Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

6. OLDAL VÁROSHÁZ I SZOLNOK TŰKOR ­2003. Március 29., szombat 3RHU Otthonteremtő Hat év alatt harmadára csökkent az önkor­mányzati lakások száma Szolnokon. így je­lenleg közel annyi az otthongondjaikra az önkormányzattól megoldást várók száma, mint a bérbe adható lakásoké. A rendszerváltás kezdetén több mint négy és fél­ezer lakás volt a megyeszékhely önkormányzatá­nak tulajdonában. Az 1993-ban elfogadott új la­kástörvény azonban vételi jogot biztosított ottho­naikra a bérlakásokban élőknek. A jogszabály alapján Szolnokon 1994-ben kezdődött el az ön- kormányzati lakások értékesítése. A kedvezmé­önkormányzat nyes lakásvásárlás lehetőségével a bérlők sokasá­ga élt, aminek következtében néhány év alatt je­lentősen visszaesett a város tulajdonában lévő bérlakások száma. Mindennek hatására három éve, 2000-ben a közgyűlés úgy döntött, hogy fel­függeszti az önkormányzati lakások értékesítését. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában 1585 lakás van. A kérelmezők száma is csaknem ugyanennyi, összesen ezerkétszázan várnak se­gítséget az önkormányzattól lakhatási gondjaik megoldására. A legtöbben, csaknem hétszázan szociális bérlakást igényelnek, de több mint öt­száz a garzonlakásra váró fiatalok száma is. Bár az elmúlt években több önkormányzati la­kás épült, a nagy számú igénylő és a még min­dig kevés rendelkezésre álló lakás miatt szüksé­ges a lakások számának további növelése. Az el­képzelések szerint a TVM-lakótelepen lévő két munkásszálló és az óvoda épületének átalakítá­sával kilencven lakást alakítanának ki. Ehhez a beruházáshoz már tervek is készen állnak. To­vábbi lehetőséget kínál a Mester úti volt szovjet laktanya területén lévő úgynevezett „kijevi” tí­pusú hetven lakásos lakóépület helyreállítása. A garzonházak tetőterének beépítésével épületen­ként tizenöt, összesen hetvenöt lakás kialakítá­sára nyílik lehetőség. Nagy igény mutatkozik az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra is, ép­pen ezért az ilyen otthonok kialakításának lehe- tőségeit is vizsgálja az önkormányzat. ______■ A Cora munkahelyeket teremt A közlekedés A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vitaanyagot bocsátott ki a nagyvárosok közlekedési koncepciójának kidolgozására. Ezt megvitat­ják, s a vélemények alapján várhatóan kormányzati in­tézkedések születnek. Barta István alpolgármes­tert Szolnok kidolgo­zandó közlekedési koncepciójának főbb elveiről kérdeztük. Az alpolgármester meg­erősítette, hogy a megye- székhely közlekedésé­nek szervezése eddig nem egy kidolgozott koncepciónak megfelelően tör­tént, aminek többek között olyan következménye is volt, hogy egyes változtatások a város más területein közlekedési nehézsé­geket okoztak. Bizonyos tanul­mánytervek készültek az idők fo­lyamán, ezekből azonban vajmi kevés valósult meg. Az átfogó koncepció kidolgozása a III. ne­gyedévben várható. Az új koncepció elkészítését meg kell előznie egy megvalósít­hatósági tanulmánynak. A terve­zetek elkészítésébe bevonják a közútkezelő kht.-t, a közleke­désfelügyeletet, a rendőrséget, és kikérik egyéb szakértők, vala­mint a lakosság véleményét is. A 4-es út ma már lényegében elkerüli a várost, ám most is ke­resztülhaladnak itt országutak, ezt figyelembe kell venni a váro­si kezelésű utak áttekintésénél is. Ugyanakkor az egyes javasla­tok elbírálásánál igen nagy kö­rültekintésre van szükség. Több közösségi és egyéni javaslat tör­tént már utcák egyirányúsításá- ra, táblák áthelyezésére, ezek azonban nem mindig érték el a kívánt célt. A közlekedési koncepcióban új koncepciója szerepelnie kell a térfigyelő rendszer kiépülésének. Ennek a közlekedés mellett a közbizton­ság szempontjából is jelentősége van. Ugyancsak fontos a közleke­dés egységes szerkezetének ki­dolgozása szempontjából az utak állapotának számbavétele, illetve a korszerűsítés elveinek és a közlekedési kon­cepció összhangjának megteremtése. Amikor a város köz­lekedéséről beszé­lünk, nem feledkezhe­tünk meg a kerékpár- utakról sem. A kerék- párút-hálózat városi szintű meg­tervezése előrehaladott állapot­ban van, lényegében arra a kon­cepcióra épülne, amelyet az elő­ző városvezetés dolgozott ki. A változtatást a meglévő és terve­zett körforgalmak teszik szüksé­gessé, illetve a terv továbbfej­lesztését jelenti néhány környe­ző község bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba. Ez a ter­vek szerint Tószeget, Száj olt, Rá- kóczifalvát, Zagyvarékast, Újszászt érintené. Megkeresték ezeknek a településeknek az ön- kormányzatát, és többségük haj­landóságot mutatott, hogy Szol­nokkal közösen pályázzon a ke­rékpárút megépítéséhez szüksé­ges forrásokra. A szolnoki belvárosi kerékpár- út-hálózat kialakításának nagy akadálya, hogy egyes főútvona­lakon, elsősorban a Baross ut­cán, vannak olyan útszűkületek, amelyek nem teszik lehetővé a biztonságos kerékpárutak kijelö­lését. Máshol a nagy forgalom és a veszélyes csomópontok nehezí­tik a kerékpárutak nyomvonalá­nak megállapítását. __________ B. A. A Cora tulajdonosainak saj­tótájékoztatóján ígéret hangzott el, hogy amint az időjárás megengedi, elkez­dődik az építkezés, egy év múlva pedig már vásárolha­tunk is az áruházban. Botka Lajosné polgármestert arról kérdeztük, hogy mit jelent mindez Szolnoknak.- A Szandai rét északi részén 1999-ben eladott egy területet az önkormányzat azzal a céllal, hogy ott bevásárló-szolgáltató központ kezd épülni. Mindenki úgy tudta, hogy egy Cora áruház lesz ott, és vártuk, hogy megkez­dődjön az építkezés. A Cora azon­ban több nagyvárosban is vásárolt telket, és csak igen gondos piac­kutatás, alapos mérlegelés után döntött arról, hogy végül hol épí­ti meg az áruházat. A döntés szá­munkra kedvező volt, a hetedik Cora áruház Szolnokon épül. A választás végül Kecskemét és Szolnok között történt meg Szol­nok javára. A szolnokiak Kecske­mét fejlődését sokszor mércének tekintik, ezért jelkép értékűnek is tekinthető, hogy a két város közül Szolnokot választotta a cég.- Mit jelent az új áruház Szol­nok számára?- Indulásképpen 8500 négyzet- méteres lesz, de a tervek szerint továbbfejlődhet 10000 négyzet­méterre, és 400 ember alkalma­zását tervezik induláskor. Vala­mikor június—július tájékán kez­dik el az első toborzást a szakem­berek körében a leendő áruház­ba. Először egy-egy osztály maj­dani vezetőit keresik meg. Ők a cég üzletpolitikájának megfelelő­en hat hónapig kötele­sek lesznek egy Cora áruházban dolgozni. A tulajdonosok úgy látják, ilyeh módon lehet ga­rantálni, hogy az áruhá­zi kultúra megfeleljen az üzletpolitikájuknak. A munkaerő-toborzást Szolnokon indítják. Üz­letpolitikájuk része az is, hogy az általuk megvásárolt területre tár­sakat keresnek. Olyan üzletekről van szó, például barkácsboltról, bútorboltról, kertészeti üzletről, amelyek kiegészítik a Cora kíná­latát, és együtt bevásárlózónát alkotnak. Ebben az a felfogás je­lenik meg, hogy ha egyszer vala­ki elmegy vásárolni, akkor egy helyen a lehető legszélesebb kí­nálatot kapja. Remélik, hogy a szolnokiakon kívül a környező települések lakóinak és a 4-es úton utazóknak is megállóhely lesz a bevásárlóközpont.- Az új áruház felépítése jelent- e valamilyen előnyt a környékbe­li termelőknek? Az uralkodó né­zet szerint ugyanis igen nehéz be­jutni a nagy áruházak beszállítói közé.- A tárgyalások során megmu­tatkozott a Cora üzletpolitikájá­nak még egy sajátos vonása. A beszállítói körben, főleg az élel­miszerek, de az iparcikkek terén is, lehetőséget kínálnak a kör­nyező vállalkozók szá­mára. Ilyen értelem­ben az áruház közvet­ve is hatással lehet a helyi gazdaság élénkí­tésére.-A munkanélküliség alakulására hatást gyakorol-e várhatóan az áruház?- Jelenleg a regisztrált munka- nélküliek száma a városban 1800 körül van. A kereskedelmi képzés Szolnokon igen erős középiskolai szinten, és itt van a Szolnoki Főis­kola, amely szintén képez keres­kedelmi szakembereket. Jelentős számú a kvalifikált munkaerő, így nyilvánvaló, hogy a Cora-beruhá- zás számottevően enyhítheti a munkanélküliséget. Annak örül­nék legjobban, ha a cég szolnoki fiatalokat alkalmazna, olyanokat, akik egyébként elmennének a vá­rosból. Ha arra gondolunk, hogy a Cora mellett egyéb áruházak is megjelenhetnek a területen, ez a munkaerőigény akár meg is sok- szorozódhat. B.A. Választás a Széchenyin Bár az embereket manap­ság Szolnokon is inkább az európai uniós csatlakozás­ról szóló népszavazás fog­lalkoztatja, a megyeszék­hely egyik önkormányzati választókerületében má­jusban is az urnák elé já­rulnak a választópolgárok, hogy megválasszák képvi­selőjüket a közgyűlésbe. Mint ismeretes, tavaly október 20-án a szolnoki 3-as számú egyéni választókerületben a sza­vazatok nyolcszori átszámolása után is az az eredmény született, hogy a Fidesz-MPP és az MSZP jelöltje, Szalay Ferenc és Gyólai Béla pontosan azonos számú szavazatot kapott, ezért a válasz­tást meg kell ismételni. Ennek dátumát 2003 május 25-re tűz­ték ki. A Széchenyi városrészben élő mintegy 4500 választó a három helyen kialakított öt (a 39-40- 41-42-43-as) szavazókörben ad­hatja le szavazatát. Az előkészületek úgy folynak, mint más önkormányzati vá­lasztások alkalmával. A válasz­tópolgárok értesítést kapnak a választói névjegyzékbe történt fölvételükről, és megkapják az ajánlószelvényt is. Az ajánláso­kat május 2-ig lehet leadni. Az előzetes információk szerint 6- 7 jelölt indulása várható, a jelö­léshez minimálisan 45-46 aján­lás szükséges. Az októberi önkormányzati választáson azonos számú sza­vazatot kapott két jelölt közül Gyólai Béla visszalépett, helyet­te a Magyar Szocialista Párt Pilusin István nyugalmazott ka­tonatisztet indítja a választá­son. A Fidesz-MPP jelöltjét a jö­vő hét elején választják ki, nem hivatalos információk szerint azonban ismét Szalay Ferenc indulása várható. A szavazást május 25-én, va­sárnap 6 és 19 óra között tart­ják, előtte és a választás napján ugyanúgy kampánycsend lesz, mint egyéb választások alkal­mával. A Baross utca Fehér Kereszt patika körüli szakaszán a keskeny járdákból már nem lehet kerékpárúinak helyet elvenni Szolnokon a mintegy 77 ezer lakos­nak körülbelül 20 százaléka tarto­zik az ifjúsági korosztályhoz, a 15— 29 évesek korosztályához. Radócz Zoltán alpolgármestert arról kér­deztük, hogy az ő helyzetük javítá­sáért, elvándorlásuk csökkentésé­ért mit tesz a város. Az ifjúság a társadalom strukturális tago­zódását tekintve nem önálló réteg, ha­nem beépül a társadalom osztály- és ré­tegszerkezetébe. Alapvető érdekeit, sze­repét, magatartását az adott társadalmi viszonyok határozzák meg. Az ifjúság­nak azonban vannak életkorából, lehető­ségeiből, problémáiból, érdeklődéséből, kulturális szokásaiból, értékrendjéből va­gyis egész tevékenységéből adódó sajátos vonásai is. Ennek alapján sajátos érdekei is megfogalmazódnak, amelyek kifeje­A város a fiatalok igényeihez iga­zodva törekszik Szolnok ifjúsági intézményrendszerét bővíteni. Jelenleg azonban kevés olyan in­tézménnyel rendelkezik, amelyek kifejezetten ifjúsági feladatokat látnak el. A tervek között szere­pel egy Ifjúsági Ház létrehozása, amely megfelelő helyet biztosíta­na a szolnoki ifjúság számára a programokhoz. Mit tesz Szolnok a fiatalokért? zést és képviseletet igényelnek. Tekintettel ezen igényekre, és kiindulva abból a felismerés­ből, hogy a város fejlődését, gazdaságát az itt élők biztosít­ják, a város vezetősége kiemelt feladatként kezeli a magas szin­tű humán erőforrás megterem­tését és annak folyamatos meg­tartását. Ezért a fiatalok életfel­tételeinek javítása érdekében Szolnok közgyűlése középtávú ifjúsági koncepci­ót fogadott el. Az önkormányzat ezzel azt akarta el­érni, hogy a fiatalok váljanak a társada­lom és a helyi közösség hasznos tagjává, érezzék otthon magukat Szolnokon, ta­lálják letelepedési szempontból vonzó­nak, és a különböző támogatási rendsze­rek igénybevételével felkészüljenek a felnőtt életre. A koncepció és annak fel­adatterve az oktatás, a képzés, az egész­ségügy, a kultúra, a sport, a foglalkozta­tás, a szociális ellátás, a nemzetközi kapcsolatok területén kínál lehetősége­ket. Az e területeken felvetődő gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásának segítése, támogatása céljából a közgyűlés létre­hozta az ifjúsági, társadalmi és civil kapcsolatok bizottságot. Alapvető feladata az ifjúság helyzetének figyelemmel kis­érése, a fiatalok életkörülmé­nyeinek javítása, a város ifjúsá­gi, társadalmi és civil szerveze­teivel való kapcsolattartás, és azok lehetőség szerinti támoga­Az első lakáshoz jutó fiataloknak a város lehető­ségei szerint támogatást ad. A közgyűlés csü­törtöki ülésén hozott határozat szerint 1996 óta először emelkedik meg a támogatás összege, mintegy 50 százalékkal. Egyedülállók vagy gyer­mektelen fiatal házaspárok számára a támoga­tás legföljebb 300 000 forint, egy gyermeket egyedül nevelő, továbbá élettársi kapcsolatban nevelők, valamint egy gyermekes fiatal házaspár esetén legföljebb 375 000 forint. Többgyerme­keseknél a 300 000 forinton túl gyermekenként 75000, de legföljebb 600 OOO forint. fása. A bizottság munkáját az ifjúsági feladatok ügyintézését a polgármesteri hivatalban az ifjúsági és társadalmi kap­csolatok osztálya segíti. Az ifjúsági szervezetek palettája meg­lehetősen széles. A város által alapított Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány fon­tos feladatokat lát el. A gyermekek nyá­ri táboroztatásában nagyon sok szolno­ki diák veszi igénybe az alapítvány szol­gáltatásait. Az önkormányzat több szol­noki ifjúsági szervezet működését is tá­mogatja évek óta, így az „Ifjúságért” Egyesülettel rendkívül tartalmas együtt­működése, a szociálisan nehéz körül­mények között élő fiatalok­kal törődő Kamasz Tanyával is jó partneri viszony alakult ki. A város középiskolásait képviselő Városi Diákok Ta­nácsa, az általános iskoláso­kat képviselő Gyermekek Tanácsa, az iskolákban mű­ködő diákönkormányzatok, diáksport-egyesületek és az iskolai sportkörök jelentős szerepet töltenek be a város ifjúsági életének formálásá­ban. E szervezetekkel az önkormányzat állandó kapcsolatban áll, figyelemmel kíséri működésüket, segíti, támogatja őket. A Diákok tanácsát és a Gyermekek Ta­nácsát városunk közgyűlése hozta létre, Az önkormányzat ez évtől még több gyemnek- és ifjúsági progra­mot kíván támogatni, ezért a 2003. évi költségvetésben új előirányzatként szerepel a Gyer­mek és Ifjúsági Alap. A progra­mok támogatásáról a beérkezett pályázatok alapján az ifjúsági, a társadalmi és civil kapcsolatok bizottsága dönt. A pályázati felhí­vás rövidesen megjelenik. működését önkormányzati rendelet sza­bályozza. A két tanács demokratikus in­tézményrendszerünk szerves része. A tanácsba minden szolnoki oktatási in­tézmény egy-egy tagot delegálhat. Ezek alapján elmondható, hogy a DT és a GYT elméletileg a város diákságának legfon­tosabb és legfelsőbb fóruma, olyan szerv, melynek tagjait az egyes oktatási intézmények demokratikus úton min­den évben megválasztják. Az önkormányzat támogatja a Diákok Tanácsa és a Gyermekek Tanácsa prog­ramjait, ilyen például a Szónok című vá­rosi diáklap kiadása, a diákpolgármester választása, a 24 órás vetélkedő, a nyári vezetőképző tábor. A város sok diák- és gyermekrendez­vényt is támogat, például a gyermekfesz­tivált, a gyermeknapi programokat, a vá- rosi óvodás rendezvényeket. _______ Az ol dal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom