Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-12 / 86. szám

4. OLDAL T Ü K Ö R 2003. ÁRILIS 12., SZOMBAT fül ÜR M E G Y E I Százkét rokon az asztalok körül Lidiké néni 103 éve Rohanó mindennapjainkban az emberek jó része már azt sem tudja, merre, hol élnek a másod-unokatestvérei. Az első uno­katestvérek többnyire tartják a kapcsolatot, de bizony a hu­szadik század világégései, az iparosodás, a nagy beruházá­sok, amelyekhez munkáskéz kellett, úgy szétszórták a vala­mikori összetartó, egy helyen, lehetőleg egymás szomszédsá­gában lakó rokonokat, hogy ember legyen a talpán, aki mara­déktalanul felkutatja, tudja, kit, hová, merre sodort a sors. ____________Riport így voltak ezzel Tiszajenőn Tu- gyiékis. Tugyi József vállalkozó, ötvenegy éves. Édesapjáék tizen­hármán születtek, közülük tizen- ketten felnőttek. Ketten a második világháborúban estek, tűntek el. Az egyikről nemrégen derült ki, hogy Temesváron pihen, egy tö­megsírban. Tervezik meglátogat­ni a nyughelyét, mert most lesz a 98. születésnapja.- Kitaláltuk páran a találkozót - mondja a házigazda - és har­madszor rendezzük meg. A tíz­egynéhány embert, meg a későb­bi leszármazottakat szétszórta az élet, mint a virágport. Laknak közülünk Pécsett, Zalában, Csapóiban, itt is páran Tiszaje­nőn, meg szerteszét az ország­ban. Mindegyik rokontalálkozón száznál többen voltunk, és is­merkedtünk egymással, beszél­gettünk. Bográcsban főtt az ebéd: ser­téspörkölt és birkapörkölt. Tugyi István kavargatta, adott ízt neki. Bár az eredeti szakmája gépész, de a bográcsok körül is oklevelet érdemelne.- A birkahúst Tugyi Jóska, a hízót én adtam. Ingyen, ennyit megér a rokonság. Kértük, min­denki hozzon egy tál süte­ményt, és ahogy mondják, ki­sült 210 szál rétes. Jóska kisven­déglőjében terítettünk, az étel, a süti ingyenes, az italért fizetni kell. — Milyenek a pörköltek? — Kicsit csípnek, de csak múló- an, nem gorombán, mivel gyere­kek is lesznek. Fával tüzelünk, hiszen az igazi ízeket nem a gyors gáz, hanem a lassabb fa­láng adja meg. A család legidősebbik tagja Tugyi István, aki már túljutott a kilencvenkettőn. — Érdekes, a legkisebb uno­kám Jóska, mégis jó három fejjel magasabb nálam. Férfi, női sza­bóként dolgoztam végig az élete­met, egy családom, három uno­kám, négy dédunokám sorjázik mögöttem. — Mi a hosszú élet titka Pista bácsi? — Ami jólesett, megettem, megittam, a nőket szerettem, szóval természetesen teltek az évek. Cigizni tizennyolcévesen kezdtem, de egy hete már nem szívom.-Mi a baj? — Szerintem a kilencvenkét esztendő. A testvére, Pircsi néni vezse- nyi, az előző nap töltötte a nyolc­vankettőt. — A párom régen meghalt, én neveltem gyerekeket. Mára öt unoka is született. Nehéz sors ju­tott, sokat szenvedtem, dolgoz­tam, hogy talpon maradhassak. Sikerült. A másik idős családtag Tercsi néni, aki 81 lesz és egyedül lakik Kisújszálláson. A férjét egy éve temette, az egyetlen fia mindösz- sze huszonöt évet élt. — Tavaly még az uram is itt volt, most egyedül jöttem, hoz­tak. Senkim nincs Kisújon. Fő­zök magamra, de nehezen telnek a napok, hiányzik a párom. Még jó, hogy van keresztlányom, va­laki figyel rám. Tugyi Erzsiké a fiatalok közé tartozik, tizenhat éves és Szolno­kon középiskolás. Érdekli a ro­konság, hiszen az összejövetelt jórészt az apukája rendezi, eljött megismerni a távoli rokonokat. Például Tugyi Etáékat, akik Pécs­ről érkeztek. Ő is nyugdíjas, a párja is.- A honvédségnél dolgoztam, a gyökerek ide, ehhez a család­hoz vezettek. Két lányunk, egy unokánk született eddig. Eljöt­tünk megismerni a távoli roko­nokat, jó érzés látni, mekkora nagy család lettünk. Keszthelyi Lászlóné is messzi­ről, Zalaegerszegről indult ide.- Az unokatestvérem egy ré­sze idevalósi, még három rokon család lakik itt, a többiek szét­szóródtak. Én már Vezsenyről költöztem el, jó harmincöt éve. Hogy miért Zalába? Ráböktem a térképre, ez jó lehet. Az lett, így kerültünk oda. Akadtak kisebbek is, Farka- sinszki Norbert 12 éves, hetedi­kes. — Nagymamám hozott ide, az összejövetelre, itt lakom Tiszaje­nőn, az üknagymamánk házá­ban. Angol-történelem szakos tanárnak készülök. Szeretem a falut, jó a levegő, csak egy kicsit unalmas, mert korábban éltem Pesten is. Itt meg most ismerke­dem a távoli rokonokkal. Egyébként helyből, de legin­kább az ország minden szegleté­ből százketten érkeztek. A rövid köszöntőt egyperces néma tisz­telgés követte, mert tavaly óta a családokból ketten is meghaltak. Igaz, négyen születtek, az öre­gekhez, a hajdani Tugyiakhoz képest már szépunokák. Az ebéd után táncolni, énekelni beszél­getni lehetett. Este tíz körül ért véget a rokon­találkozó. Sok új ismerettel gaz­dagodtak: ki hol tanul, minek ké­szül, ki a férje, felesége, hány gyerek van... Mindahányan meg­fogadták, jövő ilyenkor újra ugyanitt. Mert egy hozzájuk hasonló, szétszóródott nagy családhoz a messze szakadt unokatestvérek évi egyszeri találkozója is bőven belefér. d. szabó miklós Gyűlik a népes rokonság, munkában a szakácsok fotó: bugány jános Tiszafüred Képünkön középen az ünnepelt az őt köszöntő Pintér Erika polgármesterrel, fotós a szerző ________TV-notesz_______ Va lami zsongás Szinte nincs hét, hogy egy-egy újabb műsor ne kö­szöntene ránk mostanában a képernyőn, mintha a tavasz zsongása a televíziókat is elérte volna. Az egyik nap például Juszt László állott elő és nyitott panaszirodát az MTV-ben, egy másikon az RTL- klub kínálta fel újdonságként, hogy teszteljük ma­gunkat, milyen is az IQ-nk, mit mutatnak szelle­mi képességeink. A minap meg, szerdán este Al­földi Róbert szállt be a TV2-őn a szórakoztatás ringjébe, hogy Lucifer módjára játszadozzon, ka- jánkodjék velünk. Szóval valami van... Vegyük a tévé ügyvédjét, Juszt szolgáló maga­zinját. Jó szándékú vállalkozás, hogy ügyes-ba­jos dolgainkban segítségünkre akar lenni, a tele­vízió állítólagos „nagyhatalmával” elintézni olyasmit is, amit máshol mások nem tudnak or­vosolni vagy nem akarnak. Egyelőre a nagy igye­kezet, az elszántság látszott, a nézőkkel való kap­csolat azonban még döcögött, a stúdióbeli kö­zönség némasága-bénasága meg egyenesen le­hangolt. Mindenesetre született egy hely, ahol panasz­kodhatunk. Ez is valami. Hogy kik jártak jobban múlt szombat este, azok-e, akik tesztelték magu­kat, abban is, mit bírnak ki órákon át, vagy azok, akik inkább a Spielberg-filmet tekintették meg - igazi választási lehetőség volt ez -, alighanem az utóbbiak lehetnek elégedettek, az előbbiek ugyanis egy haszontalan és meddő „játék” áldo­zataivá váltak. Hiszen az, hogy kinek milyen vé­gül is az IQ-ja, aligha mond igazán meghatározó­an értékeset, bárki fiáról is legyen szó. Hallhat­tuk, akié alacsony, az is lehet akár még Nobel-dí- jas is. Példa van rá. A kimerítő estén — hogy ki­merültek a műsorvezetők, Vágót csak rutinja se­gítette át az adódó nehézségeken — azért mi, al­földiek is megtudhattunk valamit: nem okosab­bak nálunk a dunántúliak sem. Már ami a tesztet illeti. Az egészből a legfőbb tanulság: efféle „játék” nem hétvégi szórakozásnak való. Ami meg a je­les színész úgynevezett „infernális show”-ját ille­ti, bizony nem volt abban semmi pokolian érde­kes. Mintha egy rosszul lekoppintott Heti hetest láttunk volna, amott Jáksó idétlenkedik övéivel, itt Alföldi bolondítja vendégeit, no meg bennün­ket nézőket, megtörtént dolgokról, holmi kötet­len csevegéssel, amelyben mindenki mondja a magáét, olykor bábeli nyelvzavarban. Azért akadt itt valami sötéten ördögi: amikor a ránk törő vírusos tüdőgyulladásról kezdtek el hu­morizálni, jelentőségét balgán bagatellizálni. Fő­leg a Kínából hazaérkező riporternő harsogta nagy derűvel, hogy csak mi, idehaza keltjük mi­atta a pánikot, ám ők ott, a távoli országban csak röhögnek rajta. Különös. A gyilkos kórral még egy infernális műsorban sem illik viccelődni. Ezt még a jó Isten sem venné jó néven, akit megszó­lított elöljáróban egyébként a műsorvezető. Azt viszont igen, ahogyan a köztévé idézte fel halála után egy évvel a zseniális humorista, Hofi Géza emlékét, teljes estét szentelve neki - és nekünk, az örömünkre. Mert úgy tud ő megnevettetni bennünket holtában is, mintha élne. Az ő humo­rának igazi zsongása van, ha a képernyőn meg­jelenik, mert mindig friss, tavaszi, mert igazsága mélyen emberi. VALKÓ MIHÁLY TETŐ HELYETT MONDD: CASTRUM-EX KFT. Április 8-18 között 12 -17 -20% árengedménnyel! Akciós ajánlatunk: • Bramac tetőcserén • Bramac univerzál tetőtólia • Strabicor ereszcsatorna-rendszer 5000 Szolnok, Bartók Béla út 2/B. Telefon: 50/422-751 www.volkswagen.hu Most még könnyebb a választás! Új, egyedi Polo modellek már 2 199 000 forinttól. Nyitott Napok: április 11-12-13! Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Juvenal Kft. 5000 Szolnok, Széchenyi körút 26. Telefon: 56/516-160 Fax: 56/516-179 E-mail: juvenal@juvenal.hu 5100 Jászberény, Vásártér u. 1. Telefon: 57/500-560 Fax: 57/500-565 E-mail: juvenal@enternet.hu www.juvenal.hu Az ajánlat * ZOKL Április I -i árlista alapján. korlátozol! darabszámú gépkocsi ej étéig vagy visszavonásig érvényes. A részletekről és fehérekből az ön Volkswagen márkakereskedője ad tájékoztatást. A képen látható gépkocsi extrafciszereltsegct tartalmazhat. A VW Polo motoráálíságiől függő, kombinált átlagfogyasztása: 4A-7.8 Irmokra. CO2 kibocsátása, 124-182 g/ton. ^ Rész A szolnoki gépipari 75 éves fennállását ünnepli 2003■ május 17-én. Szeretettel várja minden volt kedves tanárát és tanítványát az alábbi programokon: 13■ 00 óra díszünnepség a színházban 15.00 óra osztálytalálkozók az iskolában 18.00 óra bál a Tisza Szállóban. Részvételi szándékát kérjük jelezze május 6-ig az iskola titkárságán. 5000 Szolnok, Baross út37., 56/425-844. — —i m mm m >—_____ AUTÓPIAC TISZASÜLV üdülőövezetében a Tiszától 200 m-re részben közműves 800 m2 telek eladó. Tel.: 30/231-4018. *08914* AKCIÓS AUTOVASAR! »Suzuki gépkocsik (évjárat: 1994 - 20011 nagy választékban! • Wartburg 1.3 TT, '90-es, zöld, mű.: 2004. VI. hóig Ár: 280.000 Ft • Trabant 1.1 kombi, '90-es, fehér, mű.: 2005.01. Ár: 250.000 Ft • Különleges ajánlatunk: Wagon R+1.3 GLX 2002.04., 3.500 km-es Ár: 2.148.000 Ft Swift 1.0 GLX 2001.10.18000 km-es. Ár: 1.645.000 Ft Swift 1.3 GS 2002.09.15.600 km-es. Ár: 1.778.000 Ft Mindez 20 % önerőtől, akciós hitelkonstrukcióval. Ugyanitt eredetiségvizsgálat ALFA KFT. Szolnok, Százados út 1. , Tel.: 30/301 -7603. Vasárnap is! 8-11 óráig. P Igazán ritka, megható ün­nepség volt csütörtökön a Városi Platán Nyugdíjas Otthonban. A népes család, az otthonbéli társak, a váro­si vezetők társaságában a 103. esztendős Széles József - nét, Lidiké nénit köszöntöt­ték. Az ünnep Lidiké néni dolgos, tisz­tességes életének szólt. A horto­bágyi lét legküzdelmesebb, leg­nehezebb időszakaiban is igazi édesanyai segítséget jelentett a családnak, amely ma már három unokával, hat dédunokával és két ükunokával köszöntheti a ma­mát. Megözvegyülése, s egyetlen fia korai elvesztése után menye és unokái karolták fel Lidiké nénit, viszonozva tiszta szívvel azt a gondoskodást, amit tőle kaptak. Az 1900. április 6-án, Tiszacse- gén született idős asszony leg­főbb támasza, menye betegsége után került a Platánba, ahol a szeretet és megbecsülés övezi. A városvezetés is méltó tiszte­lettel emlékezett meg a város má­sodik legidősebb polgáráról, aki már 73. éve mondhatja magát Füredinek. _________________________ML

Next

/
Oldalképek
Tartalom