MEGOSZLÁSA (2004-2006, MILLIÓ EURÓ) régió 2004 2005 2006 Észak-Magyarország 12,86 17,69 23,05 Észak-Alföld 15,60 21,45 27,95 Dél-Alföld 11,27 15,50 20,20 Dél-Dunántúl 8,70 11,96 15,58 Nyugat-Dunántúl 5,75 7,88 10,26 Közép-Dunántúl 7,68 10,56 13,76 Közép-Magyarország 13,52 18,59 24,22 terv, hanem a Strukturális és Ko­héziós Alapok forrásainak a fel­használási tervezetét foglalja ösz- sze adott időszakra (ez esetben 2004—2006) vonatkozóan, tehát csak azokat az intézkedéseket tar­talmazza, amelyek finanszírozá­sára EU-támogatásokat kívánunk igénybe venni. A NFT négy prioritást fogalmaz meg, melyek a következők: gaz­dasági versenyképesség; emberi erőforrások; infrastruktúra; me­zőgazdaság- és vidékfejlesztés. E célok elérése érdekében tervezett intézkedések öt operatív program keretében öltenek testet. A humánerőforrás fejlesztése operatív program a foglalkoztatás növelését, a munkanélküliség csökkentését célozza. Külön fi­gyelmet fordít a hátrányos helyze­tű csoportok foglalkoztatására, társadalmi kirekesztésük mérsék­lésére. Támogatja egyebek között az iskolarendszeren belüli és kí­vüli képzést, a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítését. A gazdasági versenyképesség fejlesztése című operatív program az általános versenyképességet kívánja javítani elsősorban a ter­melőszektor modernizációját elő­Orpheus: 220 millió euró fejlesztés két év alatt Az Orpheus program a gazdasági-szociális kohézió területén olyan in­tegrált programcsomagot alakít ki Magyarország összes régiója számá­ra, mely mind tartalmát, mind lebonyolítási rendjét tekintve a lehető leg­közelebb áll a Strukturális Alapok cél- és eljárásrendszeréhez. Az Orpheus valójában a PHARE 2002-2003 gazdasági és szociális kohé­zió fejezet programjainak összefoglalója. A regionális operatív program az EU fő fejlesztési területi egysé­geinek számító régiók fejlesztését célozza. Magában foglalja például az infrastruktúra és turizmus tá­mogatását, az integrált térség- és településfejlesztést, az emberi erőforrások és a környezetgazdál­kodás fejlesztését. A kormány március 26-i ülésén fogadta el a Nemzeti Fejlesztési Terv legújabb változatát. Az NFT-t március végéig, míg az operatív programokat április végéig kell benyújtani az Európai Bizottság­nak. Ezt követően kezdődnek .meg a tárgyalások a bizottsággal, az EU, illetve a magyar fél tényle­ges pénzügyi kötelezettségvállalá­sát jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK) kialakításáról. Szep­temberig elkészülnek a pályázati felhívásokat teljes részletességé­ben leíró Programtóegészítő Do­kumentumok is. A Strukturális és Kohéziós Ala­pokból 2004-2006 között hazánk várhatóan 1200-1500 milliárd fo­rint támogatásban fog részesülni. Ehhez kapcsolódóan az idei év egyik legfontosabb feladata a megfelelő számú és színvonalú projekt előkészítése. Ehhez nyújt segítséget az Európa Pályázat Elő­készítő Alap (PEA). Nem közvet­len anyagi támogatást ad a pro­jektötletek megvalósításához, ha­nem szakértői segítséget, mely­nek eredményeként a kiválasztott projektötletekből tökéletesen elő­készített, a csatlakozás után akár azonnal beadható, kész pályáza­tok születhetnek. laczi zoltán A felzárkózás stratégiai programja A megyei fejlesztési elképze­lések megújulása tavaly év elején kezdődött meg, ké­szülve az európai uniós lehe­tőségekre. A tervek készíté­sénél már figyelembe vették az akkor még csak majdani, immár azonban kész Nemze­ti Fejlesztési Tervet. A megyei területfejlesztési ta­nács tavaly októberben fogadta el az új megyei területfejlesztési Lakatos István koncepciót. Ez hosszabb távra szabja meg a feladatokat - nyi­latkozta lapunknak Lakatos Ist­ván, a megyei önkormányzat térségfejlesztési irodájának ve­zetője. Három nagy átfogó célcsopor­tot alakítottak tó. Az első csoport a Versenyképes megye szlogent viseli, amely a megye társadalmi­gazdasági súlyának növelését cé­lozza meg. A második csoport a Lakható megye, ez az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtésére vonatkozik. A harmadik a Ki­egyensúlyozott megye címet kapta, melyben a megye területi egyenlőtlenségének mérséklését célozták meg. Ezek alá nyolc cél­csoportot alakítottak tó, melyek felölelik az élet minden területét, a gazdaság, az infrastruktúra, az oktatás, a turisztika, a település- fejlesztés széles körét. A koncepció alapján kidolgoz­ták a megyei stratégiai programot is. Ez a dokumentum a mostani uniós tervidőszakhoz igazodva próbálja számba venni a megyei fejlesztési elképzeléseket. A tervekben 140 milliárd forin­tos fejlesztési igényt fogalmaztak meg. Huszonöt megyei és 23 kis­térségi szintű alprogramot külö­nítettek el. Megyei szinten jele­nik meg például a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztése, az ipa­ri parkok együttműködése, míg kistérségi szinten számíthat tá­mogatásra a Jászsági-főcsatorna fejlesztésének megkezdése, a szolnoki logisztikai központ, a kunmadarasi vállalkozási övezet és a Tisza-tó térsége. A stratégiai anyagnak most fo­lyik a szakmai vitája és május kö­zepén kerül a megyei területfej­lesztési tanács elé jóváhagyásra. A 140 milliárd forint fele egyéb­ként olyan témákhoz kapcsoló­dik, mint az árvíz- és belvízvéde­lem, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, az ivóvízmi- nőség-javítás, a közlekedésfej­lesztés. Általában a programok a problémák megoldásának meg­kezdését tűzték ki célul. Az elképzelések megvalósítá­sához 18-20 százalékos saját erő felhasználásával és 50 százalékos uniós támogatással számolnak. A többi pénz hazai társfinanszíro­zások révén lenne beszerezhető. A tervek megvalósulásától töb­bek között a megye elérhetőségé­nek, a lakhatás körülményeinek javulását, az ipari modernizáció kibontakozását, a turizmusban rejlő lehetőségek hasznosítását, a hatékony mezőgazdasági terme­lési rendszer megalapozását, az agrárágazat versenyképességé­nek növekedését, a természeti környezet állapotának javulását, a vidék népességmegtartó és -el­tartó képességének erősödését, valamint a felsőoktatás bázisai­nak fejlesztését várják a szakem­berek. TÓTH ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom