Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

SHI 2003. Március 12., szerda TÜKÖR 5. OLDAL M E GYEI Elhalasztott „iskolaper” Hiába utaztak fel a tárgyalásra Budapest—Jászladány Elnapolták a jászladányi alapítványi iskola ügyében tegnapra kiírt budapesti tár­gyalást. A ladányiak képviseletét vállaló ügyvéd, dr. Kolláth György érdek­lődésünkre elmondta, hogy a bí­rónő betegsége miatt halasztot­ták el a tárgyalást. Új időpont­ként a május 23-a, délelőtt 10 órát jelölték meg. Az ügyvéd megjegyezte: „Kellemetlen, hogy a sajtó előbb értesült a tárgyalás elnapolásáról, mint az ügy érin­tettjei.” Mint mondta, Jászla- dányról közel húszán utaztak fel kizárólag a tárgyalás végigköve­tése miatt a fővárosba. Dr. Kolláth György rámutatott: olyan iratokat csatoltak a per­anyaghoz, amelyek egyértelmű döntéshelyzetbe hozhatják a bí­róságot. Reményeik szerint a bíró jogerősen dönt arról, hogy az ala­pítványi iskola tavaly szeptem­berben megkezdte működését, és engedélyének visszavonása jogsértő volt. Céljuk, hogy visz- szaállítsák a tavaly szeptemberi állapotot, tehát megerősítsék, az iskola továbbra is működhet. Az ügyvéd megjegyezte, hogy május 23-ra egy nagyobb tárgyalóter­met kérnek, hogy a településről érkezők nyomon követhessék a magyar igazságszolgáltatás mű­ködését. Dankó István, Jászladány pol­gármestere hétfőn az MTI-nek el­mondta: a helyiek továbbra sem tettek le az alapítványi iskola in­dításáról, és felmérték az új in­tézmény létrehozásának támoga­tottságát. Csaknem kettőszázan aláírásukkal hitelesített szándék- nyilatkozatot tettek arra, hogy ha indul az új iskola, a gyermeküket oda íratják. Mint a polgármester hangsúlyozta, az önkormányzat a pertől függetlenül tárgyalásra kész az oktatási tárcával egy vala­mennyi érintett számára elfogad- ható megoldás reményében, bcs Dokumentumfilm készül Szolnok Radócz Zoltán alpolgármes­ter tegnap délelőtt sajtótájé­koztatón ismertette a március 15-i ünnepségek programját, és egyéb eseményekről is tá­jékoztatta az újságírókat. Az alpolgármester elmondta, hogy március 15-én több helyszí­nen is gazdag program várja az ünneplő szolnokiakat. Bejelen­tette továbbá, hogy a városházán március 13-án tartják a város gaz­dasági vállalkozóinak találkozó­ját, amelyen többek között a gaz­daság fejlődését elősegítő pályá­zati lehetőségekről lesz szó, to­vábbá az Észak-alföldi régió „Pro­jekt 2002” program eddigi me­gyei tapasztalatait, a további le­hetőségeket és feladatokat tekin­tik át. Végezetül megbeszélést tartanak arról, hogy milyen lehe­tőségek vannak az együttműkö­désre az önkormányzat és a szol­noki telephellyel rendelkező szolnoki gazdasági társaságok és vállalkozások között. A sajtótájékoztató másik té­mája az EU-csatlakozási népsza­vazás támogatására indított „Magyarország mi vagyunk” cí­mű országos óriásplakát- és rek- lámfilmkampány volt. Ennek keretében Szolnokon március 16-án délelőtt 11 órakor a Hild téren fotózásra és dokumen- tumfilm-forgatásra várják a la­kosságot. _ _______________ BA DÍJ AZOTT KOLLÉGÁNK. Az Axel Springer-lapok sajtófotó-pályá­zatán lapunk fotóriportere, Mészáros János több díjat is nyert. Teg­nap Budapesten, a MÚOSZ-székházban a kiállításmegnyitóval egy­bekötött díjkiosztón Bayer József ügyvezető igazgató (jobbról) adta át az elismerést. ■ SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK. Kunszentmárton több mint huszonhatmillió forintot nyert szociális bérla­kások kialakítására. Az egykori Búzakalász Tsz központi irodájának az átalakításával az első ütemben hét, majd később további öt lakást készítenek el a Pallér Kft, szakemberei. __________fotó: mészáros jános Ma tolcsy igennel szavaz JÁSZBERÉNY Az európai uniós csatlako­zást, ügydöntő népszavazást megelőzően „Mi az igaz­ság?” címmel tartott elő­adást Matolcsy György, a Nö­vekedéskutató Intézet igaz­gatója, valamint Pokorni Zoltán és Semjén Zsolt or­szággyűlési képviselők. Közel négyszáz hallgatója volt a Keresztény Értelmiségiek Szövet­sége jászberényi szervezete és a helyi polgári körök szervezésé­ben megtartott kerekasztal-be- szélgetésnek hétfőn. A mintegy félórás késéssel kezdődött fóru­mon az előadók a hazai gazda­ságpolitika, az oktatásügy és az egyházpolitika helyzetét elemez­ték. Semjén Zsolt egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az unióhoz emelt fővel kell csatlakoznunk, s nem pedig a „cselédlépcsőn kul­logva”. Hozzátette, a jelenlegi kormányfőnek is tudomásul kel­lene vennie, hogy Magyarország nem Európához csatlakozik, hi­szen annak ezer éve szerves ré­sze, hanem az Európai Unióhoz. Ezt a szóhasználatban is figye­lembe kellene venni.- Elmegyek és igennel fogok szavazni az április 12-én - jelen­tette ki Matolcsy György egykori gazdasági miniszter a plénum előtt. Kiemelte: hisz abban, hogy Magyarország képes gazdasági csodát véghezvinni az unió kere­tein belül. Mondjon bármit a Nemzetközi Valutaalap, a magyar gazdaság messze a legstabilabb a közép-európai országok közül — hangsúlyozta. Szerinte azért nőtt az uniós csatlakozás támogatott­sága az elmúlt hetekben, mert Or­bán Viktor volt miniszterelnök egyértelművé tette, több szól az unió mellett, mint ellene. Pokorni Zoltán a magyar okta­tásügyről szólva az egyik legfon­tosabb dolognak tartotta a finan­szírozás kérdését. Mint felhívta a figyelmet, ezen kellene gondol­kodnia a jelenlegi vezetésnek, nem pedig azon, hogy lehet-e év­ismétlésre buktatni a nebulókat vagy sem. _____ banka csaba Át helyezés helyett bővítenének Tiszafüred Egy helyi vállalkozás ajánla­tát, amely a városközpont­ban lévő iparcikkpiac áthe­lyezését kezdeményezte a város peremkerületére, még tavaly decemberben megtár­gyalta a képviselő-testület. Az akkori szavazás megfele­lő többség híján nem adott zöld lámpát a tervnek. Az elképzelés mégsem esett kút­ba, hiszen a vállalkozás lehetősé­get kapott arra, hogy részletesen ismertesse elképzeléseit a város­atyákkal. Miután ez megtörtént, a képvi­selők kompromisszumot javasol­tak: ha ezek az elképzelések el­nyerik a lakosság szimpátiáját, akkor újra napirendre kerülhet a kérdés. Ez utóbbi szellemében a vállalkozás elsőként hétfőn este találkozott az érdeklődőkkel a vá­rosi művelődési központban, ahol vázolták annak előnyeit, hogy miért is lenne ildomos ezt a piacot az Igari út mellé kihelyezni a városközpontból. Szó ami szó, az első este elég viharosra sikere­dett, elsősorban azért, mert a többség tradicionális jellegűnek és idegenforgalmi szempontból is nagyon fontosnak tartotta, hogy ez az agora megmaradjon a város szívében. Másnap felkerestük a piac üze­meltetőjét, a városgondnokságot, ahol Papp Sándor, az intézmény vezetője elmondta: — A héten még három helyen tart lakossági fórumot a vállalkozás, meg kell várnunk ezek eredményét, hi­szen a testület csak ennek függ­vényében térhet vissza a kérdés­re. Ám az már most látszik, hogy a fürediek ragaszkodnak a meg­szokotthoz, s a többség nem szimpatizál az új tervvel, sokkal inkább azt szeretné, ha a jelenle­gi piac korszerűsödne és bővül­ne, megteremtve azokat a feltéte­leket, amelyek kiküszöbölik a közlekedés jelenlegi problémáit, és megoldják a kulturált árusí­tást. Amennyiben a lakosság vég­képp elutasítja azt, hogy megszo­kott helyéről a város peremére költözzön az iparcikkpiac, a vál­lalkozó ebben az esetben is part­ner kíván lenni a fürediek által kért fejlesztésekben. Sorokban HOLTÁGÜGY. A cibakházi holtág jövőjét alapvetően befo­lyásolhatja az a tanácskozás, melyet holnap délután tartanak a településen. Az ország egyik legnagyobb egykori folyómed­rének hasznosításáról Nemcsók János kormánybiztossal tárgyal­nak a település vezetői, pe VITÁRA ALKALMAS. Az Or szággyűlés elé kerülhet az a ha­tározati javaslat, amely a csalá­don belüli erőszak elleni fellé­pésre kívánja ösztönözni az ille­tékeseket. A megyénk egyik szocialista képviselője, Vadai Ágnes által - Eörsi Mátyással (SZDSZ) közösen megfogalma­zott — javaslatot két tartózkodás mellett találta vitára alkalmas­nak a parlament illetékes bizott­sága. A képviselőket a családon belüli erőszakról szóló sajtóhír­adások megszaporodása ösztö­nözte arra, hogy a jogszabályok olyan módosítását szorgalmaz­zák, mely lehetővé teszi az ilyen ügyekben a soron kívül is eljá­rást a bíróságokon, u TAVASZKÖSZÖNTŐ. Immá ron ötödik alkalommal rendezi meg Tavaszköszöntő bálját március 22-én a kisújszállási művelődési és ifjúsági központ. A bál jótékony jellegű, a bevétel a művelődési ház működését segíti, de _________________________________■ Ke vesebb pénz a praxisoknak (Folytatás az I. oldalról) Ezzel szemben most azok jár­nak jól, akik sok beteget látnak el, kis létszámú asszisztenciá­val. Az Országos Egészségügyi Pénztár azt tervezi, hogy a házi­orvosi praxisokat bekapcsolja a megelőző szűrővizsgálatokba, így juttatja többletpénzhez őket. Ez azonban további terheket ró­na az amúgy is túlterhelt szak­dolgozókra. A háziorvosok sze­rint megoldást az jelentene, ha a finanszírozás lépést tartana az inflációval és a feladatok növe­kedésével. szs Gyermekeinkben érlelődik a jövő (Folytatás az 1. oldalról) Részben az ő helyzetfelmérésé­re válaszolt, a szükséges és le­hetséges tennivalókra mutatott rá dr. Csapó Bálint, a Szegedi Tudományegyetem pedagógiai tanszékének egyetemi tanára, aki Hogyan tovább a PISA-mérés után? címmel tartott előadást. A pedagógiai napok program- sorozata március 11-től 28-ig tart. Ez idő alatt a megye 44 tele­pülésén összesen 66 rendez­vényt tartanak. B. A. Bővülhet a varroda Tiszaszentimre Lehetőség adódik a helyi varro­da bővítésére. Mint azt megtud­tuk, erre azok után nyílott lehe­tőség, hogy az önkormányzat a célnak megfelelőbb helyre tudta költöztetni a varrodával egy fe­dél alatt működő Gazdaboltot. A volt Gyöngy presszó épületében működő varroda így igénybe ve­heti a megüresedett épületrészt is. Erre március végéig sor is ke­rül, s miután a gépek telepítésé­vel a varroda elvégzi a szüksé­ges átalakításokat, a jelenlegi harminchat fős dolgozói lét­szám tíz-tizenkét fővel nőhet. Ők a tervek szerint május elején kezdhetik el a munkát, amit fő­leg az olasz piacra készülő bőr­termékek - kézitáskák, háti­zsákok, bőrtokok, iskolai tolltar­tók stb. - gyártása biztosít. _____________________ PM János gazda az unióba megy Agrárium János gazda átlagos magyar egyéni termelőnek számít, hiszen húsz hektáron búzát, kukoricát és napraforgót ter­meszt. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy János mi­lyen támogatásokat kap, mi­után országunk az Európai Unió tagjává válik. A szántóföldi növények termelője több jogcímen is részesülhet a kö­zösségi támogatásokból. A terü­letalapú támogatásra minden gaz­dálkodó jogosult, aki a támogatott körbe tartozó gabonaféléket, olaj­vagy fehérjenövényeket termesz­ti: búza, durumbúza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica (beleért­ve a silókukoricát is), szemesci­rok, hajdina, köles és madárkö­les, csemegekukorica, szójabab, káposzta- és réparepcemag, nap­raforgó, borsó, lóbab, édes csil­lagfürt. Magyarország esetében a hek­táronként 4,73 tonna referencia- hozam alapján a 19,45 hektárt meghaladó támogatási igény ese­tén ugaroltatási kötelezettség van, aki tehát ennél nagyobb területre vonatkozóan igényli a támoga­tást, az a terület 10 százalékát minden évben pihentetni köteles. (Jogszabály alapján az ugaroltatá­si kötelezettség azokra az igény­lőkre érvényes, akiknek a támo­gatási igénye nagyobb szántóterü­letre vonatkozik, mint a nemzeti referenciahozammal számolva 92 tonna megtermeléséhez szüksé­ges terület.) A pihentetett terület után is jár azonos mér­tékű területalapú támo­gatás, továbbá e terüle­ten lehetőség van nem élelmiszer-, illetve nem takarmánycélú növény termesztésére. A támogatás 100 szá­zalékos mértéke a felso­rolt növényekre egysé­gesen hektáronként 298 euró. Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok szerint ebből az EU a tagság 1. évében (2004) 25 száza­lékot fizet. Ez a hányad először évi 5, majd évi 10 százalékkal emelkedik. Nemzeti költségvetésből Ma­gyarország jogosult minden év­ben 30 százalékkal kiegészíteni a kifizetést. így 2004-ben a támoga­tás összege: 74,5 euró/ha (18 370 Ft/ha) EU-forrás, amely ki­egészíthető nemzeti döntéstől függően to­vábbi maximum 89,4 euró/ha (22 044 Ft/ha) magyar költség- vetési támogatással. Ez összesen - a nem­zeti kiegészítésre vo­natkozó döntés függvényében - 245 forint/euró árfolyammal szá­molva 40 155 Ft/ha támogatást je­lent. Ugyancsak célszerű áttekinteni az EU intervenciós rendszerét, mely a következő növényekre ter­jed ki: búza, durumbúza, kukori­ca, rozs, árpa és cirok. Az inter­venciós felvásárlási ár valameny- nyi felsorolt gabonafélére egysé­gesen tonnánként 101,31 euró (át­számolva 24 821 Ft/t). Ez az a mi­nimumár, amit a termelő a piaci viszonyoktól függetlenül biztosan megkaphat a búzáért. A minőségi feltételeknek megfelelő terményt a november 1-től május 31-ig tar­tó intervenciós időszakban bár­mely árutulajdonos - azaz nem csak a termelő - felajánlhatja fel­vásárlásra. A felvásárlás a fent megadott áron maximális meny- nyiségi korlát nélkül megtörténik, viszont az egy tételben beszállí­tott mennyiségnek legalább a 80 tonnát el kell érnie (de ezt több gazdálkodó is összeadhatja). A vételár kifizetése a beszállítást kö­vető 30-35. napon történik. Ami a napraforgót illeti, e nö­vény esetében intervenciós ár nincs. lz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom