Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

Széles körű, magas szintű oktatás JÁSZAPÁTI Közel ezer diák, több tu­catnyi szakma magas szintű oktatása, felnőtt- képzés, széles körű kül­földi kapcsolatrendszer. Néhány szó, amelyekkel fel lehet villantani a Jász- apátin működő Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Ke­reskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakképző Iskola és Kollégium működését. Urbán János megbízott igazgatóval tekintettük át az intézmény tevékenysé­gének legfontosabb terü­leteit. Az idei tanévben a 9-10. osz­tályban zajló szakiskolai kép­zésben 207-en, az országos képzési jegyzékben szereplő, szakmát adó képzés keretei között 355-en, a szakközépis­kolában pedig 429-en járnak, összességében 991 nappali ta­gozatos diák tölti középiskolai éveit az intézményben. A szakközépiskolai osztályok­ban 83 fiatal készül az érettsé­gi vizsgára, és 13 szakmában összesen 129 diák szeretne szakmai vizsgát tenni. Az iskolában mindent meg­tesznek a diákok tanulmánya­ihoz szükséges eszközök be­szerzéséért, az épületek felújí­tásának, karbantartásának fi­nanszírozásáért. A saját bevé­telek mellett erre számos pá­lyázat teremt anyagi fedezetet. Pályázati pénzek segítették például a középiskolában ki­alakított — az ügyviteli gyakor­latot segítő - taniroda létreho­zását. A pályaorientáció és szakmai előkészítő oktatás tárgyi eszközeit fejleszthetik azzal a hétmillió negyvenezer forintos támogatással, amelyet szintén pályázaton nyertek el. A sikeres pályázat eredménye­ként rövidesen újabb számítógépeket és ki­egészítő berendezése­ket szállítanak az is­kolába a gazdasági szolgáltató és építész szakmacsoportos ok­tatás segítéséhez. A szakközépiskolai oktatás keretén belül műszaki, illetve agrár szakirányok között "vá­laszthatnak a jelentkezők, s ezeken belül is számos szak­macsoport irányában indul­hatnak el. A változatosság és a széles körű, magas színvonalú oktatás jellemzi az OKJ sze­rinti szakmai képzést is. Több tucatnyi szakmacsoport közül válogathatnak a műszaki és az agrár szakterület után érdek­lődők. A képzés színvonalát a sok­rétű külföldi kapcsolatrend­szer is emeli. A Tempus köz- alapítvány Leonardo program­jának keretében az iskola két pályázatot is nyert. Különleges lehetőség néhány kiemelkedő­en jól teljesítő diáknak, hogy e pályázat részeként két sza­kács- illetve péktanuló a fran­cia szakképesítés megszerzése érdekében egy tanévet tölt a roaunais-i középiskolában. Szintén a Leonardo prog­ram részeként három hetes angliai tanulmányúton, kiegé­szítő képzésen vehet részt összesen 14 tanuló akik között van fodrász, kozmetikus, sza­kács, felszolgáló, valamint üz­leti ügyintéző. Az angol Grant­ham College-ben egyhetes in­tenzív nyelvtanfolyamon és kéthetes kihelyezett gyakorla­ton fejleszthetik tovább tudá­sukat a fiatalok. Testvériskolai kapcsolataik része­ként tavaly ősszel az észak-franciaor­szági Somme me­gye mezőgazdasági szakképző -iskolájá­nak delegációja tett látogatást megyénk­ben, ismekedve a magyar mezőgazdasággal il­letve az iskolával. A franciák meghívása alapján néhány hét múlva a jászapáti iskola dele­gációja - tanárok és diákok — indul útnak egy tapasztalat­szerző tanulmányútra. A felnőttképzés területén is előreléptek az intézményben. Ezüst- és aranykalászos gaz­daképzőben, mezőgazdasági vállalkozói és növényvédő tanfolyamokon tíz település­ről 425-en vettek részt az el­múlt hónapokban. A képzést az FVM is támogatta. Az érett­ségizettek számára további ajánlatuk, hogy az intézmény beindította az agrárkereske­delmi menedzser-asszisztensi képzést. A felsőfokú szakké­pesítést adó tanfolyam után továbblépési lehetőség a hall­gatók számára, hogy jelent­kezhetnek a gyöngyösi főisko­lára. A kínált képzési formák leg­többjéhez jól felszerelt tanmű­helyek állnak rendelkezésük­re, amelyek a gyakorlati okta­tás legfőbb színterei az intéz­ményben. A középiskolába felvett tanulók jelentős részé­nek diákotthoni ellátást bizto­sítanak. BCS Raffal Wisniewski Szolnokon A megyei önkormányzat vendége volt március 15-én Raffal Wisniewski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, aki részt vett Szolno­kon az ünnepi megemlékezéseken, majd megbe­széléseket folytatott a megyei önkormányzat tisztségviselőivel, Tokár István elnökkel és Elek Sándor alelnökkel. A nagykövet tájékozódott megyénk helyzetéről, a közigazgatás várható át­alakításáról, a statisztikai régiók kialakításáról, és a közép-kelet európai régiókhoz fűződő kapcso­latainkról. A megbeszélésen elhangzott, hogy össze kell fogni a két országnak önkormányzati, regionális szinten, valamint célszerű közösen pá­lyázni európai uniós kulturális alapokra. Képünkön a lengyel nagykövet és a megyei ön- kormányzat vezetőinek megbeszélése _________■ TA LÁLKOZÓ POLGÁRMESTEREK­KEL. Megyénk településeinek polgár- mestereivel találkoztak az MTS1 szer­vezésében a megyei önkormányzat képviselői Budapesten. A megbeszélé­sen Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke szólt a közigazgatás várható át­szervezéséről, valamint arról, hogy a jövőben a közigazgatás területén ki­emelt szerepet kapnak a kistérségek. A polgármesterek a tanácskozáson hang­súlyozták, hogy napi szakmai munká­jukban fontos az együttműködés a me­gyei önkormányzattal, és a jövőben a kapcsolatot még szorosabbá kívánják tenni. ■ Elmaradott kistérségek A településeinek fele hátrányos helyzetű Megyei információ A január közepén közzétett kormányrendelet szerint a me­gye 78 településéből 39 került a normatív többlettámogatással segített körbe, és a besoroltak több mint fele társadalmi-gaz­dasági szempontból és a magas munkanélküliség miatt hátrá­nyos helyzetű. A kedvezménye­zettek közé ez évtől 8 új telepü­lés került be. A társadalmi-gazdasági és infrastruk­turális szempontból elmaradott, il­letve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel súj­tott települések száma országosan 1470. Az új lista az alapja a személyi jövedelemadóból nyújtandó norma­tív többlettámogatásoknak, továbbá az e körbe tartozó települések terü­letfejlesztési szempontból is kedvez­ményezettnek minősülnek. A kate­góriába sorolás feltételrendszerét szakértőkből álló tárcaközi testület dolgozta ki, a konkrét besorolást a KSH végezte. A költségvetési törvény a kedvez­ményezett településeket 2003-ban állandó lakosaik száma alapján fe­jenként 3400 forint normatív támo­gatásban részesíti, a körből kieső te­lepülések önkormányzatai ennek fe­lét, lakosonként 1700 forintot kap­nak az állami költségvetésből. A kétféle rangsor (elmaradottság, munkanélküliség) alapján megyénk 78 települése közül 39 került a nor­matív többlettámogatással segített körbe, és a besoroltak több mint fele - csakúgy mint országosan - társa­dalmi-gazdasági szempontból és a magas munkanélküliség miatt is hát­rányos helyzetű - olvasható a KSH megyei igazgatóságának legfrissebb tájékoztatójában. A kedvezményezettek közé idén 8 új település került be: Jászágó, Jász- felsőszentgyörgy, Jászivány, Jászla- dány, Mesterszállás, Mezőhék, Nagykörű és Szelevény, valamint Ti- szaszőlős, amely Tiszafüred része­ként korábban is támogatást élve­zett. Nem szerepel viszont az év ele­jétől hatályos listában a következő tíz település: Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes, Örményes, Rákócziújfa- lu, Tiszaföldvár, Tiszajenő, Tiszate- nyő, Túrkeve, Zagyvarékas. Ezek ko­rábban magas munkanélküliségi ará­nyuk miatt tartoztak a támogatott körbe. A kedvezményezett településeken élő lakosság száma 95 ezer főre csökkent, ez a megye lakosságának 22.7 százaléka, szemben az 1999. évi egyharmados részaránnyal. Az elmaradottság és magas mun­kanélküliség csakúgy mint az előző időszakban, leginkább Tiszafüred körzetét sújtja, amely a kunszent­mártonival együtt az ország 42 leg­hátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. Ezen a területen Kun­hegyes kivételével valamennyi tele­pülés támogatottnak számít. A lakos­Az elmaradott térségek felzárkóztatásához a jövőben még inkább számíthatunk az Európai Unió segítségére. Hazánk 2000. és 2003. között 974 millió euró támogatást kapott, illetve kap a kö­zösségtől. 2004-ben ez az összeg megközelíti az egymilliárd eurót, 2006-ban pedig hatszorosa lesz az idei támogatásnak. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból azonban nem automatikusan ömlik a pénz az infrastruktúra, a környezetvédelem fejlesztésére, a foglalkoztatottság bővítésére, hanem átgondolt programokat részesít támogatásban a közösség. A csatlakozását követően azonban a régiók akkor juthatnak hozzá a rendelkezésre álló forrásokhoz, ha az érintett megyék összefognak, egységesen képviselik a régió érdekeit, és már most készülnek pályázatokkal. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programja tervezett forrásmegosztása alapján a leg­több támogatást az Észak-Alföld kapná, a strukturális alapokból származó összeg 15,7 milliárd fo­rintra rúg. nem három­negyede él magas munkanélküli­séggel sújtott helységekben, az inf­rastrukturális elmaradottság pedig az itt lakók 30 százalékát érinti. A kunszentmártoni körzet 13 tele­püléséből kettő kivételével szintén magas a munkanélküliség, emellett tízet a relatív elmaradottság is érint. A kedvezményezett települések la­kónépességének aránya a kistérsé­gen belül eléri a 65 százalékot. A törökszentmiklósi kistérség tá­mogatásra szoruló településeinek száma és az érintett lakosok aránya is csökkent. A térség 10 településé­ből 4 tekinthető elmaradottnak, kö­zülük háromban a munkanélküliség is magas. Jászberény kistérsége az elmúlt időszakban egyetlen magas munka- nélküliséggel sújtott településsel, Jászkisérrel szerepelt a normatív tá­mogatással segítettek között. Ugyan­akkor a Jászságban a társadalmi-gaz­dasági és infrastrukturális mutatók alapján öt település számít elmara­dottnak. A karcagi kistérségben egyedül Kunmadaras élvez támogatást a köz­ségben 14 százalékot meghaladó munkanélküliség okán. A szolnoki körzetben a komplex fejlettségi mutató alapján ugyanaz a három település — Tiszasüly, Csata­szög, Hunyadfalva — számít elmara­dottnak, mint 1999-ben, Nagykörű és Vezseny pedig az állástalanok ma­gas aránya miatt kapott kedvezmé­nyezett státuszt. A térség viszonylag kedvező gazdasági-infrastrukturális helyzete következtében az itt élők közül számíthat a lakosság legki­sebb hányada, mindössze 4 százalé- ka normatív támogatásra. _________lz. Fő célja a Jászsági-főcsatorna Lóczi Miklós a megyei köz­gyűlés társadalmi alelnöke. Jászapátin él, onnan jár be a megyeházára. Amikor mun­kájáról kérdeztük, kiderült, hogy tevékenységének fő cél­ja a Jászsági Főcsatorna megépítése.- Társadalmi megbíza­tású alelnök vagyok, van egy főállásom, a Jászapáti 2000 Rt.-nek vagyok a vezérigazgató helyettese. A mezőgaz­daságban dolgoztam attól kezdve, hogy a fő­iskolát befejeztem Me­zőtúron. Én maradtam, de a cég változott, a mostani rt. volt vala­mikor a Velemi Endre MGTSZ. Változott a beosztásom is, voltam tmk-vezető mezőgazdasági gé­pészként, majd műszaki főágazat- vezető, a végén pedig, még a szö­vetkezetben elnökhelyettes let­tem '97-ben. Az átalakulás óta ve­zérigazgató-helyettes vagyok.- A Lóczi nevet jól ismerik Jász­apátin. Régi apáti család az öné.- Azon kevesek közé tartozom, akik még Jászapátin születtek. Ott jártam iskolában, ott érettségiztem. A Lóczi név Jászapátin valóban szin­te ősi névnek számít. Annyira, hogy az évszázadokkal ezelőtt különböző pusztákra kitelepült jászapáti lako­sok között is vannak Lóczik, például Kocséron, Kunszentmártonban, Kis­kunfélegyházán.- Milyen utat járt be a politikában az alelnöksé- gig?- 1990-ben, az első vá­lasztásokon önkormányza­ti képviselő lettem. Azóta folyamatosan az is vagyok. Két alkalommal alpolgár­mester voltam Jászapátin. '94-től kezdve a megyei közgyűlésnek is tagja vagyok. A ta­valyi önkormányzati választások után pedig a megyei közgyűlés alel- nökévé választottak. Az MSZP már a választások előtt számbavette, hogy mit akar elérni a megyében, ha irányító pozícióba kerül. A köz- úthálózat, a munkahelyteremtés, a Vásárhelyi-terv, tehát az ismert nagy feladatok mellett fölmerült még egy nagy terv, amely az egész Jászság, de tulajdonképpen az egész Tisza menti vidék ügye, hogy készüljön el végre a régóta napiren­den lévő Jászsági Főcsatorna. Nyil­vánvaló, hogy ez nem megy négy év alatt. A cél az volt, hogy 2006-ra, a mostani választási ciklus végére az előkészítése olyan stádiumba ke­rüljön, hogy ne lehessen a folyama­tot visszafordítani. Akkor úgy dön­tött a vezetés, hogy ezzel a munká­val egy alelnököt bíz meg, és mivel nekem mezőgazdászként is na­gyon fontos a Jászsági Főcsatorna, rám esett a választás.- Elmondható, hogy ez a fő mun­katerülete? Van még valami, amivel ezen kívül is foglalkoznia kell?- Minden alelnöknek foglalkoz­nia kell a maga területével, így ne­kem a Jászsággal, bármilyen ügy­gyei, amivel ott megkeresnek, vagy az önkormányzat megkeresi az ottani településeket. Kézenfek­vő, hogy annak az alelnöknek, akihez a csatorna tartozik, a me­zőgazdasággal is foglalkoznia kell, még ha sokat nem is tehet ebben a megyei önkormányzat. Egy agrár­megyében kötelessége, hogy pró­báljon segítem, főleg hogy ilyen helyzetben van a mezőgazdaság, az uniós csatlakozás előtt.- Sok szó esik a Jászsági Főcsa­tornáról, mégis keveset tudunk ró­la. Egy része már elkészült, de a legújabb tervek más nyomvonalat mutatnak. Egyáltalán, hol tart most a munka?- 1994 és '98 között több min­den történt a Jászsági Főcsatorná­val, az akkori megyei közgyűlés koordinálásával, de '98 után ez le­állt. Ezt sajnálom, mert elveszítet­tünk négy évet. Azért is nehezen érthető ez, mert senki sem vitatta a jelentőségét, csak éppen nem foglalkoztak vele érdemben. Hogy most hogyan áll? Készült 2002- ben egy kormánydöntést megala­pozó tanulmány. Ezt már a Med- gyessy-kormány, illetve közvetle­nül az illetékes minisztérium ké­szíttette. Ismeretes, hogy a kor­mány döntött a Vásárhelyi-terv megújításáról, folytatásáról. Ez a tiszai árvizek elleni védelemről szól. Elkezdődött a tározók kijelö­lése, és bízom abban, hogy miu­tán a döntés-előkészítő tanul­mány elkészült, és már mindenki látja az új Vásárhelyi-terv fontos­ságát, a Medgyessy-kormány pe­dig elkötelezte magát a megvalósí­tása mellett, a főcsatorna a terv ré­sze lesz. Vele a Vásárhelyi-terv cél­jainak egy részét is meg lehet való­sítani, így például az árhullámok levezetését, hiszen vésztározók a csatorna mellett is kialakíthatók, sőt vannak is kijelölve ott vésztá­rozók. A Jászsági Főcsatorna egy része régebben elkészült, ám az akkori elképzelések szerint egé­szen más célt szolgált volna: a rizstermesztéshez kellett volna biztosítania a Tisza vizét. A mos­taninak pedig az árhullámok leve­zetése mellett a jászsági térség víz­pótlásának biztosítása a célja. Er­dősítésről és egyéb kapcsolódó te­vékenységekről, turizmusról, ven­déglátásról is szó van. Nem utolsó sorban a Jászsági Főcsatornával a Zagyva és a Tárná vízszintjének megtartására is nyílik lehetőség a Tisza vizével történő pótlás útján.- A csatorna hogyan segítene az árvíz levezetésében?- Maga is fölvenné a víztömeg egy részét. De a mellette kiépült vésztározó, valamint a Zagyva és a Tama medre is ezt a célt szolgál­ná. Sok éves tapasztalat, hogy a Zagyva-Tarna árhulláma nem egy­idősen jön létre a Tiszán levonuló árhullámmal, tehát amikor a Ti­szán árvíz van, a Zagyva és a Tárná medrébe lehetséges a visz- szatöltés a Jászsági Főcsatornán keresztül. A Zagyva és a Tama medre is vésztározóvá válhat ilyen esetben.- A csatorna építésének előké­szítésében hol tartanak ma?- Mint említettem, megvan a döntés-előkészítő tanulmány. Ez­után a nyomvonal kijelölése kö­vetkezik.- Láttam olyan térképet, ame­lyen már be volt jelölve a főcsator­na nyomvonala.- Egy elképzelt nyomvonal van, de ennél sokkal pontosabban ki kell jelölni, hogy elkezdődhes­sen a területek előkészítése. Re­ményeink szerint, és talán az új Vásárhelyi-tervhez kapcsolódva, van lehetőség arra, hogy a munka folytatódjon a nyomvonal kijelö­lésével, majd a területek megvéte­lével és a kiviteli tervek elkészíté­sével. Természetesen jó volna, ha ehhez európai uniós segítség is érkezne.- Optimális esetben mikor kez­dődhetnek meg a kivitelezési munkák?- 2006-ig nem valószínű, hogy ez megtörténik. Azidőtájt talán, de az engedélyes tervek elkészíté­se sok időbe telik, és sok pénz is kell hozzá. A szükséges források össze­gyűjtése sem rövid időt igényel, majd nemzetközi tenderek lesz­nek, ezek önmagukban egy évet visznek el. B.A. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom