Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

2003. Március 22., szombat 8. OLDAL . _ _________________________________________________________________G A Z D A S A G I TŰKOR Mo st még olcsó a termőföld Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével szerény mértékben emelkedni kezdtek a földárak. Igazi drágulás azonban csak évek múltán, a külföldi földvásár­lási moratórium megszűnése után várható - állítják a szakemberek. Az európai uniós csatlakozásig, illetve az ag­rártámogatások kiegyenlítődéséig több ténye­ző is befolyásolja a termőföldárakat Magyar- országon. Ilyen például a földtörvény, a kül­földiek földvásárlási moratóriuma, a növekvő közvetlen kifizetések és a Nemzeti Földalap tevékenysége. A földtörvény módosításával a földtulajdonosok ötéves bérletre adómentes­séget kaptak, jól járnak tehát, ha bérbe adják a földjüket. A termőföldárak hazánkban jóval alacso­nyabbak, mint az uniós tagállamokban. Ezért Brüsszel beleegyezett, hogy hazánk a csatla­kozás után hét évig fenntarthassa a külföldi ál­lampolgárok valamint a belföldi és külföldi jo­gi személyiségű vállalkozások termőföld-tu­lajdonszerzésére vonatkozó törvényi tilalmat. Kivétel képeznek ez alól azok a hazánkban le­gálisan letelepedett uniós állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként jogszerűen legalább három éve főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ők egyenlő elbánás­ban részesülnek a magyar gazdákkal. Szalay Benedek, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácso­sa szerint a hazai földpiaci árak az elmúlt egy­FŰLDÁRAK NÉHÁNY EU-ORSZflGBAN (HA/EURÓ) Ország 1999 Dánia 10 490 Finnország 3426 Németország 8939 Írország 11298 Olaszország 13180 Luxemburg 53 297 Svédország 1749 Anglia 10085 két évben szerény mértékben emelkedtek. Ebben szerepet játszott a Nemzeti Földalap intézményének felállása és hazánk uniós csatlakozásának közeledte is. Jelenleg országos átlagban hektáronként 200-350 ezer forint között mozognak az árak, megyénként, térségenként azonban nagyok a különbségek. Bács-Kiskunban például 320 ezer, Borsodban és Fejér megyében 200 ezer forintba kerül egy hektár föld. Győr-Moson- Soprcn megyében 400 ezer, Tolnában 540 ezer forintot is megadnak egy hektárért. Zalá­ban 390 ezer forintba kerül egy hektár föld, míg Veszprémben a Balaton közelsége ellené­re is :>20 ezer forint az átlagár. A 'őtanácsos elmondta: a magyar termő­föld értéke mindössze egytizede az uniós szintnek, Hollandiában például 8-10 millió fo­rintba kerülne egy hektár. Szalay szerint Ma­gyaré rszág uniós taggá válásának első évében ugrásszerűen még nem fognak emelkedni a földárak, a tőke szabad áramlása viszont pozit v hatással lesz a földpiacra. Módosíthat az árakon az Nfa birtok-össze­vonási tevékenysége. Igazi áráttörés azonban csak akkor várható, ha a moratórium lejár. A /édzáradék szerint a hétéves moratóri­um meghosszabbítható lesz, ha a lejáratkor még mindig jelentős árkülönbség van a ma­gyarországi és a külföldi földárak között. Az átmeneti védelem időt biztosít a termelők megerősödésére, és módot teremt olyan föld­piac dalakulására, ahol a föld ára fokozato­san megközelíti az uniós szintet. így nem kö­vetkeznek be hirtelen változások és külföldi­ek spekulatív céllal nem tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termőföldet. __________■ Vá lságálló magyar mezőgazdaság A hazai agrárágazat eredmé­nyessége visszaesett, amikor az adottságokra és a szakmai szempontokra egyaránt fittyet hányó politikai döntések hatá­rozták meg a fejlődését. A „fe­lülről” elrendelt szovjet mintá­jú tsz-szervezéseket ugyanúgy mélypont követte, mint a rend­szerváltás után a magánterme­lés kellő feltételek nélküli favo­rizálását - állítja Horn Péter akadémikus, aki kétrészes tévésorozatot készít a magyar mezőgazdasági termelés törté­netének tanulságairól. SH 20B0 1588 1886 egy hektárrá jutó átlagos jövedelem at EU-ban es hazánkban 231* mt 11*3 i n* m m­j|S|j|* nwnztw mi tWmaS. 2113) Ar EU agrartamogatasainak országok közötti megoszlása (Várj* Gj. síimtásti Pete I. tfmim. 2813)- Miért viseli nehezen az ágazat a politika-túlsúlyos agrárirányítást?- Az agrárgazdaság igényli a ki­számítható gazdasági környezetet és feltételrendszert, amiben képes több évre előre biztonságosan ter­vezni. Itt egy befektetés - ez az ágazat sajátossága - mindig hosz- szabb távra szól. Az agrárgazda­ság akkor fejlődik kiegyensúlyo­zottan és kiszámíthatóan, ha a működését szabályzó feltételek sem változnak évente. Az olyan időszakokban, amikor az ágazat irányításában pillanatnyi politikai szempontok domináltak, amikor rövid távú döntések nyomán gyak­ran változtak az igazodási pontok, törvényszerűen visszafejlődött az agrárgazdaság. A közelmúltból vett példával élve: ha az állam anyagilag ösztönzi a tehénkivá­gást, majd a következő évben - tel­jesen más filozófia alapján - az üszőbeállítást támogatja, akkor a korábban tehénkivágásra fordított összeg elvész. Az anyagi veszte­ségnél is nagyobb kárt okoz azon­ban a gazdálkodókban megjelenő romboló erejű bizonytalanság, re- ményvesztettség. Idővel már egy esetleges jó döntést is kétkedéssel, bizalmatlanul fogadnak. Igyekez­nek kivárni, mert feltételezik, hogy úgyis megint változni fog a szabályozás. Az agrártermelés nem vagy csak tetemes veszteség­gel tud alkalmazkodni a termelési ciklusokat figyelmen kívül hagyó, ötletszerűen változó feltételekhez. Nyugat-Európában, ha az agrár­szabályozásnak bármelyik eleme évente 2-3 százaléknál nagyobb mértékben változik, akkor a ter­melők az utcára vonulnak tüntet­ni. Egy farmer ugyanis aligha döntheti el, hogy búzát vessen vagy valami mást, ha nem tudja biztosan, hogy jövőre mennyi lesz a minimális ár.- Egy hajdani 6-8 ezer hektáros szövetkezet és egy mai 3-5 hektáros családi gazdaság között mi lehetne az az optimális üzemméret?- Ha valaki gabonát termel, s abból jól meg akar élni, legalább 300 hektár földre van szüksége. Három hektár is elég lehet viszont, ha intenzív kertészeti kultúrákkal foglalkozik. Egy, a nyugat-európa­ihoz hasonló életszínvonal eléré­séhez mintegy 50 millió forintnak megfelelő termelési érték kell az ottanihoz hasonló szubvenciós szinten. Ez hozzávetőleg 20 millió forint éves családi jövedelmet biz­tosít. A jövedelemegyenlőségnek - az EU-ban is honos - filozófiája: legyen annyi tiszta jövedelme a családnak, hogy akár az adófize­tők pénzéből kiegészítve vagy sa­ját termelésből versenyképes jöve­delme legyen a nemzetgazdaság más területein dolgozókéval. Arra kell törekedni, hogy mielőbb és minél inkább közelítsük az EU-s jövedelmek átlagát.-A rendszerváltás után tömege­sen létrejött törpebirtokok és csalá­di gazdaságok távol kerültek a ha­tékony gazdálkodáshoz szükséges optimális területnagyságtól.- A magányosan, ületve csak családtagjaikkal dolgozó gazdák hátrányban vannak: nem kerül­hetnek valódi alkupozícióba a ke­reskedelemben vagy a szolgáltatá­sok igénybevételekor. A ldsmeg- rendelő nemigen számíthat ked­vezményre. Ezért van, hogy az EU külön támogatja a szövetkezések különböző formáit egyebek között a közös beszerzés vagy értékesítés céljából. Vezető kutatók vélemé­nye szerint a jövőben az agrárága­zat szereplőinek lét- és termelési biztonságát a különböző együtt­működések teremtik meg. Ennek európai útja elsősorban a szövet­kezésről, míg az amerikai az óriás agrárcégek által integrált nagy far­mergazdaságokról szól.- Miért épp az 1867-es kiegye­zést követő, illetve az 1970-es és ’80-as évek voltak a magyar mező- gazdaság legsikeresebb korszakai?- Ezekben a korszakokban volt a legkiszámíthatóbb az agrárium feltételrendszere, s - a monarchia, illetve a KGST révén - legbizto­sabb a terményeink nemzetközi piaca. A monarchia korszaka kon­szolidált viszonyokat és egységes agrárszabályozást hozott, pedig HORN PÉTER 1942-ben szüle­tett Budapesten, 1972-ben került Kaposvárra az akkori mezőgazda- sági főiskolára, amelynek 1984- töl főigazgatója, majd 1988-tól a létrejövő egyetem rektora. Több mint 200 tudományos közlemény és húsz szakkönyv szerzője. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-tól rendes tagja. 1996-ban Széche- nyi-díjat kapott. 1990-ben Kapos­vár díszpolgárává választották. a magyar mezőgazdaság élvezte a legtöbb szabadságot. Akkoriban éppen az agráriumot szabadították meg leginkább a közvetlen politi­kai ráhatástól, jóllehet e liberáli­sabb viszonyok között is végig érvényesült a „húzd meg, ereszd meg”. A hetvenes évektől a ma­gyar feldolgozóipar - a KGST-or- szágok közül elsőként - az euró­pai Közös Piactól és az USA-tól is megkapta az akkreditációt, azaz mind a két kontrollrendszer sze­rint versenyképesek voltunk.- Egy hasonló piaci pozídó el­érése nagy kihívás.- Ezért is kulcskérdés, hogy megszabadítsuk az agrárgazdasá­got a napi politika hatásaitól. Ha­sonlóan a monarchiához, EU-s csatlakozásunk is korlátozhatja szuverenitásunkat azzal, hogy egy sor szabályozási rendszer kialakí­tása átkerül a nemzetiből az Unió hatáskörébe. Csakhogy ez az eddi­ginél jóval nagyobb szabadságot adhat a magyar agrárgazdaságnak, kiszámítható feltételeket teremt.- A kormány számos erőfeszí­tést tesz azért, hogy az agrárágaza­tot kedvezőbb induló helyzetben találja az EU-csatlakozás. Elégsé­gesnek ítéli-e ezeket a lépéseket?- A nyolcvanas évek végétől, ám főként a rendszerváltás után folyamatosan maradtak el a fej­lesztési lépések, így a magyar me­zőgazdaság általános műszaki ál­lapota jelentősen leszakadt a vi­lág élvonalától. Önmagában az is komoly hátrány, hogy egymillió körül van Magyarországon a kis birtoktestek száma, s hogy az ag­rárgazdaság szereplőinek egy ré­sze szakmailag felkészületlen. Az ágazatnak a rendszerváltást köve­tő átalakítása - gondoljunk csak a kihasználatlanul maradt s tönkre­ment állattartótelepekre, agrár- létesítményekre - óriási tőkevesz­téssel járt, tetézve az amúgy is ki­alakult tőkehiányt. Az elmulasz­tott lépések sorát egyetlen ország sem tudná ilyen rövid idő alatt pótolni. Másfelől az egész ma­gyar agrártermelés válságállósá­gát mutatja, hogy az elmúlt évek traumatikus hatásai ellenére csak ennyire épültek le termelési viszonyaink. Nem kétséges, hogy a jelen helyzetből csak tőkepótló források révén lehet talpra állí­tani.- A mezőgazdasági kistermelők körében van talán a legtöbb kétely.- Hasonló - később jórészt indokolatlannak bizonyult - félel­mek jellemezték a portugál, a gö­rög vagy az ír termelőket is a csat­lakozás előtt. A kishitűséget, amit így vagy úgy, mesterségesen vagy akaratlanul is elhintenek, le kell győzni. A csatlakozáshoz kapcso­lódó legtöbb feladat, mint például az adatszolgáltatás, nem bonyo­lultabb, mint egy adóív kitöltése. A pályázatírás is hamar megtanul­ható. A ’80-as évek elején féltünk a világbanki pályázatoktól, azután az egyik legsikeresebb pályázók lettünk. Nem hiszem, hogy e ten­nivalók bármelyikében rosszab­bak leszünk, mint az eddig csatla­kozott országok. BÍRÓ FERENC Euró 246,30 Bolgár leva 126,42 Cseh korona 7,78 Horvát kuna 32,44 Lengyel zloty 57,09 Orosz rubel 7,42 Román lej (100) 0,69 Szlovák korona 5,87 Lassan fogyó aktahegyek Budapest A földhivatalokban 194 ezer határidőn belül el nem inté­zett akta tornyosul. A napra­kész ingatlan-nyilvántartási rendszer az uniós támogatá­sok alapjául szolgál majd. A földhivatalokra igen nagy ter­het róttak a földhasználati nyil­vántartás létrehozásával, a ter­mőföldről szóló törvény módo­sításával összefüggésben felme­rült feladatok, amely egyúttal a határidőn túl elintézett ügyek számának emelkedéséhez vezetett. Tavaly decemberben 275 ezer, míg 2003. január 31-én 261 ezer határidőn túli elintézet­len ügyirata volt a földhivatalok­nak. A minisztérium 139 millió forintot adott a lemaradás felszá­molására. Az anyagi és személyi segítség révén az elmaradás 194 ezerre csökkent. Latkóczy Olga, az agrártárca földügyi és térképészeti főosztá­lyának munkatársa lapunknak el­mondta: a legsúlyosabb a helyzet a fővárosban és Pest megyében, ahol 106 ezer, ületve 37 eaer elmaradt ügyirat vár feldolgozás­ra. Kilenc megyében ezer alatt van az elintézetlen ügyek száma, Csongrád, Fejér, Nógrád megyé­ben nincs elmaradás, Tolnában pedig mindössze 15 ügy van füg­gőben. A tárca szerint a lemara­dás nyár közepére behozható. A hátralékmentes ügyintézés alapvető érdek. A határidőn belü­li ügyintézésnek kedvező hatása lenne a jelzálog-hitelezésre, a lakáspiacra, a befektetések ala­kulására. Az aktuális állapotot tükröző, magas színvonalú, a kataszteri adatokat és az ingat­lanra vonatkozó jogokat együtte­sen tartalmazó integrált adatszol­gáltatásból eredő előnyök az uni­ós - elsősorban agrár - támogatá­sok igénybevételénél és adózási szempontból is jelentősek - tette hozzá Latkóczy Olga. ________________________________________(ÚJVÁRI) Az EU és az agrárium- Vesztese lesz-e a mezőgazdaság - Van-e lehetőség a mezőgazda­az uniós tagságnak? sági infrastruktúra fejlesztésére?- A mezőgazdaság nem fog megváltozni, már csak azért sem, mert jelenleg nagy mennyiségű magyar bor értékesíthetetlen és a sertéságazat sem versenyképes. A családi gazdaságok nagyon sike­resek lehetnek, de ehhez sokkal körültekintőbb stratégiai gondol­kodásra és több segítségre van szükségük a marketing-, könyvvi­tel-, jogi tanácsadás és egyéb terü­leten. Az idősebb gazdák - főként azok, akiknek a gyerekei nem kívánják folytatni a családi vállal­kozást - különleges támogatásra szorulnak, hogy abbahagyják az agrárgazdálkodást és átadják a stafétabotot egy új nemzedéknek.- Szabad-e az EU-ban saját szükségletre mezőgazdasági ter­melést folytatni? Eladható-e a ke­letkező felesleg?- Magyarországon ma számos olyan család él, amely elsősorban saját szükségletre állít elő mező- gazdasági és kertészeti terméket (ide tartozik az Általános Mező- gazdasági Összeírás során a KSH által felmért „960 ezer statisztikai egység” nagy része). A saját szük­ségletre történő termelés tagsá­gunk idején is folytatható lesz. A felesleg értékesítése azonban egy­re nagyobb nehézségekbe ütkö­zik majd. A gazdálkodóknak dön­teni kell: főállású, piacorientált termelőként folytatják tevékeny­ségüket vagy kizárólag önellá­tásra termelnek. Ez a tendencia egyébként jellemző a jelenlegi hazai agrárszférára is, az EU-csat­lakozás csak gyorsítani fogja ezt a folyamatot.- Milyen jövő vár az Európai Unióban a kistermelőkre?- A piaci méretekben termelni képes kistermelő számára a fenn­maradás útját jelentheti a szövet­kezés, elsősorban értékesítési, de akár termelési céllal is. A kisbirto- kon megtermelhető kis mennyisé­gű áru értékesítésében csak így le­hetnek tárgyalóképes partnerei az egyre inkább centralizálódó ke­reskedelmi hálózatoknak, továb­bá csak így lehet megfizethető be­ruházási terhek mellett biztosítani a termékek egységes, megbízható minőségét. Az EU támogatja az új belépőknél az ilyen szövetkezetek megalakítását és működésük első öt évét. A zöldség-gyümölcs ága­zatban pedig csak a termelő-érté­kesítő szövetkezeteken keresztül nyújt - a jelenlegi hazait lényege­sen meghaladó - támogatást.- Természetesen. Támogatható a mezőgazdasági útépítés, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése. Itt elsősorban a megújuló energiaforrások hasz­nálatának bevezetésére nyílhat lehetőség. Létrehozható olyan „szolgáltató ház” is, ahol a támo­gatási formákról lehet tájékozód­ni. Itt a gazdák hozzáférnek az internethez, lefénymásolhatják irataikat és szakmai összejövete­leket tarthatnak. Igényelhető tá­mogatás továbbá a régebbi korok­ból ránk maradt tárgyi és szellemi értékek megőrzéséhez, felújítá­sához.- Lesz-e valódi agrárbank, egy­séges mezőgazdasági biztosítási rendszer?- Ez a téma jelenleg még nincs napirenden.- Hogyan részesülhet az egyéni termelő és a társas vállalkozó kül­ső védelemben, illetve a túlterme­lés esetén miként működik az in­tervenció?- Az uniós intervenciós rend­szerben a következő növények szerepelnek: búza, kukorica, durumbúza, rozs, árpa, cirok. Mindegyik növény esetében az in­tervenciós ár egységesen tonnán­ként 101,31 euró (24800 forint). Az intervenciós időszakban - no­vember l.-május 31. között - bár­mely árutulajdonos felajánlhajja gabonáját. A vételár kifizetése a beszállítást követő 30-35. napon történik. Magyarországon azon­ban az uniós intervenciót egyelő­re nem vezették be, így erre még pályázni sem lehet. ■- Mi jellemző az EU-n belüli tájgondozásra?- Az európai országok mező­gazdaságának szerkezete eltér a tengerentúli versenytársak agrár- gazdasági jellemzőitől. Európá­ban jellemző a mezőgazdaság által gondozott kultúrtáj, a tájak rendezett arculata. E tájgazdasági funkciók, a vidéki közösségek, az általuk hordozott értékek megőr­zése fontos. Ezért az EU-ban nem a termék-előállítás a mezőgazda- sági tevékenység egyedüli célja. Az európai mezőgazdasági mo­dell lényege a többfunkciós agrár- gazdaság igénye: a termék előállí­tásán túl a táj arculatának megőr­zése, a vidéki közösségek, mun­kahelyek fenntartása, környezeti javak előállítása. Mindezt a folya­matosan növekvő uniós támoga- tások is segítik. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom