Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

2003. Március 14., péntek MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL A SAJTÓT KÖSZÖNTÖTTÉK. A szabad magyar sajtó napja alkal­mából a megyei rendőr-főkapitányság vezetése tegnap szolnoki szabadidőközpontjában vendégül látta a megyeszékhely írott és elektronikus sajtójának, köztük lapunknak munkatársait. ________________________________. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Má rcius dicső napja Fejlődő mentőszolgálat A hagyományos csütörtöki városházi sajtótájékoztatón Botka Lajosné polgármester többek között a mentőszolgálat fejlesz­téséről, az áfatörvény némely kedvezőtlen hatásáról és a Ma­gyarország mi vagyunk című kampányrendezvénnyel kapcso­latos fotózás időpontjának változásáról tájékoztatta az újság­írókat. (Folytatás az 1. oldalról) Négykor nyitják meg dr. Kincses Ferenc Magyar csaták című fest­ménykiállítását a városi művelő­dési központban. Este hétkor fák­lyás felvonulás indul a Petőfi Ál­talános Iskolától a Kossuth-szo- borhoz, nyolctól pedig Pilvax Ká­véház és magyar táncház lesz a művelődési központban. Holnap délelőtt tizenegy órától ünnepi megemlékezés kezdődik a Kos­suth téren. Mezőtúron holnap délelőtt tíz órakor ünnepi istentisztelet veszi kezdetét a belvárosi református nagytemplomban. Tizenegykor megkezdődik a városi ünnepség a Kossuth téren. Beszédet mond Rózsa Endre országgyűlési képvi­selő, közreműködnek: a városi fúvószenekar, a Petőfi dalkör, a Leg A Láb néptánccsoport, Ne­mes Ágnes, Lázár Domokos és Balogh Ágnes. A megemlékezést koszorúzás zárja. Délben a váro­si galériában nyílik meg a Túri fa­zekasmesterek remekei című tár­lat. Kunszentmártonban holnap délután két órakor engesztelő szentmise veszi kezdetét a római katolikus templomban, míg há­rom órától a városi megemléke­zésre várnak mindenkit a Főtér­re, rossz idő esetén a művelődési központba. A programot koszo­rúzás követi. Este fél héttől a Kunszentmártoni Alapfokú Mű­vészeti Iskola tanári hangver­senyét hallgathatják meg a műve­lődési központban. Túrkevén ünnepi testületi ülést tartanak holnap délelőtt fél tíztől a városháza nagytermében. Tíz óra húsz perctől lovas felvo­nulás indul a városházától az em­lékparkba, ahol ünnepi megem­lékezés lesz. Negyed tizenkettő­kor megkoszorúzzák a Petőfi-, majd később a Táncsics-szobrot. Háromnegyed tizenkettőtől euró­pai uniós zászlófelvonás és em­lékfaültetés is szerepel a prog­ramban. Karcagon holnap délelőtt há­romnegyed tízkor kezdődnek az ünnepi események. Ekkor lesz az országzászló felvonása a Kossuth téren, majd tíztől ünnepi isten­tiszteletet tartanak a református templomban. Három óra előtt tíz perccel huszárok vonulnak fel a Kossuth téren, majd ünnepi meg­emlékezés és koszorúzás követ­kezik a Petőfi- és Kossuth-szo- bornál. Beszédet mond Rogán Antal országgyűlési képviselő. Délután négykor ünnepi önkor­mányzati ülés lesz a városházán, amely során átadják a Karcag Vá­ros Díszpolgára címet is. Fél hat­tól Ritka (a) magyar címmel Bu­bik István és Rémi Tünde műso­rára várják a helyieket a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ­ban. Kisújszálláson holnap dél­előtt negyed tíztől az Illéssy— Kossuth emlékkapunál rendez megemlékezést a helyi városvé­dő és -szépítő egyesület. A meg­emlékezés résztvevői a Nagykun Lovasbandérium kisújszállási huszáraival együtt vonulnak át a városháza előtti főtérre, az ott megrendezendő ünnepségre. M. G. A. Szolnok A mentőszolgálat helyzete orszá­gosan javításra szorul, erről köz­ponti elöntés is született. Ennek értelmében a szolnoki mentőál­lomás korszerűsítése is napiren­den van, két év alatt mintegy 35 millió forintot költenek a körül­mények javítására. Európai uni­ós követelmény, hogy 15 percen belül bárhová eljuthasson a Tiszafüred Tegnap a városháza kis ta­nácskozótermében ülésezett a térség halászati hasznosí­tásának jogát már két éve el­nyerő, de azt gyakorolni még mindig nem tudó Tisza-tavi Sporthorgász Kht. Az ülés talán legfontosabb dönté­se az volt, hogy a taggyűlés elha­tározta, peres eljárást kezdemé­mentőkocsi, ehhez azonban a járműparkot bővíteni és moder­nizálni kell. Országosan 176 mentőkocsi beszerzéséről van szó, ezekből a szolnoki mentőál­lomásnak is jut, bár a konkrét számok még nem ismeretesek. Megkezdődött egy szolnoki légi mentőbázis kialakításának az előkészítése, ami egyéb előnyei mellett a Tisza-tó és a Tiszazug ellátását is javítaná. nyez annak érdekében, hogy a kht. minél előbb gyakorolhassa a halászati hasznosítással járó ösz- szes jogát, illetve a jog átadásával kapcsolatos kártalanítási összeg reális megállapítására. Hegedűs Gábor, a kht. ügyvezető igazgató­ja külön kiemelte: „A per nem ha­ragot, nem nézeteltérést jelent, hanem egy olyan eljárást, amely­ben független szakértők vélemé­nye alapján független bíróság ál­lapítja meg a Mohosz által kért Az adótörvények módosítása során úgy változott az áfatörvény, hogy eltérően kezeli a lakásszö­vetkezeteket és a társasházakat, hátrányosan érintve a lakásszö­vetkezeteket. Botka Lajosné jelezte, hogy ez ellen föl kell lépni, hiszen indoko­latlanul különböztet meg embe­reket attól függően, hogy milyen formában működtetik lakóközös­ségüket. Megváltozott a Magyarország mi vagyunk című EU-kampány szolnoki eseményének időpontja. A Hild térre szervezett fotózásra március 22-én, jövő hét szomba­ton 11 órakor kerül sor. kártalanítás tényleges és reális összegét.” A másik figyelemre méltó döntés az volt, hogy a résztvevők, úgy mint a négy Ti­sza-tavi megye közgyűlésének delegáltjai, az érintett települések polgármesterei és önkormányzati képviselői, a horgászegyesületek szövetségének vezetői garanciát vállaltak a kht. biztonságos mű­ködéséhez szükséges anyagi hát­tér folyamatos biztosítására. P. M. Sorokban SAJTÓNAP. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap a Fi- desz-Magyar Polgári Párt me­gyei országgyűlési képviselő- csoportja fogadáson látta ven­dégül a megyében dolgozó új­ságírókat. Szalay Ferenc üdvöz­lő és a megyei sajtóviszonyokat is taglaló szavai után a meghí­vottak szendvics, sütemény és üdítő mellett baráti beszélgetést folytattak, ba GYES ÉS PÓTLÉK. Befogad­ják és iktatják az államháztartá­si hivatalok a kismamák vissza­menőleges jövedelempótlék-ké­relmét. A Pénzügyminisztérium és az Államháztartási Hivatal közös közleménye szerint a ké­relmeket postai úton is el lehet juttatni, az átadásához nincs szükség személyes jelenlétre. Az elmúlt napokban több ezer, korábban vagy jelenleg gyesben részesülő kismama adta be ké­relmét a területi államháztartási hivatalokhoz, kérve a 2002. március 7-éig hatályos minisz­tertanácsi rendelet alapján visz- szamenőlegesen havi 6700 fo­rint jövedelempótlék megállapí­tását. (MTI) Modellintézmények bemutatkozása Megyei információ Folytatódott a Gyermekeinkben érlelődik a jövő című pedagógiai rendezvénysorozat. Tegnap újabb megyei konferenciát tar­tottak Szolnokon a megyehá­zán. A téma a modellértékű köz­oktatási intézmények bemutat­kozása volt. A mintegy százhúsz résztvevő előtt Botka Lajosné szolnoki polgármester mondott megnyitót, majd dr. Falus Kata­lin, az Országos Közoktatási In­tézet tudományos főmunkatár­sa tartott előadást A pedagógiai innováció, a modellépítés helye, szerepe a közoktatás rendszeré­ben címmel. A program máso­dik részében olyan közoktatási intézmények mutatkoztak be, amelyekben modellértékűnek tekinthető a hátránykompenzá­ció. A résztvevők gyakorlatköz­pontú bemutatkozáson ismer­kedhettek meg a jászberényi „Maci” Alapítványi Óvoda, a marcali Hétszínvirág Általános Iskola, a budapesti Gyermekek Háza, a tiszaföldvári Homoki Ál­talános Iskola és a szolnoki Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Középiskola, Szakiskola, Esti Ál­talános Iskola és Kollégium te- vékenységével. ____________b^a. Ja vuló felderítettségi mutatók Az elmúlt évtized legjobb felderítettségi muta­tóját érte el tavalyi munkájával a Jászberényi Rendőrkapitányság. Az ismertté vált bűncse­lekmények száma kevéssel emelkedett, s ezen belül az ismeretlen tettes ellen indult eljárá­sok 50 százalékát eredménnyel zárták le — de­rült ki a kapitányság parancsnoka, Lukács Ist­ván rendőr alezredes sajtótájékoztatójából. JÁSZSÁG A kistérségben továbbra is a vagyon elleni bűn- cselekmények adják a legtöbb munkát a rendőr­ségnek, a Jászságban tavaly ismertté vált 3215 eset 69 százaléka ilyen jellegű volt. Mindenkép­pen eredmény azonban, hogy a felderítettség ará­nya számottevően (7-8 százalékkal) emelkedett, és elérte az 50 százalékot. Külön említést érdemel, hogy a települési ön- kormányzatok egyre nagyobb mértékben támo­gatják a helyi rendőri szervek működését. A jár­műhasználat költségeihez járulnak hozzá, lakha­tási támogatást nyújtanak, de például Jánoshi- dán a körzeti megbízottnak az önkormányzat vá­sárolt szolgálati járművet. A vagyon elleni bűncselekmények között vi­szonylag új jelenségként könyvelhették el — leg­alábbis a kistérségben — a mobiltelefon-lopások elterjedését, de jelentős volt a szerzői jogokat sér­tő bűncselekmények (tiltott video-, illetve hang­kazetták másolása, CD-írás) száma is az elmúlt évben. Ismét „erőre kapott” a kerékpárlopás. Ez utóbbit általában szervezett csoportok végezték, akár százas nagyságrendben is. Örvendetes vi­szont, hogy a tanyák, üdülők feltörése harminc százalékkal esett vissza, és kevesebb volt a lakás- betörés is. Az egy bűncselekményre jutó kárérték nem érte el a 150 ezer forintot, s ez mintegy 50 százalékos csökkenést jelent a 2001-es adathoz képest. Negatív jelenségként tért vissza azonban a gépkocsifeltörés és a gépkocsilopás is. Ezekben az esetekben is szervezett bandák „tarolták vé­gig” egy-egy sorozatban a Jászság, főleg Jászbe­rény utcáit, tereit. Továbbra is jelen van a kábító­szer, s megjelentek a prostitúcióval összefüggő esetek is. Százöt személyi sérüléssel járó baleset történt tavaly. Kevesebb volt a halálos baleset (összesen 15), de 43 százalékkal emelkedett az enyhe sérü­lést okozó balesetek száma. A baleseteket tovább­ra is nagy arányban (15,3 százalék) okozza az it­tasság. A közlekedésbiztonság javítását szolgálta a jászárokszállási kerékpárút átadása, de sokat várnak e tekintetben a Jászberényt elkerülő főút megépülésétől is — tette hozzá Lukács István. BANKA CSABA Perben, de nem haragban „Kívül-belül szomorú csárda ez A Kutyakaparó Éhen-szomjan szokott itt maradni A jámbor utazó... Pendelyes gyerek voltam még amikor Az az eső esett Mely falának kétharmad részéről Levitte a meszet...” Aki ismeri Petőfi Sándor ezen költeményét, bizonyíthatja, nagy költőnk 1847 januárjában nem ldmondottan dicsérte a Jászkarajenő ha­tárától puskalövésnyire lévő csárdát, amely­ben volt szerencséje néhányszor megfordulni alföldi, kiskunsági gyaloglásai során. Kívül- belül lepusztult épületnek írja le, mogorva csapiárossal, csaplárnéval. Azóta sok minden változott, nagyot fordult a történelem kereke, bár a csárda ma is ugyanott áll, és köszöni szépen, megvan. Sőt ilyenkor, március 15-e táján rengeteg vendég keresi fel, hajt fejet az ivóban lévő, lánglelkű költőnket ábrázoló kép előtt. A vert falú épület históriáját többféle száj- hagyomány őrzi. Állítólag valamikor az 1700- as évek végén „nőtt ki” a földből, és sokáig nádtető védte. Hogy miért pont erre a részre, az úttól ötven méterre építették, erre a régi öregek kétféle históriát hagytak ránk. Az egyik: élt akkoriban egy csodaszép lány. Sze­relembe esett egy délceg pusztai legénnyel, és kisfia született. Szégyellte az esetét, ezért a pi­cit elföldelte a csárda helyén. Egy pulikutya azonban kikaparta a kis testet. A másik válto­zat szerint kóbor, rossz szándékú emberek A Kutyakaparó agyonütöttek egy gazdát. A felesége kerestette, bejárta kutyájával az egész karai, törteli, kö- röstetétleni határt, hiszen ott látták utoljára a párját. Hű kutyája ezen a helyen szűkölni kez­dett, és lefeküdt a puszta földre. Ezt égi jelnek fogták fel, és ásni kezdtek. Hamarosan meglett az eltűnt, szűk méterre a föld alatt. A monda szerint ha ilyen helyre vagy mellé épül a csár­da, szerencsét hoz. Távolabb egy picike ha­lom, rajta kőszent figyeli a múló mindennapo­kat. Rengeteg utazó, vásárra menő látogatta a csárdát. Nem beszélve a 19. század betyárvilá­gáról, mert ők voltak a leggálánsabb vendé­gek. A hagyományok szerint Rózsa Sándorék is többször tették tiszteletüket az ivóban. Ma az épület nádfedelét levetette, cserép borítja agg fejét - nehogy egy tréfás kedvű valaki alá­gyújtson. Benn az előtérben hatalmas Petőfi- kép, faragott bútorok, a csárda régi kinézete gémeskúttal, homokbuckákkal, rajtuk csene- vész gyalogbodzával. Bent a régi tanyasi élet emlékei: köpülő, disznóperzselő, mákdaráló, kishordó, szőlőprés. A csaplárosné évek óta Bereczki Dezsőné Marika, aki itt is lakik az épület hátsó traktusában. Mára már csak öt­hat tanya őrzi a csárdát, és mindig van kun­csaft. Ki valamelyik vásárra igyekszik, de jár­tak itt már dél-afrikai, izraeli, amerikai, fran­cia, német vendégek, keresve a pusztai roman­tikát. Egy veretes kézírás is látható a falon: Máthé József abonyi nyugdíjas főjegyzőé, aki a vers megírásának évében, 1847-ben született, és sorait 1922-ben rótta papírra. Emlékében él a réges-régi csárda, akkor robogó benzincsodák helyett lovakon, lovas kocsikon érkeztek az ivóba. De a szünidőt követően diákok is ellep­ték a csárdát, akik hazafelé iparkodtak. A ka­napén aludtak egy napot, miután az apostolok lován továbbkutyagoltak Kecskemét, Szolnok, Pest, Nagykőrös irányába. Még szólni kell a pincéről, amelyik az ivó alatt szunnyad, és ha valaki erélyeset lép, még ma is dobban az üreg alatta. Valamikor kibon­tották: belőle köcsögök, edények, emberi ko­ponyák kerültek elő. Még egy félig-meddig fel­tárt alagútról is beszélnek, amelyik kifelé ha­ladt az erdőbe, és aki ismerte a járást, azon el­tűnhetett a pandúrok, zsandárok szeme elől. Mindez a régmúlt ködébe vész, hiszen má­ra a csárda megállóvá, rövid pihenőhellyé, ilyentájt emlékhellyé szelídült. Kokárdás ün­nepeinken rövid beszédek méltatják a magyar szabadságharc jelentőségét. És mindig elhang­zik néhány Petőfi-vers, ha már ebben a csárdá­ban egykoron költőóriásunk is megfordult. D. SZABÓ MIKLÓS Március 15-én mindig ünnepség van a szobában a Petőfi-kép előtt - mutatja Bereczkiné Marika csaplárosné fotó: bakos judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom