Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-03 / 52. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2003. Március 3., hétfő |||f H Felére csökkent a keret Megyei információ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány rendelkezésére álló összeg 2003-ban nagyjából a felére csökkent. A maradék összeg fölhasználásáról, illetve az új feltételek között végezhető munkáról Szabó Józsefet, a kuratórium elnökét kérdeztük. Szabó József elmondta, hogy 2003-ra a megyében 87 millió 108 ezer forint áll a közalapítvány rendelkezésére. A költségvetési töraz önkormányzatok közvetítésével juttatja el az intézményekhez. Nincs azonban arra egyértelmű biztosíték, hogy ezt a pénzt minden önkormányzat valóban a megjelölt célra fordítja. A szakképzési támogatás összege már tavaly sem szerepelt a keretben. Ugyanakkor a 87 millióból föl kell vállalni a pedagógiai szak- szolgálatok fejlesztését is, mivel csökkent a fönntartási támogatásuk: kinevezett főállású közalkalmazottanként 635 ezer forint, ám a szakszolgálatoknál kevés ilyen munkavállaló van, a tevéfenntartói pályázhatnak. Ilyen módon csak mintegy 50 millió forintra írhat ki pályázatot a köz- alapítvány. Lesz pályázat minőségbiztosításra, kollégiumfejlesztésre, informatika és idegennyelv-oktatás fejlesztésére, valamint felzárkóztatásra. A közalapítvány kuratóriuma arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló összeget ne aprózzák szét túlságosan. Igyekszik szponzorok támogatásának megszerzésére, az összeg jelentős mértékű növekedésére azonban nem lehet számítani. Szabó József hozzátette, sajnáA Jási-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítváuy támogatásai, támogatási lehetőségei (ezer Ft) 1907-2003. vény megfelezte az összeget a tavalyihoz viszonyítva. A törvény a taneszköz-fejlesztési és az iskolaikönyvtár-fejlesztési összegeket elvette, és azokat kenység jelentős részét vállalkozók végzik. Ezért 37 millió forintot kell pótolni a pedagógiai intézet és a decentrumok költségvetésébe, amely összegre ezek latos, hogy az anyagi lehetőségek csökkentése miatt esetleg több évre tervezett és már elkezdődött programok folytatása lehetetlenné válik. ■ A haladás technikája www.audi.hu mj * I GOOD Auöi .... ^ Ki ne álmodozott volna már egy édes hármasról? exkluzív fényezés alapáron ► automata klíma ► oldallégzsákok elöl ► négyküllös bőrkormány ► könnyűfém keréktárcsák ► bőr ülések ► fűthető első ülések ► ködfényszóró ► Concert II CD-s rádió ► Audi A3 Limited Ha szereti a bizsergetően különleges élményeket, próbálja ki az A3 Limited modelljét. Ezt a csábító megjelenésű, rendkívül gazdagon felszerelt modellt most akár 1 591 OOO Ft árelőnnyel is megszerezheti, így az Audi A3 Limited 1.6-os motorral már 5 561 OOO Ft-tól megvásárolható. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! Az Audi A3 Limited modellre vonatkozó ajánlat a készlet erejéig érvényes. Fogyasztás: 5,0-9,5 1/100 km, C02-kibocsátás: 135-228 g/km. Juvenal Kft. 5000 Szolnok, Széchenyi körút 26. Telefon: 56/516-160, fax: 56/516-179 e-mail: juvenal@juvenal.hu BALETTFARSANG. Mozsonyi Albert balettmester növendékei szombaton tartották farsangi rendezvényüket a szolnoki VMZK aulájában. A jelmezbe öltözés előtt a különböző balettcsoportok tánccal szóra- koztatták a vendégeket. __________ fotó, mj Si keres város-e Szolnok? Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja kérdőíves kutatást végzett öt alföldi városban. A vizsgálat „A megújulás esélyei az Alföldön” akadémiai kutatási program keretében történt. Elsődleges célkitűzése a települések jelenéről és jövőjéről alkotott lakossági vélemények megismerése volt. A kérdőíves kutatásról már beszámoltunk lapunk hasábjain, most arról szólunk a tanulmány készítője, Szarvak Tibor szociológus segítségével, hogy a szolnoki prominens interjúalanyok milyennek látták a város elmúlt évtizedét. Arról is írunk, hogy szerintük mi kell egy település, jelesül Szolnok sikerességéhez. A tanulmány utóéletéhez tartozik az, hogy az alkotó már mindenképen sikeres lett, hiszen munkáját a Magyar Tudományos Akadémia zsűrije Ifjúsági díjjal jutalmazta. Tudományos kutatás A települések történetében a háborús évek utáni időszakok, illetve egy új modernizációs modell kezdett évei általában nem sorolhatók a dinamikus korszakok közé. így volt ez Szolnok történetében is - olvasható a szociológus szerző tanulmányában. A huszadik századi világháborúk és a kilencvenes évtized trendváltása mind-mind megbontották azt a társadalmi-gazdasági folyamatot, amelyre az előző évtizedek építkeztek. Ezek a dátumok egyébként szimbolikusak is — véli a szociológus. Azt jelzik, hogy miként tud élni egy település a számára „megadatott” lehetőséggel egy teljesen új társadalmi-gazdasági környezetben, egy új fejlődési út küszöbén. Másként ez az állítás úgy tehető fel, hogy ezek az új fejlődési pályák milyen lehetőséget teremtenek a település, korábban sikeresnek mondott tényezőinek érvényesüléséhez. Ezek vizsgálata különösen fontos egy olyan megyeszékhely életében, ahol a külső - lobbi, természeti, földrajzi - tényezők mindig nagyobb szerepet játszottak a fejlődésben, mint a belső erőforrások, amelyek Szolnokon mindig is akkor voltak erősödőben, amikor egy külső hatás alapjaiban megváltozatta az addigi településfejlődési irányt. Mindezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy Szolnok elmúlt másfél évszázados története a szerves fejlődés eléréséről, vagyis arról szólt, hogy miként növelhetőek a belső erőforrások a településfejlesztésben. Szolnokon a sikeresség értékelésében ma jelen van a racionális — tőkevonzó képesség — és az érzelmi, múltban gyökerező - Szolnok centrális pozícióban volt/van, ezt kell érvényesíteni. Mit kezdjen hát ezzel a hatással egy olyan település, amelynek az életében a közlekedés-földrajzi helyzet által segített gazdasági fejlődés sikertényező — Nyíregyházához hasonlóan még megyeszékhelyképző is! — volt? A válaszadók szerint a város földrajzi szerepének megítélése változás előtt áll. Mindenképpen új dimenziók kellenek. Egyesek szerint a város gazdaságföldrajSzarvák Tibor zi-természetföldrajzi adottsága „az Alföld közepén például a Kárpátok-Eurorégió kapcsán újra felértékelődhet”, mások viszont azt mondják, hogy a város „ebben a felgyorsult világban túl közel van Budapesthez. így a csomópontjelleg már halványul.” A közlekedés-földrajzi helyzet megítélésnek és kihasználásának változása persze nem köthető kizárólag a kilencvenes évtizedhez, mert gyökere a húszas évekig, a trianoni határok kialakításáig nyúlik vissza. A piacvesztéssel járó gazdasági potenciálcsökkenések az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után például Csehországban is gondokat okozott. Az ország ipara elvesztette korábbi — hatalmas — felvevő piacát, s Trianon után értékesítési gondjai támadtak. Látható tehát, hogy nemcsak a határmente településeit érintheti negatívan a földrajzi tér változása, így az interjúalanyok véleménye alapján megfogalmazhatjuk azt az állítást, hogy a 20-21. század fordulóján a település kedvező fekvése szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek. A globális hatások és a középeurópai történelmi események Szolnok életében olyan folyamatot indítottak el, amelyben a belső erők nagyobb szerepet kaphatnak. Ez a „plusz energia”, ami a megtartó erő növekedését jelentheti. A folyamat első jeleit úgy fogalmazták meg az interjú- alanyok, hogy az árvíz „összehozta a várost”, illetve „az emberek összejönnek és a városvezetők is érzékenyek saját rendezvényeik iránt". Meggyökeresedhet Szolnokon is egy, az elmúlt 125 év folyamataitól eltérő, nem külső erőre alapozó, hanem alulról jövő, a települési szereplők saját elhatározásán alapuló (szerves) fejlődés út. Ez — lehet talán — az alföldi városokra vonatkozó „szellemi hagyaték”, amit a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági folyamatai segítettek elő. Az elmúlt 12 év megyeszékhelyre jellemző társadalmi—gazdasági sikertényezőihez kapcsolódóan számos interjúalany hangsúlyozta a történelmi attitűdöket, a történelmi fejlődési utat jól jellemző „mindig valahogy kialakultak a dolgok” települési viszonyokat. Ezzel kapcsolatos vélemény a város települési és térségi szerepéről alkotott is: „felkészületlenek vagyunk magunkból”. A válaszadók gyakran hangsúlyozták még az elszalasztott lehetőségeket, illetve a fenntartható, az alulról jövő fejlődés elemeit hordozó, helyi elképzelésekből felépülő, „hozzáadott érték” fogalmát, ami összességében megalapozhatja az információs társadalom típusú fejlődést, mert sokak szerint „nem marad más, mint ami a fejünkben van”. A válaszadók szerint a város megújulást jelentő sikereket akkor érne el az új évezredben, ha kihasználná természeti értékeit (gyógyvizek, Tisza, Zagyva, Ti- szaliget), hatékonyabban bánna épített környezetével (belvárosi tervek megvalósítása, komplex településrészekre vonatkozó fejlesztési tervek működtetése) és erősítené a civil szervezeteket, megvalósítaná az iskolaváros- marketingelem minden oktatási szintre történő alkalmazását (vagyis a felsőoktatás szerepének erősítését), valamint folytatná a kulturális mecenatúrát, egyszóval a klasszikus humánerőforrásfejlesztés társadalmi-gazdasági környezetét teremtené meg — zárul Szarvák Tibor hamarosan egy akadémiai kötetben is megjelenő tanulmánya.
